#28
A te kérdésed az volt, mi akadályozza meg, hogy a héjelektronok beleessenek a magba.
De pár dolog a megjegyzéseidhez:
- a téridő létezését mi bizonyítja?
- az elektront kettéhasították, két különálló részecskére, az egyik a holon (= elektromos töltésrészecske) viseli a töltés tulajdonságot, a másik a spinon (= graviton) viseli az elektron spin tulajdonságát, tehát nem elemi részecske.
- a proton is pontosan így épül fel, ugyanis nagyobb energiájú fény párkeltésével proton és antiproton keletkezik, hasonlóan az elektron - pozitron párkeltéshez, tehát a proton a pozitronnal analóg részecske. Az antiproton meg az elektronnal analóg.
Mivel a proton minden tulajdonságában azonos az antiprotonnal (kivéve a töltését) ami viszont az elektronnal analóg az előbbiek szerint, tehát nem lehet az egyik kvarkos (= a proton) míg a másik elemi részecske (= az elektron). Egyik sem igaz, mert a proton is és az elektron is tórusz szerkezetű, mindkettő két alkotórészből áll és a 4 részecskéből álló fotonból keletkeznek párkeltéssel, amint a foton megáll és kettéhasad.
- a tórusz szerkezet mellesleg magyarázatot ad az elektron és a proton spin tulajdonságára is ahol az alkotórészek fénysebességgel keringenek a tóruszban.
- ha nem lenne kötőelektron borítása a magnak akkor az elektronok beleesnének a magba. Miért is nem? Ez a kérdésed. Erre a kérdésre várom a választ.
#28