SG.hu·
München és Bécs az európai szoftverszabadalmak ellen
Még mielőtt az Európa Parlament Jogi Bizottsága összeült volna, hogy a szoftverszabadalmak bevezetéséről szóló új javaslatról tárgyaljon, nyílt levelet intézett az európai parlamenti képviselőkhöz München és Bécs polgármestere.
Christian Ude, München főpolgármestere és Dr. Michael Haupl, Bécs polgármester és Bécs osztrák szövetségi tartomány vezetője úgy véli, itt az ideje, hogy az európai parlamenti képviselők elgondolkodjanak és tisztázzák magukban, hogy ebben az európai gazdaság szempontjából sorsdöntő kérdésben, miként is akarnak dönteni. A szoftverszabadalmi javaslatról a testület június 20-án tárgyal. Christian Ude szerint csak egy olyan szoftverszabadalmi előterjesztés elfogadható, amely világosan különbséget tesz a szabadalmaztatott találmányok és a nem szabadalmaztatható szoftverek között. A müncheni főpolgármester úgy véli, hogy csak egy, a jogbiztonságot garantáló javaslat elfogadása lehet az európai uniós városok és közösségek érdeke, melyeknek elemi érdeke, hogy sokféle szoftver legyen elérhető.
Mint ismeretes, München és Bécs közhivatalainak számítógépein hamarosan egyaránt Linux operációs rendszereket fognak használni, azonban München és Bécs ebben a küzdelemben nincs egyedül. Ude felszólított minden európai uniós várost, közösséget és állampolgárt, hogy késztessék gondolkodásra az őket az Európa Parlamentben képviselő honanyákat és honatyákat. A javaslat elfogadásának hatásai ugyanis nem csak a szoftverfejlesztőket, hanem minden EU-tagországot érinteni fognak. Éppen ezért Christian Ude és Dr. Michael Haupl tisztánlátást és biztonságot szeretnének az ügyben.
A két városvezető elsősorban azt kifogásolja, hogy nem egyértelműek a jogszabályok, és így gyakorlatilag minden egyes esetben szabadon és úgy értelmezhetők a szabadalmakhoz kapcsolódó technikai leírások, ahogy azt az ügyben eljáró szabadalmi hivatal akarja. Ezzel párhuzamosan a szoftverszabadalmak miatt nőhetnek majd a szoftverfejlesztési és szoftverforgalmazási költségek, ami elsősorban a kis- és a középvállalatokat teheti tönkre, ráadásul csökkentheti az innovációt. Ezzel szemben a nyílt forráskódú szoftverek olcsóbbak és megbízható alternatívát jelentenek a kereskedelmi forgalomban kapható programoknak, legyen szó egy irodai szoftvercsomagról vagy egy operációs rendszerről.
A két polgármester végül felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál jelenleg mintegy 30 ezer szoftverszabadalom vár elfogadásra, ám ezeknek a kérvényeknek csak negyedét nyújtották be európai cégek. A kérdés tehát az, hogy miért is érdeke Európának, illetve kinek az érdeke a szoftverszabadalmi javaslat jelenlegi formában történő elfogadása.
Christian Ude, München főpolgármestere és Dr. Michael Haupl, Bécs polgármester és Bécs osztrák szövetségi tartomány vezetője úgy véli, itt az ideje, hogy az európai parlamenti képviselők elgondolkodjanak és tisztázzák magukban, hogy ebben az európai gazdaság szempontjából sorsdöntő kérdésben, miként is akarnak dönteni. A szoftverszabadalmi javaslatról a testület június 20-án tárgyal. Christian Ude szerint csak egy olyan szoftverszabadalmi előterjesztés elfogadható, amely világosan különbséget tesz a szabadalmaztatott találmányok és a nem szabadalmaztatható szoftverek között. A müncheni főpolgármester úgy véli, hogy csak egy, a jogbiztonságot garantáló javaslat elfogadása lehet az európai uniós városok és közösségek érdeke, melyeknek elemi érdeke, hogy sokféle szoftver legyen elérhető.
Mint ismeretes, München és Bécs közhivatalainak számítógépein hamarosan egyaránt Linux operációs rendszereket fognak használni, azonban München és Bécs ebben a küzdelemben nincs egyedül. Ude felszólított minden európai uniós várost, közösséget és állampolgárt, hogy késztessék gondolkodásra az őket az Európa Parlamentben képviselő honanyákat és honatyákat. A javaslat elfogadásának hatásai ugyanis nem csak a szoftverfejlesztőket, hanem minden EU-tagországot érinteni fognak. Éppen ezért Christian Ude és Dr. Michael Haupl tisztánlátást és biztonságot szeretnének az ügyben.
A két városvezető elsősorban azt kifogásolja, hogy nem egyértelműek a jogszabályok, és így gyakorlatilag minden egyes esetben szabadon és úgy értelmezhetők a szabadalmakhoz kapcsolódó technikai leírások, ahogy azt az ügyben eljáró szabadalmi hivatal akarja. Ezzel párhuzamosan a szoftverszabadalmak miatt nőhetnek majd a szoftverfejlesztési és szoftverforgalmazási költségek, ami elsősorban a kis- és a középvállalatokat teheti tönkre, ráadásul csökkentheti az innovációt. Ezzel szemben a nyílt forráskódú szoftverek olcsóbbak és megbízható alternatívát jelentenek a kereskedelmi forgalomban kapható programoknak, legyen szó egy irodai szoftvercsomagról vagy egy operációs rendszerről.
A két polgármester végül felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál jelenleg mintegy 30 ezer szoftverszabadalom vár elfogadásra, ám ezeknek a kérvényeknek csak negyedét nyújtották be európai cégek. A kérdés tehát az, hogy miért is érdeke Európának, illetve kinek az érdeke a szoftverszabadalmi javaslat jelenlegi formában történő elfogadása.