2018 lesz az elsõ Mars-utazás éve?

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#100
Mivel a római kor fejlett írásbelisége gyakorlatilag megszûnt, és az írott források hiánya miatt az ezekre az évszázadokra vonatkozó ismereteink homályosak. Ez is hozzájárult az 1990-es években nagy szenzációt kiváltó kitalált középkor-elmélet születéséhez, amely szerint a 6–9. század közötti idõszakot utólag illesztették be Európa történelmébe.

Molnibalage
#99
A történelem oktatáson is meglátszik ez, hogy mit történt a Római Birodalom bukása és a ezredfordulós középkori állapotok között. A Honfoglalás és a ezredforduló közötti történelmet lényegében nem is oktatják, legalábbis itthon. Kb. Nagy Károlyról és a frankokról esik szó és kb. ennyi. Máshol is így lehet ez...?

Az "európai" történelem kb. abban merül ki, hogy Kelet-római Birodalom vs. arabok és frank királyság. De tényleg, mi történt az V. század és a X. század között Európában? Nekem lényegében semmmi sem jut eszembe. A vegetálás szó jutna eszembe leginkább...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#98
Szombathelyen is építettek vízvezetéket a "jelentéktelen" rómaiak.

A Korai középkor (5–10. század):

-A népvándorlás korát egyes történészek a „sötét középkor” néven emlegetik, mivel a római kor fejlett írásbelisége gyakorlatilag megszûnt, és az írott források hiánya miatt az ezekre az évszázadokra vonatkozó ismereteink homályosak.

-A kiépült társadalmi kapcsolatok és a gazdasági infrastruktúra jelentõs károsodást szenvedett, amikor a helyi uralkodók helyi szabályait vezették be.

-A visszaesés gyakran gyors volt és megrázó. Az utazás és az áruszállítás már csekély távolság esetén is veszélyessé vált. Ez egyúttal az exportra készített áruk elõállításának és kereskedelmének összeomlását is okozta.

Milyen hatalmas fejlõdésre gondolsz?

#97
Ja csak az ókorban sokkal kevesebb ember élt mint a középkor végén. Ehhez képest viszont sokkal többet tudtak mint a középkori ember...

A keresztenység meg simán visszafogta a tudományt. Gondolj csak bele hány gyógyitot küldtek boszorkányság vádjával a máglyára, pedig ha odafigyelnek rájuk sokkal hamarabb felfedezhették volna a gyógyszereket. Igy meg buzgó imádsággal gyógyitották a pestist elég sokáig...

A tudományos fejlõdés majd csak kb. az 1700-as évektõl indult be ismét amikor az egyház szép lassan maga alá roskadt mert a tudomány eljutott arra a szintre hogy hozza a megoldásokat, mig az egyház még mindig pont ugyanott tartott mint ezer évvel azelõtt. És ez a mai napig igy van, pl. a tudomány kifejlesztette az óvszert mint a nemi betegségek legjobb ellenszerét, erre mint mondott a pápa afrikában a világ legjobban aids súlytotta kontinensén?
"hogy az AIDS terjedésének megakadályozására az óvszer nem megfelelõ eszköz, a betegséget csak a szeretet állíthatja meg"

WTF... és bakker ezt nem ezer évvel ezelõtt mondta hanem ha 2009-ben...

Na ennyit a kereszténységrõl mint nem visszahúzó erõ...

Molnibalage
#96
Azért a keresztény egyház elég masszív fék volt az emberi civilizáció fejlõdése során sõt, a legtöbb vallás is.

Az meg tényleg csak margóra, hogy a keresztes háborúkkal "találták fel" az ideológiai alapon történõ háborúzást, ami finoman szólva a történelem legnagyobb vérontásaihoz vezetett és ez még mind a mai napig tart. Röhej...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#95
A készlet fizikailag tényleg nagy, csak az ERIO kicsi, ezen felül nem csak a készlet nagysága, hanem a kitermelhetõ kapacitás kicsi... Van egy nagy "hordód", amibõl túl lassan nyerhetõ ki a szükséges anyag...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#94
A humanisták számára elhiszem, csak az nem az emberiség. A rómaiak is csak "jelentéktelen" kisebbséget jelentenek akik folyamatos hódításokkal tudták csak biztosítani az ókori világ tömegébõl toronymagasan kimagasló életszínvonalukat. Miután erre nem voltak képesek, el is indultak lefelé a lejtõn. De a számomra az emberiségbe azért az összes többi nép is beletartozik, és az õ életszínvonaluk viszont emelkedett. Az általad lenézett korszakban a mezõgazdaság hatalmasat fejlõdött, ahogy az ipar is, és ennek nyomán alakult a legtöbb mai város, a városokban pedig egyetemek. Az is hülyeség, hogy a tudományt a kereszténység visszafogta volna. Ha visszafogta volna, akkor nem elõzi be a világ többi "vissza nem fogott" részét. Rengeteg pap volt a tudomány mûvelõje, és néhány kiragadott példát leszámítva az egyház nem üldözte õket, sõt ellenkezõleg, támogatta.
Míg az ókorban csak maréknyi ember filozofálgathatott a tökét vakargatva, addig a sötét középkor végére már tömegek tehették meg ugyanezt, õk lettek a humanisták. Szóval "csak" ennyi történt.
#93
PErsze hogy így mûködne. csak a felszálás sajna nem ilyn egyszerû. Ez nem a hold. Csak gondolj bele milyen infrastruktúra kell a saturnokhoz. Egy ilyet kéne elindítani egy kráter közepérõl a homokból különösebb elõkészületek nélkül. A mars nagyobb mint a hold, sokkal, légköre van stb. nem hasonlíthatod ahhoz hogy egy 2000kgos alufólia lufit egy vas lábazat lelõk magáról és egy petárda ad neki némi lökést...A magam részérõl már az a csoda határát súrolja hogy nem maradt senki a holdon...Túl kell lépni a kõolajon mert azzal itt ragadunk de ez sem tenné hipp hopp egyszerûvé a dolgot.

#92
A humanisták számára a Nyugatrómai Birodalom bukása (476) és a saját koruk között eltelt ezer év a sötétség és a kulturális hanyatlás idõszaka volt. A középkor minden szempontból negatív minõsítést azonban csak a 18. században, a felvilágosodás idején kapott. Ekkor vált általánossá a sötét középkor megnevezés.

#91
Nyugodtan támaszd alá érveidet, hogy szerinted a korai középkor mennyire fejlett volt és nem hanyatlás volt az-az 500 év.

#90
És mennyi embernek adatott meg a római kor luxusa? Ha szépen beátlagolod, ahogy azt illik, akkor ki fog jönni a töretlen emelkedés, amit csak ritkán tör meg egy-egy világméretû esemény (nagy járványok, világméretû éhínség, WW 1-2). Azon pedig értelmetlen vitázni, hogy ez most exponenciális, vagy telítési görbe, vagy lineáris, mert az csak a koordinátáktól függ, ráadásul itt nincs is egzakt kifejezés.
#89
Ha leszállsz utána újra föl kell gyorsulnod. Így viszont valsz. egy parittyaeffektusos pályamódosítás az egész. Rövid távon ezt lehet megoldani, és mivel a fószer gondolom látni akarja az eredményt, és õ állja a cehhet, ezért nincs alternatíva.
#88
A ZPE baromság, de a többi tény. Miért nem vagy képes fölfogni, hogy nem azért használunk fõleg kõolajat, mert más nincs, hanem azért, mert ez a legolcsóbb, ennek a feldolgozása a legegyszerûbb és erre van berendezkedve az egész iparunk.
A kõolajkészlet pedig nem azt jelenti, hogy annyi van, hanem azt, hogy annyi jelenleg gazdaságosan kitermelhetõ ismert lelõhely van. Ha még nem hallottál volna róla, az elmúlt pár évben volt egy technikai áttörés, és már az olyan elõfordulásokat is gazdaságosan ki tudjuk termelni, amelyek eddig a nem megfelelõ hordozókõzet miatt nem voltak elérhetõek. Ennek megfelelõen a kõolajkészletek újra emelkednek. A földgázzal szintén ez a helyzet. Elõbb emelkedik 10 fokot az átlaghõmérséklet, mintsem a fosszilis energiaforrásból kifogynánk. A fúziós erõmûvekre is igaz, hogy elõbb jelent problémát a radioaktív anyag tárolása, mintsem elfogynának. A fúziós erõmû pedig a gyakorlati megvalósítás határán van. Az kb. annyira hit kérdése, minthogy ez az üzenet spontán bithibákból állt össze.
#87
Szóval: Nem szállnak le. Érthetõ, és teljesen logikus lépés. Csak éppen az ember kíváncsisága berzenkedik ellene... Micsoda, itt vagyunk, ilyen közel, aztán semmi... De az egyiket meg lehet tényleg valósítani tûrhetõ határidõn belül, a másikat nem.
Ugye: Ott vagy, leszállasz. Kell egy leszállóegység. Kidolgozva, tesztelve, stb.
Ha egy kicsit ott maradsz: Valamiben lakni is kell. Kell egy lakómodul.
Visszatérés:
Kell valamilyen visszatérõ egység.
Kell üzemanyag a visszatéréshez. Nem kevés, hanem sok.
A Holdról jóval egyszerûbb volt a visszatérés. A föld nehézségi gyorsulása 9.78 m/s² A Marsé 3.711 m/s², a Holdé csak 1.622 m/s².
De itt van a szökési sebesség is:
Föld: 11,19 km/s, Mars: 5,026 km/s, Hold: 2.35 km/s
Nagyon durván az arány 4:2:1 a Hold javára.
A visszatérõ egységet és a lakómodult célszerû elõre eljuttatni a Marsra, ráadásul pontos helyre, mert mit sem ér az egész, ha párszáz km-el arrább van minden, mint ahol az ûrhajósok földet - Marsot érnek.
Az üzemanyagot vagy helyben állítják elõ - a technológia még nincs marsi körülmények között kipróbálva - vagy viszik magukkal, ami plusz súly.

Ehhez képest a Dennis Tito féle elképzelés:
Felszáll, gondolom, hogy egyszer Föld körüli pályára áll, majd a megfelelõ idõpontban begyújtja a rakétát a szökési sebesség elérésére, utána hosszú ideig csak néhány pályakorrekció, majd a Mars közelében egy kis irányváltoztatás, sebességcsökkentés, a Mars a többit elvégzi, majd ugyanaz vissza.
Ez sem egyszerû, de azért lényegesen egyszerûbb a leszállásnál.
A másik, hogy a legénység fizikai állapota is kérdéses lesz a Mars-hoz való megérkezéskor. Ha nem kell leszállni a Marsra, akkor elegendõ az, ha ezt az egészet túlélik addig, amíg visszaérnek a Földre, utána a földi orvosok megtesznek minden azért, hogy ismét embert faragjanak belõlük - amennyire még lehet. A dicsõség persze az övék lesz, bevonulnak a történelembe, stb.

#86
Bármibe lefogadnám, hogy az a technológia nem versenyképes a mészkõbányászattal, és ezért az ipart nem fogja érdekelni.
#85
Náciufók támadása, neee!
#84
Holnap lép életbe az újabb NASA megszorító csomag. Az Államok ûrfanatikusai indokoltan kongatják a vészharangokat? http://pulispace.blog.hu/2013/02/27/uripari_forradalom_elott

#83
De tudod, hogy errõl nem szabad beszélni! :)

http://www.youtube.com/v/Py_IndUbcxc&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

gothmog
#82
„Valami komoly oka van...”

Aha.
Pénznek hívják.

#81
Egyáltalán nem véletlen, hogy az ûr repülés nincs erõltetve a megfelelõ mértékben. Lehet röhögni rajta de nagyon sok tény azt mutatja, hogy a kezdeti nagy fellángolásban találtak valamit ami miatt úgy döntöttek jobb lesz az emberiségnem ha kurvára a földön marad még egy darabig. Amekkora lendülettel elkezdték az ûr meghódítását ahhoz képest most ott tartunk, hogy mûholdakat lövöldözgetünk felfelé és robotokat meg szondákat indítgatunk.
Valami komoly oka van, hogy a nagyhatalmak nem erõltetik a dolgot és az ûr felfedezése kimerül a távcsövek által készített képek nézegetésébõl
#80
Gondoltam hogy nem megállunk üresbe rakjuk a spaceshippet és bedobunk egy fontot a parkoló órába! Csak gondoltam Elõre oda küldenénk egy dokkolható landoló modult ami csak a landolásra meg a felszállásra elegendõ üzemanyaggal rendelkezne mikor oda ér keringési pályára ezt az ûrhajót meg pályára állítanánk és a landoló kabin modul lecsatlakozna a meghajtótól hozzá csatlakozna a landoló és felszálló modulhoz meg tenné amire teremtett landolna és felszállna majd vissza!

valami hasonlóra gondoltam!
#79
Azért azon is érdemes elgondolkozni, hogy minden eredményt megosztanak-e velünk a fejesek. Például lehet, hogy az Oroszok se adták még fel a dolgot csak nem kürtölik szét a világnak az infokat. Végülis ez nem érdekük.
#78
Amúgy azzal egyet kell értsek hogy amíg a kémia visz fel minket LEO ra addig az egésznek nem sok értelme van de rosszat egész biztosan nem tesz. A legdurvább ami történhet hogy kirobban egy új versenyt ki megy elõbb a msrsra címmel. Kit zavar ez?

#77
Az elsõ küldetéssel 2 ember volt ott. Utána sokkal több. Ezek nem új hanem régi és kiforrott technológiák. Pontosabban ezekkel megvalósítható.

Ha egy milliárdos akárki nem tudja a rohadt sok pénzét hova költeni mint egy bizonytalan kimenetelû kísérletbe téged mégis hol érdekel? Örülj neki hogy pénzt öl bele ami még kiforrottabbá teszi a használt technológiát szerencsés esetben lökést adhat a kormányok által finanszírozott küldetéseknek is.Ha te multi csilliárdos lennél 70 évesen nem lõnéd ki magad a marsra kizárólag azért mert csak?


Tapsoljatok neki. Ha bejön mi nyerünk ha nem õ bukik. Ez egy zérõ összegû játék a mi javunkra. Nem feltétlen nyerünk de biztos nem bukunk. Borzasztó presztizsveszteség az usá nak hogy nem képes önerõbõl az ûrbe embereket vinni. Ez nem véletlen ha a politika ezt megengedi a minimum az hogy rohadt nagy szarban vannak Itt állami ûrkutatás sokáig nem lesz. Vagy az egyik hasonló milliárdos bohóc sikerrel jár vagy nem lesz min hõbörögni az sg fórumokon...

#76
eljutunk a marsra? a holdra se jutottunk el. az hogy 3 ember volt ott és kb semmit se csinált, totálisan semmit se jelent.

ja, hinni mindenféle új technikában jó dolog végül is. csak nehogy bukta legyen a vége

NEXUS6
#75
"technológiai fejlõdés? ember, minden trasznportáció lényegében az olajon alapul, nem a technikai fejlõdésen. persze, kellett ehhez motor is, ami tech fejlesztés, de az olaj szerepe ebben az egészben sokkal nagyobb

ha nem lesz olaj (gáz stb), a jelenlegi és a belátható idõn belüli tech fejlõdés semmit se ér

ezen kívül az olaj nagy része most is és a jövõben is a jólét fenntartására fog menni (autóval a vécére is, közben ifonozás)"

Azért a MOL részvényeidet szerintem még ne kezdd eladni!<#papakacsint>
Így vagy máshogy, de a dolgok jelenlegi állása szerint elõbb jutunk el a Marsra, minthogy az olaj elfogyna. A szén, meg más szénhidrogének, meg pláne más kérdés.
Aztán addig csak építenek mondjuk valami értelmes atomerõmûvet, pl tóriumosat, azzal meg kihúzzuk még pár ezer évig, amíg a fúziósból is lesz valami.

A ZPE konverterrõl nem is beszélve!
<#hehe>

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#74
"Nesze neked ûr, még a növekvõ munkanélküliséggel se tudnak mit kezdeni.."
Dehogy nem. Ki tudták lõni egy saturn V rakétával jó magasra és húzza magával az egész világot én a geostacionárius pálya környékére teszem õket.XD

#73
Igen, te vagy az SG egyik bohóca....

#72
Régen is kapitalizmus volt az USA-ban, még is "fejlõdött" az ûrutazás. Jah, hogy egy jó pár évtizeddel ezelõtt mehetett a nyilvános f...méregetés az adófizetõk pénzébõl, most meg nyögik a sok terhet, ha be nem csõdölnek. Nesze neked ûr, még a növekvõ munkanélküliséggel se tudnak mit kezdeni...

#71
Nem is tudom, hogy hol olvastam/láttam azt a cikket/mûsort, ahol felállítottak x teljesítésre váró célt. Ha ezeket teljesíteni tudja az emberiség, utána érett meg az ûrutazásra. Ilyenek voltak közötte, hogy éhezés megoldása, idõjárás irányítása stb. Elõször a bolygón legyen teljesítve a feladatok és utána lehet bohóckodni az ûrben.

#70
HA valaki engem kérdez én támogatom ezt a tervet. És ahogy a cikket olvasom, a résztvevõknek, illetve a befektetõ csávónak sem érdeke, hogy a fogukat otthagyják, de még ha így is lenne is már meglenne az nekik amiért belevágnak. Az egész arról szól, hogy az emberek figyelmét az ûrkutatás felé tereljék. Mert a holdutazások óta gyakorlatilag semmi nagyobb lépcsõt nem lépett át az emberiség az ûrkutatásban... Szondánk annyi van mint a huzat, lassan szemétdobot csinálunk a marsból is mire az elsõ emberi küldetés odaér.

Lényegében a motiváció a kulcsa az egésznek. Az 50-es, 60-as évek ûrversenykezése és az azok kapcsán született eredmények (Holdutazás, mars szondák, mélyûri szondák) kitermeltek, egy olyan generációt, akik ezekbõl az eredményekbõl inspirációt merítve új löketet adtak a tudományos fejlõdésnek. Nézzük csak meg az internet, a mobiltechnológia nagy úttörõi mind abban a korszakban nevelkedtek...

Tehát a kezdeményezéssel semmi baj sincs, támogatom... Az hogy mennyire felkészültek más kérdés.. De ha belegondoltok Colombus is a vak ismeretlenbe indult gyakorlatilag a megszokott és már az addigra bevált eszközökkel. (Hajók, a meglévõ és addig is használt hajózási technikák, tájékozódási technikák) És odahaza mindenki elõre temette az expedíciót. És nekik mégis összejött.

A baj tényleg a kapitalista felfogásban van... A hivatalos ûrhajózási szervek az államtól kapják a lóvét a kutatásra, nem magántõkébõl, így meg van szabva mi fér bele és milyen határidõvel egy-egy projektbe. És ha Obamának kényelmetlen az hogy az emberek morognak hogy oda folyik az adó ahelyett, hogy John Smith fel tudja venni a 347dik american express hitelkárytáját hogy halomra költhesse a pénzt magára, akkor bizony a NASA nem fog egy árva petákot sem kapni további kutatásokra.

Az egész ûrkutatás csak akkor fog új lendületet kapni, ha végre megoldják a földkörüli pályára állítás költségének drasztikus csökkentését. Ugyanis építhetnénk 700 ezer tonnás atomerõmûvel hajtott, 14 fedélzetes ûrhajókat már ma is, csak hogy a fenébe juttatnánk fel? Az ûrállomásnak is majdnem 15-20 év kellett míg darabokban felhordták. Ha a másik cég akik a kisbolygó bányászattal kacérkodtak összehozza az elsõ érckitermelõ üzemet, viszonylag kevés vesztességgel akkor az új energiaforrásokra a mai gazdasági nagykutyák úgy fognak ugrani mint legyek a szarra... Szóval mindössze ez az egy technológiai háttér választja el az emberiséget az ûrmeghódiccsá-tól. Amíg ez a kapitalista felsõ tízezernek nem hoz a konyhára addig a földi háborúk pénzelésébõl, meg az olajbizniszbõl fog szólni minden...
#69
De a leszállás nem "csak úgy" megy. Hogy szállnak fel? Ez nem a hold ahol "csak" löksz egy nagyot a leszállóegységen és már pályán is van. Ehhez egy marha nagy rakéta kéne vagy az hogy vállalják a résztvevõk hogy nem jönnek vissza de ezzel már el is értünk újra a valóságsós sztorihoz. A lényeg az hogy nem "kicsit megtoldani" kéne az összeget hanem kb megtriplázni és nem 2018 lenne a céldátum hanem vagy 30-40 évvel távolab.

#68
Meg most érted elküldenek 2 ûrhajóst aki a te írás szerinte nem tudjuk ,hogy bírják ki. Szóval kiadunk egy költséges útra pénzt . bocs Õ kiad meg pár cég kb. annyira rizikós mint ,hogy megtoldják és leszálljanak nem?
#67
Értem akkor vegyünk még pár ferrarit vagy repülõt abba tuti túléljük arra költsük a pénzt 8) 8)
#66
Mert nem tudják, hogy bírná ki az a néhány ember az utat
#65
Csak Én nem értem ,hogyha már elmegyünk odáig akkor miért nem toldjuk meg kis pénzzel és fejlesztjük úgy ,hogy le is tudjon szállni meg fel is. Most ha már odáig elmegyünk meg vissza akkor miért ne?
Victor1103
#64
A küldetés sikeressége tényleg csak egy bombabiztosa ûrhajó építésének konstrukcióján múlik. Azonban a képen látott illusztráció alapján... hát elég két esélyes hogy egy ilyen szerkezettel egyáltalán képesek lesznek-e elérni a Marsot nem hogy még vissza is jönni.

Jelen állásában ahhoz hogy ez a projekt meg tudjon valósulni 2018-ra szerintem a korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló tõke elengedhetetlen. Ennek hiányában a küldetés sikerességét olyan 20-25%-ra tippelném.

Asrock M3A77DE ; Amd Phenom II x6 1055 2800mhz ; 4gb samsung ddr3 1333mhz 2×2gb dual chanel ati hd 5750 1gb ddr5 dx11 ; Hitachi 1tb sata 2

#63
nem igaz, hogy értelmes emberek képesek komolyan elagyalgatni azon, hogy az ilyen -és hasonló- nyilvánvaló bullshit megvalósítható, avagy nem.
egyértelmû, hogy egy habókos és teljesen irreális lufiról van szó, amelynek legfeljebb a kisszínesek közt lenne helye, esetleg a blikkben.
ennyit érdemel, nem többet.
Tetsuo
#62
Puszan jocselekedetbol, hogy az alaptudomanyok fejlodjenek, vagy kesobb az emberiseg hasznara valjon, SENKI nem fog urutazast finanszirozni. Semilyen vallalat es kormany.
Anyagi vagy hatalmi okai vannak az urkuldeteseknek. Pl. konkret fejleszteshez kiserlet, hosszutavu profit, propaganda stb. Ha ilyen ok nincs, akkor nem megy ember a Marsra. Ennyi.
A kapitalizmusban MINDEN forintositva, akarom mondani dollarositva van. Uzleti (vagy hatalmi) alapon dol el minden terv, legyen az barmilyen "emelkedett" vagy eloremutato.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#61
látom terjed az ürmeghodiccsa kifejezésem :DDD

#60
technológiai fejlõdés? ember, minden trasznportáció lényegében az olajon alapul, nem a technikai fejlõdésen. persze, kellett ehhez motor is, ami tech fejlesztés, de az olaj szerepe ebben az egészben sokkal nagyobb

ha nem lesz olaj (gáz stb), a jelenlegi és a belátható idõn belüli tech fejlõdés semmit se ér

ezen kívül az olaj nagy része most is és a jövõben is a jólét fenntartására fog menni (autóval a vécére is, közben ifonozás)

#59
már megbocsáss, de ki nyomorítja meg a népet?

a "fejlett" világ lakóinak nagy része elég magas életszinvonalon él, senki se kényszeríti arra hogy az ürmeghodiccsára való pénzt ne ifonra meg masseffektre költse

tudományt (emberi kíváncsiság) is lehetne mûvelni ma már bárkinek, iskolán kívül is (internet rulez), de mit néz a nép? gangman stájlt, vicces macskás videót és trónok köztöt, meg játsza a masseffektet meg a farmvillát

#58

Tinman
#57
Egy tényezõt kifelejtettél: az emberi tényezõt.

Jó eséllyel elõbb gyilkoljuk egymást halomra, mint, hogy kifejlesztenénk egy használható csillagközi hajtómûvet.
A maradéknak -ha lesznek egyáltalán- kisebb gondja is nagyobb lesz az ûr meghódításánál...

Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.

cylonflatus
#56
<#eljen>

Amikor eljő a Fehér Farkas tele, ne egyél a sárga hóból!

#55
HOgy még állni is veszélye a pályaudvarokon sokszor
#54
Ezzel meg mi a fenét akarsz?

#53
csak csináljanak végre valamit azok akik megtehetik... felõlem mehetünk a vénuszra meg az európára vagy az alfa kentaurira csak az emberi kíváncsiságot és érdeklõdést ne nyomja el az ostoba pénzmánia és ez a gusztustalan társadalmi hanyatlás. hadd jöjjön az ûrmeghódiccsa, sokkal hasznosabb mint holland szopó vibrátort éípteni egy autóba, mert milyen kényemes... a fogyasztói társadalom emg ez a politika teljesen megnyomorítja a népet, mindenki napról napra él és kizárólag rövid távon gondolkozik. legyünk már kicsit nagyravágyók és hódítók, nem e találunk valami menõt kint:)
#52
" Ha pedig, mint jelen esetben is a Marsról van szó, akkor az csupán évtizedek kérdése... A 21. századi technológiai fejlõdés mellett senki sem gondolhatja komolyan, hogy soha, "

Biztos vagyok benne, hogy meg annyi sem kene, a muszakilag akar 20 evvel ezelott is megvalosithato lett volna, csak az elhatarozas hianyzik.
Ha mondjuk 10-20 orszag osszedobna 100 milliard dollart, akkor 3 ev mulva indulhatna az urhajo, ami le is szallna a Marson.
Mellesleg szerintem, sokkal erdekesebb, muszakilag nagyobb kihivas volna, a Venuszra(400 fok, 90-szeres foldi nyomas) kuldeni, nehany a Mars jarokhoz hasonlo robotot, mint a Marsra embert.
#51
-mennyi az idõ tesó?
-20:22 -mondtam a karórámra nézve a nyugatiban
-biztos? nem nézed meg a mobilodon is?
-nem.


és már ott se voltam