162
-
Nos #122 hát ja,
mindenesetre ha valaki nyomozni akar az alapadatok hitelessége után itt a cikk, nekem őszintén szólva nincs energiám erre
http://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2011/07/article.pdf
-
gforce9 #121 Azzal nincs baj. Azzal van baj ha hamis állításokat támogat. Ha igaz lenne amit mond a CO2 érzékelők nem lennének működőképesek. -
Nos #120 Most a vitán kívül:
Igazából nincs baj azzal, ha valaki meredeknek tűnő, vagy az általánosan elfogadottból kilógó állításokat támogat. Elég sok mindent köszönhetünk azoknak a megbélyegzett sarlatánoknak, és akár az igazi, képzetlen sarlatánoknak is, akik azért tudtak újat hozni, mert vagy nem értettek egyet a mainstreammel, vagy nem is értették a területüket, véletlenül mégis felfedeztek valamit, és ennek mindenféle eseteit.
Végül is a Gyalog-Galopban is kiderült, hogy a meredeknek tűnő logika működött, és a boszorkány tényleg annyit nyomott, mint egy kacsa :)
(jójójójó, ez nem indok) -
#119
XD
Abszolút nem rád gondoltam. De te honnan tudod, hogy helyes vagy helytelen adatbázison alapulnak az eredményei, miért használja ezeket? Aztán ha megtudtad akkor lehet azon vitázni, hogy elfogadod-e azt az érvet, amit mond.
De mert az Origo cikkben valamikor valaki, nem is tudományos publikációban kritizálta azt, aki ezt pl előadta az első ICCC konferencián is és nem dobták ki onnan sem, és ez alapján itt kikiáltani egyből sarlatánnak, csak mert nem egyezik az álláspontjával, na az marhára nem tudományos, vagy minimálisan nyitott hozzáállás.
Szal, van itt pár állítás erre itt az a válasz rá egyesektől, hogy esszüjeség ne is beszéljünk ról. Miért? Mert csalt! Az hogy nem csalt, hogy melyik adatbázist miért használta azt elmondja az előadásában. Megnézted, kérdem? Válasz: nem, mert ez egy sarlatán!
Én vagyok a hülye, pervez mazoista mert szóba állok az ilyen kókler, a tudományt csak messziről ugató faszokkal.
És most újrakezdik. Nem abba kötnek be, amit írtam, hanem abba, hogy kitől van az infó. Hülye voltam, hogy nem saját ötletként írtam le. -
Nos #118 Nexus,figyelj,en nem szeretnek szemelyeskedni,es szerintem nem is tettem. Lehet az elmelet a 2.tol a 999.ik pontig akar tokeletesen kovetkezetes is, ha az elso lepesben nem valos adatokra epit.
Mit csinalnak a boszorkanyokkal?
Elegetik.
Mi eg meg?
A fa.
Es elsullyed-e a fa a vizben?
Nem, uszik rajta.
Mi uszik meg rajta?
A kacsa.
Rendben? Tehat ha ez a no annyit nyom, mint egy kacsa, akkor fabol van, tehat boszorkany.
(gyaloggalop ;) ) -
#117
Ámen. -
gforce9 #116 Úgy látom nem tudsz elszakadni csak vakon hinni ennek a kókler "doktornak" aki hamis alapállításokra építkezik. Ez ezotériaszint. Vitát erre ne várj, mert nincs min vitázni. Ez nálad ezek szerint hit kérdése.
Neked is szép napot ettől függetlenül. -
#115
Hát szerintem meg a víznek marha sok köze van az időjárás modellekhez.
A hagyományos üvegházmodell, csak egy sugárzási fluxus modell a különböző közegekre felületekre, már ebben is szerepel a felhőzet, a felszín/tenger, a légkör, amelyekben a víz különböző halmazállapotokban van jelen.
Egy sima ilyen sugárzási modell nem elégséges az időjárás, mondjuk a melegedés konkrét előrejelzésére, de még arra sem nagyon, hogy az esetleg melegedési, hűlési trendeket kikövetkeztessük. Ezt felismerve kezdte Miskolczi finomítani a sugárzási fluxus modellt, aminek egyik központi tényezőjeként nem a CO2-t, hanem a légkört már csak mennyiségénél is jobban befolyásoló vízet választotta. Fontos volt pl, a légkör infravörös ablakának, átlátszóságának, vastagságának meghatározása. Erről kiderült, hogy hiába növekszik jelentősen a CO2 mennyisége ez az évtizedek során nem változott (mérések szerint).
Aztán a modellhez szintén fontos volt, hogy ne hasraütéssel, hanem egy pontos számítással és ha lehet egy dinamikus összefüggéssel meghatározza a beeső sugárzás szempontjából fontos felhőzet átlagos mennyiségét, paramétereit. Itt azt találta, hogy a légkör párataltalmát a hőmérseklet, magasság, nyomás viszonylatában kifejező, ballonos mérések során megkapott görbék nagyon-nagyon markánsan kiadnak egy standard felhőzetet. Valami 2000 magas, 66%-os, nem emléxem milyen albedójút, egyéb paraméterűt. Az adatokat leíró 3D felülletből ez a paraméter olyan markánsan ugrott ki (ráadásul egyezik a több évtizedes mérésekkel), hogy a jelenség mögött egy valami egyensúlyi értéket, vagy kaotikus rendszer esetén valami attraktort lehet feltételezni.
Ezek azt mutatják, hogy bizony CO2 növekedés ide, hőmérséklet növekedés oda, a légkör továbbra is ha nem is egyensúlyi állapotban, de bizonyos peremfeltételek által meghatározott sztenderd tartományban van, amit alapvetően a víz, és annak 3 fázisa határoz meg.
Na kb ezt kelett volna megértenetek, ha veszitek a fáradtsgot, hogy megnézzétek a belinkelt videót és nem egyből nekiáltok személyeskedni, savazni. Ezeken már lehetett volna akár vitatkozni, is hogy miért nincs vagy van igaza az öregnek.
Természetesen amit megalkotott az csak egy sugárzási fluxus modell, amit egy klíma modellbe be kell illeszteni, ami a globális légkörzést, tenger-áramlási rendszert a levegő, a tenger/szárazföldek hőkapacitását, a köztük végbemenő hő és egyéb energia áramlást stb. stb.
Érdekes, tényező az is pl, hogy miközben a Nap rövidebb hullámú sugárzása viszonylag mélyen lehatol a tengerbe, addig az onnan, vagy a légkörből érkező (pl üvegház hatás) hosszú hullámú sugárzás nem, így az közvetlenül nem is tudja a tengert szinte egyáltalán melegíteni, hanem csak a felszín párolgását segíti. Erre van aki felvetete, hogy ez egyenesen akár még inkább az óceánokat hűtheti is, nem pedig azok melegedéséhez járul hozzá.
Szép napot! -
#114
És ennek mi köze az időjárás modellekhez? Semmi. Ezzel érvelni hülyeség. Ez érdekes, egyedi és speciális dolog, de a klíma szempontjából 0 hatása van, mert olyan nincs, hogy a légkör megáll.... -
Nos #113 Na egy eleg jo temat valasztottatok a vitara :) A viz kondenzacioja eleg bonyolult. Nem csak a homerseklettol es a nyomastol fugg, de pl a felulettol is, annak is mindenfele parameteretol. meteorologiaban pl kulon telitesi goznyomast hasznalnak vizcsepp es jegkristaly eseten, a kulonbozo tipusu aeroszolokrol nem is beszelve. Igy ugye 100 szazalek fole is mehet a teliettseg a megfelelo kondenzacios magvak hianyaban. De ez igazabol az eredeti vitatok szempontjabol annyira nem is erdekes. -
Irasidus #112 Mondom, hogy nem. Nem azt írtam, hogy melegtől kondenzálódik a víz, hanem melegben is tud kondenzálódni a víz. Bár ez így elég pongyola, de hátha így megérted. Ez nem ugyanazt jelenti. Ok?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.22. 22:08:47 -
Irasidus #111 " Ezért a víz felszíne forás nélkül is gázneműsödik. Ez a párolgás. Úgyhogy felejtsd el a száz fokos határt."
Olvasd el még egyszer amit írtam, mert fogalmam sincs mire válaszolsz. Igen, forrás nélkül is légnemű lesz, ügyes vagy, nem mondtam az ellenkezőjét. WTF? Az írtam - várjál a te szavaiddal írom - hogy a forráspont alatt a párolgó víz - ugyanazon a hőmérsékleten ismét csépfolyóssá válhat, ha talál egy felületet amire kicsapódhat. Nem olyan bonyolult amit írtam, kicsit olyanok a válaszaid mintha be lennél rúgva, ittasan nem jó fórumozni.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.22. 22:07:33 -
VolJin #110 De a 91-ben. -
gforce9 #109 most nézem hogy írtad, késő van már.... -
Irasidus #108 "Ne haragudj, dí írsz olyan meredek dolgokat, hogy a melegtől kondenzálódik a víz."
Nem írtam olyat. -
Irasidus #107 "Fizikai modell nincs. Statisztikai lineáris modell az van. "
Egyetértek, nem létező, csak általad használt modell típusok, és követelmények valóban nem léteznek. Ez megint csak kijelentés, ráadásul általad kitalált modellekkel. Ez okoskodás, ráadásul buta okoskodás. Most komolyan, amikor leírtad ezt a hülyeséget, úgy gondoltad majd én nem veszem észre, hogy blöffölsz? Tényleg ennyire hülyénk nézel? Kösz szépen, nagyon kedves tőled. De, legyen itt egy értelmes magyarázat, nem neked, hanem aki ezt olvassa: A klíma modellek kvantitatív kutatás módszerek segítségével szimulálják a globális éghajlatban végbenő FIZIKAI kölcsönhatásokat, egyensúlyokat és külső tényezők együttesét. Vagyis szimulációs, vagy taktikai modellek ezek, és nem a fenti badarságok. Ezek lehetnek egyszerűek, vagy baromira összetettek. Statisztikát, statisztikai adatokat mindenhol használunk ahol nagyszámú mintavételezés szükséges, illetve sztochasztikus rendszerek esetében. Ezt különböző statisztikai módszerekkel szerezzük be, és bizony az adatgyűjtés, és statisztikázás is modellezést kíván, de maga az globális éghajlat modellje fizikai paraméterek együttesét figyelembe kell venni. De ezenkívül használnak még, gráfokat, valószínűségi eloszlást, és kismillió módszertani eszközt.
Amúgy mutathatnál nekem egy "statisztikai lineáris modellt", mert ismerem a szavak jelentését, és így ennek semmi értelme de előbb nagyon kíváncsi vagyok mit linkelnél be ilyen címszó alatt. -
gforce9 #106 Annyiban igaza van, hogy ahhoz bizonyos energiaszint kell hogy 1-1 vízmolekula ki tudjon szakadni. No meg persze az egész attól is függ, hogy a levegő adott hőmérsékleten épp mennyire telített. Ugye 100% páratartalom fölött már hiába párolog a víz, ugyanannyi ki is csapódik és visszahullik.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.07.22. 21:44:20 -
VolJin #105 Ne haragudj, dí írsz olyan meredek dolgokat, hogy a melegtől kondenzálódik a víz. A kepler-féle bolygótörvényekről, ha álmomban felkeltenek, akkor sikítok egy négyjegyű függvnytábláért, míg te merev részegen is vágnád. De a thermodinamika nem a te asztalod. Meg ahol a kémia és a fizika metszi egymást az sem. -
VolJin #104 Valójában ez sem igaz. Alapvetően kevered a párolgást és a forrásból adódó halmazállapotváltozást. Megértem, mert a víz egy nagyon speciális anyag. Nem olyan, mint amit egy általános iskolás gyermek elképzel. Nem arról van szó, hogy V alakzatként gurulnak egy mson a víz molekulák, mint bármely más anyagnál, hanem úgy pár tucat vízmolekula alkot egy coportot egy gömbszerű formába szerveződve, és ezek gurlnak egymáson. Ebből adódik az összes furcsa tulajdonsága. Ha a tiszta szennyeződésmentes vizet lehűtöd mínusz negyvenkét fokra úgy, hogy nem érik külső fizikai rezgések, folyékony marad. Megbököd ezt a túlhűtött vizet, és azonnal megfagy. Vannak még írdekes tulajdonságai
Ha egy üveg olajat kiöntesz, az ott marad egy év múlva is, ha nem orralod fel. A víz simán elillan, elpárolog. Ezekből a gömbszerű pár tucat molekulát tartalmazó strúktúrákból kiesnek, és gyszerű gázként viselkednek. Ezért a víz felszíne forás nélkül is gázneműsödik. Ez a párolgás. Úgyhogy felejtsd el a száz fokos határt. -
VolJin #103 Tudom. Általában baromira ugyanaz a véleményem minderől, mint neked, de ebben a klíma kérdésben tök más állásponton vagyunk. De így szép a világ. :-) -
VolJin #102 A relatív páratartalomról hallottál már. Lehet, hogy újdonság lesz neked, de ha egy pohár vizet kiraksz szobahőmérsékleten, és ha a páratartalom nem haladja meg a relatív páratartalmat, illetve annak 100%-át, a víz ektűnik a pohából. Ez idő kérdése. Szóval nem szüksíges 100 fokon forralni a vizet, ogy elillanjon. Tudom, hogy ezt így alapvetően tudod, csak az a baki, hogy fejben ezeknek az információknak a levezetése még nem mígy neked Más a szakterületed...
-
VolJin #101 Minden hőmérséklethez és nyomához trtozik egy kicsapódás nélkül felhalmozható vízmennyiség. Ezt úgy nívezzük, hogy 100% relatv p0ratartalom. A hőmérséklettel ez csökken, így a hőmérséklet csökkentésévelbkondenzálódik a víz egy része. Elhiszem, hogy csillagászatban az amatör műkedvelő fílett vagy, és majdnem professzor, de anfizika egyébb területein vannak hiányosságaid. -
VolJin #100 Csillag0szati cokludok is vannak, mert a d forgástengely és a keringési sík által bezárt szög nem kondtans. -
VolJin #99 Fizikai modell nincs. Statisztikai lineáris modell az van. -
#98
Férfias válasz, kiscsibe!
;)
Elkaszálták a TDK publikációdat, vagy miért vagy így magadba zuhanva?
Mesélj! -
Irasidus #97 ![]()
-
gforce9 #96 "FAIL! A föld nem izolált rendszer, nem igaz rá az energiamegmaradás tétele."
Te kevered azzal a fogalommal, hogy nyílt termodinamikai rendszer. Nyílt rendszerre is igaz az energiamegmaradás, csak nyílt rendszer esetén a külső hatások a rendszerben olyan változásokat idézhetnek elő, ami zárt esetén nem történhetne meg. Amúgy zárt termodinamikai rendszerről a valóságban ritkán beszélünk mert a valóságban elég ritka :)
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.07.22. 18:12:14 -
#95
Slác, pattanjál már le a magaslóról!
Hányszor húztak meg termodinamikából, amikor olyanokat írsz, mint a #60-ban.
Visszaveri mi!!!?
;)
Azért azt tudod, nem gondoltam volna, hogy nekem kell védenem a tudományos intézményrendszer csúcsát jelentő MTA-t, vagy olyan alaptételeket, mint az energiamegmaradás VELED szemben.
Jéééézus!
XD
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.22. 18:07:02 -
Irasidus #94 Off: Tengerszinten, de ezt azt hiszem ezt mindenki tudja... -
#93
Írjuk már oda mindig, hogy milyen nyomáson, mert ebben a formában hülyeség... -
#92
Általában jó dolgokat írsz,de most akkora ökörséget, hogy beszakad bazmeg a fórummotor. Olyan egész Földre kiterjedő és olyan sokváltozós modellek futnak szuperszámítógépeken, hogy ihaj. Te meg úgy kezdeled, mintha a probléma egy kétváltozós függvény lenne. Eszemgfaszom megáll.. -
Irasidus #91 Igen, 100 fok alatt a víz kondenzálódik, kicsapódik, és tudomásom szerint akármilyen meleg van, ennyire azért nem meleg a légkör. Vicces nem igaz? Apropó:
"FAIL! A föld nem izolált rendszer, nem igaz rá az energiamegmaradás tétele."
Az energiamegmaradás tétele mindenre igaz. -
fszrtkvltzttni #90 "A Co2 ami vízgőzzel ellentétben nem képes kikondenzálni a légkörből, ha túl meleg van."
Mi a fasz?! Kikondenzál a melegben? LOL -
Irasidus #89 "Tudod, az a kibaszott probléma, hogy a klímakutatók minden tekintetben telibeszarják és telibehugyozzák a tudományosság kritériumait."
Egyet tudok, te ezt két ok miatt sem tudhatod: egyrészt nem vagy klímakutató, hogy tudd mi folyik ott, másrészt a tudományos módszert azt sem tudod, eszik vagy isszák. Plusz ami amiket eddig összehordtál, az köszönő viszonyban sem volt a tudományos módszerrel, az mind kijelentések halmaza volt. Mint ahogy ez is.
"A modeljeik kimerülnek annyiban, hogy ha 10%-al nőtt a széndioxid koncentrációja egy időponthoz képest, a hőmérséklet meg két fokkal, akkor készítenek egy függvényt meghatározott meredekséggel, és a modellbe ha azt írod, hogy további 10% CO2, akkor további két fok, azt kakukk."
Mutass egy elfogadott klíma modellt ami kimerül ennyiben. -
fszrtkvltzttni #88 "olyan "felesleges" és "új" elveket bevezetve, mint pl. az energiamegmaradás tétele."
FAIL! A föld nem izolált rendszer, nem igaz rá az energiamegmaradás tétele.
Az meg hogy a CO2 szint emelkedése nem változtatja meg az elnyelést ütközik a Beer-Lambert törvénnyel.
Ez Egey 2. -
VolJin #87 "ovábbá vízgőzből FELHŐ lesz ami hűti a légkört,"
Aszta, mik nem vannak? -
VolJin #86 Tudod, az a kibaszott probléma, hogy a klímakutatók minden tekintetben telibeszarják és telibehugyozzák a tudományosság kritériumait. A modeljeik kimerülnek annyiban, hogy ha 10%-al nőtt a széndioxid koncentrációja egy időponthoz képest, a hőmérséklet meg két fokkal, akkor készítenek egy függvényt meghatározott meredekséggel, és a modellbe ha azt írod, hogy további 10% CO2, akkor további két fok, azt kakukk.
Egy sokváltozós kaotikus rendszernél aki statisztikázik, az hülye. -
Irasidus #85 "Na ez az, ami nincs."
Nincs klímakutatás? :D
"Annyi van, hogy két grafikon egymás mellett, megállapítanak egy korrelációt, és kész. "
Mese délutánt tartasz? -
VolJin #84 "Nagyon egyszerű eldönteni, kutatással."
Na ez az, ami nincs. Annyi van, hogy két grafikon egymás mellett, megállapítanak egy korrelációt, és kész. -
Irasidus #83 Nagyon egyszerű eldönteni, kutatással. Amit te eddig itt előadtál az ha finom akarok lenni a te fantáziád szüleménye, ha durvább akkor kijelentések halmaza, ami szöges ellentétben áll a tudomány eddigi eredményeivel, másrészt semmivel sem támasztottad alá ezen kijelentéseidet! Tehát az egyik oldalon vagy te aki a legelemibb fizikát is meghazudtolja és mindenféle hagymázas ökörséget ír bizonyíték nélkül, és van a klimatológia tudománya aki bizonyítja az állításait.
Vízgőz:
Olyan vagy mint egy gyerek, aki rácsodálkozik, jéééé a vízgőz is üvegházhatású gáz, és ez teszi ki a üvegházhatású gázok 95%? Akkor tuti biztosan az okozza! Hát persze, erre biztosan egy kutató sem gondold, csak te aki olvasott két sort róla! Most ezen sírjak, vagy röhögjek? A légköri páratartalmat a légkör korlátozott mennyiségben képes felvenni(!) a légköri vízgőz 1% telítettségen túl kicsapódik. Továbbá vízgőzből FELHŐ lesz ami hűti a légkört, ezért nem tud önmagában felmelegedést produkálni, csak hőt megtartani. Arról nem beszélve, hogy a vízgőz nem egyenletesen oszlik el a Földön, így földrésznyi száraz helyek vannak, ahol a hő ki tudna szökni, de nem tud, mert van ott még valami. A Co2 ami vízgőzzel ellentétben nem képes kikondenzálni a légkörből, ha túl meleg van. Ezért a vízgőz pozitív visszacsatolásként melegíti a Földet, minél melegebb van, annál több vízgőz van a levegőben.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.22. 16:20:42
