16
-
gaszton421 #16 Valószínűleg mechanikai probléma amit a nem túl masszív tervezés okozott. már viszonylag hamar a leszállás utn pár hónappal megjelentek az első repedések, lyukak, szóvalnem újkeletű probléma. A NASA állásfoglalása szerint tervezési hiba, a következő, már építés alatt álló, 2020-ban induló Mars-járó lényegesen erősebb kerekeket kap. Egyébként a bitang nagy hőmérséklet különbség, (éjszaka vígan 100 C° alá is süllyedhet a hűmérséklet, ilyennél az alumínium már sokkal törékenyebbé válik és könnyebben reped. -
gaszton421 #15 A Marson? Nem éltél volna annyi ideig! Tizedannyi pénzből nem juttattak volna téged oda, a szökséges szkafander fejlesztése kb hasonló nagyságrendű. -
Archenemy #14 Totál offtopik, de eszembe jutott erről egy másik novella. Abban egy aszteroida közelít a föld felé, a legnagyobb amcsi és európai koponyák agyalnak, latolgatnak, óriási a feszültség hogy mit tegyenek, pillanatok alatt előteremtenek nekik mindent, lézerágyút, űrrakétát.
Aztán kiderül, hogy az aszteroida valahova Afrikába fog becsapódni. Úgyhogy a tudósok közül sokan elmennek aludni, a maradék meg megbeszéli, hogy most már túl késő bármit tenni, majd holnap reggel szól az afrikaiaknak valaki.
Utoljára szerkesztette: Archenemy, 2018.04.03. 15:29:20 -
kvp #13 "Valszeg inkább egyszerűbb kémiai reakcióról, korrózióról van szó"
Meg az se kell hozza, egy majd egy tonnas jarmurol van szo, ami neha egy-egy kiallo sziklacsucs miatt egy kerekre terheli a tomege jelentos reszet (kb. 50%-at). Mindezt egy kb. 0.7 mm vastag alulemezre, azon belul is egyetlen kis pontba. Ilyenkor meg az alacsony marsi gravitacio mellett is egyszeruen atszakadhat az aluminium lemez. A mernokok nem szamoltak vele, hogy ennyire elesek is lehetnek a sziklak a marson es a tomegcsokkentes miatt valamennyivel gyengebbre terveztek a kerekeket mint kellett volna.
https://www.space.com/36161-curiosity-mars-rover-wheel-breaks-found.html -
dzsagon #12 Én tizedannyi pénzért, tizedannyi idő alatt, tízszerannyi távot tettem volna meg. -
#11
Dúrva!
A linkelt cikk mondjuk a marsi élőlények (gomba/baktérium) hatásának tekinti. Valszeg inkább egyszerűbb kémiai reakcióról, korrózióról van szó, pl a talajban nagy mennyiségben levő perklorát reakciója az alumíniummal. A kettő együtt gyak egy rakéta hajtóanyag. -
#10
Nem olyan rég írta Cifu, hogy a kerekeivel van a nagyobb gond.
![]()
![]()
- képek kb az oldal közepe
Ebből kifolyólag nagyon meg kell gondolni hova küldik, mert ha nagyon köves talajra küldik, lehet az lesz az utolsó útja. -
gaszton421 #9 Nem, nincs rajta napelem, RTG van rajta, a Spirit és az Opportunity műkodtek (illetve működnek) napelemmel, de még azokon is van nem elektromos, hanem hőenergiát termelő nukleáris fűtőtest. -
#8
Meg gondolom nem versenyautónak küldték oda, hanem vizsgálódni, adatot gyűjteni. Kinéztek neki egy területet, hogy hol szeretnének körülnézni, és azon a környéken mozog. Nem pedig egy "2 hét alatt a Mars körül rally" miatt ment oda. Amúgy a Curiosityt nem valami nukleáris generátor tölti? (A marslakók biztos örültek... :D) De valószínűleg napelem is van rajta. -
defiant9 #7 ![]()
-
gaszton421 #6 Nagyszrű dolog hogy egy halom adattal érzékeltetted a Mars fényviszonyait és hogy ebből mennyire telik a marsjárónak, Az az apró probléma ezzel, hogy abszolúte értelmetlen az egész számítás, a Curiosity-n egyetlen négyzetcentiméternyi napelem sincs hogy kihasználja ezeket a fényviszonyokat, RTG-vel működik vagyis izotópos termolelektromos generátorral. Amit írtál az a Spirit/Oppurtinity párosra igaz, azok tényleg napelemről töltötték az akkumulátoraikat, de a kritikus részek melegen tartására szintén használtak nukleáris fütőtesteket. Azt ajánlom a hozzászólásodat másold át a korábbi, Oppurtinity-ről szóló cikkhez, ott teljes mértékben megállná a helyét.
Egyébként nem energihiány miatt áll töbet és halad keveset a Curiosity hanem azért mert nem versenyautó hanem tudományos kutatórobot, mintákat vesz, kémiai analízist végez, fotókat készít és az adatokat küldi a Földre, mindez haladás közben kissé nehéz. A mért eredmények, adatok alapján döntik el a további haladási irányt is. A környéken több helyen is homokdűnés a terület , nagyon apró szemcséjű homokkal. A Spiritet így vesztették el pár éve, a jóval drágább Curiosity-vel ezt nem szeretnék meg megkockáztatni. -
t_robert #5 illetve eszembe jut egy régebbi novella.
Melyben az emberek azt tervezik hogy egy hidrogén bombát lőnek a mars felszínére, hogy megfigyeljék a robbanás fényét és abból elemezzék az összetevőket.
na megtudják ezt persze a marslakók is. akik addigra már egy hanyatló civilizációban élnek és már csak egyetlen városban a Marson. Vajon mennyire veszélyeztetik őket a földiek kísérlete. mit tegyenek semmisítsék meg a rakétát, ami közeledik a Marshoz vagy hagyják becsapódni. Mégse zavarják meg a beavatkozással egy olyan fejletlen, de militáns fajt, mint az emberiség. Jobb ha nem tudnak a marsi városról. Végül mivel a rakéta tervezett becsapódási helye a várostól keletre 1000 mérföldre van a sivatagban nem itélik meg veszélyesnek és a nem beavatkozás mellett döntenek. aztán másnap értékeli a kísérletet két technikus a földi központban.
- láttad a tegnapi becsapódást milyen szépet villant még ebből a a távolságból is?
- ja és milyen pontos volt, elvégre csak 1000 mérfölddel ment nyugatabbra a tervezett helytől. ami szenzációs pontosság ilyen messziről. remek munkát végeztek. Milyen szerencse, hogy a Mars lakatlan, mert ahol robbant a bomba azoknak igen csak melegük lett volna, ha léteznek.
ÉS IGAZA VOLT MÁR VALÓBAN NEM LÉTEZETT ÉLET A MARSON... :)
-
t_robert #4 viszont a lassuság időt ad nekik átbaszni a szondánkat, mint alábbi reklám részletben is látszik... :)
http://indavideo.hu/video/HP_reklam
-
t_robert #3 átlagban lehet, hogy 39 cm/h de nem folyamatosan mozog. hanem áll egy helyben és tölti a telepeit napfénnyel egy hétig majd arébb mászik 100 métert. majd megint tölt 1-2 hetet majd megint mozog egyet. azt tudni kell, hogy mars távolságban már sokkal gyengébb a napenergia, mint itt a földön. már csak töredéke a földi energiának. a földöi távolságban a nap energiája merőlegesen egy négyzetméteren(minden féle sugárzási formát összeszámolva(látható, infra, ultraibolya, röntgen stb.) 1361 watt/négyzetméter. ebből a napelemek csak a spectrum egy részét fogják fel azt se 100%-os hatásfokkal. a marsnál ez a szám már csak 593 watt/négyzetméter. és persze egy mars szonda nem vihet magával 20 négyzetméter napelemet.... így többet álldogál és energiát gyűjt mint mozog és csinál valamit. ráadásul a mars pályája excentrikusabb, mint a föld. ami úgy átlag 149,6 millió km napközelben 147,1 m távolban 152,1 millió. a mars átlaga 228 millió napközelben 206,6M távolban meg 249,2M. Vagyis a Marson van 20% eltérés a naptávolság két pontja közt. ami jelentkezik természetesen a napelemek hatásfokában is. -
#2
Ennek ellenére a küldetés szerintem teljes sikernek tekinthető!
Hiszen nem csak az élet, vagy a fejlett marsi civilizáció létét bizonyíthatja ezzel, hanem akár a pusztulását is okozhatta. Hiszen a köré gyúlt marslakók nagy valószínűséggel beledöglöttek az unalomba, amíg arra vártak hogy végre történjen valami.
XD -
Csaba161 #1
Ez kb. 39 cm/h
