20
-
Sequoyah #20
"Meg a szen alaput sem ismerjuk elegge... "
Uh, mihez képeset nem ismerjük eléggé?
Peldaul lovesunk sincs rola, hogy a mi DNS alapu oroklodesunkhoz kepest milyen mas modon oroklodhet az informacio. Lehet ez messze a leghatekonyabb modja az oroklodesnek, es ha egy galaxissal odebb a semmibol kialakul az elet, ott is ugyanezen az uton alakul ki, es AGCT sorozatokbol all az orokitoanyag. Vagy ez csak egy lehetoseg a sok kozul, es mashol teljesen mashogy mukodik?
Meg szen alapon sem tudunk elkepzelni mas eletformat, szoval eleg messze vagyunk, hogy szilicium alapun gondolkozzunk:)
Ha ismernenk mas eletformat, akkor sokkal tobbet tudnank az elet torvenyszerusegeirol. Amig csak 1 peldat ismerunk addig viszont nem beszelhetunk torvenyszerusegrol.
A többi valóban rontja, de az idő tényezőt is hozzá veszed, azaz nem egyszeri eseményről van szó, hanem milliárd éveken át tartó folyamatról, ami növeli az esélyeket.
De ha az idotenyezo no, akkor az minden masnak az eselyet noveli. En pedig azt probalom mondani, hogy bar eljuthat az elet egyik bolygorol a masikra, a helyben keletkezett elet dominalhat a legtobb helyen.
Ez persze csak a sajat meglatasom...
aprendszerek közötti "anyagcsere" egy létező jelenség
Persze, de akkor mar nem 4 vagy 1%-rol beszelunk, hanem ennek a toredekerol:) Amig csak aminosavakrol es hasonlokrol van szo addig oke, de annak az eselye, hogy ez az apro anyagmennyiseg elo es oroklodo egyedeket tartalmazzon, raadasul olyan mennyisegben hogy ez egy fenntarthato populaciot alkosson...
Persze biztos megtortenik valahol az univerzumban, de hogy ez altalanos legyen, abban nagyon ketelkedek. -
Irasidus #19 Éppen azt bizonyította az űrkísérlet - ami földi kísérletekből is világos volt - hogy nem csak a medveállatka képes ez túlélni, lefordítva nem extrém szélsőséges környezetről van szó, nem csak az élőlények töredéke képes erre. Ez nem rontja az esélyeket. Ugyanígy modell- és kísérleti bizonyíték, hogy az életformák - nem medveállatka, nem extremofilek - kibírják az űrt millió évekig. A többi valóban rontja, de az idő tényezőt is hozzá veszed, azaz nem egyszeri eseményről van szó, hanem milliárd éveken át tartó folyamatról, ami növeli az esélyeket. Ugyanígy a kései bombázási időszakban, amikor már létezett az élet, igencsak nagy mennyiségű kőzet hagyta el a bolygót. Ezeket azért mondom, hogy foglalkoznak vele, nem kell hasra ütésre, világnézetre megsaccolni, hogy kinek mi tetszik - ez egy tudomány, tudósok foglalkoznak vele. Jók az esélyek, nagyon is.
És naprendszerek közötti "anyagcsere" egy létező jelenség, ez nem hibbant fórumozók találmánya. Talán olvasod a híreket ilyen téren is. Ugyanígy nem hibbant fórumozok találmány az sem, hogy van esély - nem csak kőzetek -, hanem életformák átjutására is. Ez mind kiszámítható, világnézettől független dolog.
"Meg a szen alaput sem ismerjuk elegge... "
Uh, mihez képeset nem ismerjük eléggé?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.07.02. 20:11:21 -
#18
Mi az élet,mi él valójában ,ha erre tudjuk a választ, akkor mehetünk tovább,pontos definíció kell!
? -
Irasidus #17 A fehérjék építőköveinek, az aminosavaknak - sok más molekulához hasonlóan - kétféle térszerkezetük, egy "balkezes" (L) és egy "jobbkezes" (D) változatuk létezik. A földi élőlények fehérjéiben kizárólag a balkezes alakok (L-aminosavak) találhatók meg. A kutatók régóta keresik ennek okát. Olvasni való: 1 2 -
Sequoyah #16 Az univerzum mereteben es ezen valoszinusegekben az a szep, hogy ha valaminek nem 0 eselye van, akkor az valahol az univerzumban meg is tortenik:) Vagy meg fog majd a jovoben, lehet ehhez tobb ido kell.
De felesleges belelovalni magunkat, valoszinuleg hosszu katalogusunk lesz mar a szen alapu idegen eletformakrol, mire a szilicium szoba kerulhetne...
Szoval lenyegeben igazad van, meg ha letezik is valahol, eroforrasokat nem eri meg belejuk fektetni. Meg a szen alaput sem ismerjuk elegge... -
Sequoyah #15 Azt nem vitatom, hogy nem lehetetlen. De ahogy adod ossze hogy miknek kell tortennie, ugy romlanak az eselyek exponencialisan.
A 4%-bol gyorsan a toredeke lesz ha beleszamoljuk hogy tul kell elnie az urt, egy nem beallitott kiserletben is. Meg a toredekere zuhan ha a becsapodast tulelhetoseget is hozzaadjuk, es tul kell elnie azt a kataklizmat, ami eleve az urbe vetette. Plusz az elolenyek csak toredeke alkalmas erre, nem biztos hogy medveallatka kerul arra a kodarabra:)
Aztan ha valami mindezt tul is eli, jon a nagy feladat hogy az uj elohely az egyaltalan kompatibilis-e vele, tud-e ott letezni, es szaporodni. Ugye meg nekem sem mindegy, hogy meg ha akkora mazlim van hogy egy Fold-szeru bolygora esik az urhajom, meg mindig eshetek a sivatagba, vagy etelben gazdag tropusokra is:)
Ezt kiszamolni a Drake egyenlet megoldhatosagaval vetekszik:) Persze, par dolgot ismerunk, de messze nem mindent.
A vegen egy nagyon pici szam jon ki, ami a Marson tul meg exponencialisan tovabb csokken. Annak latom eselyet hogy a Marsra meg atkerulhessen valami, de egyesek olyanokat fantazialnak, hogy naprendszerek kozott is terjed.
En szemely szerint arra tippelnek, hogy nagyobb esellyel alakul ki ujonnan az elet, mint hogy bolygorol bolygora ugraljon. -
#14
Ez a balra forgató mit jelent? -
Irasidus #13 Erre már kísérleti eredményeink is vannak, Foton-M No.2 külső burkolatán elhelyezett kőzetekben mikrobák (és egyéb élőlények) voltak, visszatéréskor megvizsgálták mennyire élték túl. Az eddig elméleti eredményeket igazolta a kísérlet, hogy nem melegszik fel a kőzet belseje 20-30 foknál magasabbra. A meteorok egy jelentős része nem ég el a légkörben, és nem is üt krátert. Ezeket gyűjtik amatőr és profi meteorvadászok, statisztikát is lehet készíteni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.07.02. 18:59:39 -
Sequoyah #12 Oke, de milyen esellyel eli tul az utat egy mikroba, milyen esellyel eli tul a becsapodast, es aztan milyen esellyel tud elkezdeni elterjedni a szamara idegen kornyezetben. -
Irasidus #11 Éppenséggel ezt tudjuk. Ugyanis ki lehet számolni, statisztikai alapon, hogy a Földet elhagyó kőzetek hány százaléka jut a Naprendszer különböző égitestjeire és fordítva. A Marsra 4 százalék, az Európán 1% földi kőzet landol, illetve a Naprendszert ugyanígy 1% földi kőzet hagyta eddig el. Persze, hogy egy megfelelő vagy éppen megfelelő bolygóval találkozzon a Naprendszeren túl, az esély igen csekély. Viszont sok-sok föd esetében, azaz sok-sok életet hordozó égitest esetében, már számottevő. Ugyanígy kísérletekből tudjuk, hogy a mikrobák millió éveket is bírnak ki a világűr viszontagságai között. Éppen ez az egyik legerősebb érv a pánspermai mellet.
A prioritás meg egy igen érdekes dolog. Ugyanis minden kutató mást csinál, és nagyon nem jó dolog, ha csak elméletben is de elvonod a támogatás, és ezzel kutatókat lehetetlenítesz el.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.07.02. 18:20:04 -
Sequoyah #10 Nem valos modja. A panspermia egyelore csak hipotezis. Nem tudjuk hogy mennyi az eselye annak hogy aminosavak, DNS, vagy fejlettebb egy/tobbsejtu elet keruljon at egyik egitestrol a masikra, de az biztos hogy igy ebben a sorrendben exponencialisan csokken.
Nem tudjuk se a fentieknek az eselyet, sem az elet helyi kialakulasanak az eselyet. Siman lehet hogy bar a panspermia nem lehetetlen, a helyi kialakulas eselye nagysagrendekkel nagyobb.
Es azt sem tudjuk, hogy hogyan reagalna egy a foldon mar kialakult elet egy lepotyano idegen mikrobara. Lehet egy kialakult es elterjedt elovilaggal szemben eselytelen, ezert gyorsan kihal. Vagy beolvad, es evmilliokkal kesobb mar meg se lehet mondani, hogy a jol ismert eletformank kulonbozo tulajdonsagai teljesen kulonbozo helyrol szarmaznak.
Egyszeruen tul sok az ismeretlen. Szoval senki nem erti ezt meg, nem vagy egyedul:)
Ezert is lenne nalam az elsok kozott ezen naprendszerbeli egitestek meglatogatasanak prioritasa. Egyszeruen nem tudunk igazan tovabblepni anelkul, hogy tudnank, van-e elet ezen helyeken, ahol egyebkent a feltetelek adottak.
Nincs rajta elet es a multjaban sincs nyoma? Akkor az elet letrejotte nem olyan torvenyszeru.
Talalunk eletet? Akkor ugy tunik torvenyszeru, es valoszinuleg a vilagurben hemzseg az elet.
Foldivel megegyezo DNS-t talalunk? A panspermia elmelet nagyot lep erore.
Folditol eltero eletforma? Mennyire ter el a folditol? Az evoluciokutatas oriasi lokest kap, mert kiderul hogy az altalunk ismert elet mely tulajdonsagai univerzalisan torvenyszeruek, es melyek egyediek es veletlenszeruek. Pl az osztodas mechanizmusa. -
Irasidus #9 Erre több válasz is lehetséges. Az egyik, hogy van, és folyamatosan bombáznak minket ilyen spórák az űrből, de minden ökológiai niche foglalat már, jóval fejlettebb lényekkel (mikrobákról beszélek), így esélye sincs. A másik megoldás, hogy van ilyen életforma, csak olyan ökológiai nichét tölt be, amit nem vizsgáltunk, és/vagy maguk az életformák annyira eltérőek, hogy eddig nem vettük észre (mikro, nano, vagy még annál is kisebb tartományról beszélek, mielőtt valaki félre értené) Van az asztrobiológiának egy ága (tudományról beszélek), ami a földön keres földönkívűli életformákat, olyan megfontolásból mint amit írtál.
Amikor többféle összetételről beszélsz, nyugodtan maradhatsz a fehérjék világában, hiszen a számuk végtelen, amiből csak igen keveset használ az élet. Illetve van jobbra forgató molekula és balra, de az élet mégiscsak balkezes, de nincs rá oka. Továbbá, elképzelhető ugyancsak szénhidrogének, fehérjék, aminosavak láncolatából egy olyan másfajta élet is, ami nem a jól megszokott mechanizmusokat, kódolásokat használja. Elvileg ezeknek nincs akadálya, így ha történetesen a szilícium alapú élet, illetve másfajta alapokon nyugvó élet nem létezik, joggal vetődhet fel a kérdésed, hogy nagyon más, de azért mégis csak biológiai alapokról.
Szilícium alapú élet, ugyan nem elképzelhetetlen, de sokkal kevesebb kacsolódási pont van a szilícium atomokon (3) mint a szénatomokon (4), így sokkal kevesebb lehetőség áll a sziliciumláncok kialakulására, másrészt sokkal gyengébb kötést biztosítanak. A másik, hogy nagyon extrém körülmények kell az úgynevezett szilánok kialakulásához (ez a aminosav szilícium megfelelője). Döntő érv az szokott lenni, hogy míg az élet alapköveivel tele van a világegyetem, addig szilánokat sehol nem találtak. Ma már igen valószínűtlennek tartják ezt.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.07.02. 16:29:56 -
#8
lehet hogy ami ideért, annak nem volt nyerő a környezet -
noland #7 Azt értem rajta amit te is, másféle genom, bármilyen szinten. Ha jól emlékszem, szilícium alapon is lehet élet, abból is lenne itt bőven. -
Cyberdog #6 Mert a bolygónk őskatyvasza, a szénalapú életformák fejlődésének kedvezett... szerintem.
De mit értesz többféle összetételű élet alatt?
Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2018.07.01. 22:57:28 -
ugh #5 "2018. június 30. 10:33, szombat
Az Enceladuson megvannak az élet feltételei"
Igen?
Es pontosan mik is lennenek azok?
Halvany lila lovesuk sincs mik lennenek azok.
Amugy meg nagy lofasz van ott csak, de lo nelkul.
Utoljára szerkesztette: ugh, 2018.07.01. 21:40:21 -
#4
Szerintem, ha létezik egysejtű élet bármelyik holdon, a fennt említettek közül, akkor teljesen biztos, hogy 500kg-os méretben is van ott élet. -
#3
Az is lehetséges, hogy ha volt ilyen, akkor már a kezdet kezdetén kihaltak. -
noland #2 Azt nem értem csak, ha a pánspermia valós módja az élet vándorlásának az univerzumban, miért nincs többféle összetételű élet akár itt a Földön is?