154
-
#1
Na és mi van ha az az antianyag be van zárva valahogy a higgs bozonba?
Ez megmagyarázna mindent,, hova tünt az antianyag
a tömegbe van zárva. -
gforce9 #2 Nincs oda bezárva. Eltűnt. Fotonok formájában szétsugárzott a normál anyaggal találkozva. Ennek a sugárzásnak a fényét mint háttérsugárzás, mérjük is. Létező dolog. Hogy miért maradt kicsivel több anyag és miért kevesebb antianyag az a kérdés. Nem az, hogy hová tűnt. Azt tudják hová tűnt. -
Irasidus #3 Na, most ez miért hír? Ez a megoldás egyáltalán nem új. Tulajdonképpen ebből az írásból nem derül ki, hogy az UCLA fizikusai miben újítottak. -
#4
A vákuum gyakorlatilag a legszimmetrikusabb szubsztancia, tartalmaz anygagi és antianyag részecskéket virtuális részecskék formájában. Egy megfelelő energiájú fotonból tömeggel rendelkező részecske hatására párkeltéssel születik egy részecske és annak antirészecske megfelelője. Eddig is ez volt a tapasztalat, ez tényleg nem új.
De arra azért kíváncsi lennék, hogy ha valószínüleg a párkeltéskor a higgs-bozonok hatására keletkező részecskepárok szimmetrikusak, akkor hogy, és vajon miért, és mennyire általánosan jön létre ez az aszimetria?
Ha ez igaz, akkor ez azt is jelenti hogy a párkeltéskor, ami egy meglehetősen általánosan tapasztalt jelenség, minden tízmilliárdod esetben szimmetria sértés történik, az az anyag/tömeg/töltés keletkezik.
Köszi, mert akkor viszont egyrészt valszeg nem igaz az ősrobbanás sem, mert a steady-state univerzumnak volt egy ilyen feltétele, hogy az anyag folyamatosan keletkezzen kismennyiségben.
Másrészt ez egyfajta meghajtás is lehet. Foton/tömeg nélküli részecskék formájában tárolt energi segítségével tömeget, impulzust hozhatunk létre.
XD
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.03.02. 12:54:20 -
Irasidus #5 Ha pusztán a vákuumról beszélünk, annak nem része az anyagi részecske, csak energiája van. A virtuális részecske csak mint potenciális energiaként van jelen, vagyis a vákuum tulajdonsága és nem valódi részecske. A vákuum nem szimmetrikus. A spontán szimmetriasértésre a vákuum a legjobb példa, hiszen a Lagrange függvény szimmetriáját nem minden esetben teljesíti. Virtuális részecskék számos folyamat során keltezhet, nem csak párkeltéskor. A párkeltésnek a Higgs-bozonhoz semmi köze, legegyszerűbb módja a virtuális részecske párkeltésének az erős mágneses mező. Igen szimmetriasértés történik, van ilyen, nem csak a kvantumfizikában.
A Fred Hoyle-féle álladó állapotú univerzumban vetette fel a folyamatos anyagkeletkezést. Ezt mára megcáfolták, matematikailag is. A keletkezett részecskék nem hosszú élettartamúak, és Hoyle-féle univerzumhoz protonok meg neutronok keletkezése szükséges, fotonokkal, neutrínókkal, meg béta részecskékkel nem építesz csillagot.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.02. 14:12:05 -
gforce9 #6 Javasolnám elolvasásra SImon Sign: A nagy bumm című könyvét. Ott részletesen tárgyalva van, miért is vérzett el a Steady State modell már rég. -
Irasidus #7 Most eset le, hogy egy ilyen cikknél ami nem is szól erről, hogy kerül elő nálad a virulási részecske. Az antianyag nem virtuális részecske, hanem valódi. Teljesen más a kettő, még ha ott is van két ellentétes tulajdonságú részecske (amúgy ott negatív anyagnak hívják az ellentét párját, és nem antianyagnak). Jól összekutyultad itt is a dolgokat. -
Vol Jin #8 Semmi nem utal arra, hogy amit a távcsőben látunk xcsillió fényévre, az anyag, és nem antianyag. Gondolok itt arra, hogy az anyag fölénye az antianyaggal szemben pusztán lokális, mármint mindenhol lokális, csak van ahol az anyag, van ahol az antianyag a domináns, és ennek lenne egy mintázata. -
Hawaii #9 -
Irasidus #10 Igazad van, nem lehet különbséget tenni. Viszont a galaxisok időről időről ütköznek, és az intergalaktikus tér sem üres. Ha lenne ilyen galaxis, az univerzumot egy erős 511 keV sugárzásnak kellene kitölteni, és a Napéval egyező felvillanásokat kellene éjszaka tapasztalnunk, két galaxis ütközése esetén. Mint magad is mondtad nem lehet különbséget tenni, így nem ismeret olyan folyamat ami az anyagot és antianyagot szeparálná, pláne nem mintázatba.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.02. 15:38:07 -
Irasidus #11 A videókon túl létezik egy csodálatos világ, amit könyvek alkotnak. A delúziókon túl létezik egy világ ami a valóságról beszél, úgy hívják iskola. Videókból nem lehet megtanulni, ehhez oktatási intézmények és a könyvek csodálatos világát kellene felfedezni. Nagyon sajnálom, hogy ez nem mindenkinek adatik meg, főleg az írás-olvasás szépségére... Részvétem. :( -
#12
Köszcsi! Olvastam már néhány ilyen könyvet és tudom azt is, hogy miért ment ki a divatból a steady-state.
Mostanában jobb szeretem a több szellemi kihívást jelentő műveket. -
Hawaii #13 Akik számára az érdemi reakció terhes, szívesebben választják a tekintélyelvűség kényelmét. -
Caro #14 Kivétel, ha az antianyag negatívan gravitál. Amit tudtommal még nem tudtak kísérletileg cáfolni. -
Vol Jin #15 Az antianyagra is ugyanazok a törvények érvényesek, pusztán az anyaggal való találkozáskor kölcsönösen megsemmisítik egymást. Pontosabban egymás anyag-antianyag párjai semmisítik meg egymást. Azaz egy pozitron csak az elektront oltja ki. Nem hat másként rájuk a gravitáció.
Egy kérdés a tájékozottabbakhoz... Pozitron keletkezik a Napban, amikor egy proton neutronná válik, ami kiolt egy elektront. Így eltünteti a proton töltését, és egy elektront is, ami a neutronnak nem kell, és feleslegként halmozódnának fel a csillagokban, ami baszott nagy villámlásokhoz vezetne idővel, illetve széttaszítaná a galaxisokat. Na de a szimmetria sértés miatt időnként nem pozitronnak, hanem elektronnak kellene keletkeznie, ami ugyanezt okozná, csak sokkal lassabban. -
BCs design #16 szerintem nagyon pici szinten energia felhőkben kell inkább gondolkodni, nem pedig labda szerű anyagban -
BCs design #17 én arra tippelek hogy az összes antianyag elméletről kiderül majd hogy egy hatalmas baromság -
fszrtkvltzttni #18 "Az antianyagra is ugyanazok a törvények érvényesek" Jó ideje kísérlettel bizonyították, hogy nem teljesen.
A kérdés, hogy mi a baj a CP szimmetria sertéssel, és miért jobb ez. -
lamer the true #19 Az nem baj.
Minden korábbi felvetés a történelemben baromság volt. Azért valahogy mégis haladunk előre vagy valamerre és ez a lényeg. -
fszrtkvltzttni #20 Mégis mit vártál arra a videóra? Attól, hogy kibűvészkeded az E=mc^2-t, azzal nem bizonyítasz semmit. A kinetikus energia képlete E=1/2mv^2 ilyen formájú. Amit a videóban mutatnak az számmisztika.
A rajzolgatások szintén. Az egyenletek hasonlósága se véletlen, ennek is meg van az oka, de nem az amit a film sugall. Bullshit az egész, és ha éveken át tanultad volna, talán te is így látnád. -
fszrtkvltzttni #21 Az a baromság amit írsz. A régi elméletek nem megbuktak, csak korlátozott érvényűeknek bizonyultak. A hagyományos fizika köszöni szépen tökéletesen működik, miközben tudjuk, hogy vannak korlátai. Ahogy a geocentrikus világkép is helyesen írja le a bolygók mozgását. (Legalábbis ugyanolyan pontosan mint a heliocentrikus.) -
#22
Ja meg a flogiszton elmélet is szuperál. Michelson-Morey kísérletekben is bebizonyították, hogy a tér üres szsl fejezzük már abba az agyalgást ilyen antir3szecskékről, meg virtuális protonokról.
:)
Szal szerintem maradjunk annyiban, hogy nem a régi elméleteket, hanem régi kísérleteket, méréseket építik be az új elméletek.
Tudományos elmélet adott időben annyi van mint a pelyva, az új elméletnek van miből táplálkoznia. De a nagyobb fordulatnál a mainstream elmélet bizony bukta. -
gforce9 #23 Ezt már Eötvös kimérte. igaz ő még nem tudott arról hogy kimérte. Ezt csak utólag számolták ki. Dióhéjban: Azt vizsgálta, hogy a gravitáló és a tehetetlen tömeg ugyanaz a tömeg e. Ezt valami 6 tizedes pontossággal kimérte, hogy ugyanaz. Ezt a kísérletet sokféle anyagfajtára elvégezte. Később, amikor felfedezték az antianyagot, rájöttek arra, hogy spontán a normál anyagban is keletkezik bizonyos valószínűséggel (perszer azonnal el is bomlik). Ez a valószínűség anyagfajtától függően más és más.
Ha az antianyag antigravitálna, akkor Eötvös kísérlete anyagfajtától függően szórást mutatott volna, mert nagyon pontosan mért. Persze ennek csak akkor számoltak utána, amikor már tudtak az antianyagról és a viselkedéséről. Rájöttek, hogy már ennek az ingás kísérletnek ki kellett volna mutatnia, ha antigravitálna az antianyag. -
fszrtkvltzttni #24 Hát tizedesjegy az semmi, ha a természetben előforduló antianyagról beszélünk. -
gforce9 #25 Szerintem ezen felesleges vitatkozni, ezt kiszámolták.
bővebben:
https://www.youtube.com/watch?v=YTduBmQyXSg&list=PLoUBmOYq8c2jP4HIT_MdVwUznYDt9ZXe2
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.03.03. 09:00:06 -
fszrtkvltzttni #26 A flogiszton elméletet már a saját korában se fogadták el. Tudományosan megalapozott elméletek, amelyek bizonyítottak, nem lesznek hülyeségek azután se, hogy a tudomány túllép rajtuk. -
fszrtkvltzttni #27 Szerintem is felesleg erről vitatkozni. Nincs annyi antianyag a környezetben. A CERN-ben van antianyaggyár, ahol végeznek (végeztek?) ilyen kísérleteket.
http://alpha.web.cern.ch/ -
emberz #28 Nem valószínű. Sokkal valószínűbb az, hogy az "őslevesben" lévő anyag és antianyag kioltotta egymást, újra energiává alakultak, és ennek "lehűlésekor" már csak egyféle anyag keletkezett, hiszen nem kondenzálódhat valami úgy, hogy közben folyamatosan energiává alakul vissza, törvényszerűen meg kellett maradnia az anyagnak, de ez a kétféle állapotban már nem volt lehetséges, csakis egyfélében. Ha az anyag-antianyag pár megsemmisülése során keletkezett energiából folyamatosan ezek a párok keletkeznének újra, akkor az a robbanássorozat ma is tartana, és sosem jött volna létre a Világegyetem, hiszen még az atomok sem tudnának összeállni. Tehát amikor az anyag már nem az ősrobbanásban keletkezett, hanem az ősrobbanás energiájából fagyott vissza, mégpedig a keletkező anyag és antianyag páros megsemmisüléséből, akkor már csak egynemű anyag lehet, mert az ellentét még az anyaggá való kicsapódást is meggátolta volna. -
Irasidus #29 "Ja meg a flogiszton elmélet is szuperál. Michelson-Morey kísérletekben is bebizonyították, hogy a tér üres szsl fejezzük már abba az agyalgást ilyen antir3szecskékről, meg virtuális protonokról."
Az 1600 évek akkori elmélete nem egyenlő a mai értelembe vett elmélettel. Teljesen mást értünk alatta. Az akkori tudomány és mai tudomány között óriási különbség van. Nonszensz példa. A Michelson-Morey kísérlet célja az volt, hogy megmérjék a Földnek az éterhez, illetve az abszolút térhez viszonyított sebességét, és nem a térben lévő anyagokhoz. Szerintem nézz után ennek (is).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.03. 12:03:30 -
Irasidus #30 "Nem valószínű. Sokkal valószínűbb az, hogy az "őslevesben" lévő anyag és antianyag kioltotta egymást, újra energiává alakultak, és ennek "lehűlésekor" már csak egyféle anyag keletkezett, hiszen nem kondenzálódhat valami úgy, hogy közben folyamatosan energiává alakul vissza, törvényszerűen meg kellett maradnia az anyagnak, de ez a kétféle állapotban már nem volt lehetséges, csakis egyfélében."
Az anyag-antianyag megsemmisülése 100%-ban átalukál energiává, amit fontonok közvetítenek. Fotonokból nem lehet anyagot építeni...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.03. 12:02:06 -
gforce9 #31 Nagy jó, hogy itt a fórumon okosabb emberek vannak, mint akik az ELTE-n tanítanak...... -
Ragnaar #32 "100%-ban átalukál energiává" 
Nah erről van szó.
-
Irasidus #33 Nem teljesen. Azt is írta, hogy ebből anyag lesz. -
Nemzsidó #34 Aszongya: ...anyag-antianyag eltűnik két foton, vagy más~ kibocsátásával... Akkor lesz egy foton, meg egy antifoton, vagyis lesz egy "fény", meg egy pirinyó "sötétség"? Mertugye a fényt azt tudjuk, de honnan van az űr sötétje? Amikor azt mondta az Úr "legyen világosság", mindenhol világosságnak kellett volna gyúlnia... :) -
gforce9 #35 A vakondok teremtéstörténete meg az hogy kezdetben volt a minden és utána az isten teremtett bele egy lukat :) Antifoton nincs amúgy :) A foton antirészecskéje saját maga. -
Vol Jin #36 Nincs antifoton, így nem is keletkezik... Kölcsönhatás részecskéknek nincs antiváltozata, csak az anyagi részecskéknek. -
Vol Jin #37 "Nem valószínű. Sokkal valószínűbb az, hogy az "őslevesben" lévő anyag és antianyag kioltotta egymást, újra energiává alakultak, és ennek "lehűlésekor" már csak egyféle anyag keletkezett, hiszen nem kondenzálódhat valami úgy,"
Ennek a mondatnak nincs értelme természettudományosan. -
Nemzsidó #38 Na jól van, ha nincs antifoton, akkor legyen foton-notof páros, amit úgy képzelhetünk el, hogymivel a fény részecske is, meg hullám is, részecskeként mindig és mindenkor fénysebességgel halad (bár ez közegfüggő), azonban hullámként hol ad "jelet" (fényt, hullámcsúcs, foton), hol nem (sötét, hullámvölgy, not-of). 
(most jómegmondtam mi? :)
-
Nemzsidó #39 Még egy kérdés:
Minden anyagi és antianyagi részecskében eredendően kell lennie legalább egy fotonnak? -
gforce9 #40 Nem, nem a részecskékben van a foton. Megfelelő energiaszintű foton kelthet részecske-antirészecske párt. Például egy elektront és egy pozitront. Ha ezek újra találkoznak, akkor újra fotonná alakulnak. Szétsugárzódnak. Ez, ha sok olyan foton van amelyiknek van ekkora energiája, sokszor mehet oda vissza folyamatosan az át és visszaalakulás. Részecskék és antirészecske párjaik jönnek létre majd újra találkoznak és újra szétsugároznak foton formájában. Jellemzően ez egy esetben jöhet létre, ha az anyag több milliárd fokos, tehát az ősrobbanás kezdeti idejében. Hogy hanyadik másodpercig, passz, rá lehet keresni, le van írva sok helyen.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.03.03. 20:29:31