turidani#13
A hidrogén üzemanyagcella elvi hatásfoka az égéshőre (HHV) vonatkoztatva maximum kb. 84% lehet, mivel a vízpára kondenzációs hőjét az üzemanyagcella nem képes hasznosítani.
A szénhidrogén hidrogénné alakítása maga is maximum kb. 85%-os hatásfokú lehet, mivel a hidrogén kötési energiája ennyivel kisebb a szén kötési energiájánál.
Tehát az "enzimes" kerozin tüzelőanyagcella elvileg is csak legfeljebb 70%.os hatásfokú lehet.
A szénhidrogénekből ipari körülmények között kb. 70%-os hatásfokkal lehet hidrogént előállítani.
A járművekben alkalmazott üzemanyagcellák kihasználható hatásfoka pedig a nagyobb terheléseknél emelkedő belső veszteségek, a segédüzemi fogyasztás és az indítási/leállítási veszteségek miatt csupán 30-40% körüli.
Tehát a cikkbeli megoldással egy változó terhelésű (pl. járműhajtási) feladatra reálisan csak 20-30%-os hatásfokú áramforrást lehet építeni.
- - -
Jelenleg a kombinált (gáz/gőz) ciklusú erőmű 59%-os hatásfoka a kémiai energiahordozókkal gazdaságosan elérhető legmagasabb áramtermelési hatásfok.
Nem véletlen, hogy a hidrogéntárolással működő energiatároló rendszerekben ma már nem üzemanyagcellákkal, hanem kombinált ciklusú erőművekkel tervezik az áramtermelés megvalósítását.
Dugattyús motorok közül a nagy kétütemű dízel hajómotorok a legnagyobb, kb. 51%-os hatásfokúak.
Tehát a Scania 54%-os fékpadi hatásfoka egyáltalán nem elképzelhetetlen.
Más kérdés, hogy a kutatók az ilyen méréseknél nem mindig szokták a motorhoz tartozó összes segédüzem energiaveszteségét figyelembe venni.
- - -
Vagyis tényleg igaz, hogy az üzemanyagcellák hatásfokban nem előnyösebbek, hanem inkább hátrányosabbak a korszerű hőerőgépeknél.
Igazából csak a korom, CO, CxHy és NOx kibocsátás az, amiben a ma ismert hőerőgépek az üzemanyagcellákkal szemben hátrányba kerülnek. Utoljára szerkesztette: turidani, 2014.11.14. 14:15:18