Hunter

Merkúr, a cser­ben­ha­gyá­sos gázoló

A csillagászok már jó ideje feltételezik, hogy a becsapódások nagy szerepet játszottak a Merkúr történelmében.

A legújabb számítógépes modellezés szerint már a bolygó korai szakaszában meghatározó szerepet játszott egy nagyobb objektummal történő ütközés, megfosztva külső rétegeitől.

Az általánosan elfogadott nézet szerint a korai Naprendszer tele volt porral, amiből kőzetek, majd bolygók alakultak ki. A számítógépes modellek rendszerint összeragasztják ezeket az objektumokat hogy még nagyobb objektumokat kapjunk, vagy ennek ellenkezőjeként egy nagy ütközés általában két gravitációsan egymáshoz kötődő objektumot eredményez. Ilyen a Föld holdja, ami elméletileg egy Mars méretű objektum és a fiatal Föld találkozásából született, de a Plútó legnagyobb holdja a Charon is egy hasonló becsapódás következtében szakadhatott ki valamelyik objektumból.

A legújabb modellezés szerint egy pillanatnyi lökés is drámaian megváltoztathat egy kisebb objektumot. A találkozás után a bolygók egészen másként haladnak tovább, elveszthetik légkörüket, kérgüket, akár még a köpenyüket is, vagy végső esetben kisebb objektumok népes családjává is válhatnak - magyarázza a tanulmányt vezető kutató, Erik Asphaug, a Santa Cruz-i Kalifornia Egyetem munkatársa, a Nature magazin ma megjelent számában.

Asphaug és kollégái szerint a Naprendszer korai időszakában, 4,6 milliárd évvel ezelőtt közel 100 Hold vagy Mars méretű objektum játszhatott kozmikus biliárd játékot. Két ilyen objektumnak nem is kellett találkoznia egymással, már egy közeli elhaladás is drámai következményekkel járt. Gravitációs erőik olyan jelentős fizikai és kémiai változásokat idézhettek elő, melyek meghatározták az égitest későbbi arculatát. Ilyen hatások lehettek a dekompresszió, az olvadás, az anyag elszívása vagy akár a kisebb objektum teljes megsemmisítése. Egy kisebb bolygó összetartó ereje egy nagyobb világ hirtelen felbukkanásával szinte teljesen elillanhat.

A Merkúr esetében valószínűleg az alábbi játszódott le: Egy nála másfélszer nagyobb bolygót 45 fokos becsapódási szögben ért el, így a Merkúr közel fele telibe kapta a nagyobb objektumot, tehát hatalmas nyesést szenvedett el, ami hihetetlenül nagy árapály erőket indított el. Ezek kombinációjának hatására a "gázoló" bár tovább halad, a legrosszabb esetben még a köpenyének nagy részét is elveszti, nem is szólva légköréről és kérgéről.

A sziklás Merkúr feltehetőleg egy ilyen cserbenhagyásos gázoló volt, elvesztve külső rétegeinek jelentős részét, csupán egy viszonylag nagy mag és egy vékony kéreg és köpeny maradt. Az elmélet helytállóságát további vizsgálatokkal kell igazolni, tették hozzá sietve a kutatók.

Ezek a folyamatok magyarázatot adhatnak az aszteroidák igen széles körben változó összetételére is, beleértve a Földre meteoritokként lehulló törmelékeket. A sziklás aszteroidák a bolygók köves kérgére emlékeztetnek, míg vannak például vasban gazdagok, melyek a bolygók magjaihoz hasonlók. Ezt a változatosságot igen nehezen lehetne megmagyarázni ha azt az elméletet vesszük, mely szerint mindegyik ilyen objektum ugyanabból a törmelék korongból alakult ki, viszont a cserbenhagyásos történet szépen illeszkedik az összetétel sokszínűségéhez.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #28
    Ezt a lemezest idézőjelbe kellett volna írnom. Belul nem tudni milyen, ezt gondolom az orosz Phobosz szondák derítették volna ki, ha anno oda érnek.
    Minden esetre a felszínűkön párhuzamos vonalakból álló struktúrák vannak.

    Amúgy ha jól emlékszem valahol azt írták a Mars holdakról, hogy befogottak, de ezt is csak akkor fogjuk gondolom biztosra tudni, ha egyszer végre valami leszáll rajtuk, és mintát vesz.
  • ge3lan #27
    "lemezes szerkezetük van, mintha valami nagyobb égitest köpenyének darabjai lennének."

    Hm ez érdekes. A Mars holdjai befogottak vagy belőle származnak?
    Planetológiából elég sötet vagyok..
  • ge3lan #26
    Kösz! Csak kár,hogy nem én számoltam ki ezeket 8)

    Nem tudom mi a "hivatalos" álláspont de szerintem ott nem állt össze (rendes,nagy) bolygó. (az össz anyag kb 1 Marsot tesz ki). A kisbolygóövben vannak üres részek, kihagyások (Kirkwood zónák) ezek a Jupiterrel való 2/1, 3/1, 5/2, 7/3 rezonanciáknál találhatóak. Itt a Jupiter és a Szaturnusz a kisbolygók pályáját annyira eltorzítja(periodikusan), hogy a Mars, illetve a Föld pályáján is belülre kerülhetnek(és vannak is ilyenek). Itt aztán akkora perturbálást kapnak, hogy elhagyják a zónájukat.
    Érdekes, hogy a kisblygók közül a kisebbek gyorsabban forognak, a nagyobbak lassabban, mert ezek inkább széttöredeztek az ütközések során, minthogy felgyorsultak volna. A 125km-nél nagyobbak viszont megintcsak gyorsan forognak, mert ezek már nem tudtak széttörni az ütközésektől. Ugyhogy nem hiszem, hogy egy összeállt bolygó (Phaeton) maradványa lenne a kisbolygóöv, inkább csak olyan anyag ami nem tudott összeállni az erős perturbációk miatt.
  • Sanyix #25
    röviden ennyit: nem tudjuk hogy stabilak e a pályák, majd pár millió év vizsgálat után derül ki.
  • Ackro #24
    azt, hogy ha az élet mizerábilis protexusait precíz kritika alá produkáljuk, egy olyan masszív illusztrált dedikációt konyjugálhatunk, melyre nézve garanciánk obszerválódik.
  • NEXUS6 #23
    Asszem a többtest probléma kaotikus voltára hívta fel a figyelmet.

    A kaotikus rendszerek esetében, a paraméterek mért és valós értéke közötti kis eltérés egy viszonylag pontosan meghatározható idő után már gyak előre jelezhetetlen helyzethez vezet.

    A naprendszer viszonylagos/látszólagos egyszerűsége elfedi azt a tényt, hogy igen is egy kaotikus rendszerrel állunk szemben.

    Vagy valami ilyesmi;)
  • Charbi #22
    Ha valaki lefordítaná pontosan, hogy mit mondott ge3lan, akkor nagyon megköszönném, mert biztos valami frankót mondott, de én aligha értettem gey-két szót is.
  • NEXUS6 #21
    Látom egész magas szinten vágod a témát, ezért had kérdezzem meg, a kisbolgóövről mi az aktuális álláspont?

    Ugye van olyan elmélet, ami szerint valamikor ott is egy bolygó volt (Az egyik kedvenc fantasztikus könyvem az Aster is erről szól;)

    10 éve még az volt viszont az általánosan elfogadott álláspont, hogy ott soha nem állhatott össze bolygó.

    Másrészt elég sok kisbolygónak és a Mars holdaknak is (amik valszeg szintén befogott kisbolygók) szintén szabálytalan alakjuk és egyfajta lemezes szerkezetük van, mintha valami nagyobb égitest köpenyének darabjai lennének.

  • NEXUS6 #20
    Na ez volt aztán a szakszerű válasz;))))
  • Anteris #19
    hmm, a Baross-téri aluljáró nekem mindig is gyanús volt : )