Egy lehetséges magyarázat az anyag eredetére
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Minden anyagi és antianyagi részecskében eredendően kell lennie legalább egy fotonnak?"
Nincs bennük foton. A fotonok nem anyagi részecskék, hanem kölcsönhatásrészecskék. Nem kijönnek egy részecskéből, amikor az bomlik, energiát veszít, hanem teremtődnek. Ha egy elemi anyagi részecske ütközik egy másikkal, akkor valójában soha nem ütközik vele. Egyszerűen elkanyarodnak egymás mellett, és a mozgási energiájuk változásával egyenértékű foton teremtődik, ami elviszi a részecskétől az adott energiát. Nem a részecske anyagi része bocsátja ki, hanem az energiája alakul át fotonná.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.03.04. 12:18:08
Itt van a kísérlet leírás, itt is említik mint utólagos konklúziót. Az a pontosság nem a tömeg méretére hanem a gravitáló és a tehetetlen tömeg különbözőségére vonatkozik, illetve annak egyezésére. Kellően pontos volt az a mérés ehhez.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.03.04. 12:03:36
Bubu: senki nem tudja. Mr Higgs által feltételezett részecskék amik tömeg tulajdonságot kölcsönöznek az amúgy tömeg nélküli részecskéknek. Mivel fogalmuk nincs mi lehet a tömeg és honnan ugrik elő, ezért rángatták elő a higgy mezőt.
Megpróbálták előállítani de nem ment, átnyálazták a CERN-ben a teljes rendelkezésre álló energiatartományt és nem találtak semmit. A végén valamit mondani kellett hova költötték a rengeteg millió ajrót, így ráfogták valami háttérzajra, hogy íme itt van, már majdnem megtaláltuk. Aztán néhány hónap múlva máshol találtak némi zavart, puklit és szép lassan elültek a hullámok, odaadták a Nobelt ha már előre eldöntötték és itt tartunk most. A Higgset nem találták meg viszont találtak helyette néhány gammát. Ha gombát szedtek volna mindenki jobban jár.
A tömeg tulajdonság a valóságban akkor áll elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak és amit a fénysebességgel keringő energiarészecskék tehetetlensége okoz.
Definíció szerint is: a tömeg a testek tehetetlenségének mértéke.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
Egy hím méhecske buzdító szavai: "Szorgos népünk gy?zni fog, 'cause HERE I am!"
Vicces, hogy egy élő kutatási témát tartasz eldöntöttnek egy egyszerű ismeretterjesztő videó alapján. :-D
Az elektron két tömeg nélküli elemi részecskéből áll,
1. graviton
2. negatív elektromos töltésrészecske.
A proton hasonlóan épül fel,
1. graviton (az előbbi tükörképi párja)
2. pozitív elektromos töltésrészecske (a negatív tükörképi párja)
Miféle elektródára gondolsz? Nincs olyan jelenség, rendben van, de ez csak azt jelenti, hogy zagyvaságot gondoltál ki. Okosabb ha először megpróbálod megérteni miről van szó, jó?
Ne kapkodj a cáfolódással, mert ez így nem fog menni.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.03.03. 21:18:10
A graviton pedig megvan, egy párszor elmondtam már, a spinon az. De te csak szajkózzad a butaságaid. Attól nem lesz okos, hogy többen szajkózzátok, ám.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
Ha mégis lenne ott valamiféle (elemi) részecske, akkor az csak a graviton lehet. Higgs bozon semmiképpen, mert a tömeg akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak. Nem kell hozzá higgs bozony. Bizony.
39: Nem. Fordítva van, minden fotonban benne van egy anyagi és egy antianyagnak minősülő részecske páros. Csak nem minden fotonból lehet kiszedni, pontosabban a nem megfelelő energiájú foton ha megáll és szétesik akkor nem lesz belőle stabil részecske. Csak akkor lesz belőle stabil részecske, ha az alkotórészek körpályára tudnak állni. Ekkor ugyanis nem mennek sehová, csak ott egyhelyben pörögnek (keringenek). Ettől stabil egy részecske: nem megy sehova.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.03.03. 20:29:31
Minden anyagi és antianyagi részecskében eredendően kell lennie legalább egy fotonnak?
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
Ennek a mondatnak nincs értelme természettudományosan.
Milyen tünetei lehetnek a holoklausztrofóbiának? Körülzárva érzem magam egy t?lem idegen népség helyben és id?ben távoli félelmeit?l.
Az anyag-antianyag megsemmisülése 100%-ban átalukál energiává, amit fontonok közvetítenek. Fotonokból nem lehet anyagot építeni...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.03. 12:02:06
Az 1600 évek akkori elmélete nem egyenlő a mai értelembe vett elmélettel. Teljesen mást értünk alatta. Az akkori tudomány és mai tudomány között óriási különbség van. Nonszensz példa. A Michelson-Morey kísérlet célja az volt, hogy megmérjék a Földnek az éterhez, illetve az abszolút térhez viszonyított sebességét, és nem a térben lévő anyagokhoz. Szerintem nézz után ennek (is).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.03. 12:03:30
http://alpha.web.cern.ch/
bővebben:
https://www.youtube.com/watch?v=YTduBmQyXSg&list=PLoUBmOYq8c2jP4HIT_MdVwUznYDt9ZXe2
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.03.03. 09:00:06
Ha az antianyag antigravitálna, akkor Eötvös kísérlete anyagfajtától függően szórást mutatott volna, mert nagyon pontosan mért. Persze ennek csak akkor számoltak utána, amikor már tudtak az antianyagról és a viselkedéséről. Rájöttek, hogy már ennek az ingás kísérletnek ki kellett volna mutatnia, ha antigravitálna az antianyag.
😊
Szal szerintem maradjunk annyiban, hogy nem a régi elméleteket, hanem régi kísérleteket, méréseket építik be az új elméletek.
Tudományos elmélet adott időben annyi van mint a pelyva, az új elméletnek van miből táplálkoznia. De a nagyobb fordulatnál a mainstream elmélet bizony bukta.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
A rajzolgatások szintén. Az egyenletek hasonlósága se véletlen, ennek is meg van az oka, de nem az amit a film sugall. Bullshit az egész, és ha éveken át tanultad volna, talán te is így látnád.
Minden korábbi felvetés a történelemben baromság volt. Azért valahogy mégis haladunk előre vagy valamerre és ez a lényeg.
A kérdés, hogy mi a baj a CP szimmetria sertéssel, és miért jobb ez.
Egy kérdés a tájékozottabbakhoz... Pozitron keletkezik a Napban, amikor egy proton neutronná válik, ami kiolt egy elektront. Így eltünteti a proton töltését, és egy elektront is, ami a neutronnak nem kell, és feleslegként halmozódnának fel a csillagokban, ami baszott nagy villámlásokhoz vezetne idővel, illetve széttaszítaná a galaxisokat. Na de a szimmetria sértés miatt időnként nem pozitronnak, hanem elektronnak kellene keletkeznie, ami ugyanezt okozná, csak sokkal lassabban.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
Mostanában jobb szeretem a több szellemi kihívást jelentő műveket.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.02. 15:38:07
A Fred Hoyle-féle álladó állapotú univerzumban vetette fel a folyamatos anyagkeletkezést. Ezt mára megcáfolták, matematikailag is. A keletkezett részecskék nem hosszú élettartamúak, és Hoyle-féle univerzumhoz protonok meg neutronok keletkezése szükséges, fotonokkal, neutrínókkal, meg béta részecskékkel nem építesz csillagot.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.02. 14:12:05