Sequoyah#10
Nem valos modja. A panspermia egyelore csak hipotezis. Nem tudjuk hogy mennyi az eselye annak hogy aminosavak, DNS, vagy fejlettebb egy/tobbsejtu elet keruljon at egyik egitestrol a masikra, de az biztos hogy igy ebben a sorrendben exponencialisan csokken.
Nem tudjuk se a fentieknek az eselyet, sem az elet helyi kialakulasanak az eselyet. Siman lehet hogy bar a panspermia nem lehetetlen, a helyi kialakulas eselye nagysagrendekkel nagyobb.
Es azt sem tudjuk, hogy hogyan reagalna egy a foldon mar kialakult elet egy lepotyano idegen mikrobara. Lehet egy kialakult es elterjedt elovilaggal szemben eselytelen, ezert gyorsan kihal. Vagy beolvad, es evmilliokkal kesobb mar meg se lehet mondani, hogy a jol ismert eletformank kulonbozo tulajdonsagai teljesen kulonbozo helyrol szarmaznak.
Egyszeruen tul sok az ismeretlen. Szoval senki nem erti ezt meg, nem vagy egyedul:)
Ezert is lenne nalam az elsok kozott ezen naprendszerbeli egitestek meglatogatasanak prioritasa. Egyszeruen nem tudunk igazan tovabblepni anelkul, hogy tudnank, van-e elet ezen helyeken, ahol egyebkent a feltetelek adottak.
Nincs rajta elet es a multjaban sincs nyoma? Akkor az elet letrejotte nem olyan torvenyszeru.
Talalunk eletet? Akkor ugy tunik torvenyszeru, es valoszinuleg a vilagurben hemzseg az elet.
Foldivel megegyezo DNS-t talalunk? A panspermia elmelet nagyot lep erore.
Folditol eltero eletforma? Mennyire ter el a folditol? Az evoluciokutatas oriasi lokest kap, mert kiderul hogy az altalunk ismert elet mely tulajdonsagai univerzalisan torvenyszeruek, es melyek egyediek es veletlenszeruek. Pl az osztodas mechanizmusa.