Hunter

A James Webb áldozatául esik a NASA következő évtizede

Egyre mélyebbre gyűrűznek a James Webb Űrtávcső (JWST) költségvetési problémái, derül ki egy, a NASA-t élesen bíráló független jelentésből, ami alaposan kielemzi a financiális szakadékokat és azok okait. Az egyetlen pozitívumnak talán csak azt tekinthetjük, hogy magának az eszköznek a működőképességét még nem kérdőjelezték meg.

A Hubble Űrtávcső utódjának szánt JWST becsült költsége 2001-ben még csupán 1 milliárd dollár volt, mire azonban 2008-ban megkapta a hivatalos megépítéshez szükséges engedélyt, a szerkezet összetettségének köszönhetően ez az összeg már elérte az 5 milliárdot. Egy frissen napvilágot látott jelentés szerint a valós költségek meg fogják haladni a 6,5 milliárd amerikai dollárt, a kilövés időpontja pedig több mint egy évet csúszva, 2015 szeptemberére tehető.


Ez az elképesztő túlköltekezés azt jelenti, hogy a JWST ahhoz, hogy tartsa az ütemtervet, hatalmas és nem várt forrásokat fog elvonni a következő években, amik éves szinten több százmillió dollárra rúgnak. Ezt a jelentés kiadását követő sajtótájékoztatón az érintett hivatalok képviselői is elismerték. A túlköltekezés elsősorban a NASA más projektjeit fogja hátrányosan érinteni. Legjobban az asztrofizikusok érezhetik meg, majd következik a NASA tudományos programjának megnyirbálása, de szinte az egész űrügynökségen végig futnak majd a források átcsoportosításából adódó problémák, magyarázta Chris Scolese, a NASA igazgatóhelyettese.

A jelentés, amit a demokrata Barbara Mikulski szenátor rendelt el és John Casani, a NASA Sugárhajtómű Laboratóriumának egyik mérnöke vezetett le, szervezeti átrendezést is javasol a projekt kapcsán, amibe a NASA már bele is egyezett. Az új JWST projekt hivatalt - ami a Goddard Űrrepülési Központból átkerül a NASA washingtoni főhadiszállására - Richard Howard az űrügynökség helyettes műszaki vezetője irányítja majd, aki első lépésként elkészít egy valós költségvetést, ami 2011 februárjára várható. "Nem akarunk újabb meglepetéseket" - nyilatkozott Howard az újságírók előtt.

A jelentés megállapításai szerint a NASA-nak 2008-ban benyújtott költségvetés alábecsülte a tervezet valós igényeit, mivel "nem az aktuális, mindenre kiterjedő költségek becslésén alapult". Az űrügynökségnek emellett nem állt rendelkezésére megfelelő pénzügyi tartalék ahhoz, hogy minden évben fedezni tudja a becsültnél jóval magasabb költségeket. A NASA ezt a problémát úgy "oldotta meg", hogy folyamatosan csúsztatták azokat a munkákat, amik meghaladták az adott évi keretet, a késlekedés hatására azonban a várakozó munkák költsége a kétszeresére, rosszabb esetben a háromszorosára növekedett. A jelentés elmarasztalja a NASA vezetését, mondván, tudtak a gyakorlatról és annak költségvonzatairól, ennek ellenére "hallgatólagosan beleegyeztek" a folytatásába.


A JWST a legoptimistább becslések szerint is körülbelül 250 millió dollár finanszírozási többletet igényel az elkövetkező két évben, taglalta Casani, aki 1956-ban kezdte pályafutását a NASA-nál és olyan nagyszabású projektek vezetésében és műszaki megvalósításában vett részt, mint a Cassini-Huygens, a Galileo, a Voyager, a Ranger és a Mariner. Mivel az új amerikai kongresszus a költségcsökkentést tűzte zászlajára, elképzelhetőnek tartja, hogy nem kapják meg a többletet, így a munkák tovább csúsznak, a költségek pedig tovább emelkednek.

Amennyiben a NASA saját erőforrásainak átcsoportosításával kénytelen megoldani a problémát, az annyit jelent, hogy az elkövetkező évtizedben semmilyen nagyobb volumenű projekt nem valósulhat meg. Alan Stern bolygótudós szerint a JWST legnagyobb áldozata a "sötét energia" kutatására szánt WFIRST küldetés lehet, de valószínűleg több más értékes projekt is megsínyli az űrtávcsövet, aminek a befejezése nem lehet kérdéses, és ezzel szinte mindenki egyetért a NASA-nál. Mai értéken a Hubble Űrtávcső megépítése és működőképessé tétele is 6 milliárd dollárba került, aminek - ugyancsak a többség szerint - minden egyes centje megérte a befektetést.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #82
    Magyarország pl. teljesen felkészületlen volt a légi bombázásokra.

    Magyarország soha nem lett volna képes kellően felkészülni, mert olyan szintű túlerő volt.

    Úgy röpködtek a magyar légtérben az ellenséges bombázók, mintha otthon lettek volna.

    A solymári és budaörsi utón levő angol és amerikai katonatemetők másról árulkodnak. Az védekező fél lehetőségeihez képest aránytalanul nagy veszteséget szenvedtek. 1:10-1:20 arányban jöttek és mégis képesek voltak helyi sikerek felmutatására a honi vadászerők.

    A lakosság tiltakozására mindenkinek kusst parancsoltak, sőt, még azzal is megvádolták a zajongókat, hogy pánikot terjesztenek.

    A Regimentben több részes cikksorozat volt a légoltalomról a II.Vh-s időkben. Fényévekre van a valóság attól, amit írsz.
  • Kara kán #81
    "elkezdték a gazdaságukat visszaállítani a békegazdaságra, a hosszútávú katonai fejlesztéseket leállítani."

    Azért ez nem teljesen így van, de tény, hogy a németek nem alkalmazták pl. a női vagy a gyermekmunkát, míg ellenségeik igen. Egyszóval, naivak, bénák voltak. Szövetségesek dettó.
    Magyarország pl. teljesen felkészületlen volt a légi bombázásokra. Úgy röpködtek a magyar légtérben az ellenséges bombázók, mintha otthon lettek volna. A lakosság tiltakozására mindenkinek kusst parancsoltak, sőt, még azzal is megvádolták a zajongókat, hogy pánikot terjesztenek.
    A magyar katonai főparancsnokság azzal intézte el az egészet, hogy az ellenséges bombázók olyan magasan repülnek, ahová a légvédelmi ágyúk nem érnek el, tehát nincs mit tenni.
    A 2 vgh. jó példa arra, hogy a hőbörgés, hőzöngés, nagypofájú üvöltözés nem vezet sehova, ill. vezet, a katasztrófába.
  • NEXUS6 #80
    Az oroszoknak is volt rakétameghajtású vadászgépük már 41-42 környékén. BI-1, de sorozatgyártásig nem jutottak vele.

    Mellesleg a Me-262 rendszerbeállítása elött több évvel a németek már kis számban rendszeresítették a He-280-at. De a német vezetés elrendelte a cégnek 42-ben, hogy hagyjon fel a további fejlesztésével. Egy a Me-262-nél könnyebb fordulékonyabb, de sebességében és fegyverzetében is hasonló teljesítménnyel rendelkező gép volt.
    Ez a szitu nagyban jellemzi a német vezetést, azt hogy miért veszítették el a háborút. 41-re gyakorlatilag meghódították Európát és elkezdték a gazdaságukat visszaállítani a békegazdaságra, a hosszútávú katonai fejlesztéseket leállítani. Merthogy a Blitzkrieg koncepciója az volt, hogy a német békegazdaság teljesítményével nyerjék meg a gyors háborúkat, ami azt jelentette, hogy olyan szintű hadigazdaságot, mint az oroszok, vagy az amcsik soha nem is vezettek be!
    Mire rájöttek, hogy a háború el fog húzódni ennek megszervezésére már nem volt idő, és tervük se nagyon volt rá.

    Van erről egy nagyon jó könyv a Alan S. Milvard: Háború, gadaság, társadalom 1939-1945.

    Az amcsik a mostani háborúikkal ugyan ilyen kihívásokkal kerülnek szembe, lásd Vietnám, Irak, Afganisztán. Mivel nem akarnak komolyan háborúzni, ezért az épp folyó háborúba mindenhonnan vonják el a forrásokat. A jelenlegi háborúk miatt ők is hosszútávú katonai, és tudományos fejlesztéseket állítanak le, késleltetnek, mint a németek a 42-után.
    És azt hiszem a gondolatmenetek itt körbeértek.

  • Molnibalage #79
    Melyik témában? Én vittem el off irányba? Nem. Akkor miért engem baszogatsz? Talán te vagy itt a fórum úristene?

    Az "okoskodást" meg tartsd meg magadnak.

  • Molnibalage #78
    a rakétameghajtású vadászgépeik csak nekik voltak

    És utána soha senki másnak, mert a rakétahajtású gép az evolúciós zsákutcának minsősült...
    A franciáknak később volt egy protó gépük, de ejetették a koncepciót.

    A gázturbinás Me-262 valóban előremutató volt, de iszonytosan kiforratlan. A jenkik és britek is rendelkeztek gázturbinás vadászokkal a németetkkel kb. egyiődben, csak őket nem vitter rá a harci helyzet, hogy ellenséges légtérben operáljanak nem kiforrott technikával. A Meteorok inkább V-1-ek hajkurásztak.

    <i>de nem tudták sorozatban gyártani őket.</i>

    Valóban nem készült sok belőlük, de inkább a pilóták hiánya volt a gond. Mire elkészültek a Me-163-ok örültek, ha olyan pilótákat tudtak képezni, akik a hagyományos vadászokkal minimális túlélési eséllyel mehettek csatába. A Me-163 nem éppen átlagos pilótákat kívánt meg. A Me-263-as változatból meg egy darab készült. Ez volt az, ami már nem csúszótalpakra szállt le.

    Ez a két tényező eldönthette volna a háborút. (Az atombomba csak egy plusz lett volna.)

    Akkor a szövik is kifejlesztik a saját gépeiket, ami ezeket megfogja. Legfeljebb tovább tartott volna a háború. Az USA egymaga többet termelt 3,5 év (!) alatt, mint az összes többi hadviselő fél az egész háború alatt. Brutális.

    Mert a békeidőben elszúrt cuccok az esetleges jövőbeni háborúkban elszenvedett vereségek fő okai!

    Na, ez elég komoly súlyban igaz. Viszont mai napig érezni azt a trendet, hogy a jövő háborúira mindig csak az előző tapasztalatai alapján lehet felkészülni. A '80-as évek beli VSZ taktikai manőverek a II.Vh-s mozdulatokat idézték.
  • Meridian #77
    USA védelmi költsége 2010ben 636milliárd dollár volt tervezve...
    ehhez képest mi az a 6,5 milliárd dollár? Persze sok pénz, de a tudomány az ami minden pénzt megér, a hadiiparuk is ebből "profitál" sokat amúgy...
  • Luthero #76
    Tisztelt Molnibalage ha nem tudsz a témával kapcsolatban értelmes hozászolást írni, akkor inkább ne írj. A háborús okoskodásaiddal, mindig szétzilálod az itteni fórumozást. Légyszíves írj a HTKA -n vagy más ilyen témájú fórumokon, oldalakon, de ne itt. Köszönöm.
  • Kara kán #75
    Megint egyet értünk?
    A fene egye meg.

    2vgh-s témához: Néha banánhéjon csúszik meg az ember.
    Valamelyik dokfilmben hallottam, hogy a német fegyverekbe (kézi, de a tankokba is) belefagyott a kenőolaj. A géppuskák pl. beragadtak, nem lehetett velük lőni. A ruszkik ezt józan paraszti ésszel oldották meg: az olajat felhígították benzinnel. (Nem véletlenül szoktam én itt rugózni a JPÉ-n!)

    A másik: légiháborút elvesztették. Ez mindent eldöntött.
    Itt egyértelműen a felső vezetés, elsősorban Hitler és Göring középszerűsége, butasága bukott ki. A németek a radarokat biztosan ki tudták volna fejleszteni, a rakétameghajtású vadászgépeik csak nekik voltak, de nem tudták sorozatban gyártani őket. Ez a két tényező eldönthette volna a háborút. (Az atombomba csak egy plusz lett volna.)

    De igazából mit érdekel minket a 2vgh vagy a németek veresége?
    Azért érdekel, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a dolgok, amelyeket mi magyarok elszúrunk, most békeidőben. Mert a békeidőben elszúrt cuccok az esetleges jövőbeni háborúkban elszenvedett vereségek fő okai!

    Fog menni egyedül a továbbgondolás?

  • Molnibalage #74
    De megnézheted a mai rakétatechnológiát is. A németekén alapul.

    Ez még igaz lehetett a '60-as évek végén. Ma már kevésbé. Sajnos divat lett mindent visszavezetni a II.Vh-s német tevékenységre. Attól, mert voltak jó ötleteik a megvalósítához az anyagi forrást és technológiát a SZU vagy az USA adata.


    Sok lúd disznót győz bezony. Nézd meg wikin van ott színes térkép elég ha összehasonlítod a két foltot.

    Egy ország erejét nem az áltla birtokolt vadon nagysága mutatja. A SZU nagy része meg az. Végtelen vadon. Ezek szerint a II.VH alatt akkor Ausztrália katonai világhatalom kellett volna, hogy legyen...

    Kerítettek rá pénzt és meg csinálták. Nem szarakodtak.

    Magyarán technikailag semmi sem gátolja, hogy maglev legyen akár itthon is. Csak itthon nem futja presztízsberuházásokra* mert nem nyelné le azt senki, hogy 5 millió ember középkori szinten tengődjön. Mert Kínában ilyen az arány.


    * Vagy de. Feleselges és megkérőjelezhető autópályák és a korona a 4-es metró. :(
  • Molnibalage #73
    Még egyszer mondom, nem vagyok oda a nácizmusért, de egy fölösleges, emberek 10 millióit elpusztító VH-ért még kevésbé.

    Én se. Viszont akkor hogyan állítasz meg egy terjeszkedő militarista diktatórikus rezsimet? Az, hogy a Chamberlain féle megoldás mennyire volt effektív és jó, azt kérdezd meg pl. a csehektől...

    Ezekután nem tudom hogy értékelni a szavaidat a nácizmus legyőzéséről, meg a szükséges milliós (10 milliós) áldozatokról! Még ha a mai napig ez ugye a hivatalos nyugati/keleti propaganda magja.

    A lenne nácizmus vagy kőkemény kommunizmus, akkor te valszeg most nem netezénél és filozofálnál arról, hogy milyenek voltak, mert nem lenne hogyan...


    Leszámítva, hogy Hitler azért gazdaságilag rendbe rakta a háború elött Németországot (gazdaságilag és szociálisan is)

    A legyenlország elleni elindított háború gazdasági szükségszerűség volt egyesek szerint, mert így pörghetetet tovább a német gazdaság. Én ehhez nem értek.