SG.hu

Ma negyvenéves az IBM PC

Napra pontosan negyven évvel ezelőtt mutatkozott be az első IBM PC, az a személyi számítógép, amely minden bizonnyal a legnagyobb hatást gyakorolta az emberek életére. Bár az amerikai PC hivatalosan csak négy évvel később jutott el Magyarországra, a vasfüggöny mögött, Budapesten már 1982-ben elkészült a Proper-16 nevet viselő klónja – amely egyben a legelső európai PC/XT-klón.

Ma 40 éve, 1981. augusztus 12-én mutatták be az első IBM PC-t, minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépét. Az eredetileg 5150-es modellnek nevezett számítógéppel lépett be a professzionális, nagy rendszerek gyártásában az informatika, adatfeldolgozás világában már korábban is óriási hírnevet szerzett IBM cég a személyi számítógépek mostaninál jóval szűkebb piacára. A legendás számítógépet egy 12 főből álló csapat tervezte meg, a csoportban egy női informatikus, Patty McHugh is fontos szerepet játszott. Az 1565 dollárba kerülő első változat mindössze 16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges. (Manapság egyetlen okostelefonnal készült fotó is több helyet foglal.)

A legtöbb, akkor már piacon lévő személyi számítógéppel ellentétben a gép előnye volt a teljesen moduláris felépítése: az IBM PC képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Bár ez manapság megszokott megoldás, akkoriban hatalmas újításnak számított. Az első IBM PC-t egy Chaplin-alteregóval reklámozta a cég, ezzel is utalva rá, hogy a konfigurációt még egy „csetlő-botló átlagember” is össze tudja rakni. Az IBM PC két másik céggel szoros együttműködésben készült: az Intel szállította a mikroprocesszort, a Microsoft pedig az operációs rendszert. Ez a triász évtizedekre meghatározta az üzleti, irodai számítógépek fejlődési irányát.


Magyarországon is hamar megkezdődött a PC-re megjelent top szoftverek adaptációja, klónozása, de az eredeti IBM PC sokáig csak szórványosan jutott el a hazánkba. Bár maga az IBM cég jelen volt már a Magyar Népköztársaságban is, az IBM PC csak 1985. áprilisától volt megrendelhető, konvertibilis valutáért, az Egyesült Államok szállítási engedélyt adó hatóságainak jóváhagyásával.

Addigra pedig már az első magyar PC is elkészült vasfüggöny mögött: a Proper-16 márkanéven árult klón 1982-ben jelent meg Európa első IBM PC/XT-klónjaként. Ezt a személyi számítógépet Németh Pál irányításával, Faix Gábor főkonstruktőr munkája révén a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) fejlesztette ki Budapesten. A klóngépet Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél gyártották, a PC-üzletágért felelős leányvállalat, a Sci-L első vezetője pedig Kovács Győző, a Neumann Társaság akkori főtitkára volt. Az ő visszaemlékezéséből kiderül, hogy a Proper-16 mintájául szolgáló, eredeti PC beszerzése 1981-82-ben még az embargó miatt kockázatos volt. A mintául szolgáló példányt egy Dél-Amerikában fellépő magyar cigányprímás vásárolta meg – és adta el az intézetnek a Bizományi Vállalat közvetítésével.

Az eredeti IBM PC-nél mintegy másfélszer nagyobb, Proper-16 számítógép konfigurációinak ára kiépítéstől függően félmillió és másfélmillió forint között mozgott még 1985-ben is, vállalatok havi 40000 forintért bérelhették. A számítógép árából tehát akár egy flottányi személyautót is vásárolhattak volna. A Proper-16 egyik jó állapotban fennmaradt példánya a mai napig is megtekinthető a Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti Tárlatában.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #6
    Az biztos, hogy nem 40 éves, mert már réges régen meghalt.
  • kvp #5
    "Az ARM egy processzor architektúra, nem egy platform, míg a PC egy platform."

    Ugyanolyan szamitogepkent indult mint az IBM PC, az ARM 1 (Acorn Risc Machine) 1985-ben jelent meg. Ahogy az x86-osokbol kismillio dedikalt, driver-ek nelkul egymassal nem kompatibilis valtozat keszult, ugy az ARM-okbol is. Egy ARM-os linux kb. ugyanugy mukodik mint egy x86-os, mindenhez kell dedikalt driver. Az ujabb cortex magok pl. tamogatjak a pcie buszt is. (igazabol mindegyik amelyik kepes pcie M2-es ssd es wifi bovitokartyakat kezelni kepes ra)

    https://en.wikipedia.org/wiki/ARM_architecture

    Szoval az ARM is ugyanolyan architektura mint az x86 vagy M68k, kiegeszitve mindenfele periferiakkal. Az eredeti PC/XT egy platform volt. Az AT is, aztan jott mindenfele busz (PCI, VLB, PCIX, AGP, PCIE) es lett az eredeti PC-kbol kismillio, egymassal csak neveben kompatibilis platform.

    "De nekem az ARM-al épp az a bajom, hogy semmilyen szinten nincs standardizálva, ahány gép, annyi felépítés, bár jellemzően a processzorban van az összes periféria, a bővíthetősége nagyon más, mint egy x86 PC-nek. Nem lehetetlen persze, csak nem jellemző."

    Meglepo modon sokkal szabvanyosabbak a modern ARM cpu-k es periferiak mint a mostanra teljesen szetfragmentalodott x86-os csalad, kismillio periferia gyartoval. Raadasul a desktop/szerver ARM processzorok nagyon jol bovithetoek (lasd a low end Raspberry PI4 compute module-t). Ezzel szemben a beagyazott x86-osokban sincs tobb bovitesi lehetoseg. Pl. az Intel Core i7-1185G7 laptop processzorban ami a framework laptopba ment pont ugyanannyi van mint a pi4-ben.
  • Caro #4
    Budget-nek éppen nem mondható, persze attól függ, hogy mihez hasonlítjuk.

    Emlékeztetnélek, hogy 82-ben jelent meg a ZX Spectrum és a C64 is, amik 8 bitesek voltak, míg a PC 1981-ben, és mint platform a PC sokkal skálázhatóbb volt, meg erősebb is. Jó, a 8088 adatbusza 8 bites volt, meg még multiplexálva is volt a memóriabusszal, de belül legalább egy viszonylag tisztességes 16 bites mag volt benne.

    Persze a másikak elsősorban home computerek, míg a PC-t inkább az üzleti szegmensbe szánták, de azért a C64-et is használták ott is.

    A 68k egy külön történet, inkább ő előzte meg a korát. Ne felejtsd el, hogy a PC-nél akkor volt 640 kB a memória korlát, amikor még inkább a 64 kB volt a jellemző, de sokszor még azt sem használták ki. A memória drága volt. És a PC-be bővítőkártyán (EMS) kb. akármennyi beletehető volt. A PC-nél meg tudták oldani, hogy úgy maradt kompatibilis ezzel a címtérrel, hogy később meg 16 mega (286), majd 4 giga RAM-ot is tudott címezni (386).

    Az ARM egy processzor architektúra, nem egy platform, míg a PC egy platform. Már persze a PC is nagyon messze van attól, mint ami egykor volt. De nekem az ARM-al épp az a bajom, hogy semmilyen szinten nincs standardizálva, ahány gép, annyi felépítés, bár jellemzően a processzorban van az összes periféria, a bővíthetősége nagyon más, mint egy x86 PC-nek. Nem lehetetlen persze, csak nem jellemző.
  • kvp #3
    Ez egy budget gep volt. 1982-ben mar 3 eve letezett a 32 bites motorola 68k, de az IBM valami sokkal olcsobbat akart es a szoftverfejlesztesre sem akartak nagyon penzt kolteni, igy vettek valamit olcson. Azt nem tudtak, hogy a beszallitojuk is csak vett valamit meg olcsobban. Igy indult anno a Microsoft operaciosrendszer fejlesztoi karrierje.

    Egyebkent az eredeti PC nem lett volna rossz 10 evvel korabban, mert az 1 megabyte-os cimter az eleg tisztesseges volt egy 16 bites gepnek. Ebbol jutott 640 KB a RAM-nak, 64 KB a rendszer ROM-nak es 320 KB pedig a kulonbozo bovito kartyaknak (videokartya RAM/ROM, halokartya RAM/ROM, BASIC ROM, stb.). 1982-ben viszont mar voltak rendes 32 bites gepek, gigabyte-os cimterrel, csak persze valamivel dragabban.

    "Nem is lenne ezzel baj, de a mai hardverekkel kapcsolatban messze nem érzem azt a nyíltságot, mint ami a PC-t jellemezte."

    Az ARM csalad az pont ilyen nyilt a mai napig. Es raadasul eleg egyszeruek is. Ezert van az, hogy lassan mar a legkisebb mikrovezerlotol a legnagyobb desktop tudasu tablet-ig (es most mar egyre tobb laptopig) mindenben ez van. Elobb-utobb a desktop-ok es kesobb varhatoan a szerverek is atallnak a 64 bites ARM csaladra, mert olcsobb, gyorsabb es jobb mint a mara eleg elavult x86-os csalad. (1982-ben az x86 mar nagyon elavult volt az M68k csaladdal szemben es ha nincs az AMD fele x86-64 architektura amit az intel csak licenszel az AMD-tol, akkor mar egy evtizede megszuntek volna az x86-osok)
  • duke #2
    "16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges. (Manapság egyetlen okostelefonnal készült fotó is több helyet foglal.)"

    Már egy ikon sem férne bele 16 kilobajtba. :)
  • Caro #1
    Gratula a tervezőknek, emlékezetes nap!
    Az eredeti PC egy nagyon szép, letisztult design volt, főleg ahhoz képest, ami utána jött.
    Én azt a nézetet osztom, hogy a PC sikerességének oka épp a sikertelenségének oka is volt: az hogy egy teljesen nyílt platformot csinált az IBM, amit aztán szépen le is másoltak. Így bár a PC mint platform eszméletlenül sikeres volt, ebből a sikerből az IBM-nek csak egy szelet jutott. Amúgy a 8088 processzor nem számított nagy durranásnak, bár a kor jellemzően 8 bites gépeihez képest mindenképpen előrelépés volt. A billentyűzete viszont a mai napig legenda.

    Sajnálatosnak tartom, hogy manapság milyen könnyen rúgják fel a kompatibilitást ezzel a korszakkal, bár igaz hogy valódi igény nincsen rá hogy PC/XT-re készült programokat futtassunk ma (ha mégis, arra ott a Dosbox), de azért 30 éven keresztül a bináris kompatibilitás egy megdönthetetlen dolog volt. Most pedig a BIOS kukázásával jutottunk el arra a pontra, hogy az XT örökségének végleg búcsút mondunk.

    Nem is lenne ezzel baj, de a mai hardverekkel kapcsolatban messze nem érzem azt a nyíltságot, mint ami a PC-t jellemezte. Valószínűleg ezért is nem tud semmilyen más platform dominánssá válni a desktop piacon. Persze a telefonok, tabletek világa más.