A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum

A tudomány nem valószínűségek alapján fogad el elméleteket, hanem bizonyítékok alapján. Tehát a te valószínűségi elfogadásod nem tudományos, és kétlem ezután a hozzászólás után, hogy a legelemibb elméleteket (lásd Newton III *) ismernéd. Amúgy, totál zagyvaság amit írtál kár volt vektorozni, és jobban örültem volna a kérdésemre felelsz és nem terelsz... Kár. A helyes mondat így hangzik:

* "Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú ERŐ hat."
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.13. 21:02:04

"Tudjuk mi tart ellen a gravitációnak: az eltérő vektorú sebesség."
A sebesség ne haragudj meg érte, de mikor tart ellen bárminek? Vagy keringésre gondolsz?
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.13. 20:51:57

Tudjuk mi tart ellen a gravitációnak: az eltérő vektorú sebesség.
Látod ez egy tény.
Én az elméleteket valószínűségek alapján fogadom el és a nagy bumm nálam 70%-on áll.

Akkor ugyanez pepitában. A többi megfigyelést ami nem erre utal, azt hogyan is magyarázod meg? 😊 Szerintem tök felesleges saját elméleteket gyártani, mert a jelenlegi felfedezések mérésekből, megfigyelésekből indulnak ki és egybevágnak. Ha a naprendszer gyorsulna (olyan mértékben ahogy mondod), akkor nagyon nem így nézne ki a körülöttünk lévő megfigyelt világ. Pl. egy szupernovarobbanás sebessége más lenne ha itt figyelnének meg a közelben és más lenne távolabb. Ezt hogyan magyaráznád meg? Önellentmondásba kerülsz azonnal.

Mondom, és most nem cikizésből mondom, de egyetem 5+2 év és az már egy jó alap. Ha csak ismeretterjesztő szinten érdekel, itt van pár darab, a teljesség igénye nélkül:

csillagaszat.hu
cydoni.bolog.hu
skyandtelescope
space.com
badastronomy.com
- Videócsatornák:
csillagászat csatornűja youtube
polaris TV
galileowebcast
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.13. 20:43:55

"Erre valóak az einsten egyenletek egyrészt, hogy hogyan kell átszámolni egyik inerciarendszerről a másikra. Ennek meg majd 100 éve. Ez alapvető minden ilyen számításban. Nem felejtették ki, nyugi 😊 Egyébként pedig mi, pont mi a galaxisunkkal együtt miafenéért gyorsulnánk a többihez képest?""

Az a gond, hogy mivel benne vagyunk a rendszerben, ezert az osszes egyenlet kiszamithato fix sebesseg es gyorsulo sebesseg (lassulo lokalis ido) esetere is. Az utobbi eseten az univerzum felfuvodasi sebessege constans es egyenlo a fenysebesseggel, viszont valamiert a Naprendszer gyorsul. Ez akar az sajat galaxisunkon belul is megeshet, megis csak egy lassan novekvo tomegu fekete lyuk korul keringunk, tehat teljesen logikusnak tunik, hogy a helyi ido lassuljon, minel kozelebb vagyunk a kozepehez annal jobban es nincs eleg pontos meresi adat arra, hogy fix palyan vagy a galaxis kozepenek tomegnovekedese miatt spiralis palyan mozgunk-e. (az utobbi lenne a logikus) Marpedig egy gyorsulo spiral palya lassulo teridot jelent, amit mi ugy latunk, mintha az univerzum tobbi resze gyorsulna. A tavoli, mas galaxisokban talalhato pulzarok frekvenciavaltozasait lehetne merni kelloen nagy (legalabb tobbezer eves) idoskalan es abbol a fenti elmelet elvileg ellenorizheto lenne.

Dávid Gyula egy fizikus, tanár az itt jelenlevők meg nem. Nyilván szakértő, ha fizikáról van szó (ez magam is tapasztaltam). Melyik tényt ne kezeljük "tényként", és még is miért ne? Mire alapozod a kételkedésed? Tényleg nem értem mire akarsz kilyukadni...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.13. 20:38:10

Az a baj ezzel a logikával, hogy mondjuk oké. Valaki kitalálja, hogy másképp is lehet magyarázni a vöröseltolódást. Azt hogy hogyan bizonyítják azt hagyhatjuk is mert csak kitaláció a másfajta magyarázat. Úgy értem nincs semmiféle alátámasztó mérés. Viszont akkor ezzel közvetetten azt mondják, hogy nincs nagy bumm. Márpedig akkor meg kéne magyarázni nem csak a vöröseltolódást, de mondjuk a háttérsugárzást is másképpen. Ja meg azt is, hogy akkor ha mégsem mozognak a galaxisok se egymás felé se távolodva, akkor mi is tart ellen a gravitációnak? Meg mondjuk sorolhatnánk napestig, hogy miket kéne még megmagyarázni. Mindezt csak azért, mert máshogy magyarázzuk a vöröseltolódást.

Ezzel szemben a nagybumm modellben ezek a dolgok nemhogy megmagyarázásra szorulnak, hanem a modell megjósolt valamit, kimérték és tényleg úgy volt. (pl a háttérsugárzást, még azt is ki lehetett számolni mekkora kell legyen).

Szóval miért is kell egyátalán másképp megmagyarázni a vöröseltolódást, amikor ismerünk olyan jelenséget ami ezt okozza egyértelműen(a távolodás)? És amikor ennyire egybevágnak a dolgok amiket megfigyelünk, miért is kell olyan dolgon agyalni ami tény? Van még bőven felfedezni való. A nagy bumm modell köszöni szépen jól megvan ugyanúgy, mint az áltrel. Nem igazán figyelünk meg olyan dolgot ami kizárná, de olyat számtalant, ami megerősíti.

Egyébként pedig Dávid Gyula, el is mondja pontosan minden előadásán, ahol odaér, hogy na eddig és eddig mérési adatok vannak, erre épül az elmélet, ettől és ettől kezdve viszont már nincsenek adataink, innentől már tisztán spekuláció (még ha matematikailag megalapozott spekuláció is). Nem egyszer hangzik el az előadásán.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.13. 20:35:45

Szerintem tudod mire gondolok.
Pl. Dávid Gyulát alant megkérdőjelezhetetlen ténygenerátornak kiáltották ki, de pl. egy alapvető kijelentését más tudósok máshogy gondolják (ezzel nem azt mondom hogy nem lehet igaza).
Arra akartam utalni, hogy az elméleteket ne kezeljük már tényként , persze van amit lehet, de a csillagászatban sok olyan van amit nem . (még a nagy bummot sem)
Utoljára szerkesztette: Oliwaw, 2016.06.13. 20:12:23

akkor mondjad meg légyszíves, melyek azok az orgánumok, melyek szerinted kimondják a tutit???

Mármint mire gondolsz, mi nem tény?

De felmerült, olyannyira, hogy azt a láthatatlan világegyetem néven emlegeti - mivel azon túl fény még nem érkezhetett meg. (Bár egyes elméletek szerint bizonyos részecskékre nem biztos, hogy hatott az úgynevezett infláció, és talán egyszer ezekkel értesülünk arról is, hogy mi van ott. Amúgy nyilván ugyanaz mint itt, persze aztán lehet, hogy nem, majd meglátjuk).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.13. 19:39:15

Vagy esetleg ez egy ismeretterjesztő cikk, amiben az újságíró laikussága, a National Geographic profitja (értsd, ha kell bármiről írnak, csak, hogy vedd, nézd a lapjukat, műsoraikat) tükörződik. Ebből aligha lehet megérteni bármit is, én óva intenélek, a National Geographic, Discovery, Spektrum, History és más hasonló bulvártudományos médiafelület komolyan vételétől!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.13. 19:34:20

minden lehetséges😊)

szvsz a mai tudomány még azon szinten áll, mint egy 1 éves gyerek, aki csak most kezdi elsajátítani a járást

Ezek szerint a világegyetem karbantartásának összegét is ellopta matolcsy?

Az még senkiben nem merült fel hogy a 15 milliárd fényéven túl is van valami, és esetleg onnan is hat a gravitáció, vagy valami?

Érdemes megnézni a többi előadást is. Pl a fizika geometrizálását. Ott részletesebben elmagyarázza, hogy miért gondolják úgy ahogy. Én nem vagyok sem fizikus, sem matematikus, némelyik előadást többször is meg kellett néznem, pedig nagyon szemléletesek. Ott rengeteg alakzat fel van hozva, hogy mit miből lehet kikövetkeztetni. A vöröseltolódást pedig marginális réteg próbálja másként magyarázni, ráadásul olyan módon, amit semmi nem támaszt alá, hogy létezne. (pl a fáradt fény). Ha valami távolodik vöröseltolódást szenved. Ez tény. A többi magyarázat viszont nem tény, csak találgatás.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.13. 18:54:51

A tényekhez
Pl. az említett előadásban Dávid Gyula tényként állítja hogy az univerzum végtelen, más szaktekintélyek meg mást állítanak.
Tény, hogy a színképben vöröseltolódást mértek, de a rá adott magyarázatok (van többféle) már egyáltalán nem tények.

Ok, vannak olyanok amik valamilyen irányba tartanak. Ennek sok oka lehet. Ha teszemfel egy naprendszerbe belerohanna egy csillag és néhány bolygót is kiütne, a törmelék bizonyos irányokba szóródna elsőorban, a gravitáció úgy rendezné. Az ősrobbanás után is lehettek ilyen kalamajkák, de pont a galaxisfejlődés az, ami nagyon homályos terület. Ott még bőven van kutatnivaló. Egyébként van amelyik galaxis közeledik, vannak galaxishalmazok, amik nem úgy távolodnak ahogy a hozzájuk hasonló távolságban lévők szerint kéne. Vannak anomáliák, amiknek sok oka lehet, de általánosságban a nagy egészet véve távolodnak.

Már vártam, hogy mikor rondítasz bele a baromságaiddal egy normális beszélgetésbe.

Csak a környék galaxisai tartanak a Nagy Vonzó irányába. Mint ahogy a Virgo cluster galaxisai a Virgo A irányába tartanak. Csak a Great Attractor egy nagyobb komplexum.

"Felmerül, hogy Einstein általános relativitáselmélete hibás."

Nagyon nehéz rájönni, hogy mekkora marhaság a nemlétező téridőt felfújni és ezzel magyarázni a gravitációs erőt, miközben azt is letagadnák, hogy a gravitáció egy erőhatás.

A relativitáselmélet szingularitást jósol ott ahol a gravitációs erő éppen a nullához tart. Éppencsak végtelen nagyságrendűvé válik a relelm hibája ott aminek magyarázatára ki lett találva.

Biztosan hallottál már a Nagy Mozgatoról. A galaxisok nagyrésze abba az irányba tart.

https://en.wikipedia.org/wiki/Great_Attractor

ebben a videóban látható a galaxisok mozgása és a Nagy Mozgató is:
https://www.youtube.com/watch?v=rENyyRwxpHo

Nem mozognak egy irányba. Ezt nem tudom honnan vetted. Mindegyikünk (néhány közelebbitől eltekintve) távolodik tőlünk, mégpedig úgy, hogy minél messzebb van annál gyorsabban. Nem egy irányba, hanem a "szélrózsa" minden irányába szaladnak szanaszéjjel.

És igen, azt gyanítják ezt valami erő okozza, de nem tudják hogy mi. Ráaggatták a sötét energia nevet, de még az sem biztos, hogy a klasszikus értelemben vett energiáról van szó.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.13. 16:55:01

Kérdés: ha minden tágul akkor miért mozognak a galaxisok egyirányba?
Ezekszerint van olyan erő ami a legyőzi azt az erőt ami a tágulást okozza?

Hát végigolvasva eléggé összeszedetlennek tűnik. Amit leír az egy test gyorsulása és hogy a test is különböző inerciarendszerekre szakadna. Csak ennek halovány nyoma se látszik, az a baj vele. Én inkább maradok annál, ami biztosnak tűnik, mert ami abban a cikkben van, nem megfigyelésekre támaszkodik, hanem spekuláció. Arra van megfigyelés, hogy a galaxisok távolodnak, de a többi dologra, amit a linkelt cikked említ semmiféle megfigyelés nincs. Ha a gyorsuló tágulást extrapolálja ez jön ki az egyenletből. De azt már rég megtanultuk, hogy csak úgy extrapolálni nem érdemes, mert ritkán jön be. 😊

mint ahogy az egyik tudós mondta:
ha a tudásunkat egy növekvő gömbhöz hasonlítjuk, akkor az egyre nagyobb felületen találkozik az ismeretlennel
úgyhogy még lesz mit felfedezni😊

septében találtam😊)

"Egy új modell szerint cirka 22 milliárd év múlva nem csak a bolygók, a galaxisok, hanem maga a téridő is darabokra szakad."
majd kiderül😊

Van valamilyen erő vagy hatás amit egyelőre nem tudnak, hogy micsoda, ami nagy távolságokon legyőzi az amúgy minden objektumra érvényes gravitációt. (vagy csak egyszerűen a galaxisközi teret "fújja fel" nagyobb sebességgel, mint amit a gravitáció pont ellentétes hatása kompenzálni tudna) Ezt meg lehet figyelni. (mármint a hatást), de ez a hatás csak nagyon nagy (galaxisközi nagyságrendben) válik akkorává, hogy legyőzze a gravitációt. Közeli objektumoknál ha kiszámolják, hogy mennyinek adódna ez az erő, látszik, hogy nem tudja mérhető mértékben befolyásolni se a naprendszert se a galaxist, egy atomot összetartó erőt pedig főleg nem.

Azt nem tudom, hogy ki találta ki amit írtál, de az csak kitaláció valóban, mert erre semmi sem utal.

biztosan igazad van😊)), de csak kérdezem, ha a galaxisok távolodnak egymástól, bár a kölcsönös erők rájuk is vonatkoznak, akkor ez nem lehet igaz kisebb léptékben is
amit pedig én írtam, azt sem én találtam ki😊

"atommag, és az elektron közötti tér is növekszik"

Neked is javaslom az említett előadás sorozatot. Nem növekszik sem az atom mérete se a naprendszer se a galaxis. Ezeket a helyi erők egyben tartják. Az ilyen tévképzeteknek már hosszú évtizedek óta vége kéne legyen, sajnos a média szokásosan szarul kommunikálja le.

Erre valóak az einsten egyenletek egyrészt, hogy hogyan kell átszámolni egyik inerciarendszerről a másikra. Ennek meg majd 100 éve. Ez alapvető minden ilyen számításban. Nem felejtették ki, nyugi 😊 Egyébként pedig mi, pont mi a galaxisunkkal együtt miafenéért gyorsulnánk a többihez képest?
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.13. 14:08:03

mivel az anyag a térben helyezkedik el, vagyis nincs olyan, hogy külön tér, és külön anyag, ezért MINDEN tágul, parasztosan pl az atommag, és az elektron közötti tér is növekszik
ezért is vetik fel annak lehetőségét, hogy a tágulás a világegyetemet egyszerűen sugárzássá "alakítja", tehát az anyag, mint úgy eltűnik

Sok kutato kifelejti a szamitasabol azt, hogy mi is benne vagyunk az univerzumban. Azaz elofordulhat, hogy nem az univerzum tagul gyorsabban, hanem a mi idonk lassul. Ez utobbi pedig ugy tortenhet meg, hogy abszolutertekben gyorsulunk (vagy a Naprendszer vagy az egesz galaxisunk), ami a relativitaselmelet szerint lassulo helyi idot jelent. A folyamatosan lassulo helyi idobol pedig folyamatosan gyorsulonak latunk egy amugy konstans sebessegu tagulast is.

lufis-hangyás és méterrudas táguláshoz, nem a dolgok maguk tágulnak a térrel együtt, hanem a helyi inerciarendszerek kerülnek fokozatosan egyre távolabb és távolabb egymástól. Ez a mozgás nem a téridőben történik, azaz látszólagosan történhet akár gyorsabban is mint a fénysebesség, ez nem sérti meg ezt a szabályt. Ugyanakkor az egyik inerciarendszerből átjutni a másikba már csak maximum a fénysebsséggel lehet eljutni (átjutni). Minden egyes részecskének saját inercia rendszere van (értsd, koordinátarendszere, x db dimenzióval), persze nyilván az egymáshoz nagyon közel lévők inerciarendszere egymással összeegyeztethetőek, közösíthető, összekapcsiolódhatnak... de már különböző csilaggok inerciarendszere is független egymástól, pláne az óriási távolságokra lévő galaxisoké, azok eleve nem kapcsolódnak össze. (persze a tömegük hatása azért érezteti magát, a téridő pályákat maguk felé görbítik)

Ugyanakkor ez a tértágulás - elviekben - visszájára is fordítható, ez lenne a térhajlítás, "térugrás" (azaz a tér össze is nyomható, összesűríthető, összenyomható - ilyenkor nem a részecskék lesznek kisebbek, hanem a pillanatnyi helyzetük egymáshoz visszonytva kerülnek úgy közelebb egymáshoz, hogy valójában nem végeznek mozgás, vagyis végeznek, de a saját téridőpályájuk módosulása nélkül, ami szontén nem igaz, mert ahogy közelebb kerülnek egymáshoz nagyobb lesz a kölcsönös tömegvonzásuk is), lásd sci-fi változatát, Warp hajtómű. De hogy ezt mivel, hogyan lehet elérni, az már jó kérdés... ha majd meg tudják magyarázni azt, hogy miért mitől tágul a tér, akkor lesz majd magyarázat ennek inverzére is - aminek óriási gyakorlati haszna lehet, mivel érdemben és belátható időn belül csak így lehet eljutni másik csillagrendszerbe.

Nekem van ötletem miért tágul az tér, monduk azért mert a gravitóció ennek ellenkező irányában a téridő pályákat egy pontba húzza, "hajlítja". Ezt ellensúlyozza valamiképp a folyamatos tágulás... ahogy egy pontból kipattant (kifújódott) az összes anyag a gravitációs erő ellenhatásaként a pontok egymást távolabbra taszítják egymást. De ez nem valami antigravitáció, hanem gravitációtól független és más jellegű hatás. A gravitáció az időben a térpályákat egypontba gyűjti, a tértágulás meg az egyes elemi részecskék maguk körül a teret felfújják akár a végtelenségig. Mindegyik fújja a maga kis lufiját, akárcsak a szappanbuborékok amelyek folyamatosan tágulnak. Ha a buborékok közel vannak egymáshoz akkor képesek - de nem feltétlenül (ez valami véletlenszerű folyamat lehet) összeolvadhatnak egy közös nagyobb buborékba. Ez e buborék akár akkor a is lehet mint egy galaxis és környezete. Viszont a kis buborékok még összezsúfolódva is próbálják egymást odébb és távolabb lökdösni, ami ellen persze a tömegvonzás és a részecskék konkrét mozgási pályái viszont ellenhatást gyakorolnak. Hát valahogy így képzelem ezt az egészet - amit igazán elképzelni tudok csak, de pontosan definiáltan leírni sajnos nem..
Utoljára szerkesztette: Meridian, 2016.06.12. 18:24:18

Én néztem be elnézést. Valóban volt ilyen arány, de tegnap éjfél után már nem fogott az agyam.

A "forró" ősrobbanás modellje feltételez efféle kritikus tágulási sebességet. ;-)

Azért nem, mert rosszul emlékszel. A gravitáció és a tágulás sohasem volt semmiféle olyan arányban egymással ami meghatározta volna, hogy lehet-e univerzum vagy nem. Jól írta BladeW. Az anyag-antianyag kapcsán volt szimmetriasértés. Ennek viszont semmi köze a gravitációhoz vagy a tágulás üteméhez.

Szerinted arról beszéltem? :-) Nem.
Bár már tíz éve nem olvastam a témáról, nem hiszem, hogy rosszul emlékszem. Logikusan gondolva is a tágulás sebessége és a gravitáció aránya roppant lényeges lehetett akkor, amikor az anyaghalmazok kialakultak, majd csillagokká formálódtak. Szerinted nem (és miért nem)?

Sztem ezt kevered valamivel. Nem a szimmetriasértésre gondolsz, ami kapcsán kiderült hogy az anyag-antianyag nem tükörszimmetrikus (8., 9. tizedesjegyben eltér valamilyen tulajdonságuk), és emiatt a tulajdonság miatt maradhatott fent néhány anyag részecske?

"A hangyának ugyanis lehet kisebb a sebessége, mint a lufi tágulásáé. Ellenben a fénysebesség határsebesség, és semmi sem mehet nála gyorsabban."

A lufi tágulása nem sebesség. Nem írható le a klasszikus értelemben vett sebesség fogalmával. Ugyanis az a tér tágulása. A hangya max sebessége pedig ebben a térben elérhető maximális sebesség. Ami lehet nagyobb és kisebb is annál, ahogy a tágulás miatt 2 adott pont távolsága nő.

Te is ugyanúgy kevered a 2 dolgot, mint nagyon sokan. A tágulás ütemére nem érvényes a relelm. sebességmaximuma. Mert az a térben elérhető maximális sebességről beszél. Egy szót sem szól arról, hogy a tér milyen ütemben tágulhat. Ne keverd össze a kettőt, hanem olvass utána kicsit. Neked is javaslom a linkelt előadássorozatot.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.11. 09:42:33

Mint mondtam ténykérdéseken nem vitatkozok, nézd meg újra az előadást.

Csak ez a kép rossz!

A hangyának ugyanis lehet kisebb a sebessége, mint a lufi tágulásáé. Ellenben a fénysebesség határsebesség, és semmi sem mehet nála gyorsabban.

Az csak az infláció korában volt, amikor a tágulás a fénysebességnél is gyorsabb volt, de amit mi mérünk ma, hogy az egyik galaxis akár 0.95c-vel az egyik irányba, a másik 0.95c-vel a másik irányba, akkor ők egymásnak nem 1.9c-vel távolodnak, hanem 0.9987c-vell!!! Épp erről szól a relativitás, a sebességeket nem összeadással kell transzformálni!

Amíg mi nem mérjük fénysebességnél gyorsabban haladónak egyiket sem, addig látni is fogják egymást.

Melyik előadás, hanyadik percében igazol téged? Nem lehet, hogy összekevered esetleg a hosszkorakciós vessző idődilatációs példát a sötét energiával? Persze mindkettőben a tér nyúlik meg, csak éppen másról van szó. Másrészt írtam, nem győzi le a kölcsönhatásokat, a kölcsönhatások nem léteznek akkorra már.

erre magadtól jöttél rá?..
vagy a mónikashowban mondták?
<#idiota>

Dávid Gyula pont engem igazol dzsilett.. már láttam régen is ezt az előadását.

Nagyon súlyos értelmezési problémád van.. nem érted meg azt amit írok?
Miért nem?

Mondom, hogy az van, hogy van egy fényév hossz.. mondjuk egy űrhajóval ezt a hosszt átszeled valamiért.
Majd x idő múlva ez a hossz 1 cmerrel nő a sötét energia hatására.
És amikor visszajössz az űrhajóval, ennyivel tovább tart az út.

Nem azt mondtam, hogy az anyag tágul.. vagy atomok.. hanem hogy a tér.
és szakértők szerint, ha ez a tágulás tovább erősödik.. . akkor könnyen meglehet,hogy a sötét energia hatása legyőzi a gravitációs állandót, és a többi alapvető kölcsönhatást..

de tovább nem vitatkozok.. nincs időm balfaszkodásra.. ha nem értetted meg.. akkor leszarom.. persze te jobban tudod.. valószínűleg képtelenség, hogy ne neked legyen igazad.
Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2016.06.11. 03:52:23

pedig lehetett arról is olvasni, lehet neked kimaradt. még olyan is volt, hogy nem is tágul

VolJin #7 köszi ez hasznos hozzászólás

Így van, ezért van némileg egyensúlyban az univerzum úgy, hogy összeállhattak az anyagok, a planéták de nem roppant össze az egész. Feltételezések szerint (bár a kozmológiában szinte minden az) a tágulás és a gravitáció aránya ha minimálisan (úgy rémlik valami 10 a -9-en mértékben) eltért volna a kezdetekkor pozitív avagy negatív irányban, akkor nem lenne sg fórum sőt, nem lennének égitestek sem. ;-)

Az rendben van, hogy a gravitáció összetartja a galaxisokat a tágulással szemben, viszont a tágulást előidéző hatásnak csökkentenie kell a gravitációt.