14
-
ostoros #14 Ezek hibás adatok. Főleg a szén-hidrogének hidrogénné alakítása. Az abszolút nem stimmel. -
turidani #13 A hidrogén üzemanyagcella elvi hatásfoka az égéshőre (HHV) vonatkoztatva maximum kb. 84% lehet, mivel a vízpára kondenzációs hőjét az üzemanyagcella nem képes hasznosítani.
A szénhidrogén hidrogénné alakítása maga is maximum kb. 85%-os hatásfokú lehet, mivel a hidrogén kötési energiája ennyivel kisebb a szén kötési energiájánál.
Tehát az "enzimes" kerozin tüzelőanyagcella elvileg is csak legfeljebb 70%.os hatásfokú lehet.
A szénhidrogénekből ipari körülmények között kb. 70%-os hatásfokkal lehet hidrogént előállítani.
A járművekben alkalmazott üzemanyagcellák kihasználható hatásfoka pedig a nagyobb terheléseknél emelkedő belső veszteségek, a segédüzemi fogyasztás és az indítási/leállítási veszteségek miatt csupán 30-40% körüli.
Tehát a cikkbeli megoldással egy változó terhelésű (pl. járműhajtási) feladatra reálisan csak 20-30%-os hatásfokú áramforrást lehet építeni.
- - -
Jelenleg a kombinált (gáz/gőz) ciklusú erőmű 59%-os hatásfoka a kémiai energiahordozókkal gazdaságosan elérhető legmagasabb áramtermelési hatásfok.
Nem véletlen, hogy a hidrogéntárolással működő energiatároló rendszerekben ma már nem üzemanyagcellákkal, hanem kombinált ciklusú erőművekkel tervezik az áramtermelés megvalósítását.
Dugattyús motorok közül a nagy kétütemű dízel hajómotorok a legnagyobb, kb. 51%-os hatásfokúak.
Tehát a Scania 54%-os fékpadi hatásfoka egyáltalán nem elképzelhetetlen.
Más kérdés, hogy a kutatók az ilyen méréseknél nem mindig szokták a motorhoz tartozó összes segédüzem energiaveszteségét figyelembe venni.
- - -
Vagyis tényleg igaz, hogy az üzemanyagcellák hatásfokban nem előnyösebbek, hanem inkább hátrányosabbak a korszerű hőerőgépeknél.
Igazából csak a korom, CO, CxHy és NOx kibocsátás az, amiben a ma ismert hőerőgépek az üzemanyagcellákkal szemben hátrányba kerülnek.
Utoljára szerkesztette: turidani, 2014.11.14. 14:15:18 -
ostoros #12 Mondtam hogy olvasd el rendesen. A hőenergia hasznosítás ez esetben fűtést jelent. -
teddybear #11 Ezt nem igazán hiszem el, akármi is van leírva. Egyszerűen túl nagy a hatásfok.
Egyrészt a legjobb üzemanyagcellák hatásfoka sem ilyen magas, másrészt még ha a cella működési hőjét is hasznosítják, akkor sem érhetnek el ekkora hatásfokot. Nonszensz.
A legjobb hagyományos hőerőművek teljes hatásfoka körülbelül 35-40%, azaz a betáplált üzemanyag hőenergiája/a kijövő elektromos energia aránya ennyi. Minden egyes hatásfokszázalék növekedés aranyat ér, ha sikerül az a fejlesztés azonnal elterjed.
Viszont ha egy üzemanyagcellás erőmű ekkora valódi hatásfokot érne el, azonnal hagynák a fenébe a régimódi erőművek építését, és rögtön ezt a fajtát kezdenék építeni mindenütt. Épp úgy kiszorítaná a régit, mint a hajózásban a gőzgépet a dízel. De erről szó sincs. -
ostoros #10 Nem. Itt azt írják, ha felhasználnák a hőenergiát is, akkor 85%-ot érnének el. Olvasd el jobban. -
teddybear #9 Itt azért jobb a hatásfok, mert felhasználják a cella működése közben keletkező hulladékhő egy részét is. Autóban gondolkozni kell a szerkezeti súly csökkentésén, mert nem mindegy, hogy mekkora a holtsúly.
Másrészt a nagyobb teljesítménytartományban általában jobb szokott lenni a hatásfok, mert kevesebb az energiaveszteség. -
teddybear #8 Nem túlzok. A Scania a legújabb kamiondízeljéről azt jelentette meg, hogy fékpadon elérték vele az 54,4%-os hatásfokot. Persze nem voltam ott ellenőrizni, de még ha szépítettek is az eredményen akkor is messze jobb eredményt értek el, mint amit te mondasz.
Ami azt illeti, suliban tanultuk annak idején, hogy a II.V.H.-ban az amerikaiak/angolok benzines repülőgépmotorokkal elérték a 38%-os hatásfokot, illetve a német tengeralattjárókba épített dízelek kb. 45%-os hatásfokúak voltak egyenletes(akkutöltéskor) terhelés alatt. Azóta viszont sokat fejlődött a belsőégésű motor.
Természetesen az autók végső hatásfoka ennél sokkal rosszabb, többek között a mechanika belső és külső súrlódása rontja le. -
ostoros #7 Egyébként hőerőművekben felhasználható olyan megoldás, hogy hidrogént csinálunk a kőolajból, és azt használjuk üzemanyagcellában, ami még mindig hatékonyabb, mint az égetés.
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCEQFjAA&url=http%3A%2F%2Fenergia.bme.hu%2F~kaszas%2FEnergetika%2520%28menedzsereknek%29%2Fbesz%25C3%25A1mol%25C3%25B3k%2F%25C3%259Czemanyagcella.pptx&ei=FbxlVMX-KIb5ywPktIKYBg&usg=AFQjCNH21zwsaeHSWbIfmzwkdHueswFWbg&sig2=R_9KxD7vMl8zYu1mU-L0fg&bvm=bv.79142246,d.bGQ&cad=rja
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2014.11.14. 09:32:47 -
ostoros #6 Szerintem inkább te túlzol a belsőégésűek hatásfokával. Sosem volt nagyobb, mint 40%-ék. Ezt hidd el nekem.
Ezen kívül tudok róla, hogy szén-dioxidot bocsájt ki, ne nézz hülyének.
Rendben, elfogadom a 60%-ot, nem néztem utána, de ezzel együtt még mindig 48%-os összhatásfok jön ki ami még mindig elég jó.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2014.11.14. 09:19:58 -
teddybear #5 Fölöntheted mondjuk házipálesszel is... 
az is alkalmas, csak ne használd a gps-t vezetés közben, mert a rendőr esetleg megszondáztatja...
-
teddybear #4 Kissé túlozol az üzemanyagcella hatásfokával kapcsolatban.
A legjobb hidrogéncellák elméleti hatásfoka 75%, de ez csak az elméleti érték, a gyakorlatban kb. 60-65%-os hatásfokkal működnek, de ezek nem építhetők be autókba, mert nem bírják a rázkódást, ráadásul platina a bennük használt katalizátor, ami nagyon megdrágítja a gyártást.
A gyakorlatban használt legjobb üzemanyagcellák hatásfoka körülbelül 60%, ami mindjárt egészen más eredményt hoz.
A villanymotorok szokásos hatásfoka a 10-50kW-os tartományban viszont stimmel, 80-85%.
A belsőégésű motorok hatásfoka a legújabb fejlesztésekkel már 50% fölé is megy, bár ez is laboreredmény, a való életben ezt sem szokták elérni. Ráadásul vannak egyéb, mechanikai veszteségek az autó szerkezeti felépítése miatt, de ezt az elektromos meghajtás sem tudja kiküszöbölni, arra is épp úgy vonatkozik.
Azonkívül ha nem hidrogén az üzemanyag, a cella éppen úgy kibocsát széndioxidot, mint a közönséges belsőégésű motor. Végül is ugyan azt a kémiai reakciót használja mindkettő, csak másként. -
ostoros #3 Pláne, hogy elvileg ha a benzint üzemanyagcellában égetjük el, és utána megy az áram a villanymotorhoz, az még mindig hatékonyabb, mint a robbanómotorban elégetni.
Az üzemanyagcella hatásfoka 80% fölötti vagy több, a villanymotoré is megvan 80%-ék, de akár több is lehet.
Ez így együttesen meg van 64%-os hatásfok.
Szemben a robbanómotor 40 %-ával.
Szóval igen, lehet, hogy ez irányban kellene tekintgetni.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2014.11.13. 23:00:35 -
#2
Nem értem azt sem, hogy miért óckodnak attól, hogy szénhidrogénben tárolják az energiát. Villamos energiát is lehet szerves vegyületekben tárolni. Ha pl a levegő széndioxidjából és vízből állítanak elő ilyeneket elektromos áram segítségével. Sokkal jobb megoldás, mint bazi áteresztő képességű villamos hálózatot kialakítani. Sokkal könnyebben lehetne biztosítani az áttérést a villamos hajtásra, hiszen a benyakúton lehetne a villanyost is tölteni. A villanykocsik ott is terjedhetnének, ahol csak benyakút van és zéró a villanyhálózat, pl Afrika ugye. STB.
Nem tudom, hogy az üzemanyagcella mennyire drága, de ha szerves katalizátorokkal oldják meg, enzimekkel, akkor annyira nem lehet veszélyes, de valszeg olcsóbb mintha a világegyetem összes lítiumából kéne akksit csinálni a villanykocsikhoz.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2014.11.13. 17:31:03 -
#1
Aztán majd a benzinkúton tankoljuk az okosórát?