3125
-
polarka #3085 "félgalaxisnyit" helyett negyed galaxisnyit -
polarka #3084 "...akkor már a #3076 hsz. számolásait lehet 10 nagyságrenddel jobbra venni..."
Mivel a #3076-ban 300MHz-en számoltam, akkor a csillapítás is nagyobb lenne a 30GHz-es esetben. Tehát a 10 helyett "csak" 6 nagyságrenddel kellene jobbra venni az eredményeket. De persze így is lehetne üzenni/venni (pl. 600MW-tal félgalaxisnyit). -
polarka #3083 Vagy mégsem, most jutott eszembe, h vmiről megfeledkeztem. Majd délután még írok. -
polarka #3082 Ja és a célbolygó nem lehet takarásban. -
polarka #3081 "Az alapeset, a folyamatos energiakisugárzás és az izotróp antenna volt..."
Azt afféle bevezetésnek szántam, h az is hozzászólhasson a dolgokhoz, aki nem tanult róla. Mivel valóságban nyilván nem izotróp antennát használnánk/használunk ezért mondtam, h legyen 50dB nyereségű antennánk.
"Megfelelő antennarendszerrel meg lehet haladni a 100dB nyereséget..."
![]()
adja az antennanyereséget (D - parabola átmérő)
Keresgéltem egy kicsit és Arecibo parabolájával jobb esetben, nagyobb frekin 78 dB a nyereség. RATAN-600-zal pedig 30GHz-en 106dB lehetne, de ezt nem használják, csak megfigyelésre és kisebb elemekből épül fel. Tehát valóban, ha ekkora nagy parabolákat használnának adásra/vételre, akkor már a #3076 hsz. számolásait lehet 10 nagyságrenddel jobbra venni, vagyis eljuthat a jel nagy távolságokra is.
"...impulzus üzemmel..."
Ez annyiban befolyásolja az általam írtakat. Hogy nem állandó fogyasztásról kellene beszélnünk.
"A rádiótartomány favorizálása tisztán antropomorfizmus..."
Nagyobb frekvenciákon azért nem próbálkoznak, mert nagyobb lenne a csillapítás.
Viszont most akkor az nem tiszta, h ha célba ér a jel, akkor az mekkora átmérőjű területen lesz fogható, mennyire kellene pontosan célozni?
A parabola sugárzási iránykarakterisztikája ilyen. Ha ez vehető arányos rajznak, akkor a legszélesebb része a hossz harmada, tehát 4,2 fényév esetén, akkor az 1,4 fényév, vagyis elég széles terület.
Ha az előző igaz, akkor már elég azt megsaccolni, h 4,2 év múlva 1,4 fényév pontosságra hol lesz a "célbolygó".
Tehát én arra jutottam, h a fentebbi nagy parabolákkal lehetséges lehet üzenni bizonyos távolságokra, galaxison belül. Akkor már csak az érdekelne, h hány ilyen antennát használnak a SETI-nél? -
shakwill #3080 Azért én nem vagyok ennyire szkeptikus. Az alapeset, a folyamatos energiakisugárzás és az izotróp antenna volt. Ez így szuper gazdaságtalan, noha minden számításnak ez az alapja. Megfelelő antennarendszerrel meg lehet haladni a 100dB nyereséget, és impulzus üzemmel a jelteljesítmény is több nagyságrenddel fokozható, adott effektív teljesítmény mellett. Ez statisztikailag növeli a hatékonyságot, azonban valóságosan szinte semmit nem jelent, mert a 10*-12 hatványról felmegy az esély a 10*-9 re, de ez is a reménytelenség kategóriájában van. Valamivel hatékonyabbnak tűnik a lézerekre alapozott technika az IR és az UV közötti tartomány(fény), megfelelő átlátszóságot adó spektrumaiban, de (korlátozott) ismereteim szerint ebben a tartományban nem kísérleteznek sem információ kereséssel, sem küldéssel. Azonban még ezzel együtt is csak kismértékben lehetne kitolni a kutatás elvi határait, azokat átlápni, vagy meghaladni nem. A rádiótartomány favorizálása tisztán antropomorfizmus, mert még nem jutottunk túl azon a kulturális sokkon, hogy a Hertz féle hullámokkal üzenni lehet. Ezért evidens, hogy azokon üzenjünk. A SETI mindenképp hasznos szerintem, mert noha jelenleg az extraterresztriális kommunikáció esélye a nullához közeli, viszont alkalmas arra, hogy emberek tömegeit késztesse a tudományos gondolkodás igényére.Ha a kis zöld emberkékhez nem is jut el az üzenet, a társadalom jelentős részéhez azonban igen. A fizikai levezetéseddel igen, a szkepticizmusoddal azonban semmiképpen nem értek egyet. Főképpen azért, mert a merev szkepticizmus vaskalapossá tehet, és a valódi tudomány kerékkötőjévé válik. ( "Az aeroplán pedig soha nem fog repülni.")
Üdv: shakwill -
polarka #3079 Igen, én is erre gondolok, h most akkor 1. aktív SETI-nek nincs létjogosultsága, 2. SETI-sek meg csak reménykednek, h hátha vkik a közelben szánnak ennyi energiát az EM-es kapcsolatfelvételre.
Mert én így nem látom túl sok értelmét az egésznek.
De akkor miért is izgulnak ennyire a dologra szakemberek? Miért nyomatják őket annyi ismeretterjesztőben reményt keltve, buzdítóan, meghogy "milyen jó, h figyelünk, mert lehet üzen vki"? Miközben valójában csalfa, gyenge lábakon álló ez a remény. És azt is hallottam, h még több nagyobb vevőre is költenek pénzt, hogy részt vegyenek a programban. -
shakwill #3078 Szia! Eléggé szarügy, hogy igazad van. Az elektromágneses hullámokkal való kommunikáció relativisztikus távolságokon nem működik. a hullámok ugyan elvileg végtelen messze terjednek, azonban a a jel gyengülésével arányosan romlik a jel-zaj viszony, ami azt jelenti, hogy az értelmes információt lefedi a zaj, ami a kozmoszban és a vevőkészülékben keletkezik. Egyenlőre itt bezárul a kör. Ha lehetséges csillagközi kommunikáció, az egészen más elven működhet csak. Ezen elveket viszont még csak messziről ugatjuk, és közeli esélyét nem látom a gyakorlati megvalósításnak. Gondolok itt a kvantumfizikából ismert szinkronicitásnak, de nagy távolságokon ez is paradoxonokba ütközik. -
polarka #3077 Nah, csak nem kezeli jól az ékezetes fájlneveket:
![]()
-
polarka #3076 Akkor megpróbálom talán érthetőbben, matematikailag kifejteni a kérdésem:
![]()
Ahol:
PA - az adónk kisugárzott teljesítménye
PV – a vevőnk vett teljesítménye
r – az adótól való távolság
λ – a hullámhossz
c – a fénysebesség
f – a frekvencia
Az alapképlet megadja, h két r távolságra levő izotrop antenna esetén mennyi lesz a vett teljesítmény. (A * utáni tag, adja az izotrop antenna hatásos felületét)
Játszunk el a gondolattal, h adni szeretnénk (aktív SETI) és helyettesítsünk be: r = 4,2 fényév (legközelebbi csillag távolsága). Emlékeztetőül, a Tejút átmérője kb. 100 ezer fényév. A frekvencia 30MHz fölött kell legyen, h egyáltalán kijusson az űrbe a jel (alacsonyabbat az ionoszféra visszaver), tehát legyen 300MHz (hogy szerencsésebb esetet vegyük), c pedig legyen 3*10^8 m/s. Az eredmény, h a kiküldött jelünk 2,49*10^35-edére csökken.
Mivel a képlet izotrop antennákról szól, legyünk reálisabbak (kicsit elfogultan, úgyhogy továbbra is kedvezően becsüljünk) és fogjuk rá, h nekünk is és a fogadó félnek is 50dB-es nyereségű antennája van. Összesen 100dB, 10^10-szer jobb helyzetben leszünk és már „csak” 2,49*10^25-edére fog csökkeni.
Akkor most nézzük meg ez P-ben mit jelent. Az ablakokban látható parabolák úgy n*100fW (femto watt, 10^-15) nagyságrendű vett jelekkel dolgoznak. Hát legyünk nagylelkűek és mondjuk, h a túloldali profibb berendezés tud aW (atto watt, 10^-18) nagyságrendű jellel is kezdeni valamit, ami így 5 nagyságrendbeli különbség. PV-szer az eddig számolt arány 24,9MW-ot ad. Ekkora P-t kell a tápvonalon eljuttatni az adónkba, h a túloldalon (4,2 fényévre) aW-nyi vett jel legyen.
Ami világviszonylatban nem is olyan sok, hiszen Pakson egy blokk úgy 500MW-ot termel. Na de mi még csak a legközelebbi csillagig üzentünk, miért állnánk meg ott, van még bőven csillag. A 49. legközelebbi csillag úgy 4-szer távolabb van, ami azt jelenti, h már 16-szor több energiát kell belenyomni. De ne kispályázzunk, küldjünk üzenetet negyed galaxis távolságra! Az úgy 6000-szer távolabb van és 3,6*10^7-szer több kakaó kell bele, 900TW. Ennyit a paksiakat alapul véve, 1,8millió reaktor termel. Sztem inkább üljünk a seggünkön és ne üzenjünk.
A SETI-vel kapcsolatban meg: Ennek utánagondoltak és ennek ellenére figyelik az eget, h hátha a fejlettebb idegenek már tudnak ekkora energiákat előállítani üzengetés céljából?
És ugye itt most nem is számoltunk azzal, h a fény útját hogyan befolyásolják a gravitációs mezők a nagy távolságon. Hány év egy-egy üzenet célbajutásának az ideje és ezen idő alatt a becélzott bolygó hogyan mozog és hozzánk képest hol lesz, h a jelünket valóban felé szórjuk. Vagy ezek nem is problémák? Miért? -
Vardar #3075 Vagy találunk valamit, vagy nem. Kérdés nincs, futtasd tovább a programot:D -
polarka #3074 
Köszi.
-
polarka #3073 Volna pár kérdésem a SETI-vel kapcsolatban. Kicsit utánanéztem a dolgoknak, de tény, hogy nem vittem túlzásba. És most találtam itt ezt a fórumot, hát gondoltam rákérdezek. Hátha van itt néhány buzgó SETI-s, aki tud válaszolni.
1. Ha valaki nem irányítja felénk az EM sugarait, akkor esélytelen hogy észleljük, hiszen nagyon kis teljesítményű rádióhullám hagyja el a Földet is, mert nem túl sok helyre kommunikálunk a Földön kívül. A sugárzás teljesítménye a távolság négyzetével arányosan csökken, ez pedig azt jelenti, hogy az a kicsi is néhány fényév alatt is már tutira eltűnik.
Akkor most feltesszük, h irányított sugarat küldenek felénk. Nos azt sem lehet 0°-os nyílásszöggel kiküldeni, vagyis megint ott tarunk, h a hatalmas távolságok miatt fikarcnyi sem marad abból, amit esetleg észlelhetnénk. Sőt, a fénynek is idő kell az utazáshoz, vagyis ha még be is céloznának egy bolygót, ami több fényévre van, az már amikor kibocsájtják a sugarat, akkor sincsen ott, ahol látjuk, nemhogy még azzal kelljen számolni, hogy évek múltán pontosan hol lesz.
Ja igen és ugye jöhetnek egyesek azzal, hogy milyen hú de nagyon érzékeny műszereink vannak, amikkel érzékelhetünk távoli csillagokat, meg stb. De azok csillagok, azok jónéhány nagyságrenddel nagyobb energiával sugároznak, mint amit egyáltalán a Földről képesek lennénk kibocsátani. És a feltételezett bolygóról érkező jelet is a saját csillagának a sugárzásának a zavaró hatásai közt kéne észlelni.
Tehát a fentebbi problémákat hogy oldották meg, milyen elképzeléssel?
2. Milyen modulációs eljárások alapján tesztelik a jeleket? Mert ez is egy érdekes dolog lehet, tekintve, hogy az emberek a mai távközlésben is olyan eljárásokat alkalmaznak, amik erősen zaj jellegűnek tekinthetők. És ugye a sikeres észlelés érdekében azt is fel kell tételezni, h vki tényleg üzenni akar nekünk és a lehetőleg nem nehezítik az észlelést. Vagy lehetséges összetettebb üzenet elemzéssel nem is foglalkoznak, csak egyszerűbb jeleket keresnek? -
#3072
Miért ne menne? -
#3071
a seti miért nem megy már? -
#3070
:D -
#3069
up:D -
#3068
Nektek megy a Sztakis projekt? -
blackgamer #3067 minialkalmazás -
#3066
Mi a fene az a widget? -
blackgamer #3065 valaki használ Boinc widget-et?
ez mindig kijelzi az adatainkat a képernyőre, itt van rá példa -
blackgamer #3064 nem ütemezni szeretném -
#3063
Ütemezett feladatok ?
-
blackgamer #3062 nem indul a BOINC automatikusan rendszer indulásakor (régebben ment)
Indítópultba is tettem, meg beállítottam hogy rendszergazdaként futtassa (Vista)
de így sem akar kapásból betölteni
van valami ötletetek? -
#3061
Berkeley Open Infrastructure for Network Computing -
Vardar #3060 BOINC minek a rövidítése? -
Vardar #3059 Jó lesz leállítani a SZTAKI-t. Nem tudom nekem sehogy se akar 3000 fölé menni. Miért van ez? -
#3058
![]()
-
Vardar #3057 Kinek, mennyi kreditje van? Nekem 2929. -
Vardar #3056 Még, hogy egy h*lye egyház hatékonyabb mint mi?!
-
#3055
Láttam, de rengeted light yeart kell leküzdeni annak az anyahajónak:) Ha majd jön, megyek Tomékhoz apokalipszistátvészelni:) -
#3054
"2007.09.26. 09:55 "
:) -
#3053
Tom Cruise tud valamit, szóval figyeljétek a jeleket: LINK:)
Mekkora egy idióta, istenem...:) -
Vardar #3052 Én csinálom is tovább. Most megy az SZTAKI de szerintem lefogom kapcsolni. -
tomcat1 #3051 kitartás... :) -
#3050
akkor jó ^^ -
Vardar #3049 Kutatjuk mi csendesen és eredménytelenül... -
#3048
Je. -
Vardar #3047 Én. -
#3046
pillanatokon belül beszállok én is ^^
jön le épp a kliens. van még itt egyébként valaki?
adja az antennanyereséget (D - parabola átmérő)
