118
-
#78
Ja, mert szerinted molekula szintig szétmegy az egész mi? Erről a véleményem. -
Tau Tang Wou #77 Azért maradhat meg, mert vákuum van, szanaszét repülnek és nem találkoznak egymással a vízmolekulák, hogy kristályt alakítsanak.
Szerintem neked kellene kicsit "gyúrni".
-
#76
Teljesen mindegy. Az olvadáshő akkora, hogy teljesen mindegy, hogy -100 vagy -250 fokról melegíted, meg a 100% hatásfok is enyhén túlzó. -
#75
Mitől maradna meg? Ott kezdődik, hogy milyen alacsony nyomás és hőmérséklet van...? Termodinamikára picit még gyúrjál szerintem. -
Tau Tang Wou #74 Ha az aszterioda -180 fokos, akkor egy másik aszteroida majdnem biztos, hogy nem lesz -180 fokos. Ha más a mérete, albedója, akkor máshogy fog melegedni is. Gondolom hidegebb környékről érkezik.
A másik kérdés, hogy az aszteroida hol -180 fokos?
A napos oldalán, az árnyékos oldalán vagy a közepében?
-
Irasidus #73 A Nap melegít, mimnél közelebb vagy hozzá annál magasabb a hőmérséklete az ott lévő testnek, gáznak, stb., jelen esetben az aszteroidának. Az aszteroidát "melegíti" fel -180 fokos a Nap a Föld közelében. -
Tau Tang Wou #72 Mi -180°C-os az űrben? 
Ez a hőmérséklet eléggé csalóka dolog. Lehet, hogy valahol +1 000 000 °C van és te mégis megfagysz.
-
Shiny Copperpot #71 Na látod, ezzel szemben ezért látszol te még mindig buta trollnak... :) Gondolom lassan menned kell, mert neked ez túl primitív és meddő vita. ;)
Ignore on. -
Irasidus #70 Nagyon jó, köszönjük a számítás! +1
Bár -250 fok helyet -180 fokkal kellene számolni, ha csak nem Neptunusz térségében akarsz robbantani. -
Tau Tang Wou #69 Most már megnyugodhatsz, nagyon okosnak látszol...
Aki képes ennyi angol szöveget bekopizni az nem lehet egy hülyegyerek.
(Nem beszélve az irodalmi hivatkozásokról
)
-
Tau Tang Wou #68 Az lehet, hogy nem mindegy a "sörét" mérete, de az is biztos, hogy jobb egy aszteroida darabokra szakítva, mintha egyben van. -
Shiny Copperpot #67 Az idézett fórumban turkálva találtam egy másik technikát amihez inkább ERW lenne alkalmas, és sokkal ravaszabb megoldás a nyers erőnél. #119 :
"Unlike a surface explosion, a nuclear standoff detonation does not use its energy to add impulse to the asteroid, but rather to vaporize some of the asteroid’s surface to produce the desired change in the NEO’s velocity. [30] [64]
By using a standoff detonation, the impulse absorbed will theoretically be less than the energy required to break up the asteroid, but sufficient to vaporize enough material to impart the necessary ΔV. For this mission, the spacecraft would be designed to detonate at a specific height above the object’s surface. The radiation produced by the explosion- X-rays, gamma rays, and neutrons - would bombard the surface, effectively vaporizing the surface layer. When material is vaporized and blown off an asteroid, an impulse is given to the asteroid due to conservation of momentum. Using this law and assuming the mass of the ejecta is very small compared with the mass of the asteroid, the amount of mass and average velocity of the ejecta needed to change the asteroid’s velocity by a certain ΔV can be calculated as [...] Using this relationship, one can see that by maximizing either the mass of the ejecta or its velocity, one can impart a greater momentum transfer to the asteroid.
The velocity of the gaseous ejecta is proportional to the square root of the temperature. [65] For this reason, it is better to have more mass vaporized to a relatively low temperature than little mass vaporized to a much higher pressure. To achieve this desired effect, an explosive custom made to emit mostly neutrons would be best for this scenario. Such devices have been designed and tested and are discussed in the Appendix P. Most fusion-based explosives produce the majority of their radiation as X-rays. Although X-rays can carry more energy then neutrons, they are able to penetrate the surface to a depth of roughly 10-50 microns depending on surface structure and material. [66] Neutron radiation has the ability to penetrate to a depth on the order of 10 cm, effectively
burning off more mass at a lower temperature and creating a higher-momentum transfer. Tailored neutron bombs have the ability to transfer roughly 10% of the blast energy into neutrons, which could vaporize the asteroid’s surface. [69]
To transfer the highest amount of momentum to the NEO, it is important to find the detonation height above the PHO’s surface. This allows the most mass to receive the most energy and to vaporize and exit with the necessary escape velocity. Reference [30] relates the momentum change, energy needed, and the optimum height of the explosion above the PHO.
Hivatkozások:
[30] Gennery, D.B., Deflecting Asteroids by means of Standoff Nuclear Explosions, AIAA 2004-1439, 2004 Planetary Defense Conference: Protecting Earth from Asteroids. February 2004.
[64] Barbee, B.W., Fowler, W.T., Davis, G.W., and Gaylor, D.E., Optimal Deflection of Hazardous Near-Earth Objects by Standoff Nuclear Detonation and NEO Mission Design, White Paper. NASA NEO Workshop, Vail, Colorado. June 2006.
[69] Holsapple, K., An Assessment of our Present Ability to Deflect Asteroid and Comets, AIAA 2004-1413, 2004 Planetary Defense Conference." -
Shiny Copperpot #66 Nem azért trolloztalak le, és nem is kapásból, mert nekem nagy az arcom.
Én meg arról beszélek, hogy a sörét mérete nem mindegy. -
Tau Tang Wou #65 " És mi lesz, mikor visszahűl...?"
Apró kristályokból álló felhő, maximum. De inkább megmarad gáznak, legalábbis a vízgőz. -
Shiny Copperpot #64 Ez igen nehéz megmondani, elég sok dologtól függhet. Egy része idővel biztosan összeáll megint. -
Tau Tang Wou #63 "Az arcoskodás - mint a lenti példa mutatja - nem az én stílusom, hanem a tiéd."
Nem is tudom ki trollozott le kapásból.
" De nem teljesen veszélytelen, hiszen ha csak egy kellően nagy darabja lezuhan, esetleg "sörétet" gyártunk belőle, baszhattuk a tüzijátékot."
Pont a sörét lenne az ideális eredmény, mert az elégne a légkörben. -
Shiny Copperpot #62 Már miért lenne tuti? Ott egy videó meg egy magyarázat, elég meggyőző, de nekem is fenntartásaim vannak, mint eddig szinte az összes hozzászólásomban kifejtettem. -
#61
Ezen felül még egy kis bibi. Oké, hogy elpárologtatod és szétmegy a tömör cucc gáz és folyadékba. És mi lesz, mikor visszahűl...? -
#60
Tuti? 1 Mt az kb. 4,2x10^15J. Egy 100%-ban vízjéből álló aszeroida, ami mondjuk -250 fokos, annak felmelegítéséhez, hogy csak víz legyen mennyi energia kellene 100% hatásfok mellett? 1 kg jég fajhője legyen az egyszerűség kedvéért 2 KJ/kg. (Nem hiszem, hogy -200 fokos tartományig állandónak lehetne venni a fajhőt.)
Egy 100x100x500 méteres krumpli térfogata, 900 kg/m3 sűrűsséggel számolva 0 fokig melegítéshez 2,2x10^15J energia kell. És akkor még meg kellene olvasztani. Na, a jég olvadáshője az mennyi is? 330 KJ/kg, tehát két nagyságrenddel nagyobb, mint a fajhő. ---> Egy 1 MT töltet az űrben úgy nem párologtat el egy ekkora kruplit, hogy ihaj. A modell nagyon primitív, de ha nagyságreben téved, akkor is még egy nagyságrenddel alatta vagyunk a szükséges energiamennyiségne 100%-os hatásfok mellett. -
Shiny Copperpot #59 Az arcoskodás - mint a lenti példa mutatja - nem az én stílusom, hanem a tiéd.
Utánanéztem, a deutérium-trícium üzemanyag valóban nem aktuális design, hanem a 6LiD és a 7LiD. Azért az égő, hogy felejt az ember pár év alatt... :(
Azt hozzátenném - a téma szempontjából -, hogy korábban már kiderült, hogy néhány megatonnával már komoly eredményeket kell elérni, ezért az egész üzemanyagkérdés az aktualitását vesztette. De azért alázzál, legyen egy kis sikerélményed az életben... :)
Egy darabokra tört aszteroida pedig _kevésbé_ veszélyes, valóban. De nem teljesen veszélytelen, hiszen ha csak egy kellően nagy darabja lezuhan, esetleg "sörétet" gyártunk belőle, baszhattuk a tüzijátékot. Minden attól függ, milyen hatása lesz a robbanásnak.
A kukacos (#46) által említett fórumban van egy video egy szimulációról, aszerint - ha jól értelmeztem - egy 1MT-ás töltet elpárologtat egy 500m hosszúságú krumpli alakú kőrakást. Ez nekem elég frankónak tűnik, ezek szerint egy ilyen méretkategóriájú aszteroida nem fog hasadozni.
Elégedett vagy?
Az egész kérdéskör szerintem akkor lesz megnyugtatóan rendezve, ha kinézünk egy jellemző aszteroidát célpontnak, majd odaküldjük a motyót, elsütjük, és megnézzük, hogy mi lesz. (gyakorlati teszt) -
Tau Tang Wou #58 "Az is egy lehetőség."
A jelenleg ismert egyetlen használható.
-
Tau Tang Wou #57 "Egyébként meg értem én, hogy a sértett hiúságod most vissza akar vágni, de nem értem a problémád."
Nem érted.
Nem aláználak, ha nem arcoskodnál.
"Mert nyilván te ki tudod kalkulálni hogy elpárolog-e, vagy szétesik, és hogyan esik szét."
Mondom én, hogy nem érted, mert nem ez a lényeg, hanem hogy egy darabokra tört aszteroida kevésbé veszélyes, mint amelyik egyben van. Ugyanis, a kisebb darabokban nagyobb a felülete és több anyag ég el belőle a légkörben.
Hogy te is megértsd: a rönkfa nehezebben ég el, mint a gyújtósnak felvágott.
-
Shiny Copperpot #56 Ja, és mélységes bánatodra, nem fogom végigkardozni veled az ovis szinttől az egész aszteroida- és nukleáris fegyver témakört, ne haragudj így is már sokszorosan több időt töltöttem veled, mint ami feltétlenül szükséges. Részemről +i. -
Shiny Copperpot #55 Az is egy lehetőség. Tágítsd a látókörödet nyomi! :) -
Shiny Copperpot #54 Eeeez természettudományos fórum? Te viccelsz, ugye? :) Egyébként meg értem én, hogy a sértett hiúságod most vissza akar vágni, de nem értem a problémád. Nyilván te, aki term. tud. fórumon trollkodsz mínusz százezres értékeléssel, előre meg tudod mondani, hogy egy aszteroida széthasadása után nem lesz semmi gond. Mert nyilván te ki tudod kalkulálni hogy elpárolog-e, vagy szétesik, és hogyan esik szét. Ha meg mégsem jött be a modellszámítás, és mégis pályán maradt egy 200m-es kavics, akkor te leszel az első, aki másokra mutogat, hogy nem te basztad el. Ugye, retardált?
Egyébként miből gondolod, hogy hézagos a tudásom? Miért gondolod, hogy mindenki olyan mint te, aki mindenhez professzionális szinten értesz? Én például nyilván csak ahhoz értek, hogy spottoljam a retardokat... :) -
Tau Tang Wou #53 " Kérdés egyrészt, hogy fizikailag mekkora és milyen nehéz lenne egy kb. 10000x akkora töltet, másrészt pedig, van-e elegendő nyersanyag (plutónium, deutérium, trícium), hogy összerakjuk a cuccot. Persze ez attól is függ, hogy mennyi idő van hátra az utolsó lehetséges beavatkozásig, mert ezeket bizonyos szinten elő lehet állítani."
Másik hülyeség.
A hidrogén bombában LiD a töltet.
És még te neveztél engem trollnak...
Gondolom a tévéből szívtad magadba a tudományt.
Annyit még elárulok, hogy az sem mindegy melyik lítium izotópot használják, de ezt már nyomozd ki magadnak, ha tudod egyáltalán mi az, hogy izotóp.
-
Tau Tang Wou #52 "Ha pl. szétpattintunk egy 800m átmérőjü sziklát 3x100m, 9x50m, meg mondjuk 100x10m-es darabra (a többi kőzúzalék), akkor nem nyertünk túl sokat... mondjuk legalább nem globális katasztrófa lesz, hanem 10 kontinens szintű, meg 100 országra kiterjedő..."
Te mit keresel egy természettudományos fórumon ennyi ésszel?
Igazából nem is az tudásod hézagossága zavar, hanem a hozzá tartozó arc nagysága. Tudod, te trolloztál le a másik topicban.
-
Shiny Copperpot #51 Tudtommal egy 50MT-re csökkentett robbanóerejű változatot teszteltek Novaja Zelmján. 3km-es tűzgömb? Laza. :) Akkor már csak azt nem értem mitől fosunk... ha jön egy, start, pukk, és gyönyörködünk a tüzijátékban! 
(Most kicsit túloztam, de akkor ezek szerint az lesz inkább a húzós feladat, hogy odajuttassuk a töltetet időben és a megfelelő helyen süssük el, nem?)
-
Shiny Copperpot #50 Hmm, nem gondoltam volna, hogy egy 1MT-ás motyó elég lehet egy 500m-es aszteroidához... -
kukacos #49 Az implózió nem működik, ha a speciális alakú robbanótöltetek nem robbannak megfelelő időben, tized mikroszekundumos pontossággal. Épp ez volt az egyik legnagyobb technikai probléma, amit meg kellett oldani az atombombáknál, speciális detonátorok kellenek hozzá. Egy becsapódással járó kompressziót képtelenség lenne ilyen célra használni.
-
who am I 7 #48 Belügymin. természetesen
-
who am I 7 #47 Ha erősen fénylő pontokat lát az égen, teleportáljon át egy másik bolygóra. lol -
kukacos #46 A témát amúgy kísérő anyagokkal, szimulációs videókkal, szakértői tanulmányokkal kitárgyaltuk az előzőben:
http://www.sg.hu/cikkek/95743/at_kell_gondolni_a_meteorok_elleni_vedelmet
-
Lucy in the Sky #45 Segítünk! Maradjon ahol van! Ha erősen fénylő pontokat lát az égen, fusson amerre lát! Belugymin. -
lammaer #44 A méret a lényeg.... minél kisebb darabokra sikerül robbantani, annál nagyob az esélye hogy el sem éri a felszínt, ergó nem csapódik be, ergó nem okoz kárt - csak szép látványos lesz.
A gugli szerint a meteornak minimum 30-100 méter nagyságúnak kell lennie (összetételtől függően) hogy áttörje a légkört és elérje a felszínt. Az ennél kisebb az senkit nem érdekel, mindegy hogy mennyi van belőle. -
lammaer #43 Majd ha teszel ki valami jelzést akkor fog. A szarkazmust ugyanis írásban csak akkor érteni, ha jelzed vagy mondjuk ismerünk. Jelen esetben egyik sem áll fenn.
Az írásodban semmi szarkasztikus nem volt, most próbálsz kitáncolni vhogy, hogy ne látszódj nagyon butának.... -
kvp #42 Atombombaval a fedelzeten mar robbant fel amerikai bombazo es nem robbant fel a bomba, sot meg csak szet sem porladt, csak a detonacios toltet sult el, de nem volt beelesitve ezert nuklearis reakcio nem tortent.
Egyebkent meg a logikus tenyleg az, hogy ha gond van, akkor mindent hozzavagunk a meteorhoz, lezert, tolo hajtomuves muholdat, atomot, stb. Nincs ertelme azon filozofalni, hogy mi van ha visszaesik, mert akkor ugy is mindenki ottmarad, tehat nem szamit a sugarveszely.
Idealis esetben meg vagy eltolja a robbanas az egeszet, vagy szetszedi apro darabokra, amik a szorodas miatt vagy elkerulik a foldet vagy a megnovelt felulet miatt konnyebben egnek el a legkorben. Egyebkent egy nagyobb toltet egy kisebb meteort tenyleg teljesen elparologatna. A ko-jeg alapuak meg jobbak, mert ott mar a hosugarzas is eleg a jeg elolvasztasara, az elparolgo jeg (=goz) meg szetveti az egeszet minden letezo iranyba. A legnehezebb problemak a nagy, tomor, fem meteorok, de ebbol eleg keves van es ha eleg nagy vagy eleg sok toltetet vagnak hozzajuk, akkor azokat is el lehet teriteni. -
#41
Attól függ, hogy milyen típusú. A hidegháború alatt a nagyhatalmak atomfegyverei plutóniumot használtka, amihez kellett az implózió, de önmagában az még kevés volt, ugyanúgy kellett tudtommal neutronforrás is. Az implozói azért is kellett, mert maga a láncreakció szétvetette volna a hasadóanyagot, másrészt a kritikus tömeg a sűrűséggel fordítottan arányos. Amennyire tudom ez egyben biztonsági mechanizmus is volt, mert csak a prec. összerobbantással lett meg a kritikus tömeg, anélkül nem indulhatott be a cucc.
Az uránium hasadóanyagú jóval egyszerűbb - ágyús módszer - csak az uránium dúsítás sokkal lassabb és bonyásabb, mint a Pu előállítása. -
Irasidus #40 RTG - olvass. Köszi. -
fszrtkvltzttni #39 Az atombombát pedig véletlenül nem úgy robbantják fel, hogy nagyon összenyomják?