Ennek jelentőségére figyelmeztetnek a politikusok, akik tartanak az orosz középhatótávolságú atomrakétáktól és a kínai fejlesztésektől.

Amerikai oldalról évek óta halljuk a panaszokat, illetve figyelmeztetéseket, amelyek a növekvő kínai erővel és az ázsiai óriás ambícióival kapcsolatosak. Most egyszerre több ilyen hír is befutott, ezekből pedig szépen kirajzolódik a jelenlegi helyzet. A politikusok a következményekre figyelmeztetnek, a katonai szakértők pedig a technológiai fejlesztésekre hívják fel a figyelmet.

A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának első embere a napokban arról beszélt, hogy az amerikai emberek nincsenek igazán tisztában az orosz és kínai törekvések fontosságával. Szerinte az USA tétlenül nézte, hogy egymás után épültek ki a kínai bázisok a Dél-kínai-tengeren, ahol Kína egyértelműen azt szeretné, ha az amerikai haditengerészet végleg kivonulna onnan, ami persze idővel Tajvan függetlenségét is veszélybe sodorná.

Szintén fontos döntés, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkezdi kivonulását a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből. Donald Trump elnök is ilyen értelmű nyilatkozatot adott ki. Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió. Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.


Tehát indulhat a fegyverkezési verseny, ha Oroszország hat hónapon belül nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, "megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést". Már 2014-ben Barack Obama, akkori elnök azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartja be a szerződés kötelezettségeit. A lengyel külügyminiszter, Jacek Czaputowicz máris közölte, hogy nem lehet kizárni, hogy a béke biztosítása érdekében amerikai atomrakétákat telepítsenek Lengyelország területére. Szerinte Moszkva "csak az erő nyelvét érti", ezért erősíteni kell az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét Európában, Washingtonnak atomrakétákat kell telepítenie a kontinensre. "Európai érdek, hogy amerikai csapatok, és atomrakéták is állomásozzanak a kontinensen" - mondta Jacek Czaputowicz.

Olyan ez, mintha valóban a harmadik világháborúra készülnénk fel, itt pedig nagyon nagy szükség van a jelenlegi szövetségekkel folytatott szorosabb párbeszédre, hogy világosan lássák, ki melyik oldalon állna egy esetleges konfliktusban – nem véletlen, hogy az amerikai fél többek között Magyarországon is azt szeretné elérni, hogy szabadon mozgathassa saját csapatait, a súrlódások egyik oka pedig állítólag az, hogy a magyar kormány nem egyezett bele egy másik javaslatukba, amely szerint az ország területén bűncselekményt elkövető amerikai katonák felett csak ők ítélkezhetnek.

Katonai szakértők eközben arról értekeznek, hogy a kínai haditengerészet aktívan teszteli saját elektromágneses ágyúját, bár ilyen irányú amerikai törekvésekről már 2017-ben is olvashattunk. Némileg meglepő számukra, hogy egyre több hajón tűnik fel a méretes ágyú, amely szerintük 2025-re állhat hadrendbe, akár 200 km-es távolságban lévő célpontokra tüzelve kellő pontossággal és erővel. Ez is jelzi a fejlesztések szintjét és az erre fordított energiát, míg az amerikai railgun még messzebb van a hadrendbe állítástól, arról nem is beszélve, hogy az éles üzemelés során egyetlen lőszer 25-50 ezer dollárba kerülne, ami az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdéseket is felvet.


A kínai média büszkén állítja, hogy hamarosan számos hajó megkaphatja az új fegyvert, ami persze még semmire sem garancia. Mindenesetre jól érzékelhetők az amerikai félelmek, amelyek valójában a tengeri dominancia elvesztésével kapcsolatosak, ezek pedig idővel elvezethetnek egy komolyabb összeütközéshez.