Berta Sándor

Spanyolország is ellenzi a szoftverszabadalmak bevezetését

A német és a holland parlamentek szakbizottságai után a spanyol országgyűlés felsőháza is az európai szoftverszabadalmakról szóló javaslat ellen foglalt állást.

Mindez azt jelenti, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európa Tanácsra és az Európai Bizottságra. Egyre valószínűbbnek tűnik tehát, hogy az európai szervezetek kénytelenek lesznek kidolgozni egy újabb javaslatot. Érdekes ugyanakkor, hogy eredetileg az Európai Unió február közepén Brüsszelben esedékes miniszteri találkozóján döntöttek volna a szoftverszabadalmak bevezetéséről.

A madridi "Senato" egyhangúlag szavazott a szoftverszabadalmi előterjesztés elfogadása ellen. A parlament egyúttal felszólította a spanyol kormányt, hogy minden erejével akadályozza meg a javaslat elfogadását. A spanyol kormány ugyan már a kezdetektől ellenezte az ötletet, de a képviselők úgy gondolták, szükség van az újabb határozatra.

Jordi Guillot, a katalán Haladás Párt parlamenti képviselője és az indítvány előterjesztője szerint amennyiben a szoftverszabadalmi javaslatot a jelenlegi formájában fogadná el az Európa Tanács, akkor a "technológiai innováció és az információs társadalom fejlődése egész egyszerűen leállna". A politikus óva intette az Európa Tanácsot attól, hogy "amerikai és japán konszernek monopóliumaitól és oligopóliumaitól függjön". A spanyol képviselők egyúttal határozatban mondták ki: támogatják az Európai Parlament Jogi Bizottsága által a múlt héten elfogadott, egy új szoftverszabadalmi előterjesztés kidolgozásáról szóló javaslatot.

E mellett foglalt egyébként állást többek között az Iparosok és a Kis- és Középvállalatok Európai Uniója (UEAPME) nevű szervezet is, amelynek elnöke, Hans-Werner Müller, aki jelenlegi formájában az európai kis- és középvállalatokra nézve egész egyszerűen "károsnak" nevezte a szoftverszabadalmak bevezetésének ötletét. A szakember felszólította az Európai Bizottságot, hogy fogadja el az Európai Parlament határozatát és dolgozzon ki egy új előterjesztést.

Az Európai Unió belső piacokért felelős biztosa, Charlie McCreevyét tűz közé került. A biztos szóvivője hétfőn még arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az Európai Unió tagországainak pénzügyi és gazdasági miniszterei február 17-én esedékes találkozójukon születik majd döntés a szoftverszabadalmakról is. Azonban ezt azóta sem erősítették meg, igaz nem is cáfolták. Az Európai Bizottság által forszírozott és a luxemburgi EU-elnökség által támogatott eljárás azonban lassan egyre kevésbé hasonlít a demokratikus értékrendben megszokott ügyvitelre.

A nagy amerikai cégek pedig eközben igyekeznek a programozók kedvében járni, hiszen mint ismeretes, idén januárban az IBM 500 szabadalmát nyitotta meg a nyílt forráskódú fejlesztők számára. A Kék Óriás példáját később követte a Sun Microsystems is, amely 1600 szabadalmat adott át a Common Development and Distribution (CDDL) licensz keretében.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mechorg #3
    Hurrá!
  • atlagember #2
    Kezd alakulni a dolog, de ez még nagyon az eleje. Sajnos ez csak az EU és még nincs döntés sem. Ráadásul csak a szoftverszabadalmakról szól a dolog, tehát a szerzői jogi kérdések továbbra is demoklész kardjaként lógnak a fejünk fölött.
    Úgyhogy ez még KEVÉS, még nagyon sok kell ahhoz, hogy ingyenesen lehessen használni a windózt.
  • atlagember #1
    Ritka alkalomra kerül sor csütörtökön, a Lengyel Nagykövetség előtt. Civil szervezetek vonulnak az utcára azért, hogy köszönetet mondjanak. Üdítő színfolt a világ különféle visszásságai ellen tartott demonstrációk között.
    2005. Január 10.-én a Lengyel Nagykövetség (1062 Budapest, Városligeti fasor 16.) előtt számos civil szervezet nyilvánít köszönetet mindazoknak, akik segítettek a szoftverszabadalmak bevezetése elleni küzdelemben, különösen a lengyel népnek és kormányának.
    Mint ismeretes, a lengyel kormány eddig két ízben akadályozta meg, hogy a direktívát a Halászati Tanács formálisan elfogadja, ezzel
    teremtette meg a lehetőségét annak, hogy az Európai Parlament jogi
    > bizottsága -- főként szintén lengyel képviselők kezdeményezésére --
    > döntést hozzon a direktíva tárgyalási folyamatának újraindításáról. A
    > döntésben magyar Európa Parlamenti képviselők is részt vettek. A magyar kormány egyoldalú nyilatkozatot csatolt a Tanács szövegéhez.
    Ennek elérésében több magyar parlamenti képviselőnek is szerepe van.
    A demonstráció szervezői ezzel a köszönetnyilvánítással szeretnék kifejezni az elért eredmények feletti örömüket, és egyben
    figyelmeztetni arra, hogy a szoftverszabadalmak ügye még nem ért véget; a Tanácsnak el kell kezdenie a direktíváról az érdemi
    tárgyalásokat, a Bizottságnak pedig -- egy demokratikus szervezetben elvárható módon -- figyelembe kell vennie a Parlament döntését.

    A direktíva rövid története
    A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló Európai Uniós irányelv meglehetősen sok feszültséget váltott ki a nemzetközi nagyvállalatok és a kisvállalkozások, valamint az Európai Tanács és az Európai Parlament között. Az ellentét lényegét tekintve abból fakad, hogy a jelenlegi direktíva megszövegezésének két olvasata van: az egyik megengedő, azaz lehetővé teszi a szoftverek szabadalmazhatóságát, míg a másik olvasat szerint "kellően" szigorú.
    Az uniós törvényhozási folyamat sajátosságából adódóan a Tanács a nagyvállalatoknak kedvező álláspontot képvisel, míg az Európai
    Parlament a kis- és középvállalkozások érdekeit képviseli. Abban mindkét fél nyilvánosan egyetért, hogy szükség van egy egyértelmű irányelvre, és hogy ennek az irányelvnek egyértelműen ki kell zárnia a szoftverek szabadalmazhatóságának lehetőségét. Ez utóbbi kitétel sajnos tényszerűen és kimutathatóan nem teljesül a jelenlegi direktívában, mely számos kiskaput tartalmaz a deklarált cél kijátszására.
    Sajnálatos módon azonban ezeket a kiskapukat a Bizottság és a Tanács tudatosan nem hajlandó meglátni, és módszeresen nem veszi tekintetbe a demokratikus elvek alapján működő Európai Parlamentet és az uniós eljárási szabályokat. Érdekeik érvényesítése során meglehetősen erős politikai nyomást gyakorolnak mindenkire, aki ellenzi az uniós direktíva jelenlegi megfogalmazását.
    Ennek ellenére Lengyelország volt az egyetlen ország, amely nyíltan ellenszegült a Tanácsnak és a Bizottságnak és meghiúsította azt, hogy a 2004. december 21-ei Halászati és Mezőgazdasági Tanács ülésén elfogadják a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvet. A rájuk nehezedő nyomás ellenére, nemhogy egyszer, de kétszer is leszedették a szoftverek szabadalmazhatóságát a Halászati Tanács napirendjéről: 2005. január 24-én ismét kitartóan képviselték a Tanácsban az Európai Parlament által képviselt értékrendeket.
    A demokrácia melletti szilárd elkötelezettségüket visszaigazolta az Európai Parlament jogi bizottságának ülése, mely 2005. február 2-án a számítógéppel kapcsolatos találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló direktívajavaslat visszavonását kérte az Európai Bizottságtól. A képviselők elsöprő többséggel, 19 igen és két nem szavazat, valamint egy tartózkodás mellett utasították el a vitatott irányelvtervezetet, melyet tavaly május 18-án fogadott el az Európa Tanács.
    A lengyel álláspont megingathatatlansága a biztosítéka annak, hogy a Európai Tanács és a Bizottság előbb-utóbb kénytelen tekintetbe venni az Európai Parlament legitimitását. A történtekre való tekintettel mélységes tisztelettel és hálás köszönettel tartozunk tehát a lengyeleknek, hogy tetteikkel kiállnak az oly sokat dédelgetett és hangoztatott demokratikus értékek mellett. Köszönjük a lengyel képviselőknek, hogy elérték: a direktíva tárgyalását az EU elölről kezdi, ezzel teremtve meg a lehetőséget, hogy egy átgondolt, minden szempontot figyelembe vevő szabályozásunk legyen. Köszönjük a lengyel civileknek hogy ösztönözték és támogatták kormányukat ebben a rendkívül fontos, ám nyilvánvalóan néha kellemetlen feladatban. Bízunk benne, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátság ereje megerősíti a magyar kormányt is abban a felismerésben, hogy a Tanács az európai és a nemzeti érdekek érvényesítésének fóruma.