SG.hu·
Határaikat feszegetik a szociális hálózatok
A világháló fejlődésével az emberiség újabb célokat akar elérni, azonban a teljes sikerhez könnyen lehet, hogy már társadalmi változásokra lenne szükség.
Az internet létrehozásakor az egyik legfontosabb cél az együttműködés új formáinak kialakulása volt. Azóta a hálózat rendkívül sokat fejlődött és változott, elég csak az e-mail, a wikik vagy éppen a közösségi portálok megjelenésére és elterjedésére gondolni. Nemzetközi szakemberek szerint ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk az ezekben a funkciókban és megoldásokban rejlő lehetőségeket, a társadalomnak is változnia kell.
Charles Leadbeater londoni internetszakértő az együttműködés médiumaként tekint a világhálóra, amely elősegíti az innovációt, új szervezeti struktúrák kialakítását teszi lehetővé és előnyt biztosít a piaci versenyben a kis cégeknek. Az iráni helyzet ugyanakkor azt is bebizonyította, hogy az internet segítségével akár a cenzúra is kijátszható. A szabad és a nyílt forráskódú szoftverek, a Wikipedia egyaránt rámutattak, hogy csak a közösség erejének köszönhetően is megvalósíthatók nagy, összetett projektek. Ehhez azonban fontos, hogy az információkhoz, a zenéhez vagy éppen a tudáshoz bárki szabadon hozzáférjen.
Christoph Spehr történész a levelezőlistákon és a wikik által biztosított együttműködést azonban megkülönbözteti a hierarchikusan vezetett vállalatok és intézetek kényszer diktálta kooperációitól. Spehr modelljében a részvételi szabályok mindenki számára világosan átláthatók és megváltoztathatók, valamint mindenki bármikor dönthet egy programból való kiválás mellett. Ez a koncepció kiválóan passzol az olyan szabadon és viszonylag egyszerűen használható megoldásokhoz, mint a wikik, a fórumok és a levelezőlisták. Nem véletlen, hogy ezeket az eszközöket egy ideje oktatási célokra is alkalmazzák.
Herbert Hrachovec bécsi filozófus wikiket és levelezőlistákat használ tanítási célokra és rendszeresen tart előadásokat a nyílt forráskódú filozófiáról a Bécsi Egyetemen. Szintén említhető a londoni School of Everything, amelynek alapítását a wikik nyitottsága inspirálta, de megpróbál még egy lépéssel tovább jutni. A cél az, hogy a tanulni vágyókat és az oktatókat szociális hálózati technológiák, illetve a kapcsolati térképek segítségével összehozzák. Ennek az eljárásnak a tudományos hátterét a hálózatelemzés jelenti.
A bécsi Fas.research cég kommunikációs kapcsolatokat és a hálózatokban megtalálható hatalmi konstellációkat tanulmányoz, majd ezeket grafikusan jeleníti meg. Így bemutatható, hogy milyen hasonlóságok vannak a közösségi oldalak látogatói, a fényképeik, a kedvenc zenéik és könyveik között. Ráadásul ezen információk alapján új kapcsolatok létrehozását is lehet javasolni.
A szakemberek mindenesetre attól tartanak, hogy a Facebook, a Twitter, a Flickr és a YouTube kapcsán kitört divatőrület miatt a háttérbe szorulhat az internet szabad együttműködésének lényege. Továbbá kérdéses az is, hogy milyen hátrányokkal járhat, hogy ha egyre több információt és adatot bízunk olyan rendszerekre, amelyeknek a működését egyáltalán nem vagy csak részben ismerjük, kontrolláljuk.
Az internet létrehozásakor az egyik legfontosabb cél az együttműködés új formáinak kialakulása volt. Azóta a hálózat rendkívül sokat fejlődött és változott, elég csak az e-mail, a wikik vagy éppen a közösségi portálok megjelenésére és elterjedésére gondolni. Nemzetközi szakemberek szerint ahhoz, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk az ezekben a funkciókban és megoldásokban rejlő lehetőségeket, a társadalomnak is változnia kell.
Charles Leadbeater londoni internetszakértő az együttműködés médiumaként tekint a világhálóra, amely elősegíti az innovációt, új szervezeti struktúrák kialakítását teszi lehetővé és előnyt biztosít a piaci versenyben a kis cégeknek. Az iráni helyzet ugyanakkor azt is bebizonyította, hogy az internet segítségével akár a cenzúra is kijátszható. A szabad és a nyílt forráskódú szoftverek, a Wikipedia egyaránt rámutattak, hogy csak a közösség erejének köszönhetően is megvalósíthatók nagy, összetett projektek. Ehhez azonban fontos, hogy az információkhoz, a zenéhez vagy éppen a tudáshoz bárki szabadon hozzáférjen.
Christoph Spehr történész a levelezőlistákon és a wikik által biztosított együttműködést azonban megkülönbözteti a hierarchikusan vezetett vállalatok és intézetek kényszer diktálta kooperációitól. Spehr modelljében a részvételi szabályok mindenki számára világosan átláthatók és megváltoztathatók, valamint mindenki bármikor dönthet egy programból való kiválás mellett. Ez a koncepció kiválóan passzol az olyan szabadon és viszonylag egyszerűen használható megoldásokhoz, mint a wikik, a fórumok és a levelezőlisták. Nem véletlen, hogy ezeket az eszközöket egy ideje oktatási célokra is alkalmazzák.
Herbert Hrachovec bécsi filozófus wikiket és levelezőlistákat használ tanítási célokra és rendszeresen tart előadásokat a nyílt forráskódú filozófiáról a Bécsi Egyetemen. Szintén említhető a londoni School of Everything, amelynek alapítását a wikik nyitottsága inspirálta, de megpróbál még egy lépéssel tovább jutni. A cél az, hogy a tanulni vágyókat és az oktatókat szociális hálózati technológiák, illetve a kapcsolati térképek segítségével összehozzák. Ennek az eljárásnak a tudományos hátterét a hálózatelemzés jelenti.
A bécsi Fas.research cég kommunikációs kapcsolatokat és a hálózatokban megtalálható hatalmi konstellációkat tanulmányoz, majd ezeket grafikusan jeleníti meg. Így bemutatható, hogy milyen hasonlóságok vannak a közösségi oldalak látogatói, a fényképeik, a kedvenc zenéik és könyveik között. Ráadásul ezen információk alapján új kapcsolatok létrehozását is lehet javasolni.
A szakemberek mindenesetre attól tartanak, hogy a Facebook, a Twitter, a Flickr és a YouTube kapcsán kitört divatőrület miatt a háttérbe szorulhat az internet szabad együttműködésének lényege. Továbbá kérdéses az is, hogy milyen hátrányokkal járhat, hogy ha egyre több információt és adatot bízunk olyan rendszerekre, amelyeknek a működését egyáltalán nem vagy csak részben ismerjük, kontrolláljuk.