Berta Sándor
Hova vezethet 2015?
A jövőkutatók szerint idén a hálózatba kötés és megosztás lesz a trend, immáron valós alkalmazásokkal, de a szabványok hiánya gondot okoz.
Michaela Evers-Wölk jövőkutató és kollégái azt próbálják kideríteni, hogy mit hozhat a közeljövő az IT-ben. Az IZT nevű jövőtanulmányokkal és technológia-értékeléssel foglalkozó intézet projektvezetője szakterületének a jövő-, az innováció- és a technikai következménykutatás számít.
"Tudományos eszközök segítségével kutatjuk a jövőt. Jövőképeket fejlesztünk ki, s megpróbáljuk a lehetséges, a valószínű és a kívánt jövőbeli fejlődéseket meghatározni. Ez a folyamat mindig két részből áll: egy elemzőből és - számos projektben - egy normatívból. A kutatási és tanácsadó programokban megpróbáljuk kitalálni, hogy a jövőben mely értékek és célok fognak számítani nekünk. Ehhez hozzátartoznak azok a kérdések, hogy mit tehetünk e célok és értékek elérésére, mit szeretne tenni egy gazdasági szövetség és milyen előnyöket kínálna egy együttműködés." - mondta Michaela Evers-Wölk.
"Elsősorban olyan megoldásokat keresünk, amelyek ökológiai módon elviselhetők, szociálisan igazságosak és gazdaságilag teljesíthetők. Feltesszük a kérdéseket, hogy mit akarunk elérni és ezek közül a jelenlegi tudományos ismereteink segítségével mit lehet megvalósítani. Többek között a megatrendek koncepcióján dolgozunk. A megatrend kifejezés gyakran jelenti a tudományos elemzések kiindulópontját. A digitalizálás területe például egy ilyen fontos megatrend, ami hosszú távra szól és a bekövetkezése nagyon is valószínűnek tűnik."
"Emellett strukturális dolgokkal is foglalkozunk és átgondoljuk, hogy mit jelenthetnek ezek a dolgok a társadalomnak vagy az egyes konkrét ágazatoknak. A különböző megatrendek alapján pedig kiindulhatunk bizonyos fejlődésekből. A következő évek tekintetében mindig csak apró dolgokról beszélhetünk, ennek ellenére bizonyos dolgok már a mindennapokban is jelen vannak, például az elektromos fogkefe már összeköthető az okostelefonnal. Ezek csupán nagyon kis kapcsolatok, de szemléltethetik azt, hogy mi várható a dolgok internetének megjelenésekor és elterjedésekor. Ugyanez igaz a mobil tudásra is, ami már most megfigyelhető a nagy rendezvényeken. Látható, hogy az emberek egymással és a gépekkel is tudást osztanak meg" - jelentette ki a projektvezető.
A szakember hozzátette, hogy a dolgok internetének koncepciója tudományos értelemben már régóta ismert, ugyanakkor szintén léteznek már ismert problémák, például a szabványosítás területén. Ki kell alakítani az adatok cseréjét is és ennek a szolgáltatásokhoz igazodva kell kifejlődnie. 2015 várhatóan abban fog különbözni 2014-től, hogy néhány ötletet sikerül majd nemcsak kigondolni, de meg is valósítani.
A laboratóriumokban már most is vannak izgalmas dolgok, amelyek hamarosan megjelenhetnek a piacon. Ezek többnyire a hálózatba kötött termékek, például sisakok, kerékpárok és autók. Az is biztos, hogy a kínált megoldásokat könnyebben lehet majd használni, azonban minden a szabványosítás sikerétől fog függeni. A teljes hálózatba kötöttség a felhasználók szemszögéből koránt sem ideális és csupán részben ésszerű, elég csak az adatvédelemre és a magánéletre gondolni.
"A demográfiai változás megatrendje rávilágít arra, hogy szakemberhiány van ezen a területen, de arra is, hogy életünk végéig tanulnunk kell. Látható viszont az is, hogy az új technológiák segítségével hasznos alkalmazásokat lehet és kell létrehozni, ezek segíthetnének például a munka- és az életkörülmények javításában. Az egyedül élők általában ápolásra vagy segítségre szorulnak, az intelligens technológiák pedig bizonyos mértékű megoldást kínálhatnak erre. Nagyon sok olyan technológia van ugyanakkor, amelyek csak 2020-ra vagy 2030-ra válhatnak kiforrottá. Egy vezető nélküli autó például hosszú távú fejlesztés. Azt várom 2015-től, hogy az emberek a kutatásban, a gyakorlatban és a társadalomban is érzékenyebbé válnak, így pedig a jövőt érintő kérdések még inkább előtérbe kerülhetnek. Remélem, hogy nem hagyjuk magunkat a technológia által lerohanni és a jövőben a társadalmi szükségletek kerülnek előtérbe, nem pedig a tisztán technikai lehetőségek" - hangsúlyozta végül Michaela Evers-Wölk.
Michaela Evers-Wölk jövőkutató és kollégái azt próbálják kideríteni, hogy mit hozhat a közeljövő az IT-ben. Az IZT nevű jövőtanulmányokkal és technológia-értékeléssel foglalkozó intézet projektvezetője szakterületének a jövő-, az innováció- és a technikai következménykutatás számít.
"Tudományos eszközök segítségével kutatjuk a jövőt. Jövőképeket fejlesztünk ki, s megpróbáljuk a lehetséges, a valószínű és a kívánt jövőbeli fejlődéseket meghatározni. Ez a folyamat mindig két részből áll: egy elemzőből és - számos projektben - egy normatívból. A kutatási és tanácsadó programokban megpróbáljuk kitalálni, hogy a jövőben mely értékek és célok fognak számítani nekünk. Ehhez hozzátartoznak azok a kérdések, hogy mit tehetünk e célok és értékek elérésére, mit szeretne tenni egy gazdasági szövetség és milyen előnyöket kínálna egy együttműködés." - mondta Michaela Evers-Wölk.
"Elsősorban olyan megoldásokat keresünk, amelyek ökológiai módon elviselhetők, szociálisan igazságosak és gazdaságilag teljesíthetők. Feltesszük a kérdéseket, hogy mit akarunk elérni és ezek közül a jelenlegi tudományos ismereteink segítségével mit lehet megvalósítani. Többek között a megatrendek koncepcióján dolgozunk. A megatrend kifejezés gyakran jelenti a tudományos elemzések kiindulópontját. A digitalizálás területe például egy ilyen fontos megatrend, ami hosszú távra szól és a bekövetkezése nagyon is valószínűnek tűnik."
"Emellett strukturális dolgokkal is foglalkozunk és átgondoljuk, hogy mit jelenthetnek ezek a dolgok a társadalomnak vagy az egyes konkrét ágazatoknak. A különböző megatrendek alapján pedig kiindulhatunk bizonyos fejlődésekből. A következő évek tekintetében mindig csak apró dolgokról beszélhetünk, ennek ellenére bizonyos dolgok már a mindennapokban is jelen vannak, például az elektromos fogkefe már összeköthető az okostelefonnal. Ezek csupán nagyon kis kapcsolatok, de szemléltethetik azt, hogy mi várható a dolgok internetének megjelenésekor és elterjedésekor. Ugyanez igaz a mobil tudásra is, ami már most megfigyelhető a nagy rendezvényeken. Látható, hogy az emberek egymással és a gépekkel is tudást osztanak meg" - jelentette ki a projektvezető.
A szakember hozzátette, hogy a dolgok internetének koncepciója tudományos értelemben már régóta ismert, ugyanakkor szintén léteznek már ismert problémák, például a szabványosítás területén. Ki kell alakítani az adatok cseréjét is és ennek a szolgáltatásokhoz igazodva kell kifejlődnie. 2015 várhatóan abban fog különbözni 2014-től, hogy néhány ötletet sikerül majd nemcsak kigondolni, de meg is valósítani.
A laboratóriumokban már most is vannak izgalmas dolgok, amelyek hamarosan megjelenhetnek a piacon. Ezek többnyire a hálózatba kötött termékek, például sisakok, kerékpárok és autók. Az is biztos, hogy a kínált megoldásokat könnyebben lehet majd használni, azonban minden a szabványosítás sikerétől fog függeni. A teljes hálózatba kötöttség a felhasználók szemszögéből koránt sem ideális és csupán részben ésszerű, elég csak az adatvédelemre és a magánéletre gondolni.
"A demográfiai változás megatrendje rávilágít arra, hogy szakemberhiány van ezen a területen, de arra is, hogy életünk végéig tanulnunk kell. Látható viszont az is, hogy az új technológiák segítségével hasznos alkalmazásokat lehet és kell létrehozni, ezek segíthetnének például a munka- és az életkörülmények javításában. Az egyedül élők általában ápolásra vagy segítségre szorulnak, az intelligens technológiák pedig bizonyos mértékű megoldást kínálhatnak erre. Nagyon sok olyan technológia van ugyanakkor, amelyek csak 2020-ra vagy 2030-ra válhatnak kiforrottá. Egy vezető nélküli autó például hosszú távú fejlesztés. Azt várom 2015-től, hogy az emberek a kutatásban, a gyakorlatban és a társadalomban is érzékenyebbé válnak, így pedig a jövőt érintő kérdések még inkább előtérbe kerülhetnek. Remélem, hogy nem hagyjuk magunkat a technológia által lerohanni és a jövőben a társadalmi szükségletek kerülnek előtérbe, nem pedig a tisztán technikai lehetőségek" - hangsúlyozta végül Michaela Evers-Wölk.