SG.hu
Észak-Koreában a telefonok 5 percenként képernyőfotókat készítenek
A Daily NK, egy szöuli székhelyű, észak-koreai ügyekre szakosodott médium kicsempészett Észak-Koreából egy mobiltelefont, mely ugyan modernnek tűnik, de a szoftvere egy disztópikus valóságot tár fel.
Egy Észak-Koreából kicsempészett okostelefon ritka - és nyugtalanító - betekintést nyújt abba, hogy Kim Dzsong Un rezsimje milyen mértékű ellenőrzést gyakorol polgárai felett, egészen a beírt szavakig. Bár a készülék külsőleg hasonlít bármelyik modern okostelefonra, a szoftver sokkal elnyomóbb valóságot tár elénk. A telefont a BBC videója mutatta be, amely bekapcsolásakor egy animált észak-koreai zászlót jelenít meg a képernyőn. Bár a riport nem határozta meg a márkát, a dizájn és a felhasználói felület nagyon hasonlít egy Huawei vagy Honor készülékre. Nem világos, hogy ezek a cégek hivatalosan árulnak-e telefonokat Észak-Koreában, de ha igen, akkor a készülékeket valószínűleg államilag jóváhagyott szoftverrel szabják testre, amelynek célja a funkciók korlátozása és a kormányzati felügyelet megkönnyítése.
Az egyik legleleplezőbb - és mulatságos - funkció az, hogy a telefon automatikusan cenzúrázza az állam által problémásnak ítélt szavakat. Ha például a felhasználók beírják az oppa kifejezést, amely egy dél-koreai kifejezés, amelyet az idősebb testvérre vagy barátra szoktak használni, a telefon automatikusan az elvtársra cseréli. Ekkor egy figyelmeztetés jelenik meg, amely közli a felhasználóval, hogy az oppa csak idősebb testvérre utalhat. A „Dél-Korea” beírása újabb változást indít el: a masina a kifejezést automatikusan a „bábállam” kifejezésre cseréli, ami a hivatalos észak-koreai retorikában használt nyelvezetet tükrözi.
De vannak nyugtalanítóbb funkciók. A telefon ötpercenként csendben készít egy képernyőképet, és ezeket egy rejtett mappában tárolja, amelyhez a felhasználók nem férhetnek hozzá. A BBC szerint a hatóságok később átnézhetik ezeket a képeket, hogy nyomon követhessék a felhasználó tevékenységét. A telefon vizsgálata után a BBC megerősítette, hogy a cenzúra mechanizmusai mélyen be voltak ágyazva a szoftverbe. Szakértők szerint ez a technológia nemcsak az információ ellenőrzésére szolgál, hanem arra is, hogy a legszemélyesebb szinten is megerősítse az állami üzeneteket.
Az okostelefonok használata az elmúlt években nőtt Észak-Koreában, de a hozzáférést továbbra is szigorúan ellenőrzik. A készülékek nem csatlakozhatnak a globális internethez, és intenzív kormányzati felügyeletnek vannak kitéve. A jelentések szerint a rezsim fokozta erőfeszítéseit a dél-koreai kulturális befolyás felszámolására, amelyet felforgatónak tart. E szabályok betartatására úgynevezett „ifjúsági elnyomó osztagokat” vetettek be, amelyek megállítják a fiatalokat az utcán, hogy átvizsgálják a telefonjaikat és átnézzék a szöveges üzeneteket tiltott nyelvezetet keresve. Egy 24 éves észak-koreai disszidens, Kang Gyuri a BBC-nek elmondta, hogy megállították és megdorgálták, amiért úgy öltözött, mint egy dél-koreai. A nő 2023-ban hajóval menekült el az országból, és jelenleg Dél-Koreában él.
Kim rezsimjének ez a keményebb fellépése válasz a dél-koreai kormány azon erőfeszítéseire, hogy felforgató üzeneteket terjesszen a határtól északra, és felnyissa az észak-koreaiak szemét arra, hogy mennyire más az élet délen. Míg Északon minden külső újság és tévécsatorna be van tiltva, néhány műsorszolgáltatónak sikerült titokban, késő este rövid és közepes rádióhullámokon keresztül információkat sugározni az országba. Dél-koreai drámákat és K-pop dalokat tartalmazó USB-stickek és micro-SD-kártyák ezreit csempészik át havonta a határon, gyakran gyümölcsös dobozokba rejtve. E munka nagy részét az amerikai kormányzat finanszírozza, és egyesek arra figyelmeztetnek, hogy a Trump elnök által nemrégiben végrehajtott támogatáscsökkentés azzal a kockázattal járhat, hogy Kim előnyhöz jut.
A Kanghoz hasonló disszidensek számára a külvilággal való első találkozás néhány illegális rádióadáson és K-drámán keresztül történt, ami ahhoz vezetett, hogy kétségbeesetten próbált kijutni a kommunista disztópiából. "Úgy éreztem, hogy megfulladok, és hirtelen késztetést éreztem arra, hogy elmenjek” - mondta. "Azt hittem, hogy normális, hogy az állam ennyire korlátoz minket. Azt hittem, más országok is ilyen ellenőrzés mellett élnek. De aztán rájöttem, hogy ez csak Észak-Koreában van így" - mondta.
Egy Észak-Koreából kicsempészett okostelefon ritka - és nyugtalanító - betekintést nyújt abba, hogy Kim Dzsong Un rezsimje milyen mértékű ellenőrzést gyakorol polgárai felett, egészen a beírt szavakig. Bár a készülék külsőleg hasonlít bármelyik modern okostelefonra, a szoftver sokkal elnyomóbb valóságot tár elénk. A telefont a BBC videója mutatta be, amely bekapcsolásakor egy animált észak-koreai zászlót jelenít meg a képernyőn. Bár a riport nem határozta meg a márkát, a dizájn és a felhasználói felület nagyon hasonlít egy Huawei vagy Honor készülékre. Nem világos, hogy ezek a cégek hivatalosan árulnak-e telefonokat Észak-Koreában, de ha igen, akkor a készülékeket valószínűleg államilag jóváhagyott szoftverrel szabják testre, amelynek célja a funkciók korlátozása és a kormányzati felügyelet megkönnyítése.
Az egyik legleleplezőbb - és mulatságos - funkció az, hogy a telefon automatikusan cenzúrázza az állam által problémásnak ítélt szavakat. Ha például a felhasználók beírják az oppa kifejezést, amely egy dél-koreai kifejezés, amelyet az idősebb testvérre vagy barátra szoktak használni, a telefon automatikusan az elvtársra cseréli. Ekkor egy figyelmeztetés jelenik meg, amely közli a felhasználóval, hogy az oppa csak idősebb testvérre utalhat. A „Dél-Korea” beírása újabb változást indít el: a masina a kifejezést automatikusan a „bábállam” kifejezésre cseréli, ami a hivatalos észak-koreai retorikában használt nyelvezetet tükrözi.
De vannak nyugtalanítóbb funkciók. A telefon ötpercenként csendben készít egy képernyőképet, és ezeket egy rejtett mappában tárolja, amelyhez a felhasználók nem férhetnek hozzá. A BBC szerint a hatóságok később átnézhetik ezeket a képeket, hogy nyomon követhessék a felhasználó tevékenységét. A telefon vizsgálata után a BBC megerősítette, hogy a cenzúra mechanizmusai mélyen be voltak ágyazva a szoftverbe. Szakértők szerint ez a technológia nemcsak az információ ellenőrzésére szolgál, hanem arra is, hogy a legszemélyesebb szinten is megerősítse az állami üzeneteket.
Az okostelefonok használata az elmúlt években nőtt Észak-Koreában, de a hozzáférést továbbra is szigorúan ellenőrzik. A készülékek nem csatlakozhatnak a globális internethez, és intenzív kormányzati felügyeletnek vannak kitéve. A jelentések szerint a rezsim fokozta erőfeszítéseit a dél-koreai kulturális befolyás felszámolására, amelyet felforgatónak tart. E szabályok betartatására úgynevezett „ifjúsági elnyomó osztagokat” vetettek be, amelyek megállítják a fiatalokat az utcán, hogy átvizsgálják a telefonjaikat és átnézzék a szöveges üzeneteket tiltott nyelvezetet keresve. Egy 24 éves észak-koreai disszidens, Kang Gyuri a BBC-nek elmondta, hogy megállították és megdorgálták, amiért úgy öltözött, mint egy dél-koreai. A nő 2023-ban hajóval menekült el az országból, és jelenleg Dél-Koreában él.
Kim rezsimjének ez a keményebb fellépése válasz a dél-koreai kormány azon erőfeszítéseire, hogy felforgató üzeneteket terjesszen a határtól északra, és felnyissa az észak-koreaiak szemét arra, hogy mennyire más az élet délen. Míg Északon minden külső újság és tévécsatorna be van tiltva, néhány műsorszolgáltatónak sikerült titokban, késő este rövid és közepes rádióhullámokon keresztül információkat sugározni az országba. Dél-koreai drámákat és K-pop dalokat tartalmazó USB-stickek és micro-SD-kártyák ezreit csempészik át havonta a határon, gyakran gyümölcsös dobozokba rejtve. E munka nagy részét az amerikai kormányzat finanszírozza, és egyesek arra figyelmeztetnek, hogy a Trump elnök által nemrégiben végrehajtott támogatáscsökkentés azzal a kockázattal járhat, hogy Kim előnyhöz jut.
A Kanghoz hasonló disszidensek számára a külvilággal való első találkozás néhány illegális rádióadáson és K-drámán keresztül történt, ami ahhoz vezetett, hogy kétségbeesetten próbált kijutni a kommunista disztópiából. "Úgy éreztem, hogy megfulladok, és hirtelen késztetést éreztem arra, hogy elmenjek” - mondta. "Azt hittem, hogy normális, hogy az állam ennyire korlátoz minket. Azt hittem, más országok is ilyen ellenőrzés mellett élnek. De aztán rájöttem, hogy ez csak Észak-Koreában van így" - mondta.