#9
Hát igen, ez az a nagybani kép, amit a média elfelejt közölni, amikor ezerrel riogat a globális felmelegedéssel. Ugyan ez sem magyaráz meg mindent, de segít elhelyezni azt, ahol most lehetünk, hogy az eltérés mennyi a "normálishoz" képest.
Nem ismerjük a glaciálisok/interglaciálisok kváziperiódikus változásának konkrét okát, de hogy van ilyen jelenség az felismerhető. És az is, hogy akár a jelenlegi folyamatok ebbe még bőven beilleszthetők.
Magánvéleményként egy ötlet jutott eszembe, amit azért 1-2 tudományos cikk is erősíthet, hogy a CO2 természetes deponálásódása (biológiai, és geológiai) pár millió éve elért egy olyan kritikus szintet, amikor az alacsony CO2 szint alapvető hatást gyakorol a Föld bioszférájára.
Amit mi a CO2 hatásaként, a gáz légköri mennyisége és a hőmérséklet együttmozgásaként azonosítható az nem közvetlen a gáz fizikai tulajdonságai folyatán érvényesülő üvegházhatás, hanem a gáz, mint a növények számára nélkülözhetetlen tápanyag mennyiségének a vegetáció intenzitására gyakorolt hatásakáént értelmezhető. A korábbi interglaciális időszakokban a CO2 szint növekedése 300 ppm alatt megállt, miközben a hőmérséklet még egy darabig emelkedett. A magasabb hőmérséklet és csapadék, pára szint ugyan indukálta volna a növényzet további burjánzását, azonban a CO2 szint korlát miatt a hirtelen megszaladási trend visszájára fordult, ami lehülést is okozott (növényzet/szárazföld albedójának változása), ami miatt az óceánok elkezdték a CO2-t magukba szívni, ami miatt még inkább satnyult a növényzet.... SZerintem ez lehetett eddig a interglaciálisok (meleg időszakok) végét meghatározó mechanizmus, ami a jelenlegi magas és emelkedő CO2 szint miatt nem, vagy csak sokkal később fog beindulni. De jelentősen melegebbre, dinó időszaki klímára, pláne vénuszi pokolra én azért rettentő kicsi esélyt adok. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.11.15. 13:10:59
#9