154
-
Ragnaar #114 " a gravitáció pusztán a téridőnek a görbülete, amelyet a tömeggel rendelkező testek okoznak. Igaz ugyan, hogy 1993-ban Russell Hulse és Joseph Taylor rádiócsillagászok a PSR 1913+16 jelű kettőspulzár felfedezéséért Nobel-díjat kaptak, ami a gravitációs hullámok kisugárzásával történő energiavesztés közvetett kimutatásával a relativitáselmélet mindmáig legbiztosabb igazolása, de a fizikusok régóta szeretnék ellenőrzött laboratóriumi körülmények között kimérni a téridő hajlását és csavarodását." -
#113
Hol látod itt a tér (hajjaj, a téridő) görbülését, koma?
A fényút görbül, a fény által megtett pálya nyomvonal görbül, mint ahogy az ágyúgolyó trajektória is görbe.
De nem is ezt kérdeztem, hanem ezt: mikor és kik mutatták ki a tér létezését ???
A létezését bogaram, a létezését ha érted egyáltalán ezt a rövidke mondatot. -
Irasidus #112 "Érdekelne mikor és kik mutatták ki a tér létezését, ami meg tudna görbülni, ha lenne. Kisérlet ? netán közlemény ?"
:D
![]()
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.10. 08:39:24 -
Irasidus #111 A Newtoni "fizika" vagy gravitációs törvénye egy határesete az Einstei féle relativitás elméletnek. Jó közelítést ad bizonyos esetekben, de nem minden esetben használható ha valóságod akarod leírni. Klasszikus és idealizált esetben valóban súlytalanság van, de ugye ez nem gravitáció leírása, vagyis relem értelmében ott a legerősebb a gravitáció. Továbbá a jól ismert képlet is csak tömegpontokra alkalmazható, ami ha az égitestek pályát akarod leírni akkor jó közelítést ad, viszont a Föld nem tömegközéppont hanem kiterjedt tömeg. Ehhez integrálszámításra van szükség, és a Shell-tétel kell alkalmazni. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű, mivel a Föld nem gömbszimmetrikus, és a gravitációs és tömegközpont nem esik egybe. De, hogy a kérdésedre is válaszoljak a Föld középpontjába tett gyorsulás mérő (tehát Newtoni értelmezésben) 1,75 pGAL mutatna. A pGal a gravitációs gyorsulás, amit nem győzők hangsúlyozni, hogy nem a gravitáció.
"a neutroncsillag sűrűségig van modell. Ha az összeomló csillag ettől is sűrűbbé válik és tovább omlik össze, no erre már nincs elmélet, mert együttesen kellene figyelembe venni az áltrel és a kvantumfizikai törvényeit, de ez még egyelőre nincs meg."
De van, neutroncsillagnál sűrűbb anyag is létezik, illetve ebből égitest is elképzelhető. Pl.: kvarkcsillag, preoncsillag, stb. Egészen a Planck-hosszig értelmezhető. -
#110
Persze, hogy szándékosan ilyen. Ha egyetértene veled (= velem) akkor 6 másodperc alatt hülyét csinálnék belőle. Ezért találja ki, hogy a gravitáció nem jelenti a gravitációs gyorsulást (okozó jelenséget).
Így kénytelen azt a marhaságot erőltetni, hogy a gyorsulást nem erő okozza, biztos nem járt elemi iskolába, ahol tanítják mi okozza a gyorsulást: a=F/m
Aztán azt hazudja, hogy "valójában a gravitáció térgörbület"
Érdekelne mikor és kik mutatták ki a tér létezését, ami meg tudna görbülni, ha lenne. Kisérlet ? netán közlemény ?
Mert ha nincs ilyen, akkor nem illene két lábbal ráállni erre a hülyeségre, ám.. -
Ragnaar #109 Igen a hasonlítás, szemléltetés a megfelelőbb szó rá. -
Ragnaar #108 Itt arra gondoltam, hogy pl. a fény sem tud kiszökni a feketelyukból.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.03.08. 19:30:51 -
gforce9 #107 "asztalterítőszerű hálóval modellezték"
Inkább hasonlítás ez nem modellezés, mert a teret, illetve téridőt görbülve nem igazán lehet lerajzolni. Fekete lyuk esetében ez a görbülés lényegében akkorává válik, mintha az a bizonyos terítő ott kiszakadna. Azt ki tudjuk számolni, hogy a beeső anyag hogyan viselkedik a fekete lyuk eseményhorizontját átlépve és közelítve a középponthoz. Igaz a középpontban már nincs leírás. Ami a problémásabb, hogy az anyag összeomlása fekete lyukká, na azzal van a gond, arra csak kb. a neutroncsillag sűrűségig van modell. Ha az összeomló csillag ettől is sűrűbbé válik és tovább omlik össze, no erre már nincs elmélet, mert együttesen kellene figyelembe venni az áltrel és a kvantumfizikai törvényeit, de ez még egyelőre nincs meg.
Jelenleg, mivel nem tudunk olyan kölcsönhatásról, ami megállítaná valahol az anyag összeomlását, elviekben matematikai ponttá húzódik össze, de természetesen ez nem biztos. Ez még egyelőre a tudomány határterülete. -
gforce9 #106 Szándékosan vagy iylen... nem is tudom mi? Mondtam, hogy a newtoni fizika szerint. Eleve erről volt szó. Te hoztad be az áltrelt, marhára nem volt szó róla, de mindegy. A newtoini szerint meg marhára nulla ott a gravitációs gyorsulás is, mert az eredő gravitációs erő is. Nem vettem át semmilyen hülyeséget. A newtoni fizika szerint mégis mekkora egy testre ható gravtációs erő a föld középpontjában?
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.03.08. 17:29:53 -
Irasidus #105 Anomáliák alatt relativisztikus effektusokra gondolsz? Igen, azok a gravitáció hatásai, de nem anomáliák, természetesek... -
Ragnaar #104 Igen, valami rémlik a térgörbületről láttam videot, ott gyakorlatilag a teret egy asztalterítőszerű hálóval modellezték , és egy bolygó saját maga körül és egy elég közeli bolygó körül is megváltoztatja a teret, kb. mintha belenyomódna a felületbe, sűrűsödést okozva a bolygóhoz közeli tér'hálón'. És akkor a fekete lyuk középpontjának közelében is azért vannak anomáliák, mert a tér nagymértékben meggörbül a jelentős gravitációs hatástól ? -
Irasidus #103 A gravitáció nem nulla a Föld központjában, leírtam miért. Átvettél egy hülyeséget, leírtam miért. Ennek ellenére még mindig vonzásról, meg gravitációról beszélsz, holott itt nehézségi gyorsulásról van szó. -
Irasidus #102 Nem. A gravitáció nem vonzás, és nem erő, és nem csak a tömegtől függ. Viszont igen a távolság négyzetével csökken, hozzátenném anyagmentes térben. Kifejtem! Analóg módon lehet erőként kezelni, ami jó közelítést ad. De(!) valójában a gravitáció térgörbület, avagy potenciálgödör a térben. Einstein, 10 metrikus tenzora írja le a gravitációt és ebből csak az egyik a tömeg. -
Ragnaar #101 A gravitáció (az általános tömegvonzás) az ugye a távolságtól és a tömegektől függ elvileg (Ott ahol még egyszerű az élet.) -
#100
"..írd le azt a kölcsönhatást, ami a neutroncsillag sűrűségén túl megállítja az anyag összeomlását."
1. a neutron nem golyó, hanem egy elektrontóruszba pattintott protontórusz.
2. az atommagban is ilyen formában van a neutron
3. ha bomlik a neutron minő érdekes, protonra és elektronra bomlik
4. a neutroncsillag NEM szoros térkitöltésű, a neutronpálcikák összevissza állhatnak és köztük távolság lehet.
5. a fekete lyuk anyaga IS neutron, ami a nagyobb nyomás miatt sűrűbb lehet
6. maga a neutron állítja meg az összenyomódást, amely NEM tart a végtelenbe
7. a nyomóerő 1.2x10^44 newton, ez a DVAG gravitonok nyomóereje, nem tart a végtelenbe
8. a fekete lyuk közepén a gravitációs hatás nullához tart, nem tart a végtelenbe, ezt minden elemi iskolás tudja
9. nincs semmiféle anyag összeomlás, maximálisan 1.2x10^44 newton erő nyomja össze a neutronokat
10. kakukk -
gforce9 #99 Amúgy tudod mit lesz*rom. Ezzel kellett volna kezdenem. -
gforce9 #98 Akkor légyszíves írd le azt a kölcsönhatást, ami a neutroncsillag sűrűségén túl megállítja az anyag összeomlását. Ja hogy ilyen kölcsönhatásról nem tudunk? Hoppá..... mesemondó -
#97
..amikor az anyag egy matematikai pontba hullik össze..
Na látod, erre a marhaságra nem is kell matematikai modell, ami nektek van az meg nyilván erre sem jó, mert végtelen nagyságrenddel tér el a várható, minden elemi iskolás által ismert valóságtól, mely szerint minden tömeg középpontjában nulla a gravitációs hatás (eredője), tehát semmiképpen nem tartanak az anyag tulajdonságai a végtelenbe.
Ennélfogva nem hullik az anyag egy matematikai pontba, rossz az egész gondolkodásotok.
Még ha lenne is térgörbület (ami nincs), akkor sem tartana szingularitásba, mert a nullához kell tartson.
Ezt minden elemi iskolás tudja. Csak ti nem. -
gforce9 #96 Azért nem alkalmazható, mert nincs rá leíró modell, hogy amikor az anyag egy matematikai pontba hullik össze, hogyan is viselkedik. A modellek elveszítik az érvényességi körüket. A newtoni modell meg eleve nem is játszik, mert ahogy Irasidus is mondta, a gravitációba nem 1 hanem több tulajdonsága is beleszól az anyagnak. A newtoni elmélet pedig csak a tömeggel számol. De tökfelesleges neked magyarázni, mert megérteni sem akarod. -
#95
"Ez viszont nem alkalmazható egy fekete lyuknál."
Miért is nem ???????????????suttyóóóóó??????????tyóóóó?????????????????yóóó??????????
A többi stimmel :)) -
gforce9 #94 Elnézést a rossz fogalmazásért, a gravitációs erők eredője nulla. ÉS ideális esetben a newtoni fizika szerint. Így megfelel? Nem tudom miért belém kötsz, mikor nyilvánvaló, hogy én képben vagyok. A föld gravitációs középpontjában a körülvevő anyag gravitációs ereje kiegyenlíti egymást, egyszerűen fogalmazva egy gömbhéjon belül nulla a testre ható gravitációs erők eredője. Ez viszont nem alkalmazható egy fekete lyuknál. A nehézségi gyorsulás pedig a gravitációs erő miatt lép fel. Ha ezen erő nulla vagy az eredőjük nulla, akkor nincs gravitációs gyorsulás. -
Irasidus #93 A gravitáció és a nehézségi gyorsulás nem ugyanaz. Newtonnál sem. A gravitáció nem nulla(!), a nehézségi gyorsulás elméletileg nulla. Ennek ősszékveréséért általános iskolában karó jár. Csakhogy a helyzet bonyolultabb, mivel a Föld gravitációs és tömegközéppontja nem esik egybe, vagyis soha nem lesz nulla a nehézségi gyorsulás. A Föld gravitációs középpontjában a legerősebb a gravitáció, még akkor is ha elméletben súlytalanok lennék. Bár ez nulla nehézségi gyorsulás egy instabil állapot, amit akkor sem lehetne elérni ha a Föld tömeg és gravitációs középpontja egyebe esne. Egyéb nehézségekről, mint nyíró feszültségekről és sűrűségről most nem beszélve, amik szintén a gravitációt és ebből kifolyólag a nehézségi gyorsulást megkavarják ott lent (mivel a gravitáció nem csak a tömegtől függ).
Azt, hogy milyen erős ott gravitáció kísérletileg úgy lehet ellenőrizni, hogy ott a legnagyobb az idődilatáció, amit az áthaladó részecskékkel lehet igazolni. -
gforce9 #92 Fogalmam sincs ezt szajkózza már mióta. Az kb általános iskolás anyag, hogy a föld középpontjában egy testre nulla gravitációs erő hat a newtoni fizika szerint. Hogy ebből hogy akarja beképzelegni, hogy newtoni fizika majd használható lesz egy fekete lyuk esetében a központban.... fogalmam sincs. Dehát látod, csak nyomatja a hülyeségét. -
Irasidus #91 Honnan jön ez a marhaság, hogy a Föld, fekelyuk belsejében nincs avagy nulla a gravitáció? -
#90
Ha minden test középpontjában nulla a gravitációs erő, akkor mégis mekkora tömegű test az aminek a közepében nem nulla a gravitációs erő ? :))
Érted egyáltalán ezt a rövidke mondatot? Naptömeg? 10 Naptömeg? 100? Netán 10 000? Esetleg 10 milliárd?
Tudod, minden elemi iskolás tudja, hogy MINDEN test középpontjában nulla a gravitációs erő :)) Akkor melyikben nem nulla ?? -
gforce9 #89 Dehogy kényelmetlen kérdés. A kényelmetlen jelen esetben az, hogy te azt hiszed, hogy az a legnagyobb matematikai probléma egy fekete lyuk leírásánál, hogy a newtoni elmélet szerint mekkora ott a gravitáció. Jó éjt. Bár nálad már szerintem évek óta az van. -
#88
Ha minden test középpontjában nulla a gravitációs erő, akkor mégis mekkora tömegű test az aminek a közepében nem nulla a gravitációs erő ? :))
Kényelmetlen kérdés ? -
gforce9 #87 Newtonnál tartasz még mindig. Semmi baj. Van akinek ez a max. -
#86
Ha minden test középpontjában nulla a gravitációs erő, akkor mégis mekkora tömegű test az aminek a közepében nem nulla a gravitációs erő ? :))
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.03.06. 21:59:34 -
gforce9 #85 A relativitáselmélet akkor is jó eredményt mond, amikor már a newtoni nem. Pl a műholdainkon lévő órák viselkedése, vagy az egymás körül keringő pulzárok keringési ciklusának csökkenése... vagy a sor végtelen. Mégis sem a newtoni sem az áltrel érvényessége nem terjed ki a feketet lyukak közepére. Ezt mindenki tudja aki kicsit is képben van. Te nem tudod ezt. Nem vagy képben. Hát ez van :) Te ezekkel a jelenségekkel nem vagy tisztában. Mint ahogy azzal sem hogy mi a különbség a súly és a tömeg között. Ja csak megjegyezném a sok felkiáltójel egymás után a suttyók technikája. Azt hiszik ettől a mondandójuk nyomatékosabb lesz. Pedig csak röhejesebb. -
#84
Vigyázz az egészségedre, kösz a választ. Szóval minden általános iskolás tudja, hogy egy test tömegközéppontjában.. nulla a gravitációs erő.
Képes lennél felfogni, hogy ha minden test középpontjában nulla a gravitációs erő, függetlenül a test méretétől, akkor valamit nagyon elkúrtál a relativitáselmélettel ???
Mert a fekete lyuk egy test a sok közül. Csak nagyobb anyagmennyiség van benne.
Aminek a középpontjában NULLA a gravitációs erő !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Röhögjél csak bátran. Magadon.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.03.06. 21:35:01 -
gforce9 #83 Jólenne elhallgatnál te idióta. Minden általános iskolás tudja, hogy egy test tömegközéppontjában a newtoni fizika szerint nulla a gravitációs erő. De te olyan hülye vagy hogy a newtoni fizikát akarod alkalmazni egy fekete lyukra. Ugye nem veszed észre mennyire ostoba vagy? -
#82
egy neutroncsillag középpontjában mekkora a gravitáció ? -
gforce9 #81 Ha tényleg meg szeretnél ismerkedni a jelen fizika állásával, javaslom Dávid Gyula előadásait (youtube-on sok van). Közérthetően az alapoktól kezdve képbe hozza az embert a relativitás elmélettel, a kvantumfizika elvi alapjaival. Lényegében mindazzal, ami szükséges ahhoz, hogy az érdeklődő képbe kerüljön: hol is tart jelenleg a fizika. Ő maga egyetemi tanár és lényegében napi kapcsolatban van azokkal a magyar kutatókkal, akik a CERN-ben is dolgoznak és korunk nagy koponyái. Többek között nem régi magyar eredmény: a proton tömegének kiszámítása és levezetése a kvantumfizikai modell alapján. Nagyon sok érdekességet lehet tanulni az előadásaiból. Néhányat megnéz az ember és az ilyen Astrojan féléket kiröhögi.
UI: Astrojan, majd akkor válaszolok bármire, ha eljutsz arra a szintre, hogy tudd mi a különbség a súly és a tömeg között. Addig pont magasról teszek a képzelgéseidre. -
#80
Az összeroskadás NEM egy lassú fékezési folyamat eredménye (a tágulás sebessége különben fékeződik/lassul, de nem így roskad össze az Univerzum). Az összeroskadás hirtelen folyamat, a teljes Univerzum besöprődik egy nagyranőtt, megszaladó fekete lyukba. Nem a darabjaiból lesz az új Univerzum, hanem a teljes egészből.
Azt kell realizálnod, hogy az Univerzum döntő anyaga a DVAG gravitációs gravitonsugárzás. Ez mindennek a hajtóereje, elképzelhetetlenül nagy energia, ez az energia ami minden mást meghatároz és mozgat. A nyomóerő 1.2x10^44 newton.
Az előző Univerzum besöprődött egy fekete lyukba és amikor elfogytak a töltések (ahol az elektromos töltések vannak, ott vannak az Univerzumok) és már mind a fekete lyukba került bele akkor ez felrobban: ez lesz egy Ősrobbanás.
Az összeroskadást úgy képzeld el, hogy lerántod az asztalról az abroszt a terítékkel együtt. Az összeroskadás sebessége cnégyzet (azt jelölöm ezzel, hogy kábé 1 millió cé). Ez a gravitonáram söpri be az Univerzumot a megszaladó fekete lyukba. -
#79
"Az Univerzum egy előző Univerzum anyagából keletkezett" (ezt nem tudom elkepzelni, hogy egy egesz univerzum osszeroskadjon es annak maradvanyaibol jojjon letre valami, maximum azt, hogy annak valamilyen darabjabol)
Es hova tunt az elozo univerzum, meg annak az elodje ? es igy sorolhatnam a vegtelensegig. Persze lennenek benne raciok, ha az univerzum a "terben" tagul akkor egy ido utan minden eltavolodna rettento messze egymastol, viszont itt is van egy paradoxon, ugyanis kozben uj bolygok csillagok stb keletkeznek tehat nem csak egy ciklikus eloregedes van egy univerzumban. -
#78
Úgy van, a semmiből nem tud keletkezni semmi. Az Univerzum egy előző Univerzum anyagából keletkezett, a hajtóerő a DVAG gravitonsugárzás.
A tér viszont nem keletkezett az ősrobbanással, mert tér nem létezik most sem és nem is létezett soha. A tér egy ember által alkotott fogalom, nem keletkezett hanem definiáltuk. A téridő szintén ilyen, nem keletkezett soha és nem létezik most sem.
A szervetlen természetben nem léteznek fogalmak, az összes fogalmat mi alkottuk meg és csak a fejünkben léteznek mint gondolatok.
geforce: egy neutroncsillag középpontjában mekkora a gravitáció ?
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.03.06. 18:48:57 -
#77
Acsi en nem veletlenul tettem, idezojelbe a semmit. A celzas arra iranyult, hogy valamibol letre kellett jonni azoknak az anyagoknak,ternek stb is, amibol az univerzum keletkezeset szarmaztatjak. A legelso "szikranak" is. De az is mibol jott letre ? Ezert ez egy paradoxon, mert semmibol nem tud valami keletkezni, es most ne a lathatatlan dolgokra gondoljunk, hogy vannak anyagok,elemek stb, amibol valami keletkezhet, hanem a zero anyagtartalomrol. -
gforce9 #76 A Föld középpontjában igen nulla a gravitáció. Egy fekete lyuk középpontjában viszont fogalmunk sincs hogyan működik a gravitáció. Talán utána kéne olvasni a jelen modelleknek, nem csak fantáziálni. Amit te leírsz az fantázia.
"Nem tudod? Ez baj. Pedig ezek a modellek amik szerinted nincsenek."
Azt hogy egy bolygó középpontjában nulla a gravitáció ezt már Newton is tudta. Te a Newtoni gravitációt ráhúzod a fekete lyukakra? Atyaég.......A tájékozatlanság netovábbja. Na mindegy viszlát. Mondom én hogy általános iskolai szinten sem vagy. Nemrég még a tömeg fogalmába keverted bele a gravitációt. Aki ilyenekkel nincs tisztában az inkább menjen tanulni. -
#75
Tévedsz, mint kvázi mindenben.
A fekete lyuk középpontjáról igenis van fizikai modell. A Föld az. Vagy a Nap. Vagy bármelyik csillag.
Tudod mekkora a gravitáció a föld középpontjában ??
Tudod mekkora a gravitációs gyorsulás a Nap középpontjában ??
Tudod mekkora a gravitációs gyorsulás egy neutroncsillag középpontjában ??
Nem tudod? Ez baj. Pedig ezek a modellek amik szerinted nincsenek.
Egy fekete lyuk ugyanolyan objektum mint bármely más csillag, csak persze sokkal nagyobb. De attól a középpontban még nulla a gravitáció, mint bármely más csillag középpontjában. A relelm ide végtelent vízionál ami annyit tesz: a relelm totálisan rosszul fogja meg a dolgot és nem képes határt szabni a végtelenbe szökő egyenleteinek. A nyomó gravitáció mese tud.
