Korlátoznák a közszolgálati médiák online lehetőségeit

az oktatás termel nyereséget, csak nem közvetlenül!

korr.: ...és ott, _ahol_ lehetséges...

"oda kell figyelni akkor is, hogy mire költünk"

Igen, és a legfontosabb dolgokhoz tartozik, hogy legyen a médiának közszolgálati, államilag fenntartott, nem piacfüggõ szelete. 1-2 adó legalább. Annyi, amennyi feltétlenül szükséges. Ez nem mellékesen nemzetbiztonsági érdek is.
Amellett aztán lehet annyi kereskedelmi médium, amennyit a befektetõk pénztárcája elbír.

"És az az elképzelés valamilyen szinten jogo, hogy amennyire lehet az állami cégek is legyenek nyereségorientáltak. Persze az abaj, hogy nálunk a nyereségorientáción van a hangsüly és nem az ellátadnó feladaton."

Akkor én ezt úgy módosítanám, hogy legyenek feladatorientáltak, és ott, lehetséges, igyekezzenek nyereséget is termelni. Persze, bizonyos ágazatok soha nem fognak nyereséget termelni (pl. honvédelem, oktatás, egészségügy stb.), azért fizetjük azt a "marha sok adót", hogy az ilyen intézményeket finanszírozzuk belõle. Szerintem a közszolgálati tömegtájékoztatás is ilyen.

Fõleg, ha ilyen marha sok adót fizetünk...

Szerintem pont nem lenne kiszolgáltatott, mert ha reklámból nincs elég bevétel, az állam ad pénzt.
Egyébbként nem vagyok neoliberális, de oda kell figyelni akkor is, hogy mire költünk. És az az elképzelés valamilyen szinten jogo, hogy amennyire lehet az állami cégek is legyenek nyereségorientáltak. Persze az abaj, hogy nálunk a nyereségorientáción van a hangsüly és nem az ellátadnó feladaton. Ez tényleg baj. De nem látom okát valamilyen szinten a nyereségesség szemelõtt tartását. Azzal egyetértek, hogy nem eza fõ szempont amennyiben a vállalt állami.

Bocs, a cikk szigorúan véve Németországról szól, ott pedig az említett TV-adók - ha jól tudom, bár ritkán nézem õket - reklámmentesen mûködnek. Tehát a rendszer létezik.

"Az országban mindeki érdeke, hogy az állam a lehetõ legkevesebb pémzt költse erre és fontosabb dolgokra több maradjon."

Nem, ez nem mindenki érdeke. Ez a multinacionális cégbirodalmak érdeke. Mindenki érdeke az, hogy a befizetett adónkból befolyó pénzt az állam megfelelõen, minél hatékonyabban használja fel. Vagyis hogy a közszolgáltatások, megfelelõen mûködjenek. Amit Te említesz, az egy neoliberáns hitelv. Ha figyeled a dolgokat, mindenre sor kerül, végül mindenre azt mondják, hogy költsön erre az állam kevesebbet, hadd maradjon értelmes dolgokra. Jó, de a végén nem marad olyan "értelmes" dolog, amire az állam e szerint a gondolkodás szerint költhetne. Asszem az tök világos kell hogy legyen, hogy akkor mûködik jól egy állam, ha minél teljesebb a demokrácia, vagyis a népnek - a népképviseleti szerveken keresztül vagy népszavazás útján - minél nagyobb befolyása van a saját életére, arra, hogy mi történjen abban az országban, ahol él. Az a (köz)feladat, amit teljes egészében magáncégek látnak el, teljesen piaci alapon, az elveszett ebbõl a szempontból, azt csak max. törvényekkel lehet úgy-ahogy irányítgatni. Ha pedig az állam már semmiért sem felelõs, ha már semmi nincs a kezében, akkor a demokrácia sem mûködhet. Persze, meg kell találni az egészséges egyensúlyt az állami és a magán között. Nem jó egyik sem kizárólagosan. Például a tömegtájékoztatásnak is kell hogy maradjon olyan szelete, ami nem profitorientált, nem valamely cégbirodalom (vagy esetleg áttételesen egy másik állam) érdekeit szolgálja, és ellátja a közszolgálati feladatokat. Ezt pedig - fájdalom - államilag kell finanszírozni.

Elképzelhetõ egy olyan modell is, ha nincs is közszolgálati médium, csak közszolgálati feladatok, melyeknek ellátására az állam leszerzõdik kereskedelmi médiumokkal - és ezt megfizeti. Az a sejtésem, hogy ez egyrészt jóval gazdaságtalanabb, másrészt pedig nehezebben irányítható, ellenõrizhetõ.

A vegyes finanszírozással pedig csak az a baj, amit leírtam. Hogy veszélyes a kiegyensúlyozott tájékoztatásra: minél több pénzt fizet valaki, annál nagyobb a befolyása arra, hogy mi jelenjen meg és hogyan.

Szóval szerintem nem az a lényeg, hogy valamire minél kevesebb pénzt költsünk, hanem hogy csináljuk jól, ha már csináljuk (amit csinálni kell).

Amelyik kereskedelmi/közszolgálati média nincs jelen az interneten, az valójában NEM LÉTEZIK!

Én ezt nem értem. Ez így abszolút ókonzervatív. Ha egy közszolgálati médium tudja a költségvetésének egy részét reklámból fedezni, akkor miért ne tehetné? Az országban mindeki érdeke, hogy az állam a lehetõ legkevesebb pémzt költse erre és fontosabb dolgokra több maradjon. Úgyis van egy csomó rengeteg pénzt zabáló feladata, vagyis kb 0 az esélye annak, hogy állami támogatás nélkül is fönt tudjon maradni.
Úgy érzem ez csak arra megy ki, hogy a közszolgálati egységek ne jelentsenek konkurenciát a kereskedelmi csatornákra. Ami abszurdum. Ha nem jelent konkurenciát nincs értelme a közszolgálati médiának!
Mindezt úgy, hogy a kereskedelmieknek semmilyen kötelezettségük nincs!
Azért kéne támogatni az államnak valamit, hogy pár feladatot biztosan el tudjon látni, nem azért, hogy kizárólag ebbõl lássa el magát. Nem állami pénzbõl kéne új mercit vennie az mtv vezetõségének...

Na, azért ahhoz pofa kell, hogy valaki ilyeneket állítson egy nyilvános dokumentumban.

"Az állami rádiók és a televíziók az online média elõretörésével együtt fokozatosan új internetes tartalmakkal jelentkeznek. Ezt a hirdetésbõl élõ piaci szereplõk versenytorzításnak tartják."

Hát pont az a versenytorzítás, ha a közszolgálati médiumokat mûködésükben mesterségesen korlátozzák, és ha a kereskedelmi média velük szemben bizonyos elõjogokat kap (pl. internetes megjelenés).
Ugyanis a közszolgálati média a kereskedelmivel a nézõkért-látogatókért versenyez. A közszolgálati azért, hogy betöltse közszolgálati feladatát - vagyis minél szélesebb körben tudja tájékoztatni, szolgálni a "közvéleményt", a kereskedelmi pedig azért, hogy minél több hirdetõt nyerjen meg magának, és minél nagyobb legyen a hirdetésekbõl származó bevétele.
Normális esetben (azaz nem Magyarországon) a közszolgálati médiumok nem finanszírozhatják magukat részben hirdetésekbõl, vagyis nem közvetíthetnek reklámokat. Tehát a hirdetési piacot a kereskedelmi médiumok osztják fel egymás közt, a hirdetésekbõl befolyó bevételekért csak egymással versenyeznek, a közszolgálati médiumok ebben a tekintetben nem versenyszereplõk. Ha azok lennének, az valóban torzítaná a versenyt, és nem mellékesen veszélyeztetné a közszolgálati médiumok függetlenségét.
Ilyenkor viszont a kereskedelmi médiumok max. azért pampoghatnának, hogy tiltsák meg a közszolgálatiak számára a reklámok megjelentetését, nem pedig azért, hogy korlátozzák a közszolgálati tevékenységet.

Persze, tudom, sokkal jobban járnának, ha kisebb lenne a közszolgálati média nézettsége, hiszen akkor õk a hirdetõk szemében sokkal fontosabb médiumnak tûnnének. Mindig lehetne még több pénzt keresni. Jellemzõ, hogy mindig azok féltik a leghangosabban az adófizetõk pénzét, akik azt valamilyen úton-módon maguk szeretnék bezsebelni.

Viszont ha egy közszolgálati médium valóban közszolgálati, és valóban versenytársa egy kereskedelminek (nézõszám tekintetében), akkor tessék megpróbálni a közvetített tartalommal versenyezni - vagyis közelíteni a közszolgálati funkcióhoz, ha egyszer a nézõt az érdekli. Ja, hogy azt már nem. Akkor meg mirõl beszélünk?

Hosszutavon ugyis csak nehany mamutceg fog "szorakoztatni", akarmilyen median, a penztelen szubkulturak mellett..