118
-
fszrtkvltzttni #38 lammaer & Tau Tang Wou valamit mond nektek az, hogy szarkazmus? -
fszrtkvltzttni #37 "Sugárzó anyag van az RTG-ben"
Tényleg, milyen anyag is sugárzik ott? -
duke #36 "Egy kőrakás típusú aszteroida vagy egy üstökösmag ellen valószínűleg messze nem lenne ennyire hatékony."
Az atombomba a korakast is folmelegiti, elparologtatja, es a kitoro forro gazok reakcioereje elteriti a darabokat. Az persze nem biztos, hogy mindegyik jo iranyba menne, biztos volna olyan is ami a fold fele menne, es meg gyorsulna is kicsit.
"Ha pl. szétpattintunk egy 800m átmérőjü sziklát 3x100m, 9x50m, meg mondjuk 100x10m-es darabra (a többi kőzúzalék), akkor nem nyertünk túl sokat..."
Hogyne nyernenk. Egy 1 km-es aszteroida, mar globalis pusztitast okozna, egy 10 meteres meg, lehet hogy elsem eri a felszint. Es az ido is szamit. Valoszinuleg a sikertelenul elteritett darabok, nem egyszerre, hanem tobb ora, tobb nap, kulonbseggel csapodnanak be, a fold mas mas teruleteire, ami azert jelentos kulonbseg. -
F1End #35 Mivel itt csak egy pár száz méteres aszteroidáról van szó, szerintem teljesen felesleges ilyen méretű fegyvert alkalmazni. A Cár bombának több mint 3 km átmérőjű tűzgömbje volt, bár nem vagyok szakértője a nukleáris fegyvereknek, de szvsz a szóbanforgó méretű aszteroidáknál jóval nagyobbakat is teljes egészében elpárologtatna. Ide elég lenne egy párszáz kilotonnás eszköz is. -
F1End #34 Annak, hogy nemzetközi egyezmények tiltják atomfegyverek ürbe telepítését az égvilágon semmi köze sincs az esetleges balesetek miatt bekövetkező sugárszennyezéshez (ha ezzel lenne a gond, nem építenének még ma is olyan szondákat, amelyeket atomenergia hajt pl: Curiosity). Az egyezményt a nukleáris háborútól való félelem miatt kötötték. Ha LEO pályán lennének az atomfegyverek és nem a föld felszinén, akkor nem 15-30 perc telne el az indítás és a becsapódás között, hanem inkább 15-30 másodperc, így lehetséges lenne olyan támadást indítani, mely esetén nem lehetséges ellencsapást mérni. -
Shiny Copperpot #33 Én úgy fogalmaznék, hogy nem tudok _elméleti_ akadályról (ettől még lehet, nem néztem most utána), technikai (gyakorlati) akadálya szerintem biztosan lenne, mert ekkora töltetet még nem rakott össze senki. Az eddigi legnagyobb legyártott töltet a 150 megatonnás Cár-bomba volt, ami nem fért be a tesztelésre használt (legnagyobb?) bombázó bombakamrájába. Kérdés egyrészt, hogy fizikailag mekkora és milyen nehéz lenne egy kb. 10000x akkora töltet, másrészt pedig, van-e elegendő nyersanyag (plutónium, deutérium, trícium), hogy összerakjuk a cuccot. Persze ez attól is függ, hogy mennyi idő van hátra az utolsó lehetséges beavatkozásig, mert ezeket bizonyos szinten elő lehet állítani.
A legjobb lenne szerintem egy kombinált védekezés: lézeres megvilágítás (párolgás okozása), gravitációs vontató, és a végső esetben valami combosabb tiszta fúziós töltet. -
#32
Technikai akadálya nincs pl teratonnás (1 millió megatonnás) bomba építésének. Ennek itt a Földön sok értelme nem lenne, mert az energia nagyrésze az űrbe távozna egy felszíni, légköri robbantásnál.
Azonban az ürben egy combosabb aszteroidánál jól jönne
-
Shiny Copperpot #31 A visszaesésről szerintem felesleges vitázni. Természetesen benne van a pakliban, hogy nem sikerül a kilövés, de nyilván addig nem élesítik a töltetet, amíg a célpont közelébe nem ér a hordozórakéta. Azért egy nukleáris fegyvert nem olyan könnyű aktiválni, mint a filmeken, még arra se indulna be magától, ha felrobban alatta a rakéta.
Persze ha kétfázisú a töltet (ami azt jelenti, hogy egy "sima" fissziós töltettel indítják a fúzióst), akkor lehet aggódni némi plutónium szétszóródása miatt, de nem hiszem, hogy jelentős lenne a szennyezés. -
Shiny Copperpot #30 Az "atomfegyveres" (célszerűen itt egy 50-100 megatonnás kétfázisú termonukleáris vagy tiszta fúziós töltetről lehetne szó) megoldással az a gond, hogy nem használható univerzálisan: bár valószínűleg használható lehetne felszínen-felszín alatt robbantva egy tömör vas vagy kő aszteroida ellen, szétdarabolhatja vagy arrébb tolhatja egy kicsit. Egy kőrakás típusú aszteroida vagy egy üstökösmag ellen valószínűleg messze nem lenne ennyire hatékony. Talán az üstökösmagot még "életre keltheti", gázkiáramlást létre hozva rajta.
A másik problémát már gondolom mindenki ismeri: nehezen lehet megjósolni, hogy hogyan esik darabokra az aszteroida. Ha pl. szétpattintunk egy 800m átmérőjü sziklát 3x100m, 9x50m, meg mondjuk 100x10m-es darabra (a többi kőzúzalék), akkor nem nyertünk túl sokat... mondjuk legalább nem globális katasztrófa lesz, hanem 10 kontinens szintű, meg 100 országra kiterjedő... -
#29
"... de Te beleszóltál egy beszélgetésbe amibe másról volt szó."
Ezzel úgy tűnik nem vagyok egyedül nem igaz?
Másrészt ez egy fórum, mint példád mutatja az szol bele aki csak akar.
Harmadrészt azért volt másról szó, mert Molni szépszokása szerint félrecsúsztatta a baromságaival. A 10 es hszben, csak jelzem ENNEK a fegyvernek az űrbejuttatásáról van szó és nem egy nyamvadt csillagleső, vagy kémszonda rtg-jéről! -
Irasidus #28 Azért ez ennyire nem nyilvánvaló. -
Irasidus #27 A cikk igen, atomfegyverről szól, de Te beleszóltál egy beszélgetésbe amibe másról volt szó. Ennyire nem érted a magyart? -
duke #26 "Én laikusként, láttam a NetGeo-n egy filmet, amiben pont azt prezentálták, hogy atommal nem lehet elpusztítani semmilyen aszteroidát, mert nincs légkör és az atombomba csak légkör esetén pusztító."
En is lattam mar tobb musorban is, ahol gyermeteg kiserletekkel (puskaloves) azt bizonygatak, hogy atombombaval miert nem lehet egy aszteroidat megsemmisiteni.
Mikozben teljesen nyilvanvalo, hogy mukodne a dolog.
Meg ha az atombomba hosurgazasa nem is semmisiti meg teljesen az aszteroidat, akkor is leteriti a palyarol, es valoszinuleg egyaltalan nem utkozik a folddel.
De meg a legrosszabb esetben is darabokra tori, es a kisebb darabok terben es idoben eloszolva csapodnak be, nagysagrendileg kisebb kart okozva, mint egy nagy aszteroida. -
#25
De EZ EGY kibaxot atomfegyver vazze, nem egy rtg, nem egy reaktor!!!
Egy kibaxott bomba, amit történetesen ugyan nem Pekingre akarnak ledobni, hanem egy aszteroidára, de ha Kínának nemteccik a dolog, akkor ez a fegyver nem megy az űrbe, egy plutoniomos rtg, pl ami a Kúrjólszitin is van az meg igen.
Kapíse? -
Irasidus #24 Te nem érted. Csak kétszer írta le, nem atomfegyverről volt szó, sugárzó anyagról. Sugárzó anyag van az RTG-ben, illetve egy reaktorban is. Érted, egy ilyen eset le, nem fegyver!? Most akkor írd még le háromszor, hogy de atomfegyvert nem lehet az űrbe telepíteni, és utána ne írd le többször. Köszönöm. -
#23
A nemzetközi egyezmények az atomfegyver űrbeli telepítését tiltja. És olyan még nem volt, hogy egy ilyen fegyver a Földre visszahullva sugárszennyezést okozott volna.
Legalább is hivatalosan.
Ez az aszteroida elhárító eszköz egy atombomba, tilos az űrbe kilőni. Pl mert ha rád esik világítani fogsz, és ezt még a nemzetközi közvélemény sem szeretné.
Csak vicceltem.
Szövegértés?
-
lammaer #22 A lökéshullám föld felszín feletti robbantás esetén a rombolerő 50%, a maradék nagy része hő és némi sugárzás.
Natgeon azt nem mondták hogy a föld alatti robbantás is busztító, pedig ott nincs is légkör? A lökéshullám ugyanis nemcsak gázokban terjed (légkör), hanem meglepő módon folyadékokban (vizibomba, vki?) és szilárd anyagokban is. -
Tau Tang Wou #21 Na most, az atombomba neve ugye nem véletlenül termikus bomba, ami annyit jelent, hogy iszonyat nagy hőt fejleszt kis területen és a hirtelen felforrósodó anyag olyan ütemben tágul, hogy az felér egy robbanással.
Ha egy aszteroida felszínén felrobbantanak egy atombombát, akkor ott a nagy hő hatására már lesz egy nagy sebességgel táguló gáz-plazma felhő (az aszteroda anyagának elpárolgásából), ami szétrepesztheti az aszteroidát. Persze sokkal jobb, ha egy kis gödörben sikerül robbantani.
-
Major #20 Én laikusként, láttam a NetGeo-n egy filmet, amiben pont azt prezentálták, hogy atommal nem lehet elpusztítani semmilyen aszteroidát, mert nincs légkör és az atombomba csak légkör esetén pusztító. E helyett kitaláltak ha jól emlékszem ilyen vákuumos lándzsákat és abból zúdítottak volna több 100/1000 darabot a veszélyes aszteroidára. -
Irasidus #19 Tényleg senki nem olvasta el (az eredeti) cikket?
Első lépésben krátert ütnek úgy, hogy előtte nekiütközik egy szonda. És csak ezután, egy jókora törmelékfelhőben fog robban, mélyebben mint a felszín. Két hatást várnak, egyrészt a Yarkovsky-effektus (vagyis sugárnyomással arrébb tolja), másrészt több(!) robbantás szét is zúzhatja. Ez nem egy tipikus robbantás, hanem "földalatti" robbantás egyik formája, a lökéshullám a kőzetben illetve a kirobbantott törmelékfelhőben terjed. Azért felhívnám a figyelmet egy apróságra, ez csak egy szimuláció, és az aszteroidákat korántsem ismerjük annyira, hogy ez mérvadó lenne... -
#18
Ő a sugárzó anyag visszaesésétől parázott. Ahhoz nem kell atomfegyver. Pont. Jó szokás szerint kevered a dolgokat... -
#17
Jószokás szerint megint kevered a dolgokat.
A világűregyezmény a tömegpusztíttófegyverek űrbe telepítését tiltja -
#16
Már volt ilyenre példa. Az egyik szovjet RORSAT Kanadára esetet vissza. Azok a cuccok tartalmaztak hasadóanyagot.
http://en.wikipedia.org/wiki/Kosmos_954
-
lammaer #15 Nyilvan hulyek, elvegre csak egy egyetemi tudoscsoport akik valoszinuleg osszesen nem tudnak annyit mint te. Ezt szeretem az sgben, itt gyulik ossze a vilag agytrosztjeinek kremje.... :) -
Tau Tang Wou #14 "A hülyék nem tudják, hogy ott kint nincs légkör amiben terjednének a lökéshullámok, ezért a robbanás annyit ér mint egy fing."
Látom fogalmad sincs mi az hogy robbanás.
Valami elképzelésed van, csak sajnos az téves. -
#13
Sajna ez így van. A hidegháború valójában rendesen betett az űrhajözásnak, persze annak is, hogy komojabb fegyvereket telepítsenek az űrbe. Reagan csillagháborús kezdeményezése ezen alapvetően változtatott volna. Csak sajnos a russzkik előbb becsődöltek, meg dobták a fehérzászlót minthogy az egészből llehetett volna valami. -
#12
Amikor a jármű szétválik akkor az elsőt tovább lehet gyorsíttani, az atombombás viszont így lelassulhat. Az amccsdik is alkalmaznak bunkeromboló bombákat, ami több 10 m-rrel a felszín alatt robban. -
#11
Ez így van. Ilyen sebességeknél kg-onént kb 10kg TNT energiájával lehet számolni. -
NullZ3r0 #10 Ezzel csak annyi a gond, hogy atomot lőni az űrbe nemzetközi egyezmények alapján tilos. Pl bele kell gondolni, mi van, ha visszaesik kilövés közben, és szétszóródik a sugárzó anyag. Mint egy piszkos bomba. -
#9
engem inkább az aggaszt hogy laposelem lesz az atombombából ha nekimegy egy keményebb cuccokból álló kavicsba ez a bizonyos műhold 
-
F1End #8 Itt 300-50 méterest emlegettek.
Egyébként meg szerintem simán lehet. Nyilván nem kilóméter mély vájatot kell elképzelni, de néhány 10 000 km/h sebességgel valami becsapódik valahova, akkor az bizony nyomot hagy, hiába sokkal kisebb nála. -
#7
Az 5km-es aszteroidaba akarnak muholddal kratert furni?:) -
fszrtkvltzttni #6 A hülyék nem tudják, hogy ott kint nincs légkör amiben terjednének a lökéshullámok, ezért a robbanás annyit ér mint egy fing. 
-
#5
Szerintem az az űrkőzet méretétől is függ, hogy szükséges-e Bruce-ékat hívni lyukfúráshoz, vagy elég csak egy krátert ütni bele. -
lammaer #4 No, akkor mégiscsak lehet atommal - a múltkori üstökösös cikknél volt nagy veszekedés, hogy mindenki hülye mert atommal nem lehet, meghogy ki fogja kifúrni a lyukat a meteorfelszin alatti robbantáshoz ha Bruce nem ér rá :) -
lammaer #3 "Elteriteni ugyanis csak egy a menetiranyra meroleges robbantassal lehetne."
Átfogalmaznám: legjobban eltéríteni...
Vektoriálisan nézve már az is elegendő, ha pár fokkal eltér a frontálistól. Távolság kérdése az egész, hogy az a pár fok elég e. -
kvp #2 "Leszámítva a radioaktivitást persze."
Egy foldfelszini tesztrobbantashoz kepest jelentektelen lenne. Egyebkent az az otlet, hogy ha szetrobbantanak egy meteort apro tormelekre, akkor egyreszt megno a felulete, tehat jobban eleg a legkorben, masreszt ha eleg koran teszik, akkor a keletkezett 'soret' terul annyit, hogy a nagyresze elhuz a Fold mellett. Minden azon mulik, hogy szetesik-e a robbantastol. Elteriteni ugyanis csak egy a menetiranyra meroleges robbantassal lehetne. -
#1
Ráadásul augusztus 20-án pl tök jól nézne ki egy ilyen aszteroida felhő!
Leszámítva a radioaktivitást persze.
