Gyurkity Péter

Az Enceladuson megvannak az élet feltételei

A Szaturnusz holdján szerves molekulák vannak jelen, ezzel megvan a legjobb jelölt.

A Cassini-küldetés kapcsán annak idején mi is beszámoltunk a fontosabb fejleményekről, az akkor rögzített adatok és mérések elemzése azonban napjainkban is folytatódik. Ezen munkára építve jelent most meg egy újabb tanulmány, amely szerint megvan a legjobb jelölt a földönkívüli élet jelenlétére.

Korábban az Europa esetében arról írtunk, hogy egy 20 éves küldetés igazolta a kilövellések jelenlétét, ezen kilövellések pedig az élet jelenléte szempontjából is kiemelten fontosak. A NASA nem sokkal ezt követően számolt be arról, hogy a Marson szerves vegyületeket találtak, most azonban, kevésbé részletes adatokra támaszkodva, a Heidelberg Egyetem közleményében, arról olvashatunk, hogy az Enceladus esetében is sor került erre. Ez utóbbi azért érdekes, mert most először sikerült igazolni, hogy az élet minden alapvető feltétele jelen van egy adott égitesten, itt ugyanis nemcsak a metán, hanem a hidrogén meglétét is sikerült kimutatni, ami viszont azon mikrobák számára jelent megfelelő tápanyagot, amelyek a Földön is megtalálhatók.

A kutatók számára lenyűgöző a most kapott eredmény, ezt azonban némileg beárnyékolja, hogy egyelőre nincs tervbe véve a Cassini-t követő további küldetés. Ez utóbbi szonda eredetileg azt igazolta vissza, hogy a jégtakarón törések húzódnak, ezeken tehát valóban átszivároghatnak bizonyos molekulák, amelyek a felszín alatti óceánból erednek, azt azonban eddig nem tudtuk, hogy összetett szerves molekulák is jelen vannak-e itt. A válasz immár megvan, a következő lépés azonban annak meghatározása lesz, hogy ezen szerves molekulák milyen szerepet töltenek be az említett óceánban. Az elmúlt 12-15 hónap munkájára alapozva folytatódik majd a kutatás, itt remélhetőleg további kérdésekre kapunk majd magyarázatot.

Az élet jelenlétére vonatkozó bizonyítékok még nincsenek meg, az elkövetkező években azonban döntés születhet a további küldetésekre vonatkozóan, így arra is esély nyílik, hogy a helyszínen vizsgálódhatunk majd tovább.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #20

    "Meg a szen alaput sem ismerjuk elegge... "

    Uh, mihez képeset nem ismerjük eléggé?

    Peldaul lovesunk sincs rola, hogy a mi DNS alapu oroklodesunkhoz kepest milyen mas modon oroklodhet az informacio. Lehet ez messze a leghatekonyabb modja az oroklodesnek, es ha egy galaxissal odebb a semmibol kialakul az elet, ott is ugyanezen az uton alakul ki, es AGCT sorozatokbol all az orokitoanyag. Vagy ez csak egy lehetoseg a sok kozul, es mashol teljesen mashogy mukodik?
    Meg szen alapon sem tudunk elkepzelni mas eletformat, szoval eleg messze vagyunk, hogy szilicium alapun gondolkozzunk:)
    Ha ismernenk mas eletformat, akkor sokkal tobbet tudnank az elet torvenyszerusegeirol. Amig csak 1 peldat ismerunk addig viszont nem beszelhetunk torvenyszerusegrol.


    A többi valóban rontja, de az idő tényezőt is hozzá veszed, azaz nem egyszeri eseményről van szó, hanem milliárd éveken át tartó folyamatról, ami növeli az esélyeket.

    De ha az idotenyezo no, akkor az minden masnak az eselyet noveli. En pedig azt probalom mondani, hogy bar eljuthat az elet egyik bolygorol a masikra, a helyben keletkezett elet dominalhat a legtobb helyen.
    Ez persze csak a sajat meglatasom...


    aprendszerek közötti "anyagcsere" egy létező jelenség

    Persze, de akkor mar nem 4 vagy 1%-rol beszelunk, hanem ennek a toredekerol:) Amig csak aminosavakrol es hasonlokrol van szo addig oke, de annak az eselye, hogy ez az apro anyagmennyiseg elo es oroklodo egyedeket tartalmazzon, raadasul olyan mennyisegben hogy ez egy fenntarthato populaciot alkosson...
    Persze biztos megtortenik valahol az univerzumban, de hogy ez altalanos legyen, abban nagyon ketelkedek.
  • Irasidus #19
    Éppen azt bizonyította az űrkísérlet - ami földi kísérletekből is világos volt - hogy nem csak a medveállatka képes ez túlélni, lefordítva nem extrém szélsőséges környezetről van szó, nem csak az élőlények töredéke képes erre. Ez nem rontja az esélyeket. Ugyanígy modell- és kísérleti bizonyíték, hogy az életformák - nem medveállatka, nem extremofilek - kibírják az űrt millió évekig. A többi valóban rontja, de az idő tényezőt is hozzá veszed, azaz nem egyszeri eseményről van szó, hanem milliárd éveken át tartó folyamatról, ami növeli az esélyeket. Ugyanígy a kései bombázási időszakban, amikor már létezett az élet, igencsak nagy mennyiségű kőzet hagyta el a bolygót. Ezeket azért mondom, hogy foglalkoznak vele, nem kell hasra ütésre, világnézetre megsaccolni, hogy kinek mi tetszik - ez egy tudomány, tudósok foglalkoznak vele. Jók az esélyek, nagyon is.

    És naprendszerek közötti "anyagcsere" egy létező jelenség, ez nem hibbant fórumozók találmánya. Talán olvasod a híreket ilyen téren is. Ugyanígy nem hibbant fórumozok találmány az sem, hogy van esély - nem csak kőzetek -, hanem életformák átjutására is. Ez mind kiszámítható, világnézettől független dolog.

    "Meg a szen alaput sem ismerjuk elegge... "

    Uh, mihez képeset nem ismerjük eléggé?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.07.02. 20:11:21
  • MZperX75 #18
    Mi az élet,mi él valójában ,ha erre tudjuk a választ, akkor mehetünk tovább,pontos definíció kell!
    ?
  • Irasidus #17
    A fehérjék építőköveinek, az aminosavaknak - sok más molekulához hasonlóan - kétféle térszerkezetük, egy "balkezes" (L) és egy "jobbkezes" (D) változatuk létezik. A földi élőlények fehérjéiben kizárólag a balkezes alakok (L-aminosavak) találhatók meg. A kutatók régóta keresik ennek okát. Olvasni való: 1 2
  • Sequoyah #16
    Az univerzum mereteben es ezen valoszinusegekben az a szep, hogy ha valaminek nem 0 eselye van, akkor az valahol az univerzumban meg is tortenik:) Vagy meg fog majd a jovoben, lehet ehhez tobb ido kell.
    De felesleges belelovalni magunkat, valoszinuleg hosszu katalogusunk lesz mar a szen alapu idegen eletformakrol, mire a szilicium szoba kerulhetne...

    Szoval lenyegeben igazad van, meg ha letezik is valahol, eroforrasokat nem eri meg belejuk fektetni. Meg a szen alaput sem ismerjuk elegge...
  • Sequoyah #15
    Azt nem vitatom, hogy nem lehetetlen. De ahogy adod ossze hogy miknek kell tortennie, ugy romlanak az eselyek exponencialisan.
    A 4%-bol gyorsan a toredeke lesz ha beleszamoljuk hogy tul kell elnie az urt, egy nem beallitott kiserletben is. Meg a toredekere zuhan ha a becsapodast tulelhetoseget is hozzaadjuk, es tul kell elnie azt a kataklizmat, ami eleve az urbe vetette. Plusz az elolenyek csak toredeke alkalmas erre, nem biztos hogy medveallatka kerul arra a kodarabra:)
    Aztan ha valami mindezt tul is eli, jon a nagy feladat hogy az uj elohely az egyaltalan kompatibilis-e vele, tud-e ott letezni, es szaporodni. Ugye meg nekem sem mindegy, hogy meg ha akkora mazlim van hogy egy Fold-szeru bolygora esik az urhajom, meg mindig eshetek a sivatagba, vagy etelben gazdag tropusokra is:)
    Ezt kiszamolni a Drake egyenlet megoldhatosagaval vetekszik:) Persze, par dolgot ismerunk, de messze nem mindent.

    A vegen egy nagyon pici szam jon ki, ami a Marson tul meg exponencialisan tovabb csokken. Annak latom eselyet hogy a Marsra meg atkerulhessen valami, de egyesek olyanokat fantazialnak, hogy naprendszerek kozott is terjed.

    En szemely szerint arra tippelnek, hogy nagyobb esellyel alakul ki ujonnan az elet, mint hogy bolygorol bolygora ugraljon.
  • molnibalage83 #14
    Ez a balra forgató mit jelent?
  • Irasidus #13
    Erre már kísérleti eredményeink is vannak, Foton-M No.2 külső burkolatán elhelyezett kőzetekben mikrobák (és egyéb élőlények) voltak, visszatéréskor megvizsgálták mennyire élték túl. Az eddig elméleti eredményeket igazolta a kísérlet, hogy nem melegszik fel a kőzet belseje 20-30 foknál magasabbra. A meteorok egy jelentős része nem ég el a légkörben, és nem is üt krátert. Ezeket gyűjtik amatőr és profi meteorvadászok, statisztikát is lehet készíteni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.07.02. 18:59:39
  • Sequoyah #12
    Oke, de milyen esellyel eli tul az utat egy mikroba, milyen esellyel eli tul a becsapodast, es aztan milyen esellyel tud elkezdeni elterjedni a szamara idegen kornyezetben.
  • Irasidus #11
    Éppenséggel ezt tudjuk. Ugyanis ki lehet számolni, statisztikai alapon, hogy a Földet elhagyó kőzetek hány százaléka jut a Naprendszer különböző égitestjeire és fordítva. A Marsra 4 százalék, az Európán 1% földi kőzet landol, illetve a Naprendszert ugyanígy 1% földi kőzet hagyta eddig el. Persze, hogy egy megfelelő vagy éppen megfelelő bolygóval találkozzon a Naprendszeren túl, az esély igen csekély. Viszont sok-sok föd esetében, azaz sok-sok életet hordozó égitest esetében, már számottevő. Ugyanígy kísérletekből tudjuk, hogy a mikrobák millió éveket is bírnak ki a világűr viszontagságai között. Éppen ez az egyik legerősebb érv a pánspermai mellet.

    A prioritás meg egy igen érdekes dolog. Ugyanis minden kutató mást csinál, és nagyon nem jó dolog, ha csak elméletben is de elvonod a támogatás, és ezzel kutatókat lehetetlenítesz el.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.07.02. 18:20:04