53
-
#13
Szerintem a CO2 szint emelkedés és növényzet változása lehet, hogy közvetlenebb kapcsolatban van.
A több növény több napenergia elnyelést, több párolgást jelent, a víz egyrészt látens hőként megköti az energiát (amit aztán csapadékképződéskor lead), másrészt legalább 2x olyan hatásos üvegházgáz összességében, mint a CO2. Melegebb felszíni hőmérséklet több párolgás a tengereken is, plusz a magasabb hőmérsékletű tengervíz több CO2-t bocsájt ki. A földi CO2 93%-a van az óceánokban!
Az eljegesedések végén a CO2 emelkedés kb 200 év lemaradásban van, szal a jégkorszak végén előbb valami megemelte a hőmérsékletet, nem tudjuk pontosan mi, amire a tengerek CO2 kibocsájtással válaszoltak és ez elindított egy pozitív visszacsatolást. Azonban ebben a visszacsatolásban véleményem szerint a bioszférának nagyobb szerepe van, mint a a CO2 fizikai, üvegházgáz jellegű tulajdonságainak.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.15. 19:45:16 -
ostoros #12 A vikingek elnevezéseit nem kell teljesen komolyan venni. Izlandot, ami pedig többnyire tényleg zöld, jégföldnek nevezték el... -
dyra #11 Azt az 1 fokot száz év alatt elértük. 2050-ig a következő 1 fok is meglesz, de könnyen lehet hamarabb. A tengerszint már most is magasabb egy 20 - 30 cm-el mint 100 éve. Közben jelentős természeti változást az embert nem számolva mi volt? Volt valami meteor becsapódás? Leégtek az őserdők? Mi okozta azt az 1 fokos melegedést?
![]()
Utoljára szerkesztette: dyra, 2019.11.15. 17:14:40 -
fade2black #10 Lehet semmi köze a kettőnek de a CO2 szint nagyon korelál a hőmérséklettel. És erősen üvegházhatásű gáz. Innen annyira nem nehéz a kettőt összekötni.
http://wattsupwiththat.files.wordpress.com/2012/04/400000yearslarge1.gif?resize=640%2C392
Sajnos eddig ez volt a max ameddig pontos adataink vannak. -
#9
Hát igen, ez az a nagybani kép, amit a média elfelejt közölni, amikor ezerrel riogat a globális felmelegedéssel. Ugyan ez sem magyaráz meg mindent, de segít elhelyezni azt, ahol most lehetünk, hogy az eltérés mennyi a "normálishoz" képest.
Nem ismerjük a glaciálisok/interglaciálisok kváziperiódikus változásának konkrét okát, de hogy van ilyen jelenség az felismerhető. És az is, hogy akár a jelenlegi folyamatok ebbe még bőven beilleszthetők.
Magánvéleményként egy ötlet jutott eszembe, amit azért 1-2 tudományos cikk is erősíthet, hogy a CO2 természetes deponálásódása (biológiai, és geológiai) pár millió éve elért egy olyan kritikus szintet, amikor az alacsony CO2 szint alapvető hatást gyakorol a Föld bioszférájára.
Amit mi a CO2 hatásaként, a gáz légköri mennyisége és a hőmérséklet együttmozgásaként azonosítható az nem közvetlen a gáz fizikai tulajdonságai folyatán érvényesülő üvegházhatás, hanem a gáz, mint a növények számára nélkülözhetetlen tápanyag mennyiségének a vegetáció intenzitására gyakorolt hatásakáént értelmezhető. A korábbi interglaciális időszakokban a CO2 szint növekedése 300 ppm alatt megállt, miközben a hőmérséklet még egy darabig emelkedett. A magasabb hőmérséklet és csapadék, pára szint ugyan indukálta volna a növényzet további burjánzását, azonban a CO2 szint korlát miatt a hirtelen megszaladási trend visszájára fordult, ami lehülést is okozott (növényzet/szárazföld albedójának változása), ami miatt az óceánok elkezdték a CO2-t magukba szívni, ami miatt még inkább satnyult a növényzet.... SZerintem ez lehetett eddig a interglaciálisok (meleg időszakok) végét meghatározó mechanizmus, ami a jelenlegi magas és emelkedő CO2 szint miatt nem, vagy csak sokkal később fog beindulni. De jelentősen melegebbre, dinó időszaki klímára, pláne vénuszi pokolra én azért rettentő kicsi esélyt adok.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.15. 13:10:59 -
#8
Szerintem Grönland szimplán arról kapta a nevét, hogy a partvonala zöld (talán csak nyáron, azt nem tudom). Ott most is lehet földművelni.
Nincs a nevének semmi komolyabb, klímával kapcsolatos oka. Persze a földtörténetben biztos volt olyan időszak, amikor nem volt jeges, de nem ezért kapta a nevét. Hanem a zöld partja miatt a vikingek azt hitték, hogy zöld, vagy el akarták hitetni mással, hogy zöld, többféle verziója van a sztorinak. -
gosub #7 Nem fog elolvadni, miért tenné, nem lesz olyan meleg. Ez a felmelegedési időszak. Még megy 1-2 ezer évig 1-2 fokot, aztán leáll és kezdődik a hosszú 80-90.000 évig tartó lehűlés, majd eljegesedés. A korábbi jégminták eredményi is ezt támasztják alá. Fogalmam sincs miért, de pont úgy működik ez az egész hőingás mint a termosztátos fűtés. Van egy 10.000-15.000 éves felmelegedés, az elején igen gyors, aztán kikapcs és egy lassú hűlés. A fentebb linkelt grafikon olyan mint egy háznak a fűtés diagramja, pedig a glaciális-interglaciális ciklust ábrázolja. Most a 12.000 éve kezdődött felmelegedés utolsó szakaszában vagyunk. Ha nem lenne ember és az általa okozott CO2 kibocsátás akkor is így lenne, ahogy a múltban is így volt. Inkább azaz érdekes mi történhetett ~1.000.000 évvel ez előtt hogy lassabb és nagyobb kiingásúak lettek a váltások, valamint 3.000.000 évvel ez előtt töredéke volt a hőmérséklet ingadozás és az átlaghőmérséklet is kiegyenlítettebb és magasabb volt. -
Vata111 #6 -Hallod, hogy dübörgünk?- Mondta a hangya az elefántnak amikor átkeltek a hídon:-) -
#5
Olyan 34 millió éve jelent meg a jég az Antarktiszon és kb 15 millió éve van ilyen szinten eljegesedve. A dinók idejében még 10-15 fok körüli átlagőmérséklet volt a kontinensen, pedig már akkor nagyjából a jelenlegi helyén volt.
Wiki
A Föld további melegedése esetén még azért előreláthatólag valszeg 1-2 ezer évig el fog tartani, amíg a km-es jég az Antarktiszon és Grönlandon elolvad, ami viszont a tengerszintet is emeli majd. olyan 65-70 m-rel az Antarktisz, pár méterrel Grönland. Azonban a jelenlegi folyamatok szerint még nem tartunk itt. Persze lehet riasztó forgatókönyveket, meg kevésbé riasztó szimulációs forgatókönyveket összehozni, de senki nem tudja, hogy mekkora hatással is vagyunk pontosan a Földre. -
gosub #4 Csak az Északi sarok jege vándorol, az Antarktiszon és Grönland van befagyva és beállva több km vastagon. Olvadás csak Grönland és Antarktisz peremét érinti, ezt a mintát jóval beljebbről vették. Valamint gondolom mint a többit is, szinkronizálni lehet a több ezer éves fák évgyűrűivel. Erre izotópokat is lehet használni. Nem ez az érdekes ebben, hanem, hogy a korábbi 800.000 éveshez képest még nagyobb időt ölel fel, valamint a jegesedés és felmelegedés váltakozásainak ténye.
Valszeg százezer évente telefüstöljük CO2-vel a légkört, hogy felmelegedést okozzunk. -
#3
Az nem elmélet, ami mérésből származik.
Szerintem egy nevében tudományos fórumon kisebb lendülettel kéne hülyeségeket kommentelni. -
xrt #2 Lehet hogy rosszul, és kevés időt rászánva kerestem, de nem találtam linket az sarkokon lévő jégréteg vándorlásáról történelmi távlatban.
Valamikor régen olvastam valami olyasmit, hogy nem mindig fedte hótakaró a sarkokat (no nem az elmúlt pár évezredben). Viszont ha így van és az elmúlt 2 millió évben akár egyszer is elolvadt a hótakaró, akkor ez a kutatás fals.
Lsd. pl Grönland. A X-ik században olyan meleg volt az időjárás, hogy nem volt gond a gabonatenyésztéssel. Egyébként a neve is kifejezi: zöld föld.
Ez valószínűsíti, hogy abban a korszakban a sarkokon is jó pár száz, akár ezer évnyi jégréteg elolvadhatott ha nem az egész, tehát a minták alapján ennyire biztosan nem jelenthetőek ki az eredmények.
Utoljára szerkesztette: xrt, 2019.11.15. 01:24:12 -
lonvard #1 Ezek a nagy felfedezések. Én akkor döbbentem le, mikor kiderült, hogy pár évvel ezelőtt tudták tényszerűen megállapítani, hogy más csillag körül is kering bolygó. Odáig csak egy elmélet volt, amit a csillag fényerejének változásából következtettek ki. De senki se látta azokat a bolygókat. Aztán most valami teleszkóp ellátott egy naprendszerig, és kivett valamit. Hát baszki. Mi lett volna ha kiderül, hogy nincsenek is bolygók? :D
