Az eddigi legkeményebb próbát is kiállta az általános relativitás

Nem a gravitáció hajlítja a teret, hanem a jelenlévö anyag, és nem csak a teret, hanem az egész téridöt. A gravitáció ennek a görbületnek az észlelhetö következménye. Ennyit arról, hogy mennyire vagy tisztában azzal hogy miröl beszélsz.

Ami meg az összeesküvés-elméletedet illeti, át lehet írni az általános relativitáselmélet úgy, hogy a gravitációt nem a téridö görbülete okozza, hanem a sík téridö torziója, és ezzel is teljesen komolyan foglalkoznak a tudósok. A geometriában ha egy sík felületnek torziója van, akkor a zárt utak hosszúsága a körüljárási iránytól függöen más, pl. óramutató járásával egy irányban nagyobb lehet, mint az óramutató járásával ellentétes irányban. De gondolom ezt még nehezebb megemészteni mint a görbeséget.

A lényeg, hogy az általános relativitáselmélet felismerte, hogy a tér és az idö egyaránt fizikailag létezö valóság, nem csak segédfogalmak. Valamint azt, hogy a tér és az idö ugyanannak a jelenségnek a két arca: ez a téridö. Ez hasonló ahhoz, ahogy Maxwell felismerte, hogy az elektromosság és a mágnesesség ugyanannak a jelenségnek, az elektromágneses mezönek a két megnyilvánulása.

A téridönek van energiája, és tud kölcsönhatni az elemi részecskékböl álló anyaggal. Az általános relativitáselmélet ezt a kölcsönhatást az anyag makroszkopikus tulajdonságaival írja le. Az anyag energiájától (amiben a tömege is benne van), lendületétöl és nyomásától függ, hogy miképpen görbül/torzul a téridö, ezt az összefüggés Einstein-egyenletnek nevezzük. A töridö görbületétöl/toziójától pedig az függ, hogy az anyag részecskéi milyen pályákon mozognak, ezt a geodetikus egyenletek írják le.

Azért görbülettel számolnak, mert történetileg az jött elöbb, és mert matematikailag sokkal egyszerübb. Mellesleg a torziós írásmód szintén Einstein-töl származik, a görbe tér gondolata neki sem tetszett, dehát az utókor erre az aggodalmára is fütyült.

Nem a véletlen / nem véletlen az egyetlen különbség a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet között. Ha ráeröszakolod a determinisztikus interpretációt a mikroszkopikus jelenségekre, azzal nem oldasz meg semmit. Egyébként pedig a Bell tétel kimondja, hogy a kvantummechanika eredményeit nem lehet olyan elmélettel reprodukálni, ami egyszerre determinisztikus és lokális. Márpedig a megfigyeléseink szerint a természet rendkívül nagy pontossággal a kvantummechanikát követi. Ajánlott olvasnivaló a témában: Jim Baggott: The Meaning of Quantum Theory

Hát azt nem tudom, hogy távsõvel hogyan tudják a közös tömegközéppontot meghatározni pontosan. Bár, ha a keringési síkból látjuk (valószínûleg onnan, hiszen az egymásra gyakorolt hatásuk amit mérnek ilyen irányba esik) akkor a csillagok kerületi sebességet is meg tudják határozni a kék és vöröseltolódásból. A fény frekvenciájának változása elég pontos mérést tesz lehetõvé. Ha pedig megvannak a kerületi sebességek akkor a tömegarány is megvan. Bár lehet teljesen más módszerrel számolnak. Nem vagyok csillagász :)

"Mondjuk azt nem tudom hogy a tömegarányt hogyan állapítják meg a két csillag között"

A kozos tomegkozeppont helyebol a ket csillag kozott. Ha azonos a tomeguk, akkor ez pont kozepen van, egyebkent meg el van tolodva a nehezebb iranyaba. Az eltolodas mertekebol ki lehet szamolni a ket csillag tomegenek aranyat. Egyebkent ez a Fold-Hold viszonyban is igy van, tehat relativ konnyu ellenorizni.

Ha tudjuk a 2 csillag egymástól mért távolságát és a keringési idejüket, akkor a közös tömegközéppont körüli tömegnek fixnek kell lennie. Mondjuk azt nem tudom hogy a tömegarányt hogyan állapítják meg a két csillag között, de gondolom van erre is módszer. Viszon a tömegarány az igazóló számítási képletbe lehet bele sem szól számottevõen.

szerintem itt senki sem beszélt isteni kinyilatkoztatásról, csak arról, hogy még egy megfigyelés ami arra utal, hogy a rel mûködik.
A használt módszer itt a cikkben nincs kivesézve, de ami miatt oly csodálatos a tudomány az az, hogy bárki érdekõdõ megerõsítheti vagy cáfolhatja az eredményt és gondolom akik a kérdéshez érdemben szólni tudnak nem siklanának el egy olyan apróság mellett mint a helytelen számítások vagy önmagukat igazoló egyenletek alkalmazása.
szvsz

"A mérések megfigyelésen alapulnak, a relativitás pedig elmélet, a megfigyelés nem elmélet, érted?"

A kérdés pedig az volt hogy hogyan mérték meg a két csillag tömegét.
Mert ugye megfigyeléssel elég nehéz megmondani hogy mekkora a tömege a két csillagnak, és az sem valószinü hogy alátettek egy mérleget.
Tehát a kérdés adott hogyan állapították meg a két csillag tömegét? A kolléga úr azt gyanitja hogy hogy a megfigyelés eredményét behelyettesitették a rel. elméletbe (vagy egy arra épülõ képletbe) majd a kijött eredményt "visszaosztották" a rel. elmélettel majd megállapították hogy a rel. elmélet helyes. Érted...

A helyes cáfolat pedig az hogy a kutatók nem használták a rel. elméletet vagy bármilyen arra épülõ elméletet a csillag tömegének meghatározásához. A kérdés hogy ez igy van-e?

A saját véleményem meg az hogy ezek a dolgok eléggé vajákosak jelenleg, épp most volt egy cikk hogy nem is annyi a Föld magjának a hömérséklete mint amennyinek eddig gondolták, pedig ez itt van alig néhány ezer kilomérre alattunk, és most akkor gondolj bele mennyire lehet hitelesen megmondani egy 7000 fényévre lévõ csillag paramétereit...

Hol téved nagy távolságon? Sötét anyag. Azt még hajlandó vagyok elhinni, hogy csillagászati módszerekkel nem figyelhetõ meg az anyag bizonyos százaléka, de azt, hogy a sötét anyag a galaxisok 90 %-a az szerintem nem stimmel-

A nagy távolságnál nem kérdés, hogy az elmélet max egy bolhafarokpattanásnyit téved, ami sokmilliomod gyök alatt az elhanyagolható, amit nem ismerünk még elég pontosan, az a legapróbb egységek fizikája, erre vélik a kutatók hogy nem igaz a relativitáselmélet, vagyis nem elhanyagolhatóan fog tévedni, ha egyszer végre beigazolják.
Einstein fel se nézett az égre, és leírta a mindenség fizikáját, csak erre a kérdésre nem tudott választ adni: Mi történhet a fekete lyukban?
Mivel a feketelyukat nem lehet jól megfigyelni, viszont a neutroncsillagot meg lehet, ezért ez a megfigyelés a lehetõ legextrémebb körülmény, ahol a relativitáselmélet és a quantumfizika határait keresni lehet. A neutroncsillag ugyanis egy pár kilométer átmérõjû hatalmas tömegû atom, egymás közvetlen közelébe szorongó neutronok, aminek már csak egy kis plusz anyag kéne és összeroppanna fekete lyukká

A mérések megfigyelésen alapulnak, a relativitás pedig elmélet, a megfigyelés nem elmélet, érted?
Amit megfigyeltek, az igazolja az elméletet, nem elméletileg figyelték meg!<#pardon1>

A nagy távolságon én persze több ezer fényévet értek, nem néhány tucatot.

Szerintem a relativitás elmélet nem nagy tömegeknél, hanem nagyon nagy távolságoknál fog eltérõ adatokat mutatni. Az, hogy extrém nagy tömegeknél és kis távolságon jól mûködik, az egy jó dolog.

Van egy olyan kifejezés, hogy a mért adatokkal összeegyeztethetõ. Ez nem azt jelenti, hogy az adott eseményt helyesen írja le, lehet hibázik, csak olyan módon, hogy a hibák egymást kiejtik, de mégis egy pozitív megerõsítés.
De a lényeg nem is az, hogy ez mindent kizáró módon bizonyítja-e az elméletet, hanem az, hogy alternatív elméleteket zárt ki, mert azok a mért adatokkal nem voltak összeegyeztethetõk. (Legalábbis nekem ez jött le a cikkbõl.)

"...a keringési periódus évenkénti változását nyolcmilliomod másodpercben állapítottuk meg, ami pontosan megfelel az Einstein elmélete által megjósoltnak"

A számításokat igazolta egy elég egyszerû idõmérés.

Nem akarok hülyeséget mondani, de a Relativitáselmélet egyik alappillére nem az, hogy a gravitáció meggörbíti a téridõt?

Nem akarok beleugatni, de érzek itt egy bizonytalanságot.
Honnan tudják a két csillag tömegét és egyéb adatait? Nyilván valamilyen számításokból. (a megfigyelések önmagukban ekkora távolságban nem úgy mûködnek, mintha a szomszéd lány fenekét bámulnánk távcsõvel)
Min alapultak ezek a számítások? Hát a relativitás elméleten.
És mit bizonyítottak be?
Hát a relativitás elméletet.

Most csak azt írtam le, hogy mi az érzésem a dologgal kapcsolatban.
Nem akarom kétségbe vonni a tudomány tételeit (amelyeket sok más tapasztalat igazol, ez az igazán fontos)
Feltehetõen a tudósok is gondoltak erre, egypár szó jól jött volna az ilyenirányú kérdések eloszlatásához.

De még mennyire egyszerûen! Felköpök oszt aláállok, pont pofán talál. Tehát nem lehet görbült a tér.

Loggikkuss

7000 fényév, az meglepõen közeli, kevesebb mint félmilliárd föld-nap távolság...

Itt a bug a szimulált világban. Hol az egyik elmélet szerint mûködik, hol a másik szerint. XD

Viccesek az ilyen önjelölt igazságosztók! Annyi eszük sincs hogy emlékezzenek arra, hogy az iskolában fizika címszó alatt nem hasonlatok és értelmetlen szógazok tanulhattak... Tanultak? Kétlem.

Micsoda magabiztos kijelentés.

Már csak a doktori disszertációd hiányzik a témában.

<#wilting>

A gravitáció nem hajlítja meg a teret. Ez nagyon egyszerûen belátható, csak gondolom nincs jobb ötletük, így inkább hallgatnak róla, csak söprögetik a szõnyeg alá. Hát már csak pár évük van, azután lecsúszik a takaró...

A relativitas elmelet teljesen jol mukodik kvantum szinten is, csak fel kell teteleznunk, hogy nincs veletlen a vilagegyetemben, tehat teljesen determinisztikus a mukodese. Mondjuk Einstein, a gorog filozofusok es a reformacio idejenek tudosai is ezt mondtak, szoval nem lenne meglepo ha veletlenul igazuk lenne.