68
  • cylontoaster
    #68
    "Nem mondtam, hogy a tech miatt él rosszabb helyzetben,"
    Ezért volt zárójelben, nem célzottan az általad írtra ment.

    A filozófiával kapcsolatban nem értek egyet. Szerintem fontos (lenne), az életünkre jelentős hatással bíró valami (ami nem tudomány). Az hogy 1-1 megmondóember vagy lassú folyamatok eredménye az végsősoron mindegy, persze a megmondóemberek, pláne az én filozófus vagyok típusúak.. hát érdekesek. De maga a filozófia kell és van, mert ennek fényében éled az életed. Elég megnézni az élj a mának, szard le a jövőt hozzáállást, és az eredményét. Vagy azt, hogy mennyi a difi az egyszer élsz és az úgy élj, hogy következő életedben ne csótány legyél közt.
    Én pont azt látom problémának, hogy a filozófia megrekedt, messze nem követte le a technológiai és a társadalmi változásokat, aminek következménye rengeteg probléma.
    És ez lenne a leginkább gond a robotizációval is, az emberek fejében az van, hogy a munka az érték. Ha nem dolgozol nem érsz semmit. Ha én 8 órában szalmakalapot gyártok, napi 50-et, amit egy gép megcsinálna fél óra alatt, akkor én értékes vagyok, mert dolgozok. Ha kiváltanak géppel, akkor én haszontalan naplopóvá válok, pedig nekik nem lesz kevesebb szalmakalapjuk, sőt..
    És a másik oldalon velem is probléma lenne, mert ha megkapnám a robotizáció miatt nekem járó alapjövedelmet/segélyt, és én hátradőlnék otthon, nézném a vadangyalt meg játszanék a COD20-al, mert megtehetem, ahelyett hogy keresnék olyan hobbit, ami tényleg érdekel és másnak is hasznára válik*, akkor azért van gond. És (szerintem) az emberek zömének momentán ilyen a mentalitása, mindkét oldalról.

    *Mondjuk olyan hobbit, amiből megélni momentán nem tudnék, vagy nem úgy, mint a szalmakalap gyártásból, de amúgy szívesebben csinálom és másnak is hasznos. Legyen ez virágkötés, versírás, égkékítés, tök8.
  • ostoros
    #67
    Igaz, hogy segít, de nem elengedhetetlen.

    Nem mondtam, hogy a tech miatt él rosszabb helyzetben, korábban is azt mondtam, hogy nem befolyásoló tényező. A szegénység akkor is szegénység marad, ha amúgy lézerkéssel vágjuk a kenyeret. Vagyis vágnánk, ha lenne mit.

    A filozófiát én sem tartom tudománynak :) A filozófia, az a megmondóemberek szereplési vágyából és/vagy emberekre befolyást gyakorolni vágyásból ered, és eredt mindig is. Valaki kitalál valamit, ami szerinte persze nagyon okos dolog, és utána megpróbálja terjeszteni, meg lehülyézni azokat, aki nem ért egyet...
    Manapság már a propaganda ami ér minket a mindennapi sajtóban, pont ez. Különböző filozófiai irányok ütközéséből adódó szellemi maszturbáció, amit sokan még csak nem is gondolnak komolyan, hanem az egyes gondolatok gazdasági vonzatai miatt beállnak egyik vagy másik mögé...
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.05.11. 14:01:34
  • cylontoaster
    #66
    Egy példa volt koraszülött mentés, akad azér még más is. De maradhatunk az oltásoknál, akkor is áll, hogy bizonyos oltóanyag kikutatásához és elkészítéséhez szükség van megfelelő technológiai szintre. Mikroszkóp pl sokat segít..

    "Ezért is kell pofán baszni, és lehordani az oltás ellenes barmokat minden egyes alkalommal, ha ki merik nyitni a pofájukat."
    Így van. Ez pont olyan társadalom ellen elkövetett bűntett, mint ittasan száguldozni lakóövezetben.

    "A világ nagy része bizony a harmadik világban él"
    De nem nyomorban, illetve nyomorban élt 200 éve is, nem él most nagyobban. Nem mondom, hogy jó a mostani állpot, azt se hogy a világ döntő többsége egyértelműen jobb helyzetben él. De kijelenteni hogy rosszabb (pláne hogy törvéynszerűen vagy a tech. miatt), az nem igaz. Pont akkoa hazugság mint azt kijelenteni, hogy ma mindenki jólétben él. És ilyen szélsőséges torzításokkal elveszíti a hitelét a többi duma. Mint amikor a cikk címe ordas nagy baromság, aztán utána amit ír az már értelmes.

    " Mert az informatika nagyon terjed, az igaz, de vannak olyan ipari területek, amelyek évtizedek óta nem mutatnak jelentős változást."
    És? Akkor vannak területek amik változatlanok, más terület pedig fejlettebb. Tehát összességében az egész fejlettebb.
    Változás akkor lesz, ha van ami fejlődik, míg más visszafejlődik. Tech téren is elképzelhető ez, ha megszakad a folytonosság, kisebb káosz lesz és elfelejtjük amit 200 éve tudtak. Ezt el lehet mondani a társadalmakról, a filozófiáról és hasonló dolgokról, de magáról a tech/tudományról momentán nem. Tudomány alatt az sc részt értem, nevezzük természettudománynak. A filozófiát mondjuk nem :)

    "Vagy nem használjuk többé, és feledésbe merül."
    Ez az, amire az utóbbi időben garantáltan nem volt példa.
  • ostoros
    #65
    A koraszülött mentés elhanyagolható jelentőségű a gyermekbetegségekhez viszonyítva, különösen, hogy a világ nagyobb részén ma sincs koraszülött mentés. A védőoltások a döntő faktor, hidd el. Ezért is kell pofán baszni, és lehordani az oltás ellenes barmokat minden egyes alkalommal, ha ki merik nyitni a pofájukat.

    A világ nagy része bizony a harmadik világban él, mutassak pár népesedési statisztikát? Csak Ázsia lakossága majdnem 4 milliárd fő, ebből mondjuk fél Kínát és Japánt lehet kivenni, meg Dél-Koreát. Na de ha megnézzük a többit? És akkor jön még Afrika, Dél-Amerika, ugye. Ez már bőven több mint a világ fele, ami szerintem igazolja a 'nagyrésze' kifejezés használatát.

    A tech nem feltétlenül fejlődik. Hanem változik. Vannak olyan kritériumok amely alapján lehet fejlettebbnek nevezni, és vannak olyan kritériumok ami alapján pedig lehet fejletlenebbnek nevezni. És ezt is iparáganként szétbontva kell vizsgálni, nem lehet csak úgy ráhúzni mindenre, hogy fejlődik. Mert az informatika nagyon terjed, az igaz, de vannak olyan ipari területek, amelyek évtizedek óta nem mutatnak jelentős változást.

    "A tech/tudás viszont nem állapot, mert megmarad a régebbi is (inkább halmaz). "
    Ha megmarad. Akár el is veszhet. Vagy nem használjuk többé, és feledésbe merül.


  • cylontoaster
    #64
    Tök8, hogy volt-e már akkor védőoltás. Mondtam már, nem az inekciós tű az érdekes, hanem az anyag amit bejuttatsz. Adhatsz szájon át is oltást. Ehhez viszont tech kell, ugyanis meg kell figyelni/vizsgálni az anyagot és elő kell állítani. Lehet hogy van ami ment 1000 éve, lehet hogy van ami mehetett volna 1000 éve, de biztosan van sok ami 50 éve sem.

    Ráadásul nem csak védőoltással lett legyőzve a magas halandóság. A koraszülöttekhez pl elég komoly tech kell.

    "Az átlag indiai rosszabbul él, mint a 200 évvel ezelőtti átlag indiai, ezt hidd el. Afrikai pedig főleg."
    Hasraütésre? Én meg az ellenkezőjét állítom és hidd el te.
    De ha igazad van, ez még mindig bazi messze van a világ nagyrésze rosszabbul él dumától.

    A tech nem változik, hanem fejlődik. Azért fejlődik, mert egyre több a tudás. Egy társadalom esetén értem mire gondolsz és el tudom fogadni, hogy változik és nem fejlődik. A tudomány és így a tech viszont fejlődik, mert a korábbi tudást és állapotokat megőrizve lesz több. Ma is ismerjük a téves elméleteket is, ahogy most is tudunk 500 éves gépeket építeni (nyilván mint emberiség, nem én). És persze nem tudunk úgy élni mint 500 éve. A társadalom, ahogy egy állatfaj is egy állapot, ezért jobb a változás szó. A tech/tudás viszont nem állapot, mert megmarad a régebbi is (inkább halmaz).
  • Tetsuo
    #63
    A technikai fejlődést senki sem vitatja. Itt összességében társadalmunk eszmei értékéről, szellemi rangjáról van szó.
    Ha ezeket a nyersanyagokat vagy találmányokat a múltban használhatták volna, jobban hasznosultak volna.
    A technicizáltság sok pozitívumot hozott, de nem lehet különválasztani egyéb társadalmi folyamatoktól, amik összességében hátrányt jelentenek.
    Jelenleg a technika segítségével zsigereljük ki a föld tartalékait, a természet erőforrásait, mert gazdaságunk örült növekedésre épül, életünk versenyre. Ez egy - már elkerülhetetlen - társadalmi katasztrófához vezet, ami ráadásul globális, tehát nem sok esélye lesz a túlélőknek újrakezdeni.
    A közelgő végnek előjeli az egyre intenzívebb generális romlás, ami társadalmunk, életünk minden területét érinti.
    A mai ember a pénzt hajszolja, számokkal mér mindent, alacsony szinten szórakozik, jelentéktelen dolgokat tud (ilyen területen műveli magát), betegségre hajlamosabb, gyengébb és jóval kevésbé tudatos, mint elődei.
    A folyamatgörbén vannak kilengések, de általánosan és adott lépték felett ez a tendencia.


  • ostoros
    #62
    Hát, képzeld el, a védőoltások bizony nem mai találmányok. Az első igazolt alkalmazása magának az immunizálásnak a TIZEDIK századi Kínából származik. Igen, jól tetszett olvasni, ezer évvel ezelőtti dologról van szó. A legkorábbi, ami írásosan is dokumentálva van, az Indiában és Kínában a 17. században alkalmazott himlő elleni immunizálás. Persze, hogy nem tudták miért működik, de működött, és alkalmazták.

    Az átlag indiai rosszabbul él, mint a 200 évvel ezelőtti átlag indiai, ezt hidd el. Afrikai pedig főleg. Talán az indonézeknél lehet némi igazságod.

    Fejlődés pedig nem létezik. Változások vannak. De fejlődésnek egy változást csak bizonyos igen szűk kritérium rendszer alapján lehet nevezni. Tehát, egy önkényes kritérium rendszertől függ, hogy valamit fejlődésnek nevezünk, vagy visszafejlődésnek.
    Pontosan úgy, ahogy az evolúciónál. Ma már nem gondolják azt a tudósok, hogy az ember "fejlettebb" mint a majmok. vagy épp a hüllők. Helyette azt gondolják, hogy mindegyik alkalmazkodik az adott körülményekhez, és kész. Legújabban emiatt már nem fa szerűen ábrázolják a törzsfejlődést, hanem kör alakban, ahol is a kör közepe a legősibb életformák helye (jó részük már kihalt) és a kör széle azoké, amelyek ma is élnek.
    Tehát ha valaki fejlődésről beszél, mindig vissza kell kérdezni, hogy: Milyen kritérium rendszer szerint?
  • cylontoaster
    #61
    A védőoltást meg a Mikulás hozza. Vagy ahhoz szerinted csak fecskendő kell?

    Bocs, de mivel a tech fejlődéshez kapcsolódik a cikk, így eléggé kézenfekvő, hogy erről beszélünk. De tech nélkül sem igaz ami mondasz, így mindegy.
    De alakul, felsoroltál pár országot, akkor tán jöhetne a miért. Mint mondtam, ezeknél az országoknál pont az a gond, hogy nem fejlődtek (eléggé). Hozzánk képest rosszabbul élnek, mint régebben, de az átlag indiai nem él rosszabbul, mint a 200 évvel ezelőtti átlag indiai. Sem az indonéz sem az afrikai. A difi az, hogy most van lehetőségük kitörni belőle, különösen egy indiainak, ha nem is túl sok. 200 éve nem volt, mert a bőrszíne miatt a nyugati világban nem tudott elhelyezkedni.

    "A szegénység miatt élnek rosszabbul az emberek, mert az ma nagyobb"
    Ez az, ami hazugság. Csak régen nem zavart ha a király gazdag, te meg nem, mert ez volt a természetes. Ma meg zavar ha Bill Gates gazdag, te meg nem. Régen is voltak éhezők, még nálunk is, most is vannak. Afrikában régen fegyverrel ölték őket, most inkább az éhség és a betegségek, én nem látom a visszafejlődést, max a fejlődés hiányát.

  • ostoros
    #60
    India? Indonézia? Afrika úgy ahogy van? Hahó! Ne játszd az agyad, ha hülye vagy!

    Ne terelj, gyermek halandóságról volt szó, ahhoz pedig elsősorban védőoltások kellettek, és kész.
    Vagy úgy gondolod, hogy Afrikában a technikai fejlődés miatt szaporodnak? Ne légy hülye!

    És nem mondtam egy szóval sem, hogy a technikai fejlődés miatt él valaki rosszabbul, te hülye. Ezt csak te találtad ki. A szegénység miatt élnek rosszabbul az emberek, mert az ma nagyobb, mint valaha. Technikai fejlődés nem oszt nem szoroz.

  • cylontoaster
    #59
    Mint egy karcos lemez.

    Írd már le kérlek tételesen, hogy hol élnek rosszabbul. Nem azt, hogy hol nem, hanem azt, hogy hol. Esetleg egyből azt is, hogy miért

    Nem állok neki fejtegetni dolgokat, mert egyrészt te jelentettél ki valamit, másrészt így sem vagy képes értelmesen válaszolni.

    Az orvostudományhoz nem kell tech fejlődés, persze. Mondj még ilyen jókat.

    "Mi itt Európában élünk jobban."
    Meg É-amerika. Meg dél-A. Meg Ausztrália. Meg a fejlődő ázsiai országok. Meg a arab világ fejlett része (a másik felén háború van, egyébként ott is jobb lenne). Meg az oroszok. Meg Afrika legalább egy része, a maradékon vitatkozhatunk (200 éve írtották őket és rabszolgának vitték, most se élnek vidáman persze). Elég balfaszul számolsz átlagot.
    Afrikának meg speciel nincs köze a tech-hez. Az ázsiai bérrabszolgáknak igen, de ezzel ennyi. Ahol ma még nyomor van, ott jellemzően pont az a gond, hogy megrekedtek a korábbi szinten, ami kvára nem rosszabb állapotot jelent, hanem a fejlődés hiányát.
    Mutass példákat ahol ténylegesen rosszabb az élet, mint volt 200 éve. Lehetőleg olyanokat akik a tech fejlődés miatt.

    Nem az a rosszabbul élés, hogy ugyan jobb körülmények közt élek, mint 200 éve, csak 200 éve nem tudtam hogy lehet másképp, ma meg tudom. Az se rosszabbul élés, hogy 200 éve kisebb volt a difi egy indiai átlag ember és egy svájci átlag ember közt. Ettől még mindkettő jobban él.

    Akkor most nálad a labda. Vajon többre futja az anyázásnál?
  • ostoros
    #58
    Az nem technikai fejlődés kérdése, hanem orvostudomány kérdése. Nem függ össze szigorúan a technikai fejlődéssel.
    Az átlag pedig rosszabbul él, mint régen. Igen, igen, rosszabbul. Mi itt Európában élünk jobban.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.05.10. 15:40:38
  • ostoros
    #57
    Érveltél volna? Hazudsz. Nem érveltél, hanem személyeskedtél. Te se várj hát mást!
  • cylontoaster
    #56
    Ismét remekül érvelsz. Gondolom a kérdésre válaszolni fájna, ezért anyázol helyette. Szar a neten vitázni, mert ha elfogy az érved, akkor nem tudsz ütni, az anyázás meg nem olyan hatékony.

    "A gyermek halálozás meg megint csak nem tartozik ide, nem értem, ez miféle érv."
    És hogy a francba nem tartozik ide? Az jó élet, hogy szülsz 10 gyereket amiből 6-7-t eltemetsz? Vagy ennek nincs köze a tech fejlődéshez?

    Svájc gazdagabb volt régen is a környezeténél, ahogy most is? És?
    Régen is voltak szegényebbek meg gazdagabbak egy országon belül? És?

    Ettől még az átlag jobban él most, mint élt régen. Jobban él a gazdag is, és a szegényebb is. De talán még az utcán élő is, mert most van hol meghúzza magát, és enni is kap. Rosszabbul ők sem élnek, az egészen biztos.

    Talán megmondhatnád kik azok akik rosszabbul élnek, anyázás és másról dumálás helyett.
    Persze nem fogod, maradnak az egysorosaid.
  • ostoros
    #55
    A gyermek halálozás meg megint csak nem tartozik ide, nem értem, ez miféle érv.
  • ostoros
    #54
    Ez az általánosítás több okból sem igaz. Mondok egy újdonságot: Svájcban már a középkorban is jobb élet volt, mint az akkori átlag.
    Komolyan, úgy beszélünk itt a középkorról, mintha mindenki történelem tudós lenne, holott még a saját középkori történelmünkről sem tud az átlagember jórészt semmit, csak a háborúkat, meg hogy mikor ki volt az uralkodó. A középkorban sem volt egy országonként azonos rendszer, ahogy most sincsen.
  • ostoros
    #53
    Ez egyszerűen nem igaz.
  • ostoros
    #52
    Hát, ha a lókaja 1000 USD per év, én nem tudom, hogy éltek az őseink.
  • ostoros
    #51
    Burkolt az anyád picsája.
  • cylontoaster
    #50
    Akkor nem kell reagálni..
    De örülök hogy a burkolt(?) általánosításom nem zavart ;)

    Hol rosszabb most az élet, mint 200 éve, sorold már fel kérlek..
    De nem a nyugati világhoz képest, hanem abszolút értelemben.

  • ostoros
    #49
    Sosem volt még ekkora a jólét? Hol is? Itt, Európában, meg még pár helyen esetleg. Mindenhol máshol csak rosszabb lett.
  • ostoros
    #48
    Úgy érzed sok újdonság elhangzott a cikkben, amire érdemes reflektálni? Mert én nem érzem így.
    Ez egy szar sablonos marketing duma, az ötödik-tizedik hírportálról átvéve.
  • Tetsuo
    #47
    A XI. sz. - XIV. századig nagyjából az átlag munkaidő néhány óra volt naponta. Ebbe beleszámított a háború után elhurcolt rabszolga 12-14 órája, meg a lusta hűbérúr, de a legtöbb, a közember nagyjából 8 órát dolgozott. A földeken szezonban többet, télen kevesebbet. A nemes családok sarjai is tevékenyek voltak, de azt nehéz megbecsülni mit hívhatunk abból munkának, leginkább az elmét művelték. Nem volt ritka a 3-4 idegen nyelv ismerete.
    Bányákban és egyéb embertelen helyeken látástól mikulásig nem "munka" volt, hanem büntetés a törvényszegőknek. Ott sok esetben készakarva dolgoztatták halálra a pácienst.
    Háborús időkben persze, felborult a dolgok rendje, de különben ráérős volt a középkori ember, egyáltalán nem kapkodott, a beszédje is lassabb volt a mainál, pontos órára sem volt szüksége.
    A polgárosodással kezdett felgyorsulni az élet. A kereskedelem (és a kizsákmányolás), majd a gyarmatosítás exponenciálisan növekedett úgy, hogy a közember életére is közvetlenül hatott. Azután az ipari forradalom, a gépek mocskos világa kötötte le az átlag embert úgy, hogy létét nem is hívhatjuk "életnek". Modern korunk minden kis partikulációjába beivódó, a gazdasági rendszer sugallta verseny szerint határozzuk meg egyéni jövőnket, vagyis a karrier mindenek (gyakran mások) felett, ami szervesen illeszkedik a modern eszmék egymást erősítő, isteni rendet romboló szubsztanciájába.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2017.05.06. 20:55:04
  • molnibalage83
    #46
    Az utolsó mondatoddal 100%-ig nem értek egyet. Soha annyi ideje nem volt elmélkedni a többségnek, mint ma. Ha erre magadtól nem jössz rá, hogy ennek mik a fizikai bizonyítékai, az a te hibád és senki nem segíthet rajtad...

    Te is pl. ezt a kommentet leírad és nem aludtálk, hogy készülj a 16 órás munkanapra...
  • Tetsuo
    #45
    World's eight richest people have same wealth as poorest 50%
    The 147 Companies...
    The Four Companies...
    11 Facts About Global Poverty

    A GDP és pénzértékű historiális összehasonlítás azért sem működik, mert mondjuk a XIX. században a szegény emberek is gyakran ehettek szarvasgombát és olyan minőségű húst, gyümölcsöt, ami ma a legmagasabb "bio-" követelmények felett lenne, a statisztikák ezeknek nulla értéket tulajdonítanak, hiszen az adott zsellér és paraszt többnyire vásárlás nélkül, saját munkával jutott hozzá, ma pedig horribilis összegekért kerülhet az asztalunkra stb.
    Adott kor valutájának jelenlegi névértékét sem lehet megállapítani, hiszen teljesen más értékrendű világokat próbálunk összehasonlítani, nem lehet csak úgy átváltani.

    Az úgynevezett középkori állapotok pedig egyáltalán nem középkoriak, hiszen akkor egy hierarchia szerinti rend lenne.
    Az indiai kasztrendszer is eredetileg ezt az elitizmust, arisztokráciát formázta meg, de idővel - modern behatásokra - elfajzott.

    A nélkülözést és járványokat senki nem tagadja, de látni kell, hogy a technicizáltság ellenére nagyon alacsony (és egyre alacsonyabb) színvonalú társadalmunk.
    Ha feudalista rendszerben hasznosult volna a szén és olaj nyersanyag felhasználása, az valószínűleg magasabb eszmei szintet eredményezett volna, mint a kapitalizmusban ("fejlődő" demokráciában).

    Ma átlagban egy embernek minden bizonnyal kevesebb ideje van mondjuk "elmélkedni", mint a középkorban, vagy Ázsiában az európai gyarmatosítás előtt, hiszen egyre inkább gyorsul életmódunk.

  • grobs
    #44
    "Tud ma dolgozni egy kreatív és nagyon tehetséges és aktív ló?"

    Nem erre irányult a kijelentésem, de igen. Igavonónak nem nagyon kell, de sportlónak egy tehetséges ló "elmehet". Ha nyugodt akkor lehet belőle iskola ló, ha jól ugrik akkor díjugrató. Mongóliában és Kínában elég sok lovat foglalkoztatnak, USA ranch-eken is van egy halom.
  • cylontoaster
    #43
    Amíg előre sejthető, hogy mit kell kérdezni, és ez megfogalmazató úgy, hogy eldönthető legyen vagy számra kérdezzen, addig értem. De szerintem bőven van olyan, amikor a vízszerelőhöz hasonló esettel találkozik, magyarán bejön a beteg, hablatyol valamit és abból kéne plusz infókat kihalászni. Pl mit csinált, szokott-e ilyet máskor is, milyen érzés, stb. Arról nem is beszélve, hogy ha a maminak feltesz egy eldöntendő kérdést, és kap egy laza 2 perces választ, akkor csipoghat :)

    Ettől még nem lesz vízvezetékszerelő robot se, de szerintem ez se. Legalábbis önálló biztos nem, nem önálló viszont vízvezetékes is lehet.
    Aztán lehet, hogy tévedek, majd kiderül.
  • Archenemy
    #42
    Úgy értve hogy ilyen kérdéseket, hogy "Hol fáj, tehát a lába fáj, a lába melyik része, a lábfeje, történt-e mostanában baleset, nem, régóta fáj-e, igen három éve, volt-e valaha eltörve, nem, mikor fáj, amikor jár, hány éves, hetvenkettő, mennyi a vérnyomása, 140, naponta fáj vagy ritkábban, naponta, éles vagy tompa fájdalom, tompa, -> porckopás (csak írtam valamit)" ezeket egy robot is végigcsinálhatja, még online is lehet, bár ha ott vagy személyesen akkor közben nyilván mérhet vérnyomást, lázat, bármit.

    De sok szerencsét egy robotnak megmondani, hogy jaj kedveském csengessen be a kapucsengőn, aztán jöjjön fel a lifttel, erre van a fürdőszoba, ezt a csaptelepet vettem, igaz hogy nem kompatibilis de itt ez az átalakító meg így egy kicsit hajlítsa meg a csövet és úgy szerelje be, jaj a kutyát ne ijessze meg, húszezresből tud-e visszaadni.

    Szóval ezért van, hogy "orvosrobotot" el tudok képzelni, háztartási szerelő robotot meg nem, pedig ugye az utóbbi a "kulimunka".
  • Archenemy
    #41
    "Vízvezeték serelő robotot nem tudsz elképzelni, de diagnosztát, aki megkérdezi a betegtől a bánatát, majd ezt értelmezi el tudsz..."

    El bizony, meg nem csak én.

    http://www.telegraph.co.uk/technology/2017/03/07/robots-will-soon-able-diagnose-accurately-almost-doctor/
    http://fortune.com/2015/03/17/robots-like-doctors/

    Olyan robot viszont amelyik bejön a házadba, megérti hogy ki akarod cseréltetni a csaptelepet, és kicseréli, na olyan nem nagyon lesz még egy darabig.
  • paragic
    #40
    Azért nem kell enyire sötéten látni a jövőt. Charles Stross Accelerando című könyvében, melyben tudományos alapossággal járta körül a jövő technológiáit, így írt a 2040-es évek Bangladeséről:

    "Banglades gazdasági csodája jól jellemzi a kort. Az országon olcsó, ellenőrizetlen bioiparosítás söpört végig, és 20%-nál is nagyobb növekedést hozott; akik azelőtt rizst termesztettek, most műanyagot takarítanak be a földekről, és a teheneket nem a tejükért, hanem a belőlük nyerhető selyemért tartják. A rizstermesztők gyerekei pedig tengeri mezőgazdaságot tanulnak és gátakat terveznek."

    Ezzel nem azt akarom mondani persze, hogy tényleg ilyen lesz Banglades, de az biztos, hogy a technológiai fejlődés ma még elképzelhetetlen lehetőségeket nyit meg mindenki számára.
  • Amergin
    #39
    A középkor nem a felvilágosodás előtt volt? Az arab tevebaszók ott rekedtek meg.
    Mér habzik a szád?

    Itt meg az utolsó bekezdés ontopic.
    Utoljára szerkesztette: Amergin, 2017.05.05. 15:37:37
  • cylontoaster
    #38
    Vízvezeték serelő robotot nem tudsz elképzelni, de diagnosztát, aki megkérdezi a betegtől a bánatát, majd ezt értelmezi el tudsz...

    A ló irányítással néhány fizikai munkában tud besegíteni, illetve közlekedésre jó. Elég korlátozott felhasználás, és mindkettő igényli az emberi jelenlétet. Tökéletesen rossz párhuzam. A legkreténebb embernek is meg tudod mondani, hogy ezt a zsákot oda vidd, aztán kész van akkor megmondod hová hordja a téglát. Ezt persze robi is csinálhatja, de amíg az új feladatra való programozása több mint az átlag fogdésviddJani-é, addig Janinak aligha kell izgulnia. Ráadásul Jani át tud lépni köveket, tud lépcsőzni, felmegy a létrán stb.
    Olyan multifunkcionális robot ami ráadásul gyorsan és szaktudás nélkül programozható (=fogd má' ezt meg, hozd má' ide), nem nagyon várható mostanság. És ez még nem a kreativitást igénylő munkakör.. Tényleges MI nélkül nincs min izgulni, legalábbis a nem szalag mellett dolgozónak.

    Az arabok meg köszönik jól el lesznek mostmár olaj nélkül is, mivel nem teljesen hülyék, és a lóvé teljes elherdálása helyett foglalkoznak a mi lesz ha elfogy témával.

    A felvilágosodás és a középkor közt ott volt az újkor pár évszázada, de ilyen apróságokkal nem kell foglalkozni fröcsögés közben.
  • paragic
    #37
    A házimunka és a gyereknevelés pl felér egy teljes állással, sőt. De aki nagyon nem tud mit kezdeni magával otthon, tartson foxit vagy vizslát. Garantáltan nem fog unatkozni :D
  • paragic
    #36
    Aki a sztyeppén él, aligha költ szénára, benzinkút viszont lehet, hogy 100 km-re van csak, szerelő és alkatrész meg még messzebb.
  • Archenemy
    #35
    "ezért "dobták". Az ember is járhat így."
    Ezt viszont nem nagyon hiszem, mert a ló nem tudja szétbaszni a várost ha nagyon nem tetszik neki valami, az ember viszont igen. Plusz a ló nem volt termék-fogyasztó, az ember meg igen. Szerintem is lesz valamiféle megoldás, hogy ez most alapjövedelem lesz-e vagy valami más, nem tudom. Az ilyen apokaliptikus víziókat nem nagyon hiszem valószínűnek.
  • Archenemy
    #34
    "Aki kreatív és akar dolgozni annak viszont nem hiszem, hogy gondja lesz. "

    Tud ma dolgozni egy kreatív és nagyon tehetséges és aktív ló? Mikor fog tudni több terhet elhúzni, mint egy traktor? Ha nagyon-nagyon sokat edz és nagyon izmos ló lesz, akkor majd erősebb lesz mint egy kamion?

    Bocs de a biológiai korlátok adottak. Az agy, és annak kreatívsága/kapacitása/feldolgozóképessége is egy korlát. Nincs arra szabály, hogy ezt a korlátot a gépek sosem érhetik el.

    Egyébként pont a "drága" állásokat éri meg legjobban robotizálni, mert ott lehet a legtöbbet spórolni. Pl. diagnoszta robotot simán el tudok képzelni hogy lesz (átscannel, beírod a kérdéseire a válaszokat vagy elmondod, és kiírja, hogy mik lehetnek a bajaid). Mindezt instant, hálózatba kötve (tehát egymástól tanulva). Hopp négy orvos helyett már csak kettő kell.

    Vízvezetékszerelő robot, aki kijön a házhoz és beszereli a csaptelepet úgy ahogy a házinéni elképzelte, viszont nem nagyon elképzelhető egyelőre.
  • Amergin
    #33
    "Mindenki nyugodjon le a picsába".
    Azaz mindegy mennyi munkahelyről szorul ki az ember biztos, hogy fognak találni valamilyen elfoglaltságot a jónépnek, mert egyébként társadalmi instabilitás (pl. lázadások) lenne, ami a gazdagoknak sem jó.
    Ha polgárháború tör ki, akkor a gazdagok sem tudják olyan kellemesen érezni magukat, ahogy megszokták, szóval elintéztetik a politikusokkal, hogy rend legyen...
    A gazdag országokban lehet, hogy lesz alapjövedelem (pl. Svájc, bár ott most szavazták ezt le, de a jövőt nem láthatjuk). A koldusszegény országokban (pl. fekete Afrika) meg népirtásokkal csökkentik a problémáikat, ahogyan eddig is tették.
    A gáz inkább Indiában lesz (mihez kezdenek több száz millió analfabétával, ha az olcsó munkaerő nem versenyelőny, mert a robotok ezt sokkal olcsóbban megcsinálják?) illetve az arab világ, amelyik megrekedt a felvilágosodás előtt a középkorban. Az olajra épített kalifátusok előbb-utóbb elfogynak, akár mennyi csilliárd dolláron is ülnek jelenleg.
    Utána lehet ők is egymást fogják megenni, mint az afriakiak.
    Vagy elindulnak Európába........
  • grobs
    #32
    A ló egy biorobot volt az ember kezében. Mivel lett jobb, olcsóbb (ami nem kér érzelmet, napi gondoskodást), ezért "dobták". Az ember is járhat így. Lásd a jegesembereket, vándor köszörűsök, stb. A ló és az ember közti különbség, hogy az ember megtanulhat más munkát is, a kihaló szakmákat pedig meg se tanulja az új generáció. 100 éve senki gondolt rá, hogy majd a szoftverfejlesztő lesz a legkeresettebb szakma a 21. század elején ... nem véletlenül nem gondolt rá, mert több mint 30 év kellett még 1917-től, hogy egyáltalán létezzen ez a szakma.
    Aki emberként biorobot szinten marad annak biztosan nagyon rossz lesz 30-40 év múlva. Aki kreatív és akar dolgozni annak viszont nem hiszem, hogy gondja lesz. Lesznek új szakmák amikbe ha valaki jókor lép be akkor nagyon jól fog járni.
  • Archenemy
    #31

    paragic: Igen de beláthatjuk hogy ahhoz képest mikor a lovat használták a hadászattól kezdve az utazáson át a bármifajta munkáig, ahhoz képest a "de ma is lehet rajta lovagolni" erős visszalépés. Ezzel nem a lovaglást akarom leszólni, csak lássuk be, az ma egy hobbi nem pedig szükségszerűség. Senkinek nem jut eszébe pl. lovakkal vinni valamit az ország egyik végéből a másikba, mikor viheti furgonnal is.


    Sequoyah: igen, ez így van, ezért nem is hiszem, hogy pont úgy fogunk járni, mint a lovak, csak arra hoztam egy példát, hogy van már olyan élőlény, aminek a munkáját a gépek feleslegessé tették, és nincs semmi olyan szabály, hogy csak a ló lehet ilyen élőlény de az ember nem.
  • grobs
    #30
    "Még sosem volt ennyi nélkülöző ember"

    Tekintve, hogy még soha sem élt ennyi ember a földön (és ezt minden időpillanatban kijelenthetjük) nyilvánvaló, hogy nélkülözőből is több van mint korábban. Az alacsonyan iskolázott emberek nélkülöznek, és az ő reprodukciós hajlandóságuk nagyobb. Mivel alacsonyan iskolázottak így hiába zúdítanád rájuk a jóléti társadalom összes vagyonát rövid idő alatt ismét éheznének.
    Ahol az iskolázottság magas ott a jólét is magasabb szintű.

    "sosem volt ekkora a gazdasági olló szegény és gazdag között"

    Ez komoly történelmi ismeret hiányt mutat. Volt idő amikor a nemteleneknek nem lehetett vagyona és az életüket is bármikor elvehették, és ez a föld egészére igaz volt. Aki nemtelennek született az rabszolgaként élte le az életét.
    Ma vannak a földön jóléti társadalmak. Magyarországon ha nem az iskola mellé jártál akkor biztonságos és kényelmes életed lehet akkor is ha nem vagy "nemes".
    Máshol középkori állapotok vannak ez tény. De a középkorban mindenhol az volt. Ahol ma kizsákmányolás van ott általában a helyi "nemesek" nyomják el a saját népüket. Indiában, Kínában a helyi elitnek ugyanolyan gazdagsága van most mint a középkorban volt. Nem a nyugat zsákmányolja ki őket. Viszont a középkor mellett vannak olyan helyek mint Dánia, vagy Svájc ahol az átlag alatt élők is jól érzik magukat, és az átlag alatti élet is jóval magasabb szintű mint a középkor bármely szakaszában lett volna.

    "Az ipari forradalom qurva jó volt Ángliában az alulfizetett, 16 órákat dolgozó gyerekekkel, a csonkolt gépkezelőkkel, az angolkóros társadalommal."

    Előtte is 3-5 éves kortól dolgoztak a gyerekek, és a 14 éves kort a fele élte meg. pl. a kastélyokban szolgáló fűtő gyerekek 100%-a tüdőbajban halt meg 14 éves kor előtt. Semmilyen munka nem volt életbiztosítás. Még a céh is kivégeztethetett.

    "Mire van időd, te szerencsétlen? Semmire, rohanás az életed."

    Dolgozhatsz 4, vagy 6 órában is, és akkor még több időd lesz. Lehetsz vállalkozó és akkor senki nem szól bele mikor mit csinálsz. Dolgozhatsz távmunkában és akkor te osztod be mikor lesz kész a munka.

    Kedvesem 6 órában dolgozik és többet keres mint 10 évvel ezelőtt én 8 órában. Én távmunkában 8 órázok. Úgy osztom be az időmet ahogy akarom. 30 nap szabink van. A hivatalos ünnepnapokkal együtt majdnem 2 hónapot munkától távol lehetünk.
    3 gyerek mellett vannak nagyon fárasztó időszakok, de számomra egyértelmű, hogy sokkal kényelmesebben élek mint a szüleim éltek. A nagyszüleim túléltek 2 világháborút, velük nem tisztességes az összehasonlítás.
    Van egy családi bibliánk 1862-ből. Az eredeti tulajdonosának 8-ból 2 gyereke biztosan meghalt 2 éves kor előtt. A feljegyzései alapján én nagyon nem szeretnék abban az időben élni.
  • molnibalage83
    #29
    Igen, a gazdagok sosem voltak ennyire gazdagok. Csak a teljes nincstelenek és gazdagok közötti arány soha ilyen jó nem volt. 200-250 éve is az emberiség cirka 80%-a nyomorgott. Ma ez 30% táján van.