Atomot az aszteroidáknak!
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#68
Az lehet, hogy nem mindegy a "sörét" mérete, de az is biztos, hogy jobb egy aszteroida darabokra szakítva, mintha egyben van.
Az idézett fórumban turkálva találtam egy másik technikát amihez inkább ERW lenne alkalmas, és sokkal ravaszabb megoldás a nyers erõnél. #119 :
"Unlike a surface explosion, a nuclear standoff detonation does not use its energy to add impulse to the asteroid, but rather to vaporize some of the asteroid’s surface to produce the desired change in the NEO’s velocity. <30> <64>
By using a standoff detonation, the impulse absorbed will theoretically be less than the energy required to break up the asteroid, but sufficient to vaporize enough material to impart the necessary ΔV. For this mission, the spacecraft would be designed to detonate at a specific height above the object’s surface. The radiation produced by the explosion- X-rays, gamma rays, and neutrons - would bombard the surface, effectively vaporizing the surface layer. When material is vaporized and blown off an asteroid, an impulse is given to the asteroid due to conservation of momentum. Using this law and assuming the mass of the ejecta is very small compared with the mass of the asteroid, the amount of mass and average velocity of the ejecta needed to change the asteroid’s velocity by a certain ΔV can be calculated as <...> Using this relationship, one can see that by maximizing either the mass of the ejecta or its velocity, one can impart a greater momentum transfer to the asteroid.
The velocity of the gaseous ejecta is proportional to the square root of the temperature. <65> For this reason, it is better to have more mass vaporized to a relatively low temperature than little mass vaporized to a much higher pressure. To achieve this desired effect, an explosive custom made to emit mostly neutrons would be best for this scenario. Such devices have been designed and tested and are discussed in the Appendix P. Most fusion-based explosives produce the majority of their radiation as X-rays. Although X-rays can carry more energy then neutrons, they are able to penetrate the surface to a depth of roughly 10-50 microns depending on surface structure and material. <66> Neutron radiation has the ability to penetrate to a depth on the order of 10 cm, effectively
burning off more mass at a lower temperature and creating a higher-momentum transfer. Tailored neutron bombs have the ability to transfer roughly 10% of the blast energy into neutrons, which could vaporize the asteroid’s surface. <69>
To transfer the highest amount of momentum to the NEO, it is important to find the detonation height above the PHO’s surface. This allows the most mass to receive the most energy and to vaporize and exit with the necessary escape velocity. Reference <30> relates the momentum change, energy needed, and the optimum height of the explosion above the PHO.
Hivatkozások:
<30> Gennery, D.B., Deflecting Asteroids by means of Standoff Nuclear Explosions, AIAA 2004-1439, 2004 Planetary Defense Conference: Protecting Earth from Asteroids. February 2004.
<64> Barbee, B.W., Fowler, W.T., Davis, G.W., and Gaylor, D.E., Optimal Deflection of Hazardous Near-Earth Objects by Standoff Nuclear Detonation and NEO Mission Design, White Paper. NASA NEO Workshop, Vail, Colorado. June 2006.
<69> Holsapple, K., An Assessment of our Present Ability to Deflect Asteroid and Comets, AIAA 2004-1413, 2004 Planetary Defense Conference."
"Unlike a surface explosion, a nuclear standoff detonation does not use its energy to add impulse to the asteroid, but rather to vaporize some of the asteroid’s surface to produce the desired change in the NEO’s velocity. <30> <64>
By using a standoff detonation, the impulse absorbed will theoretically be less than the energy required to break up the asteroid, but sufficient to vaporize enough material to impart the necessary ΔV. For this mission, the spacecraft would be designed to detonate at a specific height above the object’s surface. The radiation produced by the explosion- X-rays, gamma rays, and neutrons - would bombard the surface, effectively vaporizing the surface layer. When material is vaporized and blown off an asteroid, an impulse is given to the asteroid due to conservation of momentum. Using this law and assuming the mass of the ejecta is very small compared with the mass of the asteroid, the amount of mass and average velocity of the ejecta needed to change the asteroid’s velocity by a certain ΔV can be calculated as <...> Using this relationship, one can see that by maximizing either the mass of the ejecta or its velocity, one can impart a greater momentum transfer to the asteroid.
The velocity of the gaseous ejecta is proportional to the square root of the temperature. <65> For this reason, it is better to have more mass vaporized to a relatively low temperature than little mass vaporized to a much higher pressure. To achieve this desired effect, an explosive custom made to emit mostly neutrons would be best for this scenario. Such devices have been designed and tested and are discussed in the Appendix P. Most fusion-based explosives produce the majority of their radiation as X-rays. Although X-rays can carry more energy then neutrons, they are able to penetrate the surface to a depth of roughly 10-50 microns depending on surface structure and material. <66> Neutron radiation has the ability to penetrate to a depth on the order of 10 cm, effectively
burning off more mass at a lower temperature and creating a higher-momentum transfer. Tailored neutron bombs have the ability to transfer roughly 10% of the blast energy into neutrons, which could vaporize the asteroid’s surface. <69>
To transfer the highest amount of momentum to the NEO, it is important to find the detonation height above the PHO’s surface. This allows the most mass to receive the most energy and to vaporize and exit with the necessary escape velocity. Reference <30> relates the momentum change, energy needed, and the optimum height of the explosion above the PHO.
Hivatkozások:
<30> Gennery, D.B., Deflecting Asteroids by means of Standoff Nuclear Explosions, AIAA 2004-1439, 2004 Planetary Defense Conference: Protecting Earth from Asteroids. February 2004.
<64> Barbee, B.W., Fowler, W.T., Davis, G.W., and Gaylor, D.E., Optimal Deflection of Hazardous Near-Earth Objects by Standoff Nuclear Detonation and NEO Mission Design, White Paper. NASA NEO Workshop, Vail, Colorado. June 2006.
<69> Holsapple, K., An Assessment of our Present Ability to Deflect Asteroid and Comets, AIAA 2004-1413, 2004 Planetary Defense Conference."
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
Nem azért trolloztalak le, és nem is kapásból, mert nekem nagy az arcom.
Én meg arról beszélek, hogy a sörét mérete nem mindegy.
Én meg arról beszélek, hogy a sörét mérete nem mindegy.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#65
" És mi lesz, mikor visszahûl...?"
Apró kristályokból álló felhõ, maximum. De inkább megmarad gáznak, legalábbis a vízgõz.
Apró kristályokból álló felhõ, maximum. De inkább megmarad gáznak, legalábbis a vízgõz.
Ez igen nehéz megmondani, elég sok dologtól függhet. Egy része idõvel biztosan összeáll megint.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#63
"Az arcoskodás - mint a lenti példa mutatja - nem az én stílusom, hanem a tiéd."
Nem is tudom ki trollozott le kapásból.<#fejvakaras>
" De nem teljesen veszélytelen, hiszen ha csak egy kellõen nagy darabja lezuhan, esetleg "sörétet" gyártunk belõle, baszhattuk a tüzijátékot."
Pont a sörét lenne az ideális eredmény, mert az elégne a légkörben.
Nem is tudom ki trollozott le kapásból.<#fejvakaras>
" De nem teljesen veszélytelen, hiszen ha csak egy kellõen nagy darabja lezuhan, esetleg "sörétet" gyártunk belõle, baszhattuk a tüzijátékot."
Pont a sörét lenne az ideális eredmény, mert az elégne a légkörben.
Már miért lenne tuti? Ott egy videó meg egy magyarázat, elég meggyõzõ, de nekem is fenntartásaim vannak, mint eddig szinte az összes hozzászólásomban kifejtettem.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#61
Ezen felül még egy kis bibi. Oké, hogy elpárologtatod és szétmegy a tömör cucc gáz és folyadékba. És mi lesz, mikor visszahûl...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60
Tuti? 1 Mt az kb. 4,2x10^15J. Egy 100%-ban vízjébõl álló aszeroida, ami mondjuk -250 fokos, annak felmelegítéséhez, hogy csak víz legyen mennyi energia kellene 100% hatásfok mellett? 1 kg jég fajhõje legyen az egyszerûség kedvéért 2 KJ/kg. (Nem hiszem, hogy -200 fokos tartományig állandónak lehetne venni a fajhõt.)
Egy 100x100x500 méteres krumpli térfogata, 900 kg/m3 sûrûsséggel számolva 0 fokig melegítéshez 2,2x10^15J energia kell. És akkor még meg kellene olvasztani. Na, a jég olvadáshõje az mennyi is? 330 KJ/kg, tehát két nagyságrenddel nagyobb, mint a fajhõ. ---> Egy 1 MT töltet az ûrben úgy nem párologtat el egy ekkora kruplit, hogy ihaj. A modell nagyon primitív, de ha nagyságreben téved, akkor is még egy nagyságrenddel alatta vagyunk a szükséges energiamennyiségne 100%-os hatásfok mellett.
Egy 100x100x500 méteres krumpli térfogata, 900 kg/m3 sûrûsséggel számolva 0 fokig melegítéshez 2,2x10^15J energia kell. És akkor még meg kellene olvasztani. Na, a jég olvadáshõje az mennyi is? 330 KJ/kg, tehát két nagyságrenddel nagyobb, mint a fajhõ. ---> Egy 1 MT töltet az ûrben úgy nem párologtat el egy ekkora kruplit, hogy ihaj. A modell nagyon primitív, de ha nagyságreben téved, akkor is még egy nagyságrenddel alatta vagyunk a szükséges energiamennyiségne 100%-os hatásfok mellett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Az arcoskodás - mint a lenti példa mutatja - nem az én stílusom, hanem a tiéd.
Utánanéztem, a deutérium-trícium üzemanyag valóban nem aktuális design, hanem a 6LiD és a 7LiD. Azért az égõ, hogy felejt az ember pár év alatt... :(
Azt hozzátenném - a téma szempontjából -, hogy korábban már kiderült, hogy néhány megatonnával már komoly eredményeket kell elérni, ezért az egész üzemanyagkérdés az aktualitását vesztette. De azért alázzál, legyen egy kis sikerélményed az életben... :)
Egy darabokra tört aszteroida pedig _kevésbé_ veszélyes, valóban. De nem teljesen veszélytelen, hiszen ha csak egy kellõen nagy darabja lezuhan, esetleg "sörétet" gyártunk belõle, baszhattuk a tüzijátékot. Minden attól függ, milyen hatása lesz a robbanásnak.
A kukacos (#46) által említett fórumban van egy video egy szimulációról, aszerint - ha jól értelmeztem - egy 1MT-ás töltet elpárologtat egy 500m hosszúságú krumpli alakú kõrakást. Ez nekem elég frankónak tûnik, ezek szerint egy ilyen méretkategóriájú aszteroida nem fog hasadozni.
Elégedett vagy?
Az egész kérdéskör szerintem akkor lesz megnyugtatóan rendezve, ha kinézünk egy jellemzõ aszteroidát célpontnak, majd odaküldjük a motyót, elsütjük, és megnézzük, hogy mi lesz. (gyakorlati teszt)
Utánanéztem, a deutérium-trícium üzemanyag valóban nem aktuális design, hanem a 6LiD és a 7LiD. Azért az égõ, hogy felejt az ember pár év alatt... :(
Azt hozzátenném - a téma szempontjából -, hogy korábban már kiderült, hogy néhány megatonnával már komoly eredményeket kell elérni, ezért az egész üzemanyagkérdés az aktualitását vesztette. De azért alázzál, legyen egy kis sikerélményed az életben... :)
Egy darabokra tört aszteroida pedig _kevésbé_ veszélyes, valóban. De nem teljesen veszélytelen, hiszen ha csak egy kellõen nagy darabja lezuhan, esetleg "sörétet" gyártunk belõle, baszhattuk a tüzijátékot. Minden attól függ, milyen hatása lesz a robbanásnak.
A kukacos (#46) által említett fórumban van egy video egy szimulációról, aszerint - ha jól értelmeztem - egy 1MT-ás töltet elpárologtat egy 500m hosszúságú krumpli alakú kõrakást. Ez nekem elég frankónak tûnik, ezek szerint egy ilyen méretkategóriájú aszteroida nem fog hasadozni.
Elégedett vagy?
Az egész kérdéskör szerintem akkor lesz megnyugtatóan rendezve, ha kinézünk egy jellemzõ aszteroidát célpontnak, majd odaküldjük a motyót, elsütjük, és megnézzük, hogy mi lesz. (gyakorlati teszt)
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#58
"Az is egy lehetõség."
A jelenleg ismert egyetlen használható.<#nevetes1>
A jelenleg ismert egyetlen használható.<#nevetes1>
#57
"Egyébként meg értem én, hogy a sértett hiúságod most vissza akar vágni, de nem értem a problémád."
Nem érted.
Nem aláználak, ha nem arcoskodnál.<#smile>
"Mert nyilván te ki tudod kalkulálni hogy elpárolog-e, vagy szétesik, és hogyan esik szét."
Mondom én, hogy nem érted, mert nem ez a lényeg, hanem hogy egy darabokra tört aszteroida kevésbé veszélyes, mint amelyik egyben van. Ugyanis, a kisebb darabokban nagyobb a felülete és több anyag ég el belõle a légkörben.
Hogy te is megértsd: a rönkfa nehezebben ég el, mint a gyújtósnak felvágott.<#wink>
Nem érted.
Nem aláználak, ha nem arcoskodnál.<#smile>
"Mert nyilván te ki tudod kalkulálni hogy elpárolog-e, vagy szétesik, és hogyan esik szét."
Mondom én, hogy nem érted, mert nem ez a lényeg, hanem hogy egy darabokra tört aszteroida kevésbé veszélyes, mint amelyik egyben van. Ugyanis, a kisebb darabokban nagyobb a felülete és több anyag ég el belõle a légkörben.
Hogy te is megértsd: a rönkfa nehezebben ég el, mint a gyújtósnak felvágott.<#wink>
Ja, és mélységes bánatodra, nem fogom végigkardozni veled az ovis szinttõl az egész aszteroida- és nukleáris fegyver témakört, ne haragudj így is már sokszorosan több idõt töltöttem veled, mint ami feltétlenül szükséges. Részemrõl +i.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
Az is egy lehetõség. Tágítsd a látókörödet nyomi! :)
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
Eeeez természettudományos fórum? Te viccelsz, ugye? :) Egyébként meg értem én, hogy a sértett hiúságod most vissza akar vágni, de nem értem a problémád. Nyilván te, aki term. tud. fórumon trollkodsz mínusz százezres értékeléssel, elõre meg tudod mondani, hogy egy aszteroida széthasadása után nem lesz semmi gond. Mert nyilván te ki tudod kalkulálni hogy elpárolog-e, vagy szétesik, és hogyan esik szét. Ha meg mégsem jött be a modellszámítás, és mégis pályán maradt egy 200m-es kavics, akkor te leszel az elsõ, aki másokra mutogat, hogy nem te basztad el. Ugye, retardált?
Egyébként mibõl gondolod, hogy hézagos a tudásom? Miért gondolod, hogy mindenki olyan mint te, aki mindenhez professzionális szinten értesz? Én például nyilván csak ahhoz értek, hogy spottoljam a retardokat... :)
Egyébként mibõl gondolod, hogy hézagos a tudásom? Miért gondolod, hogy mindenki olyan mint te, aki mindenhez professzionális szinten értesz? Én például nyilván csak ahhoz értek, hogy spottoljam a retardokat... :)
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#53
" Kérdés egyrészt, hogy fizikailag mekkora és milyen nehéz lenne egy kb. 10000x akkora töltet, másrészt pedig, van-e elegendõ nyersanyag (plutónium, deutérium, trícium), hogy összerakjuk a cuccot. Persze ez attól is függ, hogy mennyi idõ van hátra az utolsó lehetséges beavatkozásig, mert ezeket bizonyos szinten elõ lehet állítani."
<#nevetes1>
Másik hülyeség.
A hidrogén bombában LiD a töltet.
És még te neveztél engem trollnak...
Gondolom a tévébõl szívtad magadba a tudományt.<#nyes>
Annyit még elárulok, hogy az sem mindegy melyik lítium izotópot használják, de ezt már nyomozd ki magadnak, ha tudod egyáltalán mi az, hogy izotóp.<#wink>
<#nevetes1>
Másik hülyeség.
A hidrogén bombában LiD a töltet.
És még te neveztél engem trollnak...
Gondolom a tévébõl szívtad magadba a tudományt.<#nyes>
Annyit még elárulok, hogy az sem mindegy melyik lítium izotópot használják, de ezt már nyomozd ki magadnak, ha tudod egyáltalán mi az, hogy izotóp.<#wink>
#52
"Ha pl. szétpattintunk egy 800m átmérõjü sziklát 3x100m, 9x50m, meg mondjuk 100x10m-es darabra (a többi kõzúzalék), akkor nem nyertünk túl sokat... mondjuk legalább nem globális katasztrófa lesz, hanem 10 kontinens szintû, meg 100 országra kiterjedõ..."
<#vigyor2>
Te mit keresel egy természettudományos fórumon ennyi ésszel? <#nemtudom>
Igazából nem is az tudásod hézagossága zavar, hanem a hozzá tartozó arc nagysága. Tudod, te trolloztál le a másik topicban. <#wink>
<#vigyor2>
Te mit keresel egy természettudományos fórumon ennyi ésszel? <#nemtudom>
Igazából nem is az tudásod hézagossága zavar, hanem a hozzá tartozó arc nagysága. Tudod, te trolloztál le a másik topicban. <#wink>
Tudtommal egy 50MT-re csökkentett robbanóerejû változatot teszteltek Novaja Zelmján. 3km-es tûzgömb? Laza. :) Akkor már csak azt nem értem mitõl fosunk... ha jön egy, start, pukk, és gyönyörködünk a tüzijátékban! <#whatever> (Most kicsit túloztam, de akkor ezek szerint az lesz inkább a húzós feladat, hogy odajuttassuk a töltetet idõben és a megfelelõ helyen süssük el, nem?)
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
Hmm, nem gondoltam volna, hogy egy 1MT-ás motyó elég lehet egy 500m-es aszteroidához...
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#49
Az implózió nem mûködik, ha a speciális alakú robbanótöltetek nem robbannak megfelelõ idõben, tized mikroszekundumos pontossággal. Épp ez volt az egyik legnagyobb technikai probléma, amit meg kellett oldani az atombombáknál, speciális detonátorok kellenek hozzá. Egy becsapódással járó kompressziót képtelenség lenne ilyen célra használni.
#48
Belügymin. természetesen <#nevetes1>
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#47
Ha erõsen fénylõ pontokat lát az égen, teleportáljon át egy másik bolygóra. lol
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#46
A témát amúgy kísérõ anyagokkal, szimulációs videókkal, szakértõi tanulmányokkal kitárgyaltuk az elõzõben:
http://www.sg.hu/cikkek/95743/at_kell_gondolni_a_meteorok_elleni_vedelmet
http://www.sg.hu/cikkek/95743/at_kell_gondolni_a_meteorok_elleni_vedelmet
Segítünk! Maradjon ahol van! Ha erõsen fénylõ pontokat lát az égen, fusson amerre lát! Belugymin.
#44
A méret a lényeg.... minél kisebb darabokra sikerül robbantani, annál nagyob az esélye hogy el sem éri a felszínt, ergó nem csapódik be, ergó nem okoz kárt - csak szép látványos lesz.
A gugli szerint a meteornak minimum 30-100 méter nagyságúnak kell lennie (összetételtõl függõen) hogy áttörje a légkört és elérje a felszínt. Az ennél kisebb az senkit nem érdekel, mindegy hogy mennyi van belõle.
A gugli szerint a meteornak minimum 30-100 méter nagyságúnak kell lennie (összetételtõl függõen) hogy áttörje a légkört és elérje a felszínt. Az ennél kisebb az senkit nem érdekel, mindegy hogy mennyi van belõle.
#43
Majd ha teszel ki valami jelzést akkor fog. A szarkazmust ugyanis írásban csak akkor érteni, ha jelzed vagy mondjuk ismerünk. Jelen esetben egyik sem áll fenn.
Az írásodban semmi szarkasztikus nem volt, most próbálsz kitáncolni vhogy, hogy ne látszódj nagyon butának....
Az írásodban semmi szarkasztikus nem volt, most próbálsz kitáncolni vhogy, hogy ne látszódj nagyon butának....
#42
Atombombaval a fedelzeten mar robbant fel amerikai bombazo es nem robbant fel a bomba, sot meg csak szet sem porladt, csak a detonacios toltet sult el, de nem volt beelesitve ezert nuklearis reakcio nem tortent.
Egyebkent meg a logikus tenyleg az, hogy ha gond van, akkor mindent hozzavagunk a meteorhoz, lezert, tolo hajtomuves muholdat, atomot, stb. Nincs ertelme azon filozofalni, hogy mi van ha visszaesik, mert akkor ugy is mindenki ottmarad, tehat nem szamit a sugarveszely.
Idealis esetben meg vagy eltolja a robbanas az egeszet, vagy szetszedi apro darabokra, amik a szorodas miatt vagy elkerulik a foldet vagy a megnovelt felulet miatt konnyebben egnek el a legkorben. Egyebkent egy nagyobb toltet egy kisebb meteort tenyleg teljesen elparologatna. A ko-jeg alapuak meg jobbak, mert ott mar a hosugarzas is eleg a jeg elolvasztasara, az elparolgo jeg (=goz) meg szetveti az egeszet minden letezo iranyba. A legnehezebb problemak a nagy, tomor, fem meteorok, de ebbol eleg keves van es ha eleg nagy vagy eleg sok toltetet vagnak hozzajuk, akkor azokat is el lehet teriteni.
Egyebkent meg a logikus tenyleg az, hogy ha gond van, akkor mindent hozzavagunk a meteorhoz, lezert, tolo hajtomuves muholdat, atomot, stb. Nincs ertelme azon filozofalni, hogy mi van ha visszaesik, mert akkor ugy is mindenki ottmarad, tehat nem szamit a sugarveszely.
Idealis esetben meg vagy eltolja a robbanas az egeszet, vagy szetszedi apro darabokra, amik a szorodas miatt vagy elkerulik a foldet vagy a megnovelt felulet miatt konnyebben egnek el a legkorben. Egyebkent egy nagyobb toltet egy kisebb meteort tenyleg teljesen elparologatna. A ko-jeg alapuak meg jobbak, mert ott mar a hosugarzas is eleg a jeg elolvasztasara, az elparolgo jeg (=goz) meg szetveti az egeszet minden letezo iranyba. A legnehezebb problemak a nagy, tomor, fem meteorok, de ebbol eleg keves van es ha eleg nagy vagy eleg sok toltetet vagnak hozzajuk, akkor azokat is el lehet teriteni.
#41
Attól függ, hogy milyen típusú. A hidegháború alatt a nagyhatalmak atomfegyverei plutóniumot használtka, amihez kellett az implózió, de önmagában az még kevés volt, ugyanúgy kellett tudtommal neutronforrás is. Az implozói azért is kellett, mert maga a láncreakció szétvetette volna a hasadóanyagot, másrészt a kritikus tömeg a sûrûséggel fordítottan arányos. Amennyire tudom ez egyben biztonsági mechanizmus is volt, mert csak a prec. összerobbantással lett meg a kritikus tömeg, anélkül nem indulhatott be a cucc.
Az uránium hasadóanyagú jóval egyszerûbb - ágyús módszer - csak az uránium dúsítás sokkal lassabb és bonyásabb, mint a Pu elõállítása.
Az uránium hasadóanyagú jóval egyszerûbb - ágyús módszer - csak az uránium dúsítás sokkal lassabb és bonyásabb, mint a Pu elõállítása.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Az atombombát pedig véletlenül nem úgy robbantják fel, hogy nagyon összenyomják?
lammaer & Tau Tang Wou valamit mond nektek az, hogy szarkazmus?
"Sugárzó anyag van az RTG-ben"
Tényleg, milyen anyag is sugárzik ott?
Tényleg, milyen anyag is sugárzik ott?
#36
"Egy kõrakás típusú aszteroida vagy egy üstökösmag ellen valószínûleg messze nem lenne ennyire hatékony."
Az atombomba a korakast is folmelegiti, elparologtatja, es a kitoro forro gazok reakcioereje elteriti a darabokat. Az persze nem biztos, hogy mindegyik jo iranyba menne, biztos volna olyan is ami a fold fele menne, es meg gyorsulna is kicsit. <#nyes>
"Ha pl. szétpattintunk egy 800m átmérõjü sziklát 3x100m, 9x50m, meg mondjuk 100x10m-es darabra (a többi kõzúzalék), akkor nem nyertünk túl sokat..."
Hogyne nyernenk. Egy 1 km-es aszteroida, mar globalis pusztitast okozna, egy 10 meteres meg, lehet hogy elsem eri a felszint. Es az ido is szamit. Valoszinuleg a sikertelenul elteritett darabok, nem egyszerre, hanem tobb ora, tobb nap, kulonbseggel csapodnanak be, a fold mas mas teruleteire, ami azert jelentos kulonbseg.
Az atombomba a korakast is folmelegiti, elparologtatja, es a kitoro forro gazok reakcioereje elteriti a darabokat. Az persze nem biztos, hogy mindegyik jo iranyba menne, biztos volna olyan is ami a fold fele menne, es meg gyorsulna is kicsit. <#nyes>
"Ha pl. szétpattintunk egy 800m átmérõjü sziklát 3x100m, 9x50m, meg mondjuk 100x10m-es darabra (a többi kõzúzalék), akkor nem nyertünk túl sokat..."
Hogyne nyernenk. Egy 1 km-es aszteroida, mar globalis pusztitast okozna, egy 10 meteres meg, lehet hogy elsem eri a felszint. Es az ido is szamit. Valoszinuleg a sikertelenul elteritett darabok, nem egyszerre, hanem tobb ora, tobb nap, kulonbseggel csapodnanak be, a fold mas mas teruleteire, ami azert jelentos kulonbseg.
#35
Mivel itt csak egy pár száz méteres aszteroidáról van szó, szerintem teljesen felesleges ilyen méretû fegyvert alkalmazni. A Cár bombának több mint 3 km átmérõjû tûzgömbje volt, bár nem vagyok szakértõje a nukleáris fegyvereknek, de szvsz a szóbanforgó méretû aszteroidáknál jóval nagyobbakat is teljes egészében elpárologtatna. Ide elég lenne egy párszáz kilotonnás eszköz is.
#34
Annak, hogy nemzetközi egyezmények tiltják atomfegyverek ürbe telepítését az égvilágon semmi köze sincs az esetleges balesetek miatt bekövetkezõ sugárszennyezéshez (ha ezzel lenne a gond, nem építenének még ma is olyan szondákat, amelyeket atomenergia hajt pl: Curiosity). Az egyezményt a nukleáris háborútól való félelem miatt kötötték. Ha LEO pályán lennének az atomfegyverek és nem a föld felszinén, akkor nem 15-30 perc telne el az indítás és a becsapódás között, hanem inkább 15-30 másodperc, így lehetséges lenne olyan támadást indítani, mely esetén nem lehetséges ellencsapást mérni.
Én úgy fogalmaznék, hogy nem tudok _elméleti_ akadályról (ettõl még lehet, nem néztem most utána), technikai (gyakorlati) akadálya szerintem biztosan lenne, mert ekkora töltetet még nem rakott össze senki. Az eddigi legnagyobb legyártott töltet a 150 megatonnás Cár-bomba volt, ami nem fért be a tesztelésre használt (legnagyobb?) bombázó bombakamrájába. Kérdés egyrészt, hogy fizikailag mekkora és milyen nehéz lenne egy kb. 10000x akkora töltet, másrészt pedig, van-e elegendõ nyersanyag (plutónium, deutérium, trícium), hogy összerakjuk a cuccot. Persze ez attól is függ, hogy mennyi idõ van hátra az utolsó lehetséges beavatkozásig, mert ezeket bizonyos szinten elõ lehet állítani.
A legjobb lenne szerintem egy kombinált védekezés: lézeres megvilágítás (párolgás okozása), gravitációs vontató, és a végsõ esetben valami combosabb tiszta fúziós töltet.
A legjobb lenne szerintem egy kombinált védekezés: lézeres megvilágítás (párolgás okozása), gravitációs vontató, és a végsõ esetben valami combosabb tiszta fúziós töltet.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#32
Technikai akadálya nincs pl teratonnás (1 millió megatonnás) bomba építésének. Ennek itt a Földön sok értelme nem lenne, mert az energia nagyrésze az ûrbe távozna egy felszíni, légköri robbantásnál.
Azonban az ürben egy combosabb aszteroidánál jól jönne<#papakacsint>
Azonban az ürben egy combosabb aszteroidánál jól jönne<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
A visszaesésrõl szerintem felesleges vitázni. Természetesen benne van a pakliban, hogy nem sikerül a kilövés, de nyilván addig nem élesítik a töltetet, amíg a célpont közelébe nem ér a hordozórakéta. Azért egy nukleáris fegyvert nem olyan könnyû aktiválni, mint a filmeken, még arra se indulna be magától, ha felrobban alatta a rakéta.
Persze ha kétfázisú a töltet (ami azt jelenti, hogy egy "sima" fissziós töltettel indítják a fúzióst), akkor lehet aggódni némi plutónium szétszóródása miatt, de nem hiszem, hogy jelentõs lenne a szennyezés.
Persze ha kétfázisú a töltet (ami azt jelenti, hogy egy "sima" fissziós töltettel indítják a fúzióst), akkor lehet aggódni némi plutónium szétszóródása miatt, de nem hiszem, hogy jelentõs lenne a szennyezés.
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
Az "atomfegyveres" (célszerûen itt egy 50-100 megatonnás kétfázisú termonukleáris vagy tiszta fúziós töltetrõl lehetne szó) megoldással az a gond, hogy nem használható univerzálisan: bár valószínûleg használható lehetne felszínen-felszín alatt robbantva egy tömör vas vagy kõ aszteroida ellen, szétdarabolhatja vagy arrébb tolhatja egy kicsit. Egy kõrakás típusú aszteroida vagy egy üstökösmag ellen valószínûleg messze nem lenne ennyire hatékony. Talán az üstökösmagot még "életre keltheti", gázkiáramlást létre hozva rajta.
A másik problémát már gondolom mindenki ismeri: nehezen lehet megjósolni, hogy hogyan esik darabokra az aszteroida. Ha pl. szétpattintunk egy 800m átmérõjü sziklát 3x100m, 9x50m, meg mondjuk 100x10m-es darabra (a többi kõzúzalék), akkor nem nyertünk túl sokat... mondjuk legalább nem globális katasztrófa lesz, hanem 10 kontinens szintû, meg 100 országra kiterjedõ...
A másik problémát már gondolom mindenki ismeri: nehezen lehet megjósolni, hogy hogyan esik darabokra az aszteroida. Ha pl. szétpattintunk egy 800m átmérõjü sziklát 3x100m, 9x50m, meg mondjuk 100x10m-es darabra (a többi kõzúzalék), akkor nem nyertünk túl sokat... mondjuk legalább nem globális katasztrófa lesz, hanem 10 kontinens szintû, meg 100 országra kiterjedõ...
"We have our own place in the universe, and it is a dark, cruel role we play: We are the revolutionaries, we are the usurpers to the heavenly thrones. We are the enemies of the gods."
#29
"... de Te beleszóltál egy beszélgetésbe amibe másról volt szó."
Ezzel úgy tûnik nem vagyok egyedül nem igaz?<#papakacsint>
Másrészt ez egy fórum, mint példád mutatja az szol bele aki csak akar.
Harmadrészt azért volt másról szó, mert Molni szépszokása szerint félrecsúsztatta a baromságaival. A 10 es hszben, csak jelzem ENNEK a fegyvernek az ûrbejuttatásáról van szó és nem egy nyamvadt csillaglesõ, vagy kémszonda rtg-jérõl!
Ezzel úgy tûnik nem vagyok egyedül nem igaz?<#papakacsint>
Másrészt ez egy fórum, mint példád mutatja az szol bele aki csak akar.
Harmadrészt azért volt másról szó, mert Molni szépszokása szerint félrecsúsztatta a baromságaival. A 10 es hszben, csak jelzem ENNEK a fegyvernek az ûrbejuttatásáról van szó és nem egy nyamvadt csillaglesõ, vagy kémszonda rtg-jérõl!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#28
Azért ez ennyire nem nyilvánvaló.
#27
A cikk igen, atomfegyverrõl szól, de Te beleszóltál egy beszélgetésbe amibe másról volt szó. Ennyire nem érted a magyart?
#26
"Én laikusként, láttam a NetGeo-n egy filmet, amiben pont azt prezentálták, hogy atommal nem lehet elpusztítani semmilyen aszteroidát, mert nincs légkör és az atombomba csak légkör esetén pusztító."
En is lattam mar tobb musorban is, ahol gyermeteg kiserletekkel (puskaloves) azt bizonygatak, hogy atombombaval miert nem lehet egy aszteroidat megsemmisiteni.
Mikozben teljesen nyilvanvalo, hogy mukodne a dolog.
Meg ha az atombomba hosurgazasa nem is semmisiti meg teljesen az aszteroidat, akkor is leteriti a palyarol, es valoszinuleg egyaltalan nem utkozik a folddel.
De meg a legrosszabb esetben is darabokra tori, es a kisebb darabok terben es idoben eloszolva csapodnak be, nagysagrendileg kisebb kart okozva, mint egy nagy aszteroida.
En is lattam mar tobb musorban is, ahol gyermeteg kiserletekkel (puskaloves) azt bizonygatak, hogy atombombaval miert nem lehet egy aszteroidat megsemmisiteni.
Mikozben teljesen nyilvanvalo, hogy mukodne a dolog.
Meg ha az atombomba hosurgazasa nem is semmisiti meg teljesen az aszteroidat, akkor is leteriti a palyarol, es valoszinuleg egyaltalan nem utkozik a folddel.
De meg a legrosszabb esetben is darabokra tori, es a kisebb darabok terben es idoben eloszolva csapodnak be, nagysagrendileg kisebb kart okozva, mint egy nagy aszteroida.
#25
De EZ EGY kibaxot atomfegyver vazze, nem egy rtg, nem egy reaktor!!!
Egy kibaxott bomba, amit történetesen ugyan nem Pekingre akarnak ledobni, hanem egy aszteroidára, de ha Kínának nemteccik a dolog, akkor ez a fegyver nem megy az ûrbe, egy plutoniomos rtg, pl ami a Kúrjólszitin is van az meg igen.
Kapíse?
Egy kibaxott bomba, amit történetesen ugyan nem Pekingre akarnak ledobni, hanem egy aszteroidára, de ha Kínának nemteccik a dolog, akkor ez a fegyver nem megy az ûrbe, egy plutoniomos rtg, pl ami a Kúrjólszitin is van az meg igen.
Kapíse?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#24
Te nem érted. Csak kétszer írta le, nem atomfegyverrõl volt szó, sugárzó anyagról. Sugárzó anyag van az RTG-ben, illetve egy reaktorban is. Érted, egy ilyen eset le, nem fegyver!? Most akkor írd még le háromszor, hogy de atomfegyvert nem lehet az ûrbe telepíteni, és utána ne írd le többször. Köszönöm.
#23
A nemzetközi egyezmények az atomfegyver ûrbeli telepítését tiltja. És olyan még nem volt, hogy egy ilyen fegyver a Földre visszahullva sugárszennyezést okozott volna.
Legalább is hivatalosan.
Ez az aszteroida elhárító eszköz egy atombomba, tilos az ûrbe kilõni. Pl mert ha rád esik világítani fogsz, és ezt még a nemzetközi közvélemény sem szeretné.
Csak vicceltem. <#nyes>
Szövegértés?
<#fejvakaras>
Legalább is hivatalosan.
Ez az aszteroida elhárító eszköz egy atombomba, tilos az ûrbe kilõni. Pl mert ha rád esik világítani fogsz, és ezt még a nemzetközi közvélemény sem szeretné.
Csak vicceltem. <#nyes>
Szövegértés?
<#fejvakaras>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#22
A lökéshullám föld felszín feletti robbantás esetén a rombolerõ 50%, a maradék nagy része hõ és némi sugárzás.
Natgeon azt nem mondták hogy a föld alatti robbantás is busztító, pedig ott nincs is légkör? A lökéshullám ugyanis nemcsak gázokban terjed (légkör), hanem meglepõ módon folyadékokban (vizibomba, vki?) és szilárd anyagokban is.
Natgeon azt nem mondták hogy a föld alatti robbantás is busztító, pedig ott nincs is légkör? A lökéshullám ugyanis nemcsak gázokban terjed (légkör), hanem meglepõ módon folyadékokban (vizibomba, vki?) és szilárd anyagokban is.
#21
Na most, az atombomba neve ugye nem véletlenül termikus bomba, ami annyit jelent, hogy iszonyat nagy hõt fejleszt kis területen és a hirtelen felforrósodó anyag olyan ütemben tágul, hogy az felér egy robbanással.
Ha egy aszteroida felszínén felrobbantanak egy atombombát, akkor ott a nagy hõ hatására már lesz egy nagy sebességgel táguló gáz-plazma felhõ (az aszteroda anyagának elpárolgásából), ami szétrepesztheti az aszteroidát. Persze sokkal jobb, ha egy kis gödörben sikerül robbantani.
Ha egy aszteroida felszínén felrobbantanak egy atombombát, akkor ott a nagy hõ hatására már lesz egy nagy sebességgel táguló gáz-plazma felhõ (az aszteroda anyagának elpárolgásából), ami szétrepesztheti az aszteroidát. Persze sokkal jobb, ha egy kis gödörben sikerül robbantani.
#20
Én laikusként, láttam a NetGeo-n egy filmet, amiben pont azt prezentálták, hogy atommal nem lehet elpusztítani semmilyen aszteroidát, mert nincs légkör és az atombomba csak légkör esetén pusztító. E helyett kitaláltak ha jól emlékszem ilyen vákuumos lándzsákat és abból zúdítottak volna több 100/1000 darabot a veszélyes aszteroidára.
#19
Tényleg senki nem olvasta el (az eredeti) cikket?
Elsõ lépésben krátert ütnek úgy, hogy elõtte nekiütközik egy szonda. És csak ezután, egy jókora törmelékfelhõben fog robban, mélyebben mint a felszín. Két hatást várnak, egyrészt a Yarkovsky-effektus (vagyis sugárnyomással arrébb tolja), másrészt több(!) robbantás szét is zúzhatja. Ez nem egy tipikus robbantás, hanem "földalatti" robbantás egyik formája, a lökéshullám a kõzetben illetve a kirobbantott törmelékfelhõben terjed. Azért felhívnám a figyelmet egy apróságra, ez csak egy szimuláció, és az aszteroidákat korántsem ismerjük annyira, hogy ez mérvadó lenne...
Elsõ lépésben krátert ütnek úgy, hogy elõtte nekiütközik egy szonda. És csak ezután, egy jókora törmelékfelhõben fog robban, mélyebben mint a felszín. Két hatást várnak, egyrészt a Yarkovsky-effektus (vagyis sugárnyomással arrébb tolja), másrészt több(!) robbantás szét is zúzhatja. Ez nem egy tipikus robbantás, hanem "földalatti" robbantás egyik formája, a lökéshullám a kõzetben illetve a kirobbantott törmelékfelhõben terjed. Azért felhívnám a figyelmet egy apróságra, ez csak egy szimuláció, és az aszteroidákat korántsem ismerjük annyira, hogy ez mérvadó lenne...