Skoal
Folyók a gleccserekben
Az a szonda, melyet mélyen a Déli-sark gleccserei alá eresztettek le meglepő felfedezésekkel szolgált a vastag jégpáncél alatt elterülő világról. Négy furatot vágtak, melyekben több mint 1200 méteres mélységig engedték le a "jégszondát".
A jelentések szerint a jégrétegek között folyókra bukkantak, s bebizonyosodott az is, hogy a sziklás aljzatról elsodort törmelékek sokkal tovább utaznak a gleccserben, mint azt valaha is gondolták. A kutatók reményei szerint ez a projekt megteremti a lehetőségét az olyan technológiák kifejlesztésének, hogy a Földünkön más, hasonlóan extrém helyekről is tudjanak információkat szerezni, ezenkívül a szonda bevethető lehet például a Jupiter jeges holdjának, az Európának a felderítésében is.
A gleccser belseje
A Déli-sark nyugati jéglemeze körülbelül akkora, mint az USA és Mexikó területe együttvéve. A tudósok állításai szerint ezalatt a fagyott réteg alatt egész kincsesbányát találtak a Fehér Kontinens történelmével és a jégfolyam óceánba jutásával kapcsolatban. Előzetes tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy összefüggés áll fent a jégtakaró jelentősebb megolvadása és a világ tengereinek vízszintemelkedése között.
A megfigyeléseket Ice Stream C nevű területen hajtották végre, ahol 150 évvel ezelőtt egy hatalmas jégfolyó mozgása szinte teljesen megállt. Ez a bizonyos folyam most évente mindössze 2 métert halad előre a szomszédos jégfolyamok 400 méter/év tempójával szemben. A két kamerával és lámpákkal felszerelt szonda a jégréteg alján egy vízrendszert fedezett fel. Egyes helyeken olyan üregeket talált, melyben 1.4 méteres víz állt. A kutatók legnagyobb meglepetésére a vártnál sokkal magasabb rétegekben találtak kőzet és egyéb törmelékeket a jégbe fagyva.
Eddig úgy tudták, hogy ezek a törmelékek a jégfolyam aljától számítva mindössze 2 méteres magasságig találhatóak meg. Ezért is okozott nagy csodálkozást, hogy még 26 méteres magasságban is fedeztek fel törmelékeket. A kavics és a jég a lemez alján helyezkedik el, majd elkezd emelkedni és összefagyni, ahogy egyre több víz áramlik be a rétegek alá.
A rétegekből leszűrhető információ nagyon érdekes és hasznos lehet - mondta Frank Carsey a NASA részéről. Analizálva azokat a kutatók talán megtudhatják, hogy vándorolnak, változtatnak irányt, esetlegesen állnak meg ezek a hatalmas jégfolyamok. Valószínűsíthető, hogy un. biológiai szenzorokat is fognak ezekhez a szondákhoz csatlakoztatni, hogy élet nyomai után kutassanak a Déli-sarkkör jéglemezében.
A szenzorral felszerelt szonda a prototípusa lehet azoknak a majdani eszközöknek, melyek a Marson, esetleg máshol a Naprendszerünkben keresgélnek majd élet nyomai után - fejezte be Carsey.
A jelentések szerint a jégrétegek között folyókra bukkantak, s bebizonyosodott az is, hogy a sziklás aljzatról elsodort törmelékek sokkal tovább utaznak a gleccserben, mint azt valaha is gondolták. A kutatók reményei szerint ez a projekt megteremti a lehetőségét az olyan technológiák kifejlesztésének, hogy a Földünkön más, hasonlóan extrém helyekről is tudjanak információkat szerezni, ezenkívül a szonda bevethető lehet például a Jupiter jeges holdjának, az Európának a felderítésében is.
A gleccser belseje
A Déli-sark nyugati jéglemeze körülbelül akkora, mint az USA és Mexikó területe együttvéve. A tudósok állításai szerint ezalatt a fagyott réteg alatt egész kincsesbányát találtak a Fehér Kontinens történelmével és a jégfolyam óceánba jutásával kapcsolatban. Előzetes tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy összefüggés áll fent a jégtakaró jelentősebb megolvadása és a világ tengereinek vízszintemelkedése között.
A megfigyeléseket Ice Stream C nevű területen hajtották végre, ahol 150 évvel ezelőtt egy hatalmas jégfolyó mozgása szinte teljesen megállt. Ez a bizonyos folyam most évente mindössze 2 métert halad előre a szomszédos jégfolyamok 400 méter/év tempójával szemben. A két kamerával és lámpákkal felszerelt szonda a jégréteg alján egy vízrendszert fedezett fel. Egyes helyeken olyan üregeket talált, melyben 1.4 méteres víz állt. A kutatók legnagyobb meglepetésére a vártnál sokkal magasabb rétegekben találtak kőzet és egyéb törmelékeket a jégbe fagyva.
Eddig úgy tudták, hogy ezek a törmelékek a jégfolyam aljától számítva mindössze 2 méteres magasságig találhatóak meg. Ezért is okozott nagy csodálkozást, hogy még 26 méteres magasságban is fedeztek fel törmelékeket. A kavics és a jég a lemez alján helyezkedik el, majd elkezd emelkedni és összefagyni, ahogy egyre több víz áramlik be a rétegek alá.A rétegekből leszűrhető információ nagyon érdekes és hasznos lehet - mondta Frank Carsey a NASA részéről. Analizálva azokat a kutatók talán megtudhatják, hogy vándorolnak, változtatnak irányt, esetlegesen állnak meg ezek a hatalmas jégfolyamok. Valószínűsíthető, hogy un. biológiai szenzorokat is fognak ezekhez a szondákhoz csatlakoztatni, hogy élet nyomai után kutassanak a Déli-sarkkör jéglemezében.
A szenzorral felszerelt szonda a prototípusa lehet azoknak a majdani eszközöknek, melyek a Marson, esetleg máshol a Naprendszerünkben keresgélnek majd élet nyomai után - fejezte be Carsey.