Hunter

Levegővel működő mikroprocesszor

Egyre több furcsa, a hagyományos elektronikus számítógéptől különbözni akaró koncepció lát napvilágot. A legfrissebb megoldás pusztán levegő segítségével végzi a számításokat.

A csatornák és szelepek labirintusából álló processzor, amit Minsoung Rhee és Mark Burns készített el a Michigan Egyetemen, a levegő áramoltatásával dolgozza fel a bináris jeleket. A levegő kiszívása egy csőből egy nullát, míg visszaengedése egy egyest testesít meg. Ezek sorozata fut végig a processzor csatornáin, melyekben pneumatikus szelepek vezérlik a jelek folyamát.

A pneumatikus szelepeket a légcsatorna fölött egy kis kamrában végbemenő légnyomásváltozás működteti, a kamrát egy rugalmas, áthatolhatatlan membrán választja el az áramkörtől. Amikor az alsó kamra megtelik levegővel, a membrán felfelé nyomódik és lezárja a szelepet, meggátolva a bináris jel keresztüláramlását a processzor egyik elágazásán. A levegő kiszívásával a kamrából a membrán visszaereszkedik és újra kinyílik a szelep, továbbengedve a jelet a csomóponton.

A két kutató a szelepek által vezérelt csatornákkal különböző logikai kapukat, flip-flopokat és léptetőregisztereket állított elő, amiket összekapcsolva egy működő 8 bites mikroprocesszort kaptak, valami hasonlót, mint ami az 1980-as évek sikerszámítógépét, a Commodore 64-et is működtette.

A levegő-processzor azonban jóval több egyszerű számítástechnikai kuriózumnál, hangoztatta Rhee és Burns, akik szerint jelentős fejlődés érhető el velük a "labor-egy-chipen" eszközöknél, amiket a komplex kémiai feladatok automatizálására, kórok tesztelésére, valamint DNS profil meghatározás és más laboratóriumi munkák fejlesztésére szánnak. Ezek a tenyérnyi mikrofluid eszközök még egyáltalán nem terjedtek el a gyakorlatban, a michiganiek szerint azért, mert számos jókora chipen kívüli komponens is szükséges működtetésükhöz.


A mellékelt videón megcsodálhatjuk a pneumatikus alkatrészek működését, ami a szelep membránok lesüllyedésekor keletkező erős fényvisszaverődések miatt különösen jól látható

A logikai áramkörök alkalmazása az egyik módja, hogy ezeknek ezeknek a komponenseknek a többségét magára a chipre helyezzék, ezáltal csökkentve a működtetés költségét. A mikrofluid rendszerek döntő többsége azonban nem rendelkezik elektromos alkatrésszel, ezért a hagyományos elektromos szelepek hozzáadása az eszközhöz új gyártástechnológiai eljárásokat igényelne. Ezzel szemben sok mikrofluid rendszer használ pneumatikus szelepeket a folyadék áramlásának vezérléséhez, így a pneumatikus vezérlő áramkörök hozzáadása viszonylag egyszerű és olcsó lenne, magyarázta Burns.

Bár az eszköznek a működéshez még mindig szüksége lenne egy chipen kívüli vákuumforrásra, a mikroprocesszor térfogata olyan kicsi, hogy a szükséges vákuum akár egy kézi pumpával is előállítható. Andrew de Mello, a londoni Imperial College szakértője úgy véli, a működés egyszerűsített módszere hasznos mikrofluid eszközökhöz vezethet a fejlődő országok számára. "A tény, hogy egy kézi pumpával is előállítható a vákuum, azt jelenti, hogy ezeknek az eszközöknek kicsi az energiaszükségletük és alkalmazhatók a világtól elzárt régiókban is" - mondta.

Az azonban nem valószínű, hogy az eszközt a mikrofluid alkalmazásokon kívül egyéb területeken is viszontláthatjuk, a "levegő" vagy "vákuum" jelek ugyanis elég lassúak az elektronok villámgyors áramlásához képest. "Az eszköz összezsugorításával a jeleknek kisebb távolságokat kellene megtennie, ezáltal magasabb 'órajeleken' is üzemelhetnének" - vetette fel Burns, így ha valakinek elég élénk a fantáziája, akár még valamilyen hasznos alkalmazást is kitalálhat a levegővel működő architektúrának. Ne feledjük, hogy például a 8 bites ZX81-en 1 kilobájtban sakkprogramot is lehetett futtatni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • LouisWu #30
    ugyanez jutott eszembe :D
  • Inquisitor #29
    EMP és sugárzás álltali roncsolódás? :)
    Vajh miért kerül sokezer dollárba egy Motorola 68000-es tulajdonságokkal, ha nem a sugárzásálló képessége okán? No, atomot az se bírná ki.
  • Balumann #28
    Végülis nincs is fontosabb, hogy egy atomtámadás után a gépem tovább működjön :|
  • agyalok #27
    Nincs új a Nap alatt, csak egyre kisebb. Pl.: füge - aszalt füge - elfelejtett aszalt füge.
    Lásd még: "Az tudomány gyükere keserű, gyümölcse penig gyönyörűséges." (Apáczai Csere János)
    És még: "A biorobot, ha nagy is, akkor is lehet, hogy sok kicsi apró részletből áll. Sokszorosa egyike a másikának a biorobot." (Pityu)
  • agyalok #26
    Innen:
    http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=6&id=11474

  • BlueGold #25
    Azért annyira nem volt komoly a C64 procija jó ha 3-4000 tranzisztorból állt.
  • Sir Ny #24
    mi köze van az atomámadásnak az elektromos eszközökhöz? amúgy ez is árammal működik, de ne zavarjon.
  • Komolytalan #23
    Jó, hát azért 1 ilyen processzor elég messze van egy C64-hez. Abban tranzisztorból is volt vagy 100ezer, itt meg annak megfelelő alkatrészből vagy 20. Szóval el lehet vele demozni, de mire egy C64 tudását (nem sebességét, az esélytelen) megközelítenék, addigra lenne az egész vagy 20 köbméter.
  • atlagember #22
    Viszont ezek a processzorok egy atomtámadás esetén is működőképesek maradnak, amikor az összes elekteronikai eszköz megadja magát.
  • Epikurosz #21
    Ez az idézet honnan van? Amúgy érdekes. :-)

    Számtech órán szívás - ugye ezt akartátok mondani?