SG.hu
Miért bukott meg a Gaia-X francia-német felhőkezdeményezés?
Európa régóta vitázik arról, milyen messzire távolodjon el az amerikai tech-cégektől, de egy közös felhőalapú kezdeményezés intő példaként szolgál.
Eltérő nemzeti stratégiák és erős vállalati lobbitevékenység miatt futott zátonyra a Gaia-X, egy nagy, öt évig tartó erőfeszítés, amelynek célja egy az Egyesült Államoktól független európai technológiai környezet kiépítése volt. Most Európa vezetői ismét arról beszélnek, hogyan lehet visszaszorítani az amerikai technológiától való függést, így azok, akik részt vettek az európai felhő létrehozását célzó projektben, arra figyelmeztetnek, hogy ne kövessék el újra a múlt hibáit. "A Gaia-X kezdeményezés óriási kudarc volt, hatalmas időpocsékolás, és ugyanennyi év nyereség a hiperskálázóknak, vagyis egy ipari katasztrófa” - mondta Yann Lechelle, a Scaleway francia felhőszolgáltató korábbi vezérigazgatója, a kezdeményezés egyik alapító tagja. Frusztrációja miatt 2021-ben lépett ki, amit utólag úgy jellemez, mint "az egyik legjobb döntését”. (A hiperskálázó olyan óriás technológiai vállalat, amely hatalmas, globális méretű adatközpont-infrastruktúrát üzemeltet, és ennek révén rendkívül nagy kapacitású, rugalmas és gyorsan bővíthető felhőszolgáltatásokat kínál világszerte.)
Az iparági projekt 2019-ben született meg egy francia-német törekvésből, amelynek célja a „21. századra szabott európai iparpolitika” megteremtése volt. Ez volt a hívószó, amely - nagy politikai támogatással - összehozta a német és francia vállalatokat, hogy létrehozzanak egy adat-infrastruktúrát. A Gaia-X a nevét a görög földistennőről kapta, és végső célja az volt, hogy „megteremtse az európai adat-szuverenitást”, és „ellensúlyozza a monopolista tendenciákat”. A politikai inga ismét a digitális szuverenitás irányába mozdul: a politikusok kedden gyűlnek össze Berlinben, hogy megvitassák, miként válhatnának kevésbé függővé a külföldi tulajdonú technológiáktól.
Annak ellenére, hogy a felhőszolgáltatások piaca gyorsan növekszik, és ezek képezik az internet alapját, az európai szolgáltatók globális részesedése folyamatosan csökken, miközben az Amazon, a Microsoft és a Google dominanciája tovább erősödik. A Gaia-X küldetésével kapcsolatos eltérő elképzelések már korán megmutatkoztak, ami illeszkedett Párizs és Berlin hagyományos vitáihoz a technológiai szuverenitásról. Párizsban a szuverenitás a helyi bajnokok támogatását és az USA-tól való függés felszámolását jelentette, míg Berlin elsősorban Európa védelmét tartotta szem előtt anélkül, hogy megszakította volna a fontos kereskedelmi kapcsolatokat. A Gaia-X egyik korai sikertörténete, az Agdatahub, amelyet a mezőgazdasági adatok terén aratott győzelemként ünnepeltek, tavaly csődbe ment.
"Azért csatlakoztam a Gaia-X-hez, mert hittem az eredeti küldetésben. Azért hagytam el, mert már nem hittem abban, hogy az eredeti irányba halad” - mondta Francesco Bonfiglio, a korábbi vezérigazgató. "A politikai történések befolyása az egyesületen belül nyilvánvaló volt. Néha ezek ütköztek” - mondta Bonfiglio, aki elmondta hogyan került egymással szembe a „történelmileg inkább protekcionista” Franciaország egy „ingadozó” Németországgal. Mindenki úgy „értelmezte” a Gaia-X-et, ahogy szerette volna - mondta. A korábbi vezérigazgató szerint ez az eltérő várakozás, valamint a „világos vagy közös” szuverenitás-definíció hiánya - nem is beszélve arról, hogy hiányzott a közösen elfogadott elképzelés arról, hogyan lehet azt elérni - rendkívül megnehezítette a munkáját. "Franciaország politikai üggyé tette, míg a németek inkább technikai kérdésként kezelték” - mondta egy másik alapító tag, aki ma is része a projektnek, ezért név nélkül nyilatkozott.
Yann Lechelle szerint az érdekek már az első naptól kezdve ütköztek, ez is része volt annak, hogy a kezdeményezés sosem tudta teljesíteni „a nagy európai felhő-Airbus vízióját”. A németek a polgárok és iparágak adatainak külföldi megfigyeléstől és jogi kontrolltól való védelmére törekedve csatlakoztak az adat-szuverenitás gondolatához - mondta, hozzátéve: "Bármennyire is atlantisták, teljesen belefért nekik, hogy a Microsofttól függjenek.” Eközben a franciák egy sokkal önérdekűbb víziót támogattak, amely szerint Európának mind infrastruktúrában, mind szoftverben önellátóvá kell válnia. Így született meg a „federált felhő-infrastruktúra” ötlete. De ez a „megdöbbentő összetettség” hamarosan „kezelhetetlen káosszá” vált - mondta Lechelle.
A jelenlegi vezérigazgató, Ulrich Ahle, aki 2023-ban csatlakozott, visszautasította a kritikákat. Szerinte a Gaia-X egyáltalán nem kudarc. Úgy véli, összefogta az iparágat - nagy és kis szereplőket egyaránt - kézzelfogható eredmények körül, mint például a federált adatterek és megfelelőségi címkék. "Az elején néhányan azt hitték, hogy a Gaia-X lesz az európai hiperskálázó, az Amazon, Google, Microsoft, Alibaba és a többiek versenytársa” - mondta. Valójában azonban „inkább arról szól, hogy létrehozzunk egy olyan módszert, amely európai módon kezeli az adatokat. Az eredmények, amelyeket nyújtunk, és az interoperábilis adatterek valódi üzleti előnyei egyre láthatóbbak” - mondta, kiemelve egy Gaia-X-szabványokra épülő adattér példáját, amelyet a francia EDF energetikai vállalat használ majd az új nukleáris létesítmények biztonságos koordinálására.
Ahogy a Gaia-X növekedett, és nekilátott meghatározni a biztonságos európai adatmegosztás alapelveit, megnyitotta kapuit Európán túli iparági szereplők előtt is, abban a reményben, hogy globális színtéren is képes lesz új szabványokat elfogadtatni. Miközben az igazgatósági helyeket továbbra is EU-s vállalatok és iparági szervezetek tarthatták meg, egyre erősebben szóltak a figyelmeztetések, hogy a projektet eltérítik azok a szereplők, akik ellen eredetileg létrehozták. Ezek a cégek „az egész ütemtervet irányították” - mondta Lechelle, rengeteg pénzt és embert küldve a projektbe. "A bizottságok fuldokoltak. Nekik (a globális szereplőknek) megvolt a kapacitásuk, a sávszélességük, de mi már eleve víz alatt voltunk. Az amerikaiak teljes munkaidős lobbistákkal és hatalmas büdzsékkel dolgoznak. Gyakorlatilag az a munkájuk, hogy kisiklassanak minden kezdeményezést, ami nem tetszik nekik.”
Az amerikai felhőóriások - Amazon, Microsoft és Google -, valamint a kínai technológiai nagyvállalatok - Huawei és Alibaba - mind tagjai a Gaia-X-nek. 2021-ben a milánói éves csúcstalálkozót a Huawei és az Alibaba szponzorálta, ami felháborodást váltott ki. Az is előfordult, hogy az európai iparági szövetségek és vállalatok az igazgatóságban külföldi üzleti partnerek érdekeit képviselték. "Rengeteg erővel kellett megküzdenem, amelyek igyekeztek felhígítani az ellenőrzési szabályokat, felhígítani az erőfeszítéseket” - mondta Bonfiglio, hangsúlyozva, hogy „egy konszenzusra épülő szervezet vezérigazgatója voltam, ahol a konszenzus legtöbbször nem volt elérhető.” Mindazonáltal Bonfiglio nem bánja, hogy megnyitották a kezdeményezést külföldi szereplők előtt. "A probléma nem Amerika kontra Európa” - mondta, hanem a „bizalom”, vagy inkább annak hiánya. A nem EU-s szolgáltatók bevonása arra szolgált volna, hogy rákényszerítse őket a nagyobb átláthatóságra. "Azt hiszed, jó vagy? Mutasd meg, mid van” - ez volt az akkori mottója. Most elismeri, hogy a felhő-piac vállalati óriásai elkerülhetetlen befolyással bírnak. "Nincs szükséged a Microsoftra, Amazonra és Google-re az igazgatóságban, mert őket úgyis képviselik a testületben ülő európai cégek emberei. Ez közvetett lobbi” - mondta.
Az egyesület jelenlegi tagja, aki ebben a történetben névtelenül nyilatkozott, azt mondta, hogy meg kellene változtatni a Gaia-X alapszabályát, hogy kizárják az iparági szervezeteket az igazgatóságból, mert ezek a tech-óriások kezére játszanak. Erre a Gaia-X vezérigazgatója, Ahle úgy reagált, hogy „a stratégiai irányokat és stratégiai döntéseket az igazgatótanács hozza meg”. A kezdeményezés legmagasabb szintű tanúsítványát - amely kizárja a nem EU-s vállalatokat - példaként említette arra, hogy a szervezet olyan döntéseket is meghozott, amelyek ellentétesek voltak az amerikai érdekekkel. Ez volt az, amit „az olyan tagok, mint az Amazon, Google és Microsoft egyáltalán nem kedveltek”, mégis megtörtént.
Ahogy a vezetők a nagy presztízsű berlini csúcstalálkozóra készülnek, hogy megvitassák, milyen messzire menjenek a Big Tech-től való elfordulásban, több megszólaló is arra figyelmeztetett, hogy ne ismételjék meg a korábbi hibákat. Bár az európai országok még nem jutottak közös nevezőre a digitális szuverenitás definíciójában - amit sokan a valódi előrelépés kulcsának tartanak -, vannak jelei annak, hogy Párizs és Berlin közelebb áll egymáshoz, mint öt éve. "Bevallom, korábban küzdöttem a digitális szuverenitás kifejezéssel. Nem gondoltam, hogy szükséges, de a globális helyzet annyira drámaian megváltozott, hogy nekünk, európaiaknak most szuverénebbé kell válnunk” - mondta Friedrich Merz német kancellár. "Minden lehetőséget megvizsgálunk iparági szereplőkkel együtt, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy ne csak Kínától váljunk függetlenebbé, hanem például az Egyesült Államoktól is kevésbé függjünk, kevésbé függjünk a Big Tech vállalatoktól. Fel akarunk zárkózni, fejlődni akarunk.” - mondta Merz.
És mégis, miközben Németország a Google több mint 5 milliárd eurós friss adatközpont-beruházási döntését ünnepli, amelyet Lars Klingbeil pénzügyminiszter úgy írt le, mint „pont azt, amire most szükségünk van”, a vállalati érdekek valóságával nem lesz könnyű szembenézni. Bonfiglio számára a Gaia-X legfontosabb tanulsága az, hogy "nyilvánvaló, mindenki, aki egy ilyen nagy és jelentős célt kitűző egyesület igazgatótanácsának tárgyalóasztalához ül, a saját vállalata érdekeit igyekszik védeni.” Bár a Gaia-X elszalaszthatta a lehetőségét, hogy teljesítse eredeti, nagyívű ambícióit, Lechelle ragaszkodik hozzá, hogy a közelgő francia-német csúcstalálkozó „lehetőség arra, hogy rámutassanak a fájó pontokra.” Addig is, „akik fenn akarták tartani a status quót, nyertek.”
Eltérő nemzeti stratégiák és erős vállalati lobbitevékenység miatt futott zátonyra a Gaia-X, egy nagy, öt évig tartó erőfeszítés, amelynek célja egy az Egyesült Államoktól független európai technológiai környezet kiépítése volt. Most Európa vezetői ismét arról beszélnek, hogyan lehet visszaszorítani az amerikai technológiától való függést, így azok, akik részt vettek az európai felhő létrehozását célzó projektben, arra figyelmeztetnek, hogy ne kövessék el újra a múlt hibáit. "A Gaia-X kezdeményezés óriási kudarc volt, hatalmas időpocsékolás, és ugyanennyi év nyereség a hiperskálázóknak, vagyis egy ipari katasztrófa” - mondta Yann Lechelle, a Scaleway francia felhőszolgáltató korábbi vezérigazgatója, a kezdeményezés egyik alapító tagja. Frusztrációja miatt 2021-ben lépett ki, amit utólag úgy jellemez, mint "az egyik legjobb döntését”. (A hiperskálázó olyan óriás technológiai vállalat, amely hatalmas, globális méretű adatközpont-infrastruktúrát üzemeltet, és ennek révén rendkívül nagy kapacitású, rugalmas és gyorsan bővíthető felhőszolgáltatásokat kínál világszerte.)
Az iparági projekt 2019-ben született meg egy francia-német törekvésből, amelynek célja a „21. századra szabott európai iparpolitika” megteremtése volt. Ez volt a hívószó, amely - nagy politikai támogatással - összehozta a német és francia vállalatokat, hogy létrehozzanak egy adat-infrastruktúrát. A Gaia-X a nevét a görög földistennőről kapta, és végső célja az volt, hogy „megteremtse az európai adat-szuverenitást”, és „ellensúlyozza a monopolista tendenciákat”. A politikai inga ismét a digitális szuverenitás irányába mozdul: a politikusok kedden gyűlnek össze Berlinben, hogy megvitassák, miként válhatnának kevésbé függővé a külföldi tulajdonú technológiáktól.
Annak ellenére, hogy a felhőszolgáltatások piaca gyorsan növekszik, és ezek képezik az internet alapját, az európai szolgáltatók globális részesedése folyamatosan csökken, miközben az Amazon, a Microsoft és a Google dominanciája tovább erősödik. A Gaia-X küldetésével kapcsolatos eltérő elképzelések már korán megmutatkoztak, ami illeszkedett Párizs és Berlin hagyományos vitáihoz a technológiai szuverenitásról. Párizsban a szuverenitás a helyi bajnokok támogatását és az USA-tól való függés felszámolását jelentette, míg Berlin elsősorban Európa védelmét tartotta szem előtt anélkül, hogy megszakította volna a fontos kereskedelmi kapcsolatokat. A Gaia-X egyik korai sikertörténete, az Agdatahub, amelyet a mezőgazdasági adatok terén aratott győzelemként ünnepeltek, tavaly csődbe ment.
"Azért csatlakoztam a Gaia-X-hez, mert hittem az eredeti küldetésben. Azért hagytam el, mert már nem hittem abban, hogy az eredeti irányba halad” - mondta Francesco Bonfiglio, a korábbi vezérigazgató. "A politikai történések befolyása az egyesületen belül nyilvánvaló volt. Néha ezek ütköztek” - mondta Bonfiglio, aki elmondta hogyan került egymással szembe a „történelmileg inkább protekcionista” Franciaország egy „ingadozó” Németországgal. Mindenki úgy „értelmezte” a Gaia-X-et, ahogy szerette volna - mondta. A korábbi vezérigazgató szerint ez az eltérő várakozás, valamint a „világos vagy közös” szuverenitás-definíció hiánya - nem is beszélve arról, hogy hiányzott a közösen elfogadott elképzelés arról, hogyan lehet azt elérni - rendkívül megnehezítette a munkáját. "Franciaország politikai üggyé tette, míg a németek inkább technikai kérdésként kezelték” - mondta egy másik alapító tag, aki ma is része a projektnek, ezért név nélkül nyilatkozott.
Yann Lechelle szerint az érdekek már az első naptól kezdve ütköztek, ez is része volt annak, hogy a kezdeményezés sosem tudta teljesíteni „a nagy európai felhő-Airbus vízióját”. A németek a polgárok és iparágak adatainak külföldi megfigyeléstől és jogi kontrolltól való védelmére törekedve csatlakoztak az adat-szuverenitás gondolatához - mondta, hozzátéve: "Bármennyire is atlantisták, teljesen belefért nekik, hogy a Microsofttól függjenek.” Eközben a franciák egy sokkal önérdekűbb víziót támogattak, amely szerint Európának mind infrastruktúrában, mind szoftverben önellátóvá kell válnia. Így született meg a „federált felhő-infrastruktúra” ötlete. De ez a „megdöbbentő összetettség” hamarosan „kezelhetetlen káosszá” vált - mondta Lechelle.
A jelenlegi vezérigazgató, Ulrich Ahle, aki 2023-ban csatlakozott, visszautasította a kritikákat. Szerinte a Gaia-X egyáltalán nem kudarc. Úgy véli, összefogta az iparágat - nagy és kis szereplőket egyaránt - kézzelfogható eredmények körül, mint például a federált adatterek és megfelelőségi címkék. "Az elején néhányan azt hitték, hogy a Gaia-X lesz az európai hiperskálázó, az Amazon, Google, Microsoft, Alibaba és a többiek versenytársa” - mondta. Valójában azonban „inkább arról szól, hogy létrehozzunk egy olyan módszert, amely európai módon kezeli az adatokat. Az eredmények, amelyeket nyújtunk, és az interoperábilis adatterek valódi üzleti előnyei egyre láthatóbbak” - mondta, kiemelve egy Gaia-X-szabványokra épülő adattér példáját, amelyet a francia EDF energetikai vállalat használ majd az új nukleáris létesítmények biztonságos koordinálására.
Ahogy a Gaia-X növekedett, és nekilátott meghatározni a biztonságos európai adatmegosztás alapelveit, megnyitotta kapuit Európán túli iparági szereplők előtt is, abban a reményben, hogy globális színtéren is képes lesz új szabványokat elfogadtatni. Miközben az igazgatósági helyeket továbbra is EU-s vállalatok és iparági szervezetek tarthatták meg, egyre erősebben szóltak a figyelmeztetések, hogy a projektet eltérítik azok a szereplők, akik ellen eredetileg létrehozták. Ezek a cégek „az egész ütemtervet irányították” - mondta Lechelle, rengeteg pénzt és embert küldve a projektbe. "A bizottságok fuldokoltak. Nekik (a globális szereplőknek) megvolt a kapacitásuk, a sávszélességük, de mi már eleve víz alatt voltunk. Az amerikaiak teljes munkaidős lobbistákkal és hatalmas büdzsékkel dolgoznak. Gyakorlatilag az a munkájuk, hogy kisiklassanak minden kezdeményezést, ami nem tetszik nekik.”
Az amerikai felhőóriások - Amazon, Microsoft és Google -, valamint a kínai technológiai nagyvállalatok - Huawei és Alibaba - mind tagjai a Gaia-X-nek. 2021-ben a milánói éves csúcstalálkozót a Huawei és az Alibaba szponzorálta, ami felháborodást váltott ki. Az is előfordult, hogy az európai iparági szövetségek és vállalatok az igazgatóságban külföldi üzleti partnerek érdekeit képviselték. "Rengeteg erővel kellett megküzdenem, amelyek igyekeztek felhígítani az ellenőrzési szabályokat, felhígítani az erőfeszítéseket” - mondta Bonfiglio, hangsúlyozva, hogy „egy konszenzusra épülő szervezet vezérigazgatója voltam, ahol a konszenzus legtöbbször nem volt elérhető.” Mindazonáltal Bonfiglio nem bánja, hogy megnyitották a kezdeményezést külföldi szereplők előtt. "A probléma nem Amerika kontra Európa” - mondta, hanem a „bizalom”, vagy inkább annak hiánya. A nem EU-s szolgáltatók bevonása arra szolgált volna, hogy rákényszerítse őket a nagyobb átláthatóságra. "Azt hiszed, jó vagy? Mutasd meg, mid van” - ez volt az akkori mottója. Most elismeri, hogy a felhő-piac vállalati óriásai elkerülhetetlen befolyással bírnak. "Nincs szükséged a Microsoftra, Amazonra és Google-re az igazgatóságban, mert őket úgyis képviselik a testületben ülő európai cégek emberei. Ez közvetett lobbi” - mondta.
Az egyesület jelenlegi tagja, aki ebben a történetben névtelenül nyilatkozott, azt mondta, hogy meg kellene változtatni a Gaia-X alapszabályát, hogy kizárják az iparági szervezeteket az igazgatóságból, mert ezek a tech-óriások kezére játszanak. Erre a Gaia-X vezérigazgatója, Ahle úgy reagált, hogy „a stratégiai irányokat és stratégiai döntéseket az igazgatótanács hozza meg”. A kezdeményezés legmagasabb szintű tanúsítványát - amely kizárja a nem EU-s vállalatokat - példaként említette arra, hogy a szervezet olyan döntéseket is meghozott, amelyek ellentétesek voltak az amerikai érdekekkel. Ez volt az, amit „az olyan tagok, mint az Amazon, Google és Microsoft egyáltalán nem kedveltek”, mégis megtörtént.
Ahogy a vezetők a nagy presztízsű berlini csúcstalálkozóra készülnek, hogy megvitassák, milyen messzire menjenek a Big Tech-től való elfordulásban, több megszólaló is arra figyelmeztetett, hogy ne ismételjék meg a korábbi hibákat. Bár az európai országok még nem jutottak közös nevezőre a digitális szuverenitás definíciójában - amit sokan a valódi előrelépés kulcsának tartanak -, vannak jelei annak, hogy Párizs és Berlin közelebb áll egymáshoz, mint öt éve. "Bevallom, korábban küzdöttem a digitális szuverenitás kifejezéssel. Nem gondoltam, hogy szükséges, de a globális helyzet annyira drámaian megváltozott, hogy nekünk, európaiaknak most szuverénebbé kell válnunk” - mondta Friedrich Merz német kancellár. "Minden lehetőséget megvizsgálunk iparági szereplőkkel együtt, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy ne csak Kínától váljunk függetlenebbé, hanem például az Egyesült Államoktól is kevésbé függjünk, kevésbé függjünk a Big Tech vállalatoktól. Fel akarunk zárkózni, fejlődni akarunk.” - mondta Merz.
És mégis, miközben Németország a Google több mint 5 milliárd eurós friss adatközpont-beruházási döntését ünnepli, amelyet Lars Klingbeil pénzügyminiszter úgy írt le, mint „pont azt, amire most szükségünk van”, a vállalati érdekek valóságával nem lesz könnyű szembenézni. Bonfiglio számára a Gaia-X legfontosabb tanulsága az, hogy "nyilvánvaló, mindenki, aki egy ilyen nagy és jelentős célt kitűző egyesület igazgatótanácsának tárgyalóasztalához ül, a saját vállalata érdekeit igyekszik védeni.” Bár a Gaia-X elszalaszthatta a lehetőségét, hogy teljesítse eredeti, nagyívű ambícióit, Lechelle ragaszkodik hozzá, hogy a közelgő francia-német csúcstalálkozó „lehetőség arra, hogy rámutassanak a fájó pontokra.” Addig is, „akik fenn akarták tartani a status quót, nyertek.”