SG.hu
Lengyelország 3%-os adót tervez kivetni a technológiai óriásokra
Krzysztof Gawkowski digitális miniszter a nagy technológiai vállalatok bevételeit szeretné megcélozni, beleértve a személyre szabott hirdetésekkel vagy felhasználói adatok eladásával bevételt generáló platformok forgalmát is.
Miközben az OECD szintjén folytatódnak a tárgyalások a globális adórendszer modern digitális realitásokhoz való igazításáról, számos európai ország saját adóin dolgozik, amelyek elsősorban a nagy, túlnyomórészt amerikai technológiai vállalatokat célozzák meg. Ezek az erőfeszítések felkeltették Donald Trump amerikai elnök figyelmét és haragját. De az adminisztrációja hangos ellenállása - beleértve a kereskedelmi vámokkal való megtorlás fenyegetését - ellenére számos ország folytatja a törekvéseit. Lengyelországban Donald Tusk kormánya már márciusban jelezte szándékát, hogy adót vet ki a nagy technológiai vállalatokra. A terv további részletei most kezdenek kiderülni.
A lengyel digitális minisztérium közölte, hogy a lengyel törvénytervezet kidolgozása „az év végéig folytatódik”. A minisztérium szerint a törvénytervezet elkészülte után nyilvános konzultációra kerül sor. A jogalkotási folyamattól függően az adó már 2027-ben hatályba léphet. A minisztérium szerint az adó azokra a vállalatokra vonatkozik majd, amelyek globális bevétele meghaladja a 750 millió eurót. Célja a piacterek, a közösségi média és az autómegosztó alkalmazások, valamint a személyre szabott hirdetéseket megjelenítő vagy felhasználói adatokat értékesítő vállalatok.
Azok a szolgáltatások, amelyek csak tartalomhoz (pl. játékok) vagy interfészekhez (pl. fizetési vagy kommunikációs platformok) biztosítanak hozzáférést a felhasználóknak, mentesülnek az adó alól, akárcsak a pénzügyi szolgáltatások és a közvetlen internetes értékesítés - például egy kiskereskedelmi vállalat saját weboldalán keresztül. A vállalatoknak be kell jelenteniük a Lengyelországban vagy Lengyelországgal kapcsolatban generált bevételeiket, attól függően, hogy „ésszerűen feltételezhetik-e”, hogy a felhasználók az ország lakosai - például az IP-címük alapján, a minisztérium szerint. Vélekedésük szerint a technológiai óriások bevételeire kivetett „szerény” 3%-os adó az első évben akár 470 millió euró bevételt is generálhat. A minisztérium arra számít, hogy az adóbevételek ezután még tovább növekednek.
A javaslat nagyon hasonlít a Bizottság 2018-as, EU-szintű digitális adóra vonatkozó tervezetéhez, amely a nemzeti kincstárakba került volna, de a tagállamok nem tudtak megegyezni, ezért elvetették. A Bizottság nyilvánosan fontolgatta egy EU-szintű digitális adó bevezetését is, hogy visszafizesse az Unió Covid-válság miatti adósságait. Ehelyett azonban nemrégiben egy általános, EU-szintű adót javasoltak a nagyvállalatokra.
Miközben az OECD szintjén folytatódnak a tárgyalások a globális adórendszer modern digitális realitásokhoz való igazításáról, számos európai ország saját adóin dolgozik, amelyek elsősorban a nagy, túlnyomórészt amerikai technológiai vállalatokat célozzák meg. Ezek az erőfeszítések felkeltették Donald Trump amerikai elnök figyelmét és haragját. De az adminisztrációja hangos ellenállása - beleértve a kereskedelmi vámokkal való megtorlás fenyegetését - ellenére számos ország folytatja a törekvéseit. Lengyelországban Donald Tusk kormánya már márciusban jelezte szándékát, hogy adót vet ki a nagy technológiai vállalatokra. A terv további részletei most kezdenek kiderülni.
A lengyel digitális minisztérium közölte, hogy a lengyel törvénytervezet kidolgozása „az év végéig folytatódik”. A minisztérium szerint a törvénytervezet elkészülte után nyilvános konzultációra kerül sor. A jogalkotási folyamattól függően az adó már 2027-ben hatályba léphet. A minisztérium szerint az adó azokra a vállalatokra vonatkozik majd, amelyek globális bevétele meghaladja a 750 millió eurót. Célja a piacterek, a közösségi média és az autómegosztó alkalmazások, valamint a személyre szabott hirdetéseket megjelenítő vagy felhasználói adatokat értékesítő vállalatok.
Azok a szolgáltatások, amelyek csak tartalomhoz (pl. játékok) vagy interfészekhez (pl. fizetési vagy kommunikációs platformok) biztosítanak hozzáférést a felhasználóknak, mentesülnek az adó alól, akárcsak a pénzügyi szolgáltatások és a közvetlen internetes értékesítés - például egy kiskereskedelmi vállalat saját weboldalán keresztül. A vállalatoknak be kell jelenteniük a Lengyelországban vagy Lengyelországgal kapcsolatban generált bevételeiket, attól függően, hogy „ésszerűen feltételezhetik-e”, hogy a felhasználók az ország lakosai - például az IP-címük alapján, a minisztérium szerint. Vélekedésük szerint a technológiai óriások bevételeire kivetett „szerény” 3%-os adó az első évben akár 470 millió euró bevételt is generálhat. A minisztérium arra számít, hogy az adóbevételek ezután még tovább növekednek.
A javaslat nagyon hasonlít a Bizottság 2018-as, EU-szintű digitális adóra vonatkozó tervezetéhez, amely a nemzeti kincstárakba került volna, de a tagállamok nem tudtak megegyezni, ezért elvetették. A Bizottság nyilvánosan fontolgatta egy EU-szintű digitális adó bevezetését is, hogy visszafizesse az Unió Covid-válság miatti adósságait. Ehelyett azonban nemrégiben egy általános, EU-szintű adót javasoltak a nagyvállalatokra.