174
-
#134
Szerinted a magyar nyelv fizikailag létezik? Létezik magyar nyelv az Androméda galaxisban vagy a Holdon? Bárhol a szervetlen világban?
A magyar nyelvet leírhatod ugyan, így a papír meg a tinta valóban létezik, de a nyelv akkor sem lesz fizikailag létező, mert az olyan mint egy számítógépes program, csak akkor nyer értelmet amikor az ember, mondom az EMBER sok tanulás után megtanulja mit jelentenek az egymás után leírt betűk.
A magyar nyelv a gondolatainkban létezik csak, fizikailag nem. Ezt az egy mondatot képes vagy megérteni?
Az összes általad hülyeségnek talált dolog amiket magyarázok az természetesen nem létezik. Fizikailag nem léteznek a fogalmak, gondolatok, eszmék és rögeszmék.
Csak a fejünkben. Nélkülünk bármilyen kimondott vagy leírt gondolat értelmetlen macskakaparás. Annyira nehéz ezt megérteni? -
gforce9 #133 Az a baj, hogy még azzal az alapvetéssel sincs tisztában, hogy a fizika egy leíró tudomány. Leírja mi, hogyan működik, hol jobban, hol kevésbé jól a körülöttünk lévő világot. Az ősrobbanásra a tágulásra meg egyáltalán a geometria miatt be kellett vezetnünk matematikai fogalmakat. Elsősorban az euklideszi geometriát. aztán párszáz évvel ezelőtt kiderült, hogy nem csak az a geometria létezik. Később kiderült, hogy nagyonsokfajta geometria létezik. A huszárvágás akkor következett be, amikor rájöttek arra, hogy az univerzumot nem az euklideszi geometria írja le jól. Mert sosem a világot igazítjuk a fogalmainkhoz, hanem fogalmainkat, leírásainkat a világhoz. És érdekes módon, amikor elvetették az abszolút tér abszolút idő fogalmát. Szakítottak azzal, hogy az egyenes csak euklideszi egyenes lehet, rájöttek, hogy hoppá. Ez sokkal pontosabban leírja a körülöttünk lévő világot, mint eddig sikerült. Ezt minden józanul gondolkodó ember elfogadja, hogyha valami pontosabban leírja a körülöttünk lévő világot, akkor az a leírás a helyes irány. Lehet nem tökéletes, de jobb mint az előző. Ezeknek az új irányoknak mindig vannak ellenzői akik egyszerűen nem tudják felfogni és ezért tagadják. Egy idő után, amikor bemegy a köztudatba, aztán általánosan elfogadottá válik. Ugye elektront se látott senki még, de azért kevés ember kételkedik a létezésében. Jelen esetben egy 100 éves elméleti munkáról beszélünk, ami mellett milliárdnyi kísérleti eredmény szól és egy sem szól ellene. Mégis vannak olyanok, akik ennek ellenére nem megérteni akarják a dolgokat, hanem saját maguknak kitalálnak egy világot és abban élnek és tagadnak minden mást. Ilyen Astrojan aka Rohán János, de nagyonsok ilyen gyökér van a neten. Ezek az emberek sokkal veszélyesebbek mint pl. a tenyérjósok. Mert a tudományoskodó (laikus ember szemében tudományosnak ható), de tudományos eredményeket nyomokban sem tartalmazó téveszméket terjesztenek és tévútra vezetnek sok - amúgy a téma iránt érdeklődő - laikust. -
cylontoaster #132 A magyar nyelv is kitalált, emberek által kreált dolog.
Ezek szerint az összes hülyeség amit leírsz, nem létezik? Sajnos de.. -
#131
Úgy tűnik egy árva szót sem értettél abból, amit írtam. Nem baj, folytasd csak... -
#130
Figyi, a geometria egy olyan elvont -tudod mi az az elvont?- ember által kreált fogalmakkal operáló tudományág amit teljes bizonyossággal állíthatunk, hogy nem létezik hiszen definíció szerint mi találtuk ki. A geometriai fogalmak matematikai pontokból épülnek fel -tudod mik azok a matematikai pontok? Nyilván nem, hiszen akkor nem erőltetnél olyan butaságot, hogy a matematikai pontok a valóságban léteznek.
A materialista felfogást úgy érted nem lehet bizonyítani? Akkor légyszíves csukott szemmel szaladj be egy vasúti alagútba amikor hallod, hogy jön a vonat. Ha símán átszaladsz a vonaton akkor Te nyertél.
De ha kilapított a vonat akkor rémes nagy ostobaságokról filozofálsz.
Egyébként ha ez Neked édeskevés bizonyíték lenne, akkor a világon bármilyen mérés vagy megfigyelés tudománytalanná válna és elég lenne a karosszékből elmélkedni milyen is lehet a kinti világ.
A tudomány igyekszik megfigyelésekre támaszkodni. Az anyagi világ megfigyelhető, mérhető, kisérletezhető. Csak ez használható érvként, a többi templomos zagyvaság. -
#129
Ez már filozófia (vagy szofizmus :-) ). Szvsz az sem tetszik, ha egy tolószékes természettudós próbál filozofálni, de az sem, ha egy elröppent, műveletlen dilettáns, pláne, ha az éppen szcientista - ahogy itt oly sokan.
Nos te elég konkrétan idealizmusellenes vagy, egy speciális de "kemény", empirista materialista.
Ez pont egy olyan nézet, amit soha nem lehet bebizonyítani, az ellenkezőjét viszont talán igen (ha az lenne az igazság).
Tehát abszolút feleslegesen veted fel ezeket a gondolatokat pláne egy modern - "tudományos" topikban, ugyanis nem ide való és érvként nem használható egyik irányban sem. ;-) -
#128
Ez a legcsekélyebb mértékben sem analógia, mert én azt állítom, hogy a geometria mint valóság nem létezik, a szervetlen világban nem léteznek egyenletek, számok, függvények és még definíciók sem. A fogalmak mind, egytől egyig emberi alkotások, a természetben nem léteznek. A természet nem függvények alapján dolgozik, egy ágyúgolyó nem fogja kiszámítani előre a pályát, hogy merre menjen.
A teret és az időt mint fogalmat mi hoztuk létre, mi találtuk ki azért, hogy jobban eltudjunk igazodni a világban, ezeket a fogalmakat használjuk, mindenki érti többé kevésbé hogyan hasznosíthatja ezeket a fogalmakat. De ettől nem lesz fizikailag létező, a fogalmak (egy szervetlen világban) semmire nem képesek befolyást gyakorolni, egyszerűen azért mert nincsenek, fizikailag nem léteznek.
Na most ha valaki azon kezd agyalni, hogy ő maga vagy bárki más nem létezik az legyen az ő problémája de semmiképpen nem keverendő az ember által alkotott fogalmakkal.
A természetben csak anyag létezik, fogalmak nem. Ha valaki nem képes a matematikai fogalmakat megkülönböztetni a természetben létező anyagi világtól akkor az nem érdemli a tudós minősítést. Pedig sajnálatos, ilyenből van sok. -
gforce9 #127 Ja igen, a húrelméletről már olvastam sokat. De nekem nem eléggé szemléletes ahhoz, hogy mélyen beleássam magam. Amit tudok róla az, hogy egy szép, kerek elmélet, teljesen összhangban van a megfigyelt világgal, de nincs olyan +jóslata a "hagyományos" elméletekkel szemben, ami többet mutatna !ÉS! ki is lehetne mérni. Szóval ezt én egyelőre elkönyvelem, mint egy ígéretes érdekesség, de nem vonok le belőle semmiféle következtetést semmire, mert ez még csak egy tisztán elméleti munka, kísérleti alátámasztások nélkül. -
maki85 #126 m elmélet
itt is -
gforce9 #125 Azért használják a lufis hasonlatot - meg úgy egyáltalán a 2d-set (ugye a térgörbületet meg gumilepedővel szemléltetik) mert ezt az ember szemléletesen el tudja képzelni. Azt nem tudjuk elképzelni, hogy a gumilepedő mintájára képzeljük el, hogy a 4d-s téridő görbül. Ilyet hiába kezdenénk el magyarázni, nem menne. Mert az agyunk el tudja képzelni azt, hogy egy sík elhajlik, de azt nem hogy a tér elhajlik. Arra matematikai módszerek vannak, hogy tényleg úgy van. Mi rá a bizonyíték? Hát az, hogy amit megjósolt az a fránya relativitáselmélet a tér és idő kapcsán. Azok bejöttek. Legutóbb ugye a gravitációs hullámokat sikerült detektálni.
Én általában ezeknél szoktam maradni, persze elolvasom a vadabb cikkeket is a témában. Most ez a membrános dolog nem dereng. Az a baj az ilyen elméletekkel, hogyha nem lehet szemléltetni valahogy - márpedig a legtöbbjüket nem lehet, csak matematikával leírni -, akkor a magamfajta lelkes érdeklődők belefutnak abba, hogy oké szépen hangzik, de mivel a mögöttes logikát nem tudom átlátni, hacsak nem tanulok matekot 3 évig, akkor elvesztem az érdeklődésemet :)
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.16. 21:29:37 -
maki85 #124 persze a te válaszod is köszönöm:))
de ez azért
: "A tér nem tudott keletkezni az Ősrobbanással mert tér most sem létezik, csak a gondolatainkban. Az idő szintúgy."
ezt a mondatot te írtad
analógia: van egy bácsi egy másik topicban, aki azt állítja, hogy mi sem létezünk
akkor így neki is igaza van???
Utoljára szerkesztette: maki85, 2016.06.16. 21:28:31 -
maki85 #123 köszi szépen a választ!!!:)))
ezt az un lufi hasonlatot én is ismerem
én úgy érzem, egyenlőre mindent ezzel akarnak magyarázni, ami számomra majdnem olyan, mint az Isten, van és kész
nem tudom hallottál-e az un "kirobbanó" univerzumról, melyben nem pontról beszélnek, hanem membránokról???
-
maki85 #122 szóval fogalmad sincs???
pedig nagyon okosnak gondoltalak -
gforce9 #121 Astrojant nem érdemes figyelembe venni, mert a legtöbb értelmes fórumról kitiltották már, csodálom, hogy innen még nem. Teljes tévképzetei vannak és lényegében minden fizikus hülye szerinte. A 100 éve sziklaszilárd elméletről kijelenti hogy hülyeség. Persze csak azért mert fogalma sincs az egészről, nem érti és neki kényelmesebb a saját agymenéseit terjeszteni mindenféle alap nélkül.
A kérdésedre:
Ne próbáld elképzelni a pontból való tágulást, mert az csak rossz útra fog vinni. Nem hasonlít ahhoz, hogy valahol felrobban valami és szétrepülnek a repeszek. Ennél távolabb már nem is járhatna az ember, ha hasonlatról van szó.
Inkább úgy képzeld el, mintha lenne egy leeresztett lufi. Annyira le van eresztve hogy szinte csak egy pont az egész. Nem foglalkozz azzal, hogy van belseje, meg van külseje. Csak a felszínét nézd. Amikor le van eresztve rajzolj rá pár pöttyöt. Hova? Hát a felszínén bárhova. Kezdd el felfújni. A pontok a felszínén távolodnak. Melyik volt a középpont? Hát egyik se. Vagy épp mindegyik? Ha leereszted a lufit a felszínén lévő pontok közelednek egymáshoz, amikor teljesen leereszt akkor lényegében a felszín is csak 1 pont lesz. Így lehet az, hogy minden pontja egyenértékű és mégis 1 pontból indul az egész. Mégegyszer, mert fontos: ebben a hasonlatban csak a lufi felszínéről beszéltünk. Nem a közepéről, nem a körülötte lévő dolgokról, csakis a felszínről. A világegyetem is ilyesféleképp képzelhető. Csak az nem egy 2 dimenziós "sík" mint a lufi felszíne. Hanem 3 tér+1 idő dimenzióval is rendelkezik. De ezt az ember nem tudja szemléletesen elképzelni. Egyszerűen az agyunk erre nem képes. Ezért szokták a lufis hasonlatot hozni. Viszont kiszámolni ki lehet, az viszont már kemény matek.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.16. 20:49:07 -
#120
:)) -
VolJin #119 Astrojan egy rögeszmés hüje.
De válaszolok neked. Azért nincs kitüntetett pont mert minden pontja azonos az egykori egyetlen ponttal. -
Irasidus #118 Astroján hírhedett troll, egyébként patológiás eset, egy pszichopata, ne tőle tanulj. -
#117
Kösz a kérdésedet, a tudomány nem megfigyelésekre támaszkodva mondja ezt a hallatlan butaságot hanem a torz elképzeléseire valamint a totálkáros relativitáselméletre támaszkodva. A matematikai pont meg egyenesen agyalágyult képzelődés.
A Világegyetem egy fekete lyukba gyűlik össze, miután elegendő galaxishalmaz olvadt össze, amikoris kialakul egy olyan nagy fekete lyuk amely az összes többi részét besöpri a Világegyetemnek. A mozgatóerő a gravitonsugárzás amint már írtam elképzelhetetlenül nagy erővel nyomja az anyagot. Minden irányból egyforma erővel nyom ezért nem érzékeled. Nem a bőrödet nyomja hanem minden egyes atom minden protonját és elektronját.
Ha ez az erő az egyik irányból leárnyékolódik (kissé pl a Föld miatt, vagy keményebben pl egy fekete lyuk miatt) akkor gravitációs erő lép fel, a Földön éppen kellemes mértékű de egy fekete lyuk mellett már igen kellemetlenül nagy lesz a gravitációs erő. Ez tehát egy erő KÜLÖNBSÉG, a két ellenkező irányból érkező gravitációs (graviton) sugárzás különbsége, eredője. Ez az erő a világűrben, tömegektől távol elhanyagolható, nullának tekinthető. De ugyanúgy nulla a tömegek középpontjában is. Akármekkora ez a tömeg.
Ebből mindjárt következik a relativitáselmélet végzetes hibája, amely váltig állítja, hogy a nagy testek középpontjában nemhogy nullához tartana a gravitáció de egyenesen szingularitáshoz vezet. Amit aztán saját maguk sem hisznek el és a kezüket tördelve vezeklik, hogy hát ott nem tudják mi történik, szerintük ott megáll a fizika.
Tehát, a Világegyetemnek nincs kitüntetett pontja, mert a robbanás után minden pont távolodik minden másik ponttól és így nem tudod beazonosítani a robbanás helyét.
Ha feltételezzük, hogy a robbanás helye felé nézel, akkor a robbanás helyén lévő galaxis távolodik tőlünk (mert mi távolodunk tőle). Ha tovább nézel ugyanebben az irányban egy sokkal távolabbi galaxist akkor azt természetesen gyorsabbnak látod távolodni, kb úgy mintha éppen az ellenkező irányban vizsgálnál egy hasonlóan távoli galaxist. Tehát ebből nem tudod megállapítani merre volt a robbanás.
Talán ha egyszer sikerülne belátni az egész Világegyetemet, akkor esetleg sikerülne beazonosítani melyik irányban is lehetett az Ősrobbanás (amelyből már lehetett sok, mert a Világegyetem ciklusos)
Az előbbiek alapján kialakult "master" fekete lyuk aztán felrobban, ez lesz az ősrobbanás.
Semmiképpen nem egy matematikai pont robban fel, felrobban az agyam ekkora hülyeségtől. -
maki85 #116 látom te otthon vagy a témában:))
lenne hozzád egy kérdésem, mint laikus
a tudomány azt mondja, hogy a világegyetem (megfigyelésekre támaszkodva) egy atommagnál kisebb térben zsúfolódott össze, sőt egyesek szerint egy matematikai pontban, melynek kiterjedése ugye nulla
nos ha ez így van, akkor hogyan lehetséges az, hogy a világegyetemnek nincs kitüntetett pontja, középpontja, hiszen mint az előbb említettem egy pontban rendeződött a robbanás előtt???
olyan választ szeretnék tőled, amit te is megértenél, ha te kérdeznél:)) -
#115
"Mi az a mechanizmus.. ami ezt a felfúvódás jelenséget okozza.. vajon?" Na jó, próba, hátha tényleg érdekel.
Nincs semmiféle felfúvódás, természetesen a nemlétező tér, vagy méginkább a nemlétező téridő nem fúvódhat fel. Felfúvódni csak létező, anyagi dolog tudna, ha lenne valamiféle felfúvódás. De nincs.
Mi van helyette ami felfúvódásnak látszik? Az van, hogy az egész (kozmológia) fizika úgy ahogy van, rossz.
Az ősrobbanás (mert nagy valószínűséggel volt ilyen, már sokszor) a fénysebesség milliószorosával történt meg. Ezért a legnagyobb sebességre szert tevő anyag, ami már tőlünk nagyon távol van, most is sokkal nagyobb sebességgel távolodik mint c (ezért van olyan távol). Ezt a nagysebességű robbanást vélik a fizikusok felfúvódásnak és ezt azért teszik, hogy megtarthassák a c fénysebesség állandóságát és a fénysebességű maximális elméleti sebességet.
Ezért találták ki a fénysebességet sokszorosan meghaladó felfúvódás butaságot, ahol a nemlétező tér tágult egy pillanatig, varázsütésre.
Ezzel szemben a (kb) 1 millió c sebesség egy anyagi részecske attribútuma, ez a graviton. A graviton energiarészecske örökmozgó, ő mozgatja a világot, a gravitonpárok szolgáltatják a gravitáció jelenséget, gravitonpár szállítja a fényt (pontosabban egy elektromos töltés pár-t), a graviton alkotja az anyagot, egy graviton egy elektromos töltéssel kapcsolódva alakítja ki az elektron tóruszt. Tükörkép graviton egy tükörkép elektromos töltéssel pedig a pozitron tóruszt. Ugyanez nagyobb frekvenciával proton tóruszt alakít ki.
A gravitonpáros az általa felépített anyagi világot gigászi nyomás alatt tartja, a nyomóerő 1.2 x 10^44 newton. Sajnos a fizikusok ezt is benézték, a gravitációs erő nem a leggyengébb hatóerő hanem a természet legnagyobb és legerősebb szervezője, mozgatója. Ezért nem csoda, hogy a nagyon távoli galaxisok is egymáshoz kötöttek és clusterekbe szerveződnek.
A gyorsulva tágulás valószínűleg téveszme, egyetlen SN nagyon távoli mérésre alapozva, nagyon nagy mérési hibával és tucatnyi bizonytalansággal. A távolodó galaxisok nem gyorsulnak, csak a nagyon távoliak kezdősebessége nagyobb volt ezért most is gyorsabban távolodnak, "lendületben" vannak.
Egyébként most jelentették a második gravitációs LIGO ciripelést, ami annyit tesz mintha egy ventillátort tennél a Nap elé amit éppen most dugtál a konnektorba és az éppen gyorsulva takarja ki a napfényt. A gravitációs ciripelés is így keletkezik amint a fekete lyukak egyre gyorsuló ütemben takargatják ki a gravitációs háttérsugárzást. -
gforce9 #114 Ahhoz tükör kéne nem lencse :) -
johnfly #113 Huh erről jut eszembe! Nem lehetne olyan grav.lencsét kersni az univerzumban, aminek elég erős a gravitációja ahhoz, hogy a felőlünk arrafelé haladó fényt 180 fokkal elfordítsa, és ha mondjuk egymillió fényévnyire van, akkor mögötte, tőlünk kétmillió fényévre saját magunkat látnánk?
-
Irasidus #112 Ja. Itt nem azt írja... -
overseer-7 #111 https://hu.wikipedia.org/wiki/Ekvivalenciaelv
Einstein viszont továbbvitte a gondolatmenetet, és azt észlelte, hogy a lokális gravitációs gyorsulás megfelel egy gravitációmentes térbeli gyorsuló vonatkoztatási rendszerben észlelt gyorsulás hatásával, és (ugyancsak lokálisan) a kettő nem különböztethető meg. A fizikus azt következtette, hogy a gravitációs tér jelenléte nem más, mint maga a vonatkoztatási rendszer gyorsulása. Egy szabadesésben lévő tárgy valójában nem gyorsul, hanem tehetetlen mozgást végez, de a bolygó gravitációs tere meggörbült téridőt hoz létre, és az idő elnyújtása (amint a tárgy a bolygó felé halad) egy látszólagos gyorsulást eredményez. -
Irasidus #110 "A vakuumnak nincs, viszont ugyannak a jelensegnek ket okozatarol (tuneterol) van szo. Az egesz a hurelmeletre vezetheto vissza, ami szerint az osszes energia es az ebbol felepulo anyag is csak a terido egyfajta torzulasabol szarmazik. Ennek egyik jelensege az energia/anyag, a masik a gravitacio megjelenese."
Ez halandzsa. A kvantumfizika foglakozik a vákumenergiával, és jól leírja húrelmélet nélkül is. Ugyanígy a gravitációt a relativitás elmélet leírja húrelmélet nélkül is. Felesleges okoskodás...
" a feny sebessegevel fuvodik fel, tehat egy foton nem tud korbeerni."
Van olyan elmélet ami szerint tud, és keresik is Tejútrendszer fiatalkori képét...
"torusz modellnek egy 3D-s valtozata. (bizonyos kutatok a rendszer konvexitasa es konkavitasa, azaz a kulso-belso oldal problemajaval fogalkoznak es probalnak ra meresi adatokat talalni, ha egyaltalan lehetseges belulrol nezve megkulonboztetni oket) "
A világunk 4D-s... -
Irasidus #109 Ha felteszed egy rakétára akkor nem inerciarendszer lesz, hanem gyorsuló vonatkoztatási rendszer, a kettő nem ugyanaz. Az gyorsulás nem gravitációt okoz, még ha a padlóra is nyom, hanem a gyorsulási ERŐ nyom a padlóra azaz a=F/m. Ez nem gravitáció, ez egy másik erő. De azért megmutatod, hol olvastad, hogy ekvivalens a gyorsulás és a gravitáció? Köszi. -
Irasidus #108 Próbálom megérteni amit írsz, de halandzsa az egész, így lehet nem pont jó választ adok (mert én csak fizikát ismerem a te gondolataidat nem). Kezdjük azzal, hogy nincsen olyan, hogy konstans idő, sem időskála. A relativitás elmélet éppen az mondja ki, hogy az idő viszonyítás kérdése, és egy jelenség tanulmányozásához vonatkoztatási rendszert kell választanunk. Másrészt nem tudom mit akarsz két pont/személy egymáshoz képesti mozgásából megállapítani, de két darab testből nem lehet megállapítani, hogy melyik gyorsul a másikhoz képest, szerencsére a világegyetemben millió égitest és halmaz van aminek az egymáshoz, és hozzák való viszonyát meg lehet állapítani. Az egyszerűsítés nem mindig jó. -
overseer-7 #107 "Minden inerciarendszer egymáshoz képest nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez"
és mi van akkor ha az inercia rendszeremet, felteszem egy gyorsuló rakétára?
..akkor már nem fog egyenletes mozgást végezni más rendszerekhez mérten
ekvivalens einstein szerint ha a földön állunk, vagy ha 1G vel gyorsulunk egy rakétával az űrben.. -
kvp #106 "Teljesen mindegy milyen időben mérjük, ugyanazt fogjuk kapni, egy fekete lyuk közvetlen közelében és a világegyetem leganyagmentesebb területén is. A saját idejében mindenkinek gyorsulás fog kijönni, függetlenül az időtő."
Konstans idoskalak eseten. Viszont ha az egyik merest vegzo pont (szemely) gyorsul, akkor egy konstans sebesseg is tunhet gyorsulasnak, pedig a vizsgalt tagy ideje csak nem lassul a merest vegzo ponttal (szemellye) egyutt, ezert a haladasi sebessege tunik egyre gyorsabbnak.
"Tehát, hogy a vákuumnak gravitációs hatása lenne.. úgy, hogy a semmiből nagyon rövid időre tömeggel rendelkező részecskepárok jelennek meg.. majd mielőtt anihillálnák egymást és visszatérnének a semmibe.. "
A vakuumnak nincs, viszont ugyannak a jelensegnek ket okozatarol (tuneterol) van szo. Az egesz a hurelmeletre vezetheto vissza, ami szerint az osszes energia es az ebbol felepulo anyag is csak a terido egyfajta torzulasabol szarmazik. Ennek egyik jelensege az energia/anyag, a masik a gravitacio megjelenese.
Egyebkent a teridovel kapcsolatban szerintem fontos, hogy nem beszelhetunk a felfuvodasi hataron tuli vilagegyetemrol, mivel a terido elvileg folytonos, tehat csak azert nem lathatjuk a sajat tarkonkat (a feny szorodasat nem szamolva), mert a terido legalabb (es valoszinuleg legfeljebb) a feny sebessegevel fuvodik fel, tehat egy foton nem tud korbeerni. Meglepo modon ez is leirhato a hurelmelet hullamforma modelljevel, felteve ha tenyleg fenysebesseggel tagul a vilagegyetem.
ps: A 2D-s life jatekban leirva ez egy olyan toruszon jelenlevo jatekteret jelent, ami minden lepesben minden iranyban 1 negyzetraccsal bovul, megtartva a cirkularis jelleget es a pixelek kozti lokalis meretet. Tehat a kepernyo kozeperol indulo egyed (pl. skilo) nem tud soha korbeerni, de a szelerol indulo statikus egyed vigan elelhet, mivel valojaban nincs dedikalt szele a torusz feluletnek. A mi vilagegyetemunk nagy valoszinuseggel ennek a 2D->torusz modellnek egy 3D-s valtozata. (bizonyos kutatok a rendszer konvexitasa es konkavitasa, azaz a kulso-belso oldal problemajaval fogalkoznak es probalnak ra meresi adatokat talalni, ha egyaltalan lehetseges belulrol nezve megkulonboztetni oket) -
gforce9 #105 Szakértelmem nem sok van mert nem vagyok fizikus, de nagyon érdekel a téma, sokat olvastam e kapcsán és az alapelvekkel tisztában vagyok. -
Irasidus #104 " az inercia rendszerek egymáshoz képest nem végeznek egyenletes mozgást.."
Azt hiszem az inercia rendszer fogalma zavaros számodra. Minden inerciarendszer egymáshoz képest nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Ezt a gondolatot Galilei fogalmazta meg.
"Minden gravitációs hatás és a vele ekvivalens gyorsulás"
Már, hogy lenne ekvivalens? Miről beszélsz tulajdonképpen? :O -
Irasidus #103 A saját inerciarendszerében (és nem inercia rendszer, brr.) mindig ugyanazokat a "paramétereket" fogja mérni - például a hosszkontrakció, idődilatáció, stb., csak - , külső inerciarendszerből mérve változik meg. Ez a relativitás, az inerciarendszerek egyénragúsága. (És ha nyitva hagysz egy mondatot az három pont... De konkrét fogalmazást jelen esetben akadályozza, inkább fejezd be a mondatot, kérlek. Köszi.)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.14. 12:47:36 -
overseer-7 #102 Minden gravitációs hatás és a vele ekvivalens gyorsulás.. valamilyen inercia rendszerben megváltoztatja a mérhető paramétereket.. mint távolság.. idő, sebesség.. hosszúság.. tömeg.. stb
szerintem.. minden olyan rendszerben amiben az inercia rendszerek egymáshoz képest nem végeznek egyenletes mozgást.. torzul a téridő. Áltrev és specrev szerint .. persze nem vagyok szakértője a dolognak.
-
Irasidus #101 "Miért írják azt több helyen is, hogy a belátható univerzum kb 80 milliárd fényév? Nem vagyok fizikus.. de ez nem stimmel nálam."
Ez egy mellékszámítás mellékszámítása, amit a média felkapott. Nem bizonyított, és nem tudjuk valójában mekkora. Felejtsd el.
"Abban egyet értek, hogy a felfúvódás miatt eltorzul a tér.. és így gyakorlatban is lehetséges, hogy két pont között a távolság nagyobb arányban nő az időben mint c."
A felfúvódás nem tértorzulás.
"Mi az a mechanizmus.. ami ezt a felfúvódás jelenséget okozza.. vajon?"
Nem tudjuk.
"Találgassatok.. az sem baj ha hülyeséget írtok.. én nem fogok leszólni ez miatt senkit.. annál nagyobb gond, ha senki sem gondolkodik.
Annál rosszabb, ha ostobaságnak gondolják az astrofizikát az emberek."
Azt ugye tudod, hogy asztrofizikát, fizikát, kozmológiát nem a legjobb hely fórumon "tanulni"? Itt a legjobb esetben is csak hasonlatokat fogsz kapni, de általában sok-sok hülyeséget...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.14. 11:48:24 -
overseer-7 #100 kvantummechanikához értesz valamit?.. ha igen szükségem lenne a véleményedre.. szakértelmedre.. ha belefér a téma a gondolataid közé -
overseer-7 #99 "Ezért van az, hogy látunk egy ~13 milliárd fényév sugarú gömböt"
Ez így elég erős kijelentés.
Miért írják azt több helyen is, hogy a belátható univerzum kb 80 milliárd fényév?
Nem vagyok fizikus.. de ez nem stimmel nálam.
Abban egyet értek, hogy a felfúvódás miatt eltorzul a tér.. és így gyakorlatban is lehetséges, hogy két pont között a távolság nagyobb arányban nő az időben mint c.
Mivel az idő és a tér is relatív.. és nincs kitüntetett inercia. Ezt belátom.
Minden esetre nagyon furcsa hely ez az univerzum.
Több paradoxon is érdekessé teszi.
Mi az a mechanizmus.. ami ezt a felfúvódás jelenséget okozza.. vajon?
Találgassatok.. az sem baj ha hülyeséget írtok.. én nem fogok leszólni ez miatt senkit.. annál nagyobb gond, ha senki sem gondolkodik.
Annál rosszabb, ha ostobaságnak gondolják az astrofizikát az emberek.
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2016.06.14. 11:39:09 -
gforce9 #98 "Ha közel fénysebességgel utazik, repül szét az anyag, akkor elméletileg ennyi idő alatt nem juthatott volna anyag 80 milliárd fényév távolságra egymástól.. hanem mondjuk csak kb 27 milliárd fényévnyire.."
Ezt próbáltuk elmondani már egyszer a lufis hasonlattal. Az anyag nem ment fénysebességgel semmikor. A tér felfúvódásának üteme (és ezáltal a pontjainak távolodása) volt nagyobb annál, mint amit fénysebességgel le lehetett volna küzdeni. Ezért van az, hogy látunk egy ~13 milliárd fényév sugarú gömböt, ami azontúl van annak nem jutott még ide a fénye. Legalábbis a számítások szerint. És mivel ezek a számítások egy olyan modellen alapulnak, amit számtalan egymástól független megfigyelés is megerősít. Így amíg ellentétes megfigyelés nem érkezik, ami ezt cáfolná, nem látom okát agyalni máson. :) -
overseer-7 #97 olvastam egy két cikket, amiben arról diszkutáltak, hogy a sötét energia ereje régebben kisebb volt.. és grafikonon mutatták, hogyan hullámzott az ereje időben.. minden esetre érdekes..
a másik.. szerintetek lehetséges, valamiféle gravitációs hatása a kvantum fluktuációnak?
Tehát, hogy a vákuumnak gravitációs hatása lenne.. úgy, hogy a semmiből nagyon rövid időre tömeggel rendelkező részecskepárok jelennek meg.. majd mielőtt anihillálnák egymást és visszatérnének a semmibe.. még a tömegükkel egy rövid időre hatást fejtenének ki a tér görbületére.. gravitációs hatást hoznak létre.. amely c ebességgel terjed a térben és hatással van a többi tömeges anyagra.
..ez lehetséges?.. így lehetséges elméletben, hogy a vákuumnak is legyen "tömeges" hatása.. gravitációja? -
overseer-7 #96 még egy kicsit hozzászólok a témához..
mi a véleményetek?.. szerintetek lehetséges, hogy az időben alapvető fizikai állandók változtak volna?
Mondjuk planck állandó, vagy c a fénysebesség?
Nem tudjuk, de Tegyük fel, hogy 80 milliárd fényévnél is nagyobb az univerzum. Tudjuk, több független becslések, mérések alapján, hogy a kora 13,7 milliárd év.
Ha közel fénysebességgel utazik, repül szét az anyag, akkor elméletileg ennyi idő alatt nem juthatott volna anyag 80 milliárd fényév távolságra egymástól.. hanem mondjuk csak kb 27 milliárd fényévnyire..
Lehetséges, hogy mondjuk valamikor a múltban más volt a c értéke?
és ha ez lehetséges.. az is lehetséges, hogy más alapvető állandók értéke is változhat, vagy mondjuk a 4 alapvető kölcsönhatás is változhatott egymáshoz képest?
Szerintetek tényleg érvényes a CPT szimmetria sértés elmélete?
mit gondoltok a szuszy-ról?
-
Irasidus #95 Biztosan semmit sem tudhatunk. Viszont bármerre nézünk, ugyanazokat a természeti törvényekkel leírható jelenségeket látunk, tehát természeti törvények általánosak, és nincs okunk azt feltételezni, hogy ne lenne az. Időben változhattak, és változtak is a törvények, de ezek is egymásból következő jelenségek. Viszont amiről te beszélsz az nem a homogenitás hanem a Kozmológiai-elv, miszerint a természet törvényei mindenhol érvényesek.