38
  • Sequoyah
    #38
    Nem az a baj vele hogy az elmelete baromsag. Mert nem baromsag, csak mar tobb100 eves, es mar legalabb 100 eve rajottunk, hogy nem igaz. De beszelni meg lehetne rola.
    A baj az, hogy fizikarol akar beszelni, mikozben abszolut nem erti, es nem beszeli a fizika nyelvet. Igy tud leirni akkora baromsagot, hogy terido, vonzoero vagy epp szingularitas nem letezik. Az alapfogalmakkal sincs tisztaban. Amikor a fizikusok az elobbi fogalmakat hasznaljak, neki fogalma sincs, hogy mirol is beszelnek. Igy valojaban nem is a hivatalos fizikat kritizalja, hanem a sajat, hibas ertelmezeset. Es mivel ez az ertelmezese mar eleve hibas, nyilvan nem nehez kritizalni:)

    Csak emlekeztetoul:

    tömegvonzás: (távoli) kölcsönhatás, amely két (vagy több) test között jön létre, és a testek tömegközéppontjának irányába ható gyorsulást okoz.

    Elolvasva az iromanyait sem derul ki, hogy a fentiek kozul pontosan melyik is ne lenne igaz. Nem tobb test? Nem egymas iranyaba mozdulnak el?
  • Sequoyah
    #37
    Terido mint megfoghato fizikai entitas nem letezik valoban (mint ami az eter lett volna). Ez gyakorlatilag egy 4 dimenzios koordinata rendszer, amiket a benne levo mezok hataroznak meg. Igy viszont nyilvanvaloan letezik, mert tudunk mozogni mind a 4 dimenzioban, tudunk tavolsagot merni mind a 4 dimenzioban, tudjuk hogyan hatnak egymasra ezen mozgasok a kulonbozo dimenziokban, es segitsegevel meg tudjuk hatarozni mi fog tortenni, ellenorizheto modon. Mint alapfogalom, a Wikipedian megtalalod a szerintem jo es ertheto leirasat, ami biztosan pontosabb, mint amit en fogalmazok meg:)
    Es onmagaban a mezo sem egy megfoghato valami. A mezo nem tobb mint egy tulajdonsaghoz rendelt mennyisegertekek halmaza a fenti koordinatarendszerben.
    Astrojan sajnos egy gyermek felfogokepessegevel rendelkezik. Nem erti a fenti absztrakcios szintek lenyeget, sem az, hogy mi az, hogy absztrakcio. A fantaziaja azon alapul, hogy latta hogy a biliardgolyok hogyan lokdosik egymast, es ez minden amit ert. Ezert probalja az univerzumot pici biliardgolyok osszessegekent osszeallitani a fejeben. Ebbe pedig nem anyagi erok, plane vonzo es nem taszito hatasu erok nem fernek bele. A relativisztikus idodilataciorol pedig ne is beszeljunk.

    De egyebkent arra reagalva amit te irtal, nem kell mindennek megfoghatoan leteznie. A matek sem letezik megfoghatoan, megis ezt hasznaljuk sokmindennek a leirasara es jellemzesere, sikeresen. Fizikaban is esznel kell lenni, hogy melyik fogalom egy megfoghato, letezo valami, es melyik csak egy absztrakcios szint, ami jellemzi es modellezi a valosagot, de nem a valosag maga.
  • Irasidus
    #36
    Rohán János alias atrojan ezt már tíz éve tolja különböző fórumokon, és valahogy sikerült neki a szegedi egyetem biokémiai szakának egyik weblapjára is felrakni ezt az egész ökörségét, és jó pár évig ott figyelt, míg nem meg nem találtam és nem szóltam az illetékes profnak, hogy talán ezt egy egyetemen nem kéne. Tulajdonképpen ő vette át wmiki helyét, hírhedt alak, a legtöbb közepes moderáltságú oldalról már kidobták, a legdurvább az volt, hogy középiskolásoknak fenntartott helyen osztotta az észt, szerencsére időben észrevették és kirakták a szűrét, csak ilyen internet pöcegödörben, mint az sg. fórum tud egyedül érvényesülni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.09.13. 21:55:11
  • Kara kán
    #35
    Na, itt aztán pezseg az élet. :-)
    Az engem is meghökkentett, hogy a téridő nem létezik. Mintha a fogalmaknak létezniük kéne megfoghatóan, meg kellene jelenniük az anyagi világban, mint ahogy egyébként Isten Jézusként materializálódott (a földre szállt egy darabig, ugye).
  • Sequoyah
    #34
    Az a baj, hogy fogalmad sincsen mirol beszelsz, es nem erted azt amit cafolni szeretnel. Van egy totalisan hibas ertelmezesed a teridorol, hogy mi is az pontosan, es ezt a hibas elkepzelesedet probalod cafolni.
    Csakhogy amit te cafolni probalsz az egy olyan dolog, ami a jelenlegi tudomanyos vilagban nem is letezik. Te lathatolag leginkabb az eter letezeset probalod cafolni, mint egy fizikai anyag ami a teret alkotja. Csakhogy az eter mar egy regen tulhaladott, es cafolt elmelet, szoval nyilt ajton dongetsz.
    Megis ki a fene allitotta, hogy a terido nem egy matematikai modell???

    Mozogni a tereptárgyakhoz képest tudsz.

    Gratulalok, megbirkoztal vegre azzal, amit Einstein mar 100 eve megmondott, es a tobbi forumlako szamara trivialis.

    De ha nem vagy képes ezzel a pár mondattal megbirkózni akkor elköszönünk.

    Hidd el, mindenki erre var hogy vegre menj:D
  • Kelta
    #33
    aha..asszem te iszol valami durvát, és összevissza hadoválsz marhaságokat
    aki pedig rámutat és bizonyítja, hogy mekkora kamu blődliségeket írsz, azt nagyképűen leugatod..
    komolyan téridő nem létezik a természetben??
    Te nagyon buta, a természet létezik a téridőben!
    Minden anyag akármi a téridőben létezik..
    szerinted a szék meg az asztal hol van? a semmiben? :))
    téridő görbületet ezerszer bizonyították, megcáfolhatatlanul..
    ez a homogén gravitációs gradienses sugárzás egy nagy blabla..
    te azt hiszed, ha csak osztod nem létező eszedet, és ha kétséget kizáróan megcáfolnak (mert megcáfoltak) és olyan fizikai dolgokra hivatkozol amik nem léteznek, akkor igazad lesz? csak a te fejedben léteznek..bezony
    lehet megsértődni, de ettől ez még igaz...és nekem úgy tűnik te vagy aki szembe megy az autópályán, és szidja az összes szembejövőt...hogy szabálytalanok
    hát nem pubi...te vagy eltévedve..
    ettől persze lehetne elméleteket gyártani..akár vadakat is..csak ezeket nem úgy kéne előadni, mint megcáfolhatatlan tényt, és az összes fizikus a földön egy idióta..te meg a szuperzseni
    mert nem vagy az..kicsit sem.

    ja..és nesze egy vad elmélet tőlem
    cáfold
    az idő maga a fény :)


    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.09.13. 18:45:17
  • Astrojan
    #32
    Teljesen félre vagy tájékoztatva. A téridőt illetően pedig kifejezetten. A téridő létezését nem bizonyította senki, ez fertelmes hazugság. Mivel a téridő matematikai objektum ezért fizikai létezése valamint fizikai létezésének bizonygatása is abszurd.

    Ez kb olyan szintű félrebeszélés mint pl a sinusfüggvény fizikai létezésének bizonygatása.

    Ha kisérletileg mértek (pl a golyókkal) valamit akkor az teljes bizonyossággal nem lehetett a téridő változása, mert csak létező dolgok lehetnek hatással a golyókra. Magyarul ha azt hitted mértek valamiféle téridő görbületet akkor az valójában a homogén, izotróp gravitációs sugárzásban megjelenő gradiens vagy ennek változása.

    Nem tudsz mozogni a téridőben mert az nem létezik a természetben. Mozogni a tereptárgyakhoz képest tudsz. Van az asztal és van a szék. A kettő között vagy a kettőhöz képest tudsz mozogni, mert ezek léteznek. Tehát a sztereotip fantázia mese az pont a téridő geometria, mivel az tisztán matematika.

    De ha nem vagy képes ezzel a pár mondattal megbirkózni akkor elköszönünk.
  • Sequoyah
    #31
    Vannak olyan dolgok, amik nem csak megfigyelhetoek, de a megfigyeles megismetelheto barki altal, nem igenyel milliardos berendezest. Ezeket nevezzuk fizikai tenyeknek. Ezek barmilyen elmelet kiindulasi pontjai.
    Feltetelezheted hogy ezek nem igazak, de ezen eszmefuttatasok az egvilagon sehova nem vezetnek. Azzal, hogy a tenyeket kidobod, es sajat tenyekkel josz elo helyette, amit viszont rajtad kivul senki mas nem tud megfigyelni, csak egy fantaziavilagot hozol letre. Letagadsz tenyeket, viszont tenykent kozolsz olyanokat, amik igencsak bizonyitasra es magyarazatra varnak.

    A terido pedig egy olyan dolog, amit nem csak hogy bizonyitottak, de nap mint nap megfigyelhetjuk mindannyian. Tudunk benne mozogni, es telik az ido. Pont, ennyi. A fizika ebben a teridoben probalja megtalalni a helyunket, hogy az altalunk MEGFIGYELT dolgok miert es hogyan tortennek. A fizikat nem erdekli, hogy a te fantaziavilagodban mi miert tortenik.
    Ezt persze te ugysem fogod felfogni, mert tulsalgosan belesullyedtel ebbe a vilagba, de talan a tobbi olvasonak segithetunk eldonteni, hogy mi a fantazia, es mia valosag:)
  • Astrojan
    #30
    Ok sörnyitó, kösz a beszélgetést. Inkább igyál néhány sort.
  • Kelta
    #29
    Mondjuk az az egyszerű dolog, hogy térben és időben el tudok mozdulni
    egyszerre :)))
    először is, nem 2 hanem 3 "alkotóra" de ez sem igaz így teljesen..és ez még messze nem bizonyított, de egy biztos, hogy ezek nem azok amiknek te be akarod mesélni..semmilyen tórusz izé nincs ott..és ezek nem elemi részecskék, hanem töltés meghatározók
    a proton nem analóg a pozitronnal, ez alapvetően téves..
    és egy csomó értelmetlen zagyvaságot írsz
    összeraksz tudományosnak tűnő szavakat, és azt hiszed írtál valamit
    egy gamma-foton elektron-pozitron párrá alakul
    mért nem esnek bele?
    hadd ne idézgessek már ide megint ide mindent
    meg gépelgessek
    olvass utána esetleg..
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.09.13. 13:51:25
  • Astrojan
    #28
    A te kérdésed az volt, mi akadályozza meg, hogy a héjelektronok beleessenek a magba.

    De pár dolog a megjegyzéseidhez:
    - a téridő létezését mi bizonyítja?

    - az elektront kettéhasították, két különálló részecskére, az egyik a holon (= elektromos töltésrészecske) viseli a töltés tulajdonságot, a másik a spinon (= graviton) viseli az elektron spin tulajdonságát, tehát nem elemi részecske.

    - a proton is pontosan így épül fel, ugyanis nagyobb energiájú fény párkeltésével proton és antiproton keletkezik, hasonlóan az elektron - pozitron párkeltéshez, tehát a proton a pozitronnal analóg részecske. Az antiproton meg az elektronnal analóg.
    Mivel a proton minden tulajdonságában azonos az antiprotonnal (kivéve a töltését) ami viszont az elektronnal analóg az előbbiek szerint, tehát nem lehet az egyik kvarkos (= a proton) míg a másik elemi részecske (= az elektron). Egyik sem igaz, mert a proton is és az elektron is tórusz szerkezetű, mindkettő két alkotórészből áll és a 4 részecskéből álló fotonból keletkeznek párkeltéssel, amint a foton megáll és kettéhasad.

    - a tórusz szerkezet mellesleg magyarázatot ad az elektron és a proton spin tulajdonságára is ahol az alkotórészek fénysebességgel keringenek a tóruszban.

    - ha nem lenne kötőelektron borítása a magnak akkor az elektronok beleesnének a magba. Miért is nem? Ez a kérdésed. Erre a kérdésre várom a választ.

    Kímélj meg a tananyagtól kérlek.
  • Kelta
    #27
    Ezzel csak az a gond, hogy a graviton létezését semmi se bizonyítja, még nem létezik..és az elektron elemi részecske, és nem bontható semmire..
    persze írhatsz ilyen ökörségeket, de attól nem lesz igaz
    egyelőre semmi valós érv tény sincs amögött, amiket beírogatsz..csak fantazmagória..
    tele ténybeli és tárgybeli tévedésekkel..
    elektronnak nincs alkotórésze, főleg nem a graviton..
    proton nem így épül fel
    nincs kötőelektron borítása
    olvasgass kicsit, és tanulj:
    http://nyf.beckground.hu/incoming/klte-jegyzetek/Jegyzetek_Konyvek/Termeszettortenet%20matematika%20nelkul/vegh.txt
  • Astrojan
    #26
    Jó, nézzük. Az elektronok nem bolygók és nem keringenek az atommag körül, nincs semmilyen hatás ami kergetné őket. Ha megtennék akkor sugározniuk illene, következésképpen fékeződnének is és akkor emiatt hullanának bele a magba.

    Az elektronok spinje nem attól van, hogy keringenének a mag körül, a spin az elektron intrinsic tulajdonsága. Attól van, hogy az elektrontóruszban kering a két alkotórésze, a graviton és a körülötte spirálozó elektromos töltésrészecske (-), ezáltal kialakítva a tórusz felületet.

    A proton ugyanígy épül fel, emiatt a spin tulajdonsága analóg az elektronéval, csak a tórusz átmérője kisebb, kb 1/3. A protont egy tökörkép graviton és egy tükörkép elektromos töltésrészecske építi fel (+), hasonlóan a pozitronhoz.

    Tehát az elektronon nincs kötél és nem kering a mag körül. Emiatt nincsenek pályák hanem energiaszintek vannak, s p d f g h energiaszinteken tartózkodhatnak az elektronok, oda vannak bepattintva.

    Mivel az elektronoknak ellentétes töltésük van a protonnal ezért pont bele kellene esniük az atommagba, egymásra nem fejtenek ki taszítóerőt. A természetben csak nyomóerők léteznek, minden vonzásnak vagy húzóerőnek látszó esemény nyomóerők eredője. Mindegyik. A Holdat nem kötél rögzíti a Földhöz tehát nincs semmi ami húzza a Holdat. Egyébként olyan vastag acélsodrony kellene a Hold földkörüli pályán tartásához mint a földátmérő fele.

    Mégis akkor miért nem esik bele az elektronhéj a magba? Azért mert a mag külső felszíne negatív töltésű, kötőelektron borítása van. A magelektronok nem engedik közel a héjelektronokat a maghoz.

    Létezik K elektron befogás de ez nagyon ritka, csak egyetlen izotópnál működik, a Be7 izotóp képes erre. A többi izotóp elektronbefogása fotonból történik, a foton képes megközelíteni a magot mert semleges, ott elbomlik elektronra és pozitronra. Az így képződő elektront a mag befogja és a maradék pozitron kisugárzódik. Valószínűleg nem szükséges pontos fotonfrekvencia a párkeltéshez, mert a hiányzó energiát az izotóp pótolja. Sok ilyen izotóp van.
  • Kara kán
    #25
    Engem érdekel, hogy miért nem esik bele a héjelektron az atommagba.
    Gondolom hasonló okokból, amiért a bolygók nem esnek bele a Napba, vagy a kötél végére erősített és megpörgetett nehezék nem esik rá a pörgetőre. Van ott egy centrifugális erő, amely kiegyenlíti a centripetálisat.
    Egyébként, rémlik valami a vegytan órákról, hogy ez nem ilyen egyszerű, tudniillik, az elektron ugrálnak le és fel a pályákon (energiaszinteken), mert kapnak plusz energiát vagy veszítenek energiát. Teljesen azért nem esnek bele az atommagba mert ellentétes töltésük van, amely taszító erőt fejt ki. Az ellentétes töltés részecskefizikai magyarázatára most nem térek ki.
  • Kara kán
    #24
    :-D
  • Astrojan
    #23
    Nem gondolom, hogy értetted a kérdést. Nem kérdeztelek az elektronpályákról és a sápadófiughról, a fotonkibocsátásról sem.

    A kérdés rendkívül egyszerű, miért nem esik bele a héjelektron az atommagba?


    Radirus aggódom az egészségedért. Vigyázz, nehogy megüssön a buta.
  • Kelta
    #22
    tényleg bele kell menni a kb általános iskolai fizikába ?

    értelmetlen lenne bepötyögnöm, mert úgyis csak értelmetlen dolgokkal próbálnád cáfolni azt amit 1000x bizonyítottak már..nálad és nálam messze okosabb elmék..
    olvass utána a héjszerkezetnek..elektron pályáknak..azokon ugrálás törvényének..foton kibocsátásnak..különböző törvényeknek..stb.,.
    néha olvass is, ne csak elvont képtelen elméleteket gyárts
  • Irasidus
    #21
    Mindenki hülye, csak te vagy helikopter!? Tudjuk, és most ha megtennéd, hogy elmész, mert amint látod senki, ismétlem senki nem kíváncsi rád!
  • Astrojan
    #20
    Kedvetlen sörnyitó, csatlakozni kívánsz a kullancsokhoz? Vagy valami értelmeset akartál mondani, például azt, hogy miért nem zuhan bele a pozitív töltésű atommagba a negatív töltésű elektronhéj. Hümm?

    Most látod mondhatsz valami zagyvaságot.
  • Irasidus
    #19
    Partner? Nem veszed észre, hogy mindenki azt szeretné, hogy eltűnj legalább erről a fórumról?
  • Kelta
    #18
    az egész egy buta zagyvaság kamu tudományos köntösben..
  • Astrojan
    #17
    Ok. De hangsúlyozom, addig vagyok partner amíg érdeklődés morzsát látok. És nem okoskodás-kekeckedés prekoncepció. Csak kérdés, rendben?
    Ne feledd a kritikádat, de az akkor tisztességes ha már érted az egészet. Nagyon sok baj van a fizikával.

    A nuclear electron azt jelenti, hogy a magban nincsenek neutronok. A neutronnak tekintett részecske valójában mindig egy proton elektron páros, egy elektron tóruszba pattintott proton tórusz. Nincsenek kvarkok és nincsenek gluonok.

    A gluonoknak tekintett erős kölcsönhatást a magban lévő kötőelektronok okozzák egyszerűen azért mert így testközelben vannak a protonok az elektronokkal, ellentétben a héjelektronokkal amik ehhez képest "bolygónyi" távolságban vannak. A héjelektronok nem keringenek, ők is be vannak pattintva az energetikailag nekik megfelelő helyekre amit a mag mágneses tere (és így a gravitonsugárzás) szab meg.

    Az elektrontórusz a protontórusz átmérőjének kb háromszorosa és ebben az elektron nanocsőben helyezkednek el a protonok. Emiatt az ideális számú elektron - proton aránynál az izotóp stabil. Ha több vagy kevesebb a kötőelektron a protontórusz nanocsövön akkor az izotóp stabilitása csökken. A 10-ben linkelt nitrogén14 izotópon látható az ideális arány, az N14 stabil. Ugyanez a C12-re vagy még az O16-ra is igaz.

    Láthatóan az atommag külső felülete negatív töltésű, ami megakadályozza az elektronburok magba zuhanását. Kérdezd csak meg az okostojásokat, miért is nem zuhan bele az elektronhéj az atommagba?

    Mire is bomlik a neutron ha kiszabadul az atommagból? Naugye.
  • Sequoyah
    #16
    Hagyd, felepitett maganak egy fantasy vilagot, ami kb annyira valosagos mint a Gyuruk Ura. Sajnos a valosaghoz semmi kapcsolodasi pontja nincsen az "elmeleteinek".

    Ha megnezed a linkjet, akkor eszreveheted, hogy mar akkor elbukik az egesz, amikor meg fizikai tudast nem is kell hasznalni. Siman ervelestechnikailag egy 0.
    Olyan feltetelezesekbol indul ki tenykent beallitva, amik onmaguk is bizonyitasra szorulnak, de ezeknek az alatamasztasa hianyzik. Ezen kivul minden olyan megfigyelesi bizonyitekot, amik szepen keresztbe huzzak az egesz "elmeletet", mindenfele tovabbi indoklas nelkul letagad es kesz (pl a GPS muholdak).
    Szoval ervelestechnikailag ez igy egy nagy 0. De ha megnezed a fizikat taglalo reszeket, akkor ott is gyorsan rajosz, hogy csak a szavak random egymas moge helyezese, hogy szemantikailag helyesnek tunjon, es egy tudatlan embernek logikus hatast keltsen, de aki kicsit is erti a vilagot, annak semmi ertelmes informaciot nem ad. Egyszeruen totalis konfliktusban van a megfigyelt valosagunkkal.
  • Sequoyah
    #15
    A fekete-lyuk az nem egy porszivo hogy mindent beszivjon. Pont olyan egitestek mint a tobbi csillag/bolygo, amik akar a vegtelensegig elkeringenek egymas korul akar.
    A tovabbi pedig csak a te mesed, amivel sajnos igencsak egyedul allsz:)
  • Sequoyah
    #14
    Ez igy nem igaz, csak a kis meretu fekete lyukakra. De ha pl a naprendszert gomb alakban feltoltened foldi surusegu levegovel a Szaturnuszig, az egy fekete lyuk lenne.
    Elsosorban a tomegetol lesz valami feketelyuk, nem a surusegetol. De a keplet elerheto ami megmondja a fekete lyuk tomeg-atmero aranyat (schwarzschild radius).
  • asgh
    #13
    Hááát szarkazmus lett volna, de ha már így belementünk, pl. mi az ábráidon a "nuclear-electron"?
    Fantasztikusan egyszerű, logikus világképet nem nehéz felépíteni, ezt hívják általában vallásnak, csak a valósággal egyeztetni és az elméleteket kísérletileg bizonyítani problémás.
    Ha a vallás a tudomány területére téved, azaz ha valaki hitkérdést csinál tudományos ténykérdésekből, abból csak kínosan röhejes gondolati katyvasz keletkezik.
    (Hasonlóan gondolkodom a tudomány tévelygéseiről vallási kérdésekben, de ez most off.)
  • Astrojan
    #12
    Van. A 10 -ben linkelt címen találsz meg. És ha a komolyan érdekel nálad azt jelenti hogy komolyan érdekel akkor egy fantasztikusan egyszerű, logikus világ tárulhat a szemed elé. Ne törődj azt itt utánam loholó 2-3 kullancs hülyével, a világot nem a térgörbület mozgatja.
  • asgh
    #11
    Komolyan érdekelne, hogy van-e valami koncepció a mondandód mögött vagy csak random egymás után írsz szavakat és utólag egyezteted az alanyt az állítmánnyal, hogy mondatnak tűnjön.
  • Astrojan
    #10
    A neutroncsillag ...proton-elektron-proton-elektron-proton-elektron... tóruszláncokból áll. Mint az atommag.

    A fekete lyuk is egy neutroncsillag ahol az előbb említett összevissza álló láncok egymás mellé rendeződnek a gravitációs nyomóerő hatására. A láncok is lehetnek hosszabbak.

    A proton és az elektron már nem nyomódnak össze, csak a láncok tudnak tömörebbé válni.
  • Kara kán
    #9
    Én egy dolgot nem értek.
    Ezt a közepes méretű fekete lyukat 2015-ben fedezték fel a japánok, és azóta volt egy másik felfedezés 2017 februárban (47 Tucanae). Miért nem az utóbbit kapta fel a média? Igaz, ez csak pár ezer naptömegnyi, míg a cikk tárgyát képező (mérges gázfelhő mögé bújt) másik 100 ezer naptömegnyi.

    Amúgy a Tejút középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk (Sagittarius A*) legalább 4 millió naptömegnyi, és átmérője kb. 44 millió km, vagyis kb. akkora, mint a Nap-Merkúr távolság. (A Nap átmérője egyébként kevesebb, mint 1,4 millió km.)
    A fent említett két fekete lyuk átmérőjéről nincs adat; mondjuk a gázfelhőben lévőt nehéz lenne lemérni, bár a tömegét ismerve lehet, hogy kiszámolható. (Nem vagyok biztos benne, hogy itt alkalmazható a hármas szabály.)

    A Tejútrendszerben a csillagászok 100 millió fekete lyuk létezését gyanítják, de ezek, többsége kicsi lehet.

    Angol Wikipédia: Intermediate-mass black hole (IMBH)
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.09.11. 21:30:28
  • NEXUS6
    #8
    Jó az anyag, mi!? XD
  • duke
    #7
    Inkabb embert kene kuldeni ra, hogy kicsit korulnezzen a felszinen. Csak kell egy eros lampa, mert eleg sotet van.
    Orulet mi lehet egy feketelyukban. Mar egy neutron csillagban is, ami kozelit a feketelyukhoz elkepeszto allapotok vannak, hat meg akkor mi lehet a feketelyukban.
    Utoljára szerkesztette: duke, 2017.09.11. 20:31:06
  • Astrojan
    #6
    Be fog olvadni a fekluk a Sag A -ba. Mint ahogy az összes többi csillag és fekluk is be fog olvadni a Sag A -ba. Aztán úgy tűnik össze fog olvadni a Milky Way az Andromedával. Aztán a Virgo A val. És a Great at Traktorral.

    Hacsak! Hacsak nem előz be egy másik szuperklaszter ahol egy központi BH nem hízik túl nagyra. Ugyanis ha ez bárhol előfordul az Univerzumban (a miénkben!) akkor ez a fekluk megszalad és a gravitációs sugárzás besöpri az összes többi galaxishalmazt a megszaladó fekete lyukba.

    Ez a folyamat készíti elő az ősrobbanást. Térgörbítősök kíméljenek.

    Csak emlékeztetőül, a gravitációs sugárzás nyomóereje 1.21 x 10^44 newton.
  • lycidas
    #5
    igen, tényleg elírás, a fekete lyukak sokkal-sokkal sűrűbbek a bolygóknál, és ezért általában kisebbek is
    Egy közepes fekete lyuk nagyságrendilek földméretű (~1000km)
    see wikipedia
  • zsgaby
    #4
    2015:
    https://www.space.com/28193-monster-black-hole-largest-flare-ever.html
    2013:
    http://news.nationalgeographic.com/news/2013/09/130924-supermassive-black-hole-milky-way-space/

    https://www.extremetech.com/extreme/161637-the-giant-black-hole-at-the-center-of-the-milky-way-is-murdering-a-huge-gas-cloud
  • Sir Cryalot
    #3
    Alig várom hogy sg-re is bejöjjönek ezek a prohardverről ismerős, és ritka ízléses jelzők , hogy aztmondja, milyen jó "izmos" a videokártya meg a hasonlók. Ti is ?

    :D
    Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2017.09.11. 10:11:20
  • Avanindra
    #2
    "egy méretes fekete lyuk a felelős, amely 1,4 billió kilométer átmérőjű" - ez biztos, hogy elírás, mert a Sagittarius A 44 millió km átmérőjű .
  • grebber
    #1
    Szondákat a fekete lyukakba....