Parányi sötét anyag-csillagok rejtőzhetnek az univerzumban

Szerintem Asgh pont arról beszélt, hogy előfordulhat, hogy valamit rosszul számolunk, és az egész sötét anyag elmélet kuka lesz. Jelen esetben ez jelentené a paradigma váltást, hogy sötét anyag létezése nélkül is megmagyarázható, miért nem repül szét a galaxis.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.12.10. 21:11:14

Viszont a sotet anyagrol meg senki nem allitott fol hipotezist, hogy mi is az pontosan, meg csak otleteles van. Egyetlen dolgot allitanak rola, hogy tomege/gravitacioja van, es mashogy nem tudjuk eszlelni
Lehet hogy paradigmavaltas lesz, de a sotet anyag ezek utan is valami olyan lesz aminek gravitacioja van. Akkor is, ha valami teljesen mas lesz mint amire szamitunk, ez a tulajdonsaga elegge fix.

Van a "csillag" szonak egy konkret fizikai definicioja, ami ezt tartalmazza, pont. A barna torpe amugy is "barna torpe" es nem "barna torpecsillag". Es csak akkor lesz csillag, ha beindul a fuzio.

A cikkbeli sotet-anyag csillag eseten pedig kulonosen kilog a lolab, mert csak annyit tudunk rola, hogy olyan urbeli objektum, ami sotet anyagbol van, es a gravitacio testet formal belole. Na ezzel az erovel a fold is egy csillag:)

A hsz-edben meg kevés az "n" :)

túl sok ebbe a ha

"A világegyetem anyagának 80 százalékát az úgynevezett sötét anyag teszi ki, amit jelenleg nem tudunk közvetlenül észlelni és alkotóelemei is ismeretlenek"

A tudósok a matekból indulnak ki, majd azt kísérletileg igazolják általában. A kérdés csak az, hogy a jelenségek viselkednek-e a matematika szabályainak megfelelően, vagy számos jelenség jó közelítéssel leírható matematikai modellekkel, azaz nem minden jelenség viselkedik matematikai modelleknek megfelelően.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.12.10. 15:50:24

Erről van szó.

"Ezért ha találunk valamit, akkor elkezdjük megismerni, felfedezni és nem azt mondjuk, de az nincs ott mert nem illik a képbe."

Én pont az ellenkezőjét állítottam: van egy alapvető elképzelésünk az univerzum működéséről és az észleléseink ezt az elképzelést nem mindenben támasztják alá. Ezért feltételezzük valamilyen semmilyen más módon nem érzékelhető anyag létét. Így viszont az is előfordulhat, hogy ha bekövetkezik egy komolyabb paradigmaváltás a tudományban, akkor nem lesz szükség a feltételezett dolog létére, ergo azt mondhatjuk, hogy eddig azt hittük, hogy van, de később kiderült, hogy nincs.

Pl. ha nem tudunk a Föld forgásáról, akkor joggal feltételezhetnénk, hogy van valami ismeretlen dolog, amitől a víz spirál alakban folyik le a lefolyón. Ez lehet a gravitáció mellett valami extra erő, vagy egy minden más szempontból érzékelhetetlen anyag hatása. Magát a lefolyás jelenségét természetesen sosem kérdőjelezzük meg, viszont a Föld forgásának felismerése paradigmaváltást hoz magával, ami alapján egyértelműen kimondhatjuk, hogy sem extra erő, sem extra anyag nem létezik, csak a modellünk nem volt elég pontos, hogy megfelelő magyarázatot adjon a jelenségre.
Sosem állítottam, hogy azok a jelenségek, amelyek a sötét anyag jelenlétére utalnak nem léteznek, hanem csak feltételezem, hogy később még lehet olyan áttörés a fizikában, ami szükségtelenné teheti a sötét anyag létét a jelenségek magyarázatához.

Halálcsillag :)

Off.: Nem kötözködni akarok, csak segíteni értelmezni! Ezek is csillagok. Sok dolognak lehet megfelelője egy szó. Lehet még hullócsillag, nagyobb szikra, rangjelzés, filmcsillag, írásjel, stb. A lényeg nem az minek nevezzük, hanem mit értünk alatta. A magyar értelmező kéziszótárban legalább 9 értelmezése van ennek a szónak. Egyébként meg nem az a Csillag - csillagászati - szakdefiníciója, hogy saját fénnyel rendelkezzen, barna törpecsillag, fekete törpecsillag sem sugároz saját fényt, csak hogy a legismertebbet említsem. De a csillagászaton belül is sok dolgot hívunk csillagnak ami _nem felel meg_ a csillag definíciónak! Nem a szavak a lényeg, és azt hiszem egy nem szakcsillagásznak meg édesmidegy mit minek hívnak, aki meg érti, az úgy is tudja. A lényeg, hogy mikor használjuk, és mire.


Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.09. 22:34:10

A csillag definiciojanak nem szerves resze az, hogy sajat fennyel rendelkezik? Ne hivjuk mar akkor "sotet csillagnak", mert az oximoron. legyen neki sajat neve.

Az étert azért találták ki, mert mechanikából tudták, hogy a hullámoknak közvetítő közegre van szükségük a terjedéshez. Ez elég középkori gondolkodás, és lerí belőle, hogy nem értették a fény természetét (sem a kvantumfizikát). Ma már ismerjük a fény természetét, és tudjuk, hogy nem szükséges közvetítő közeg. Továbbá az étert közvetetten ki lehetne mutatni, ha létezne. De nem létezik, és maga a feltételezés is abszurd (ma már).

Elég régóta járok ide, mindig elmondom, a sötét anyag nem elmélet, hanem valami aminek tömege van, viszont a három alapvető köleshatásban nem vesz részt. De a tömegét, és gravitációs hatásait tudjuk mérni, csak azt nem tudjuk milyen anyagnak/hatásnak a gravitációját mérjük. Nem újdonság a csillagászatban, sem a részecskefizikában egy ilyen anyag léte. A tudomány mióta létezik, úgy működik, hogy először látunk/feledzünk valamit, de nem tudjuk micsoda. A világ nincs felcímkézve, nincs használati utasítás hozzá. Ezért ha találunk valamit, akkor elkezdjük megismerni, felfedezni és nem azt mondjuk, de az nincs ott mert nem illik a képbe.

A sötét anyagra sok elmélet létezik, ahogy a kutatások egyre jobban haladnak előre, egyre többet zárunk ki, és egyre jobban szűkül a lehetséges megoldások köre. Az axion egy régi elmélet, az újdonság, hogy a számítások szerint képes csomósodni Bose-Einstein kondenzátumként. Ennyi, és nem több. Nem arról van szó, hogy most ez a sötét anyag, ez a sokadik elméleten egy csiszolás. Ez részeredmény, és igazából csak arra jó, hogy vitát generáljon egy ilyen fórumon azok között, akik nem ismerik sem a kutatásokat, sem a tudomány működését. A kutatások majd kiderítik melyik elmélet a helyes, nyugodtan dőlj hátra.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.12.09. 20:33:48

Az éter elméletét és a flogisztont is azért vezették be mert úgy gondolták, hogy lennie kell.

A sötét anyag nem kéne semmire, nincs szükség rá jelenlegi állás szerint a fizikai modellekhez (hacsak nem a galaxis keletkezésekhez ez járult hozzá), de mérések bizonyítják, hogy van valamilyen anyag odakinn.

Szóval pont ellentétes azzal amit mondtál. Nem hasonlítható össze, pont azért mert a sötét anyag nem hipotézis vagy elmélet, hanem mérési tény. Csak nem tudják pontosan micsoda egyelőre. Az éterről viszont semmiféle mérés nem volt. Szóval nagyon nem ugyanaz a kettő.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.12.09. 20:03:02

Azért óvatosabbnak kell lenni, mert üres hely meg ugye nincs.
Tehát nem a teret tölti ki az anyag, hanem az anyag határozza meg a teret.
Az, hogy az étert nem mutatták ki, még nem jelenti azt, hogy nincs.
A húrelmélet szerint pl a húrok sok nagyságrenddel kisebbek a neutrinóknál, és már a neutrinókat is alig tudjuk kimutatni, a húrokat pedig nyilvánvalóan nem. Tehát az éterelméletet nem lehet kidobni az ablakon, legföljebb mivel a méréseknél kimutathatatlan nem kell vele számolni.

Számomra a sötét anyag nagyon hasonlít az éter elméletre. Annak idején feltételezték, hogy a kölcsönhatásokat a teret kitöltő valamilyen mozdulatlan közeg közvetíti, ezzel próbálták a tudomány akkori axiómáinak megsértése nélkül korrigálni a fizikai modellek pontatlanságát.
Később kiderült, hogy nincs semmiféle láthatatlan közeg, hanem a térről, időről és energiáról alkotott akkori elképzeléseinket kell meghaladni.
Ugyanez történt a flogisztron elmélettel, amikor feltételezték, hogy valamilyen láthatatlan életerő segítségével jönnek létre szervetlen vegyületekből szerves vegyületek.
Könnyen lehet tehát, hogy egyszer a sötét anyag is az éter és a flogisztron sorsára jut majd, azaz a sötét anyag létének cáfolatával jutunk el a természetről alkotott alapvető szabályaink felülvizsgálatához.

Nem létezik sötét anyag. Olyan formában semmiképp, ahogy jelen cikk elképzeli.
(szerk) Szerintem.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.12.09. 15:02:41

"A sötét anyag tanulmányozása azért is bonyolult, mert nem lép kölcsönhatásba a hagyományos anyaggal,"

Dehogynem. Gravitációsan, létezéséről éppen a gravitációs hatása alapján lehet tudomásunk. A gravitáció négy alapvető kölcsönhatás egyike. De ahogy látom a cikk végére sikerült leírni.

Túlvilág.