Gyurkity Péter

2 ezer marsi napon is túl a Curiosity

A NASA marsjárója következő nagy feladatára készül.

Nem is olyan rég számoltunk be arról, hogy a NASA által hosszú évekkel ezelőtt útnak indított Opportunity már 5 ezer napja teljesít szolgálatot hűségesen, most azonban egy másik fontos mérföldkőhöz érkeztünk, amelyet a szintén a vörös bolygón tevékenykedő kollégája mutathat fel. A Curiosity 2 ezer sol óta van jelen szomszédunkon.

Az ügynökség ezúttal is hivatalos bejelentésben közölte az érdekes hírt, egyben arra emlékeztetve az olvasókat, hogy készülnek a soron következő nagy kutatási (tudományos) fázisra. A marsjáró 2012 augusztusában érkezett meg a felszínre, azóta pedig 18,7 kilométeres távot tett meg, lassan egyre magasabbra merészkedve, ahogy fokozatosan megmászta a landolóhely melletti hegy lábát. Még közvetlenül a hegyláb célba vétele előtt, 2013-ban, a mikrobiális életnek is megfelelő körülményeket biztosító ősi meder maradványaira bukkant, azóta pedig olyan környéken vizsgálódhattunk általa, ahol mind a víz, mind pedig a szél alkotóereje jól látható volt. A tavak és a talajvíz lenyomata révén a szakértőkből álló csapat arra a következtetésre jutott, hogy az életnek kedvező körülmények akár évmilliókon keresztül is jelen lehettek a bolygón.

Ami a következő fázist illeti, ez a fenti képen is látható környéket jelenti, amelyet korábban már orbitális pályáról is többször szemügyre vehettünk. A kutatók úgy vélik, hogy itt szintén jelen volt a folyékony víz, az agyagrétegek helyszíni vizsgálatával, a talaj megfúrásával pedig még pontosabban meghatározhatjuk a számunkra kifejezetten érdekes periódus hosszát és annak körülményeit. Nem véletlen, hogy 2016 decembere óta először próbálták ki újra a fúrófejet, eközben pedig tovább optimalizálják a fúrás és a mintabegyűjtés folyamatát, hogy ez minél jobban sikerüljön.

A remények szerint hamarosan további érdekes eredményekről számolhatunk be, a fejleményeket mi is nyomon követjük majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gaszton421 #16
    Valószínűleg mechanikai probléma amit a nem túl masszív tervezés okozott. már viszonylag hamar a leszállás utn pár hónappal megjelentek az első repedések, lyukak, szóvalnem újkeletű probléma. A NASA állásfoglalása szerint tervezési hiba, a következő, már építés alatt álló, 2020-ban induló Mars-járó lényegesen erősebb kerekeket kap. Egyébként a bitang nagy hőmérséklet különbség, (éjszaka vígan 100 C° alá is süllyedhet a hűmérséklet, ilyennél az alumínium már sokkal törékenyebbé válik és könnyebben reped.
  • gaszton421 #15
    A Marson? Nem éltél volna annyi ideig! Tizedannyi pénzből nem juttattak volna téged oda, a szökséges szkafander fejlesztése kb hasonló nagyságrendű.
  • Archenemy #14
    Totál offtopik, de eszembe jutott erről egy másik novella. Abban egy aszteroida közelít a föld felé, a legnagyobb amcsi és európai koponyák agyalnak, latolgatnak, óriási a feszültség hogy mit tegyenek, pillanatok alatt előteremtenek nekik mindent, lézerágyút, űrrakétát.

    Aztán kiderül, hogy az aszteroida valahova Afrikába fog becsapódni. Úgyhogy a tudósok közül sokan elmennek aludni, a maradék meg megbeszéli, hogy most már túl késő bármit tenni, majd holnap reggel szól az afrikaiaknak valaki.
    Utoljára szerkesztette: Archenemy, 2018.04.03. 15:29:20
  • kvp #13
    "Valszeg inkább egyszerűbb kémiai reakcióról, korrózióról van szó"

    Meg az se kell hozza, egy majd egy tonnas jarmurol van szo, ami neha egy-egy kiallo sziklacsucs miatt egy kerekre terheli a tomege jelentos reszet (kb. 50%-at). Mindezt egy kb. 0.7 mm vastag alulemezre, azon belul is egyetlen kis pontba. Ilyenkor meg az alacsony marsi gravitacio mellett is egyszeruen atszakadhat az aluminium lemez. A mernokok nem szamoltak vele, hogy ennyire elesek is lehetnek a sziklak a marson es a tomegcsokkentes miatt valamennyivel gyengebbre terveztek a kerekeket mint kellett volna.

    https://www.space.com/36161-curiosity-mars-rover-wheel-breaks-found.html
  • dzsagon #12
    Én tizedannyi pénzért, tizedannyi idő alatt, tízszerannyi távot tettem volna meg.
  • NEXUS6 #11
    Dúrva!

    A linkelt cikk mondjuk a marsi élőlények (gomba/baktérium) hatásának tekinti. Valszeg inkább egyszerűbb kémiai reakcióról, korrózióról van szó, pl a talajban nagy mennyiségben levő perklorát reakciója az alumíniummal. A kettő együtt gyak egy rakéta hajtóanyag.
  • ximix #10
    Nem olyan rég írta Cifu, hogy a kerekeivel van a nagyobb gond.





    - képek kb az oldal közepe

    Ebből kifolyólag nagyon meg kell gondolni hova küldik, mert ha nagyon köves talajra küldik, lehet az lesz az utolsó útja.
  • gaszton421 #9
    Nem, nincs rajta napelem, RTG van rajta, a Spirit és az Opportunity műkodtek (illetve működnek) napelemmel, de még azokon is van nem elektromos, hanem hőenergiát termelő nukleáris fűtőtest.
  • wraithLord #8
    Meg gondolom nem versenyautónak küldték oda, hanem vizsgálódni, adatot gyűjteni. Kinéztek neki egy területet, hogy hol szeretnének körülnézni, és azon a környéken mozog. Nem pedig egy "2 hét alatt a Mars körül rally" miatt ment oda. Amúgy a Curiosityt nem valami nukleáris generátor tölti? (A marslakók biztos örültek... :D) De valószínűleg napelem is van rajta.
  • defiant9 #7