Irasidus#62
"Furcsa módon a bányák többsége nem filléres csákányt használ, hanem milliárdokat fektet gépekbe. Vajon miért?"
Miért furcsa neked, hogy egy akármilyen tevékenység pénzbe kerül? Most akkor képzeld el, hogy ehhez a pénzhez még nagyságrendekkel - sok 100 vagy 1000 milliárddal több forrás kell (meg még egy kicsi). Így már annyira nem jó biznisz, főleg, hogy ennek az egész rendszernek az üzemeltetése drágább mint egy afriakia bányászé.
"Köszi, ezzel pont azt bizonyítod, hogy nem az eszköz felküldése, hanem a karbantartása a drága."
Ez egy csöppet demagóg volt. Az űreszköz feljebbjutása drága, a javítása még drágább. Ez lett volna lényeg.
"Googli aszondja, hogy 22 ezer dollár 1 kg teher foljuttatása. Googli aszondja 0.03kg arany 1400 dollár. Googli aszondja vannak fémek amelyek 2-6x annyiba kerülnek mint az arany."
És mennyibe kerül egy 80 kilós bányász - bányába juttatása? Te tényleg versenyképesnek érzed? Ha van 100 tallér profitod, egy másik módszerrel meg csak 25 akkor melyiket választod? De természetesen ez nem igaz, mert nem elég a rakéta ára, kell ugye egy bányagép, kell egy kom-hálózat, kell valami amivel lehozod, és fel kell térképezni a kisbolygókat és stb., ez kapásból több indítás, és többe kerül. Sajnos a többi számítás sem vesz figyelme semmit a realitásból.
"Dehogynem. Az egyszer használatos hőpajzsok pedig nem drágák. Az se kizárt, hogy fönt elő lehet őket állítani. (Ásványi alapú szöveteket is lehet ilyenre használni.)"
A ma használatos űrhajókkal ugye olyan 2,5 tonnát tudsz lehozni. Szerinted meddig lehet fokozni? Egy több száz vagy ezer tonnás eszközt hogyan teszel le a Földre? Úgy mind az egyik torll arc itt, hogy csapódjon földbe? Jó fog tenni a környezetnek, és klímának.