kvp#2
"Ezért félek, hogy a 3D nyomtatott fém alkatrészek esetében az egyes rétegek között nem olyan erős a molekuláris kötés (a rácsszerkezet rácshibákkal terhelt), mint az öntött vagy kovácsolt, edzett alkatrészek esetében. Vagyis sokkal rosszabb szilárdságtani tulajdonságokkal rendelkezik az így gyártott alkatrész. Ettől még kiválóan megfelelhet a technológia prototípusgyártásra, de tömegtermelésre már nem hiszem."
Nem a femet nyomtatjak femhez, hanem raszort ragasztoval osszetartjak a porban levo femgomboket addig amig a kinyomtatott targy bekerul a szinterezo kemencebe. Ott picit megolvasztjak az egeszet es a gombok osszeolvadnak. Ez egy porkohaszati technologia. Az eloallitott darabok a porkohaszat szintjen lesznek, ugyanis a ragaszto kieg a gombok kozzul a kemenceben, mig a hordozo anyagok es a femgombok reszlegesen osszeolvadnak. Mivel magat a porkohaszati kiegeteses eljarast hasznaljak turbinalapatok gyartasara is, ezert igazabol ez a technologia akar megfelelo is lehet, viszont sokkal kornyezetszennyezobb mint a forgacsolas, foleg a sok elegetett ragaszto es segedanyag miatt.
A minoseg pedig alapvetoen a szemcsemerettol fugg, de persze a felulet soha nem lesz olyan finom, mint egy forgacsolt targy eseten es nem lesz annyira ellenallo mint ontott fem eseteben. Raadasul a golyo formaju femszemcseket tartalmazo kiindulo por miatt jellemzoen nem is lesz teljesen legtomor.