2018 lesz az elsõ Mars-utazás éve?

Oldal 1 / 3Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#150
Tudod Európa vezetõ szerepét elsõ világháborúig az ipari forradalom hozta meg. Az ipari forradalmat pedig az angol polgári forradalom idézte elõ. Az angol polgári forradalmat pedig a reformáció idézte elõ. A reformációt pedig a reneszánsz idézte elõ.
Mindenért egy vallást hibáztatni eléggé ostoba dolog. Az tény és való, hogy Nagy Károly után az Egyház hatalma elképesztõ mértékben megnõtt, viszont a reneszánsz az egyházi hatalmat szép lassan lebontotta.
A sötét középkor elõidézõje leginkább a népvándorlás, ás a bizánci háborúk voltak. Mikor Bizánc vissza akarta hódítani a területeket a letelepedett germán népektõl(longobárd, gót, vandál mind-mind germán nép volt, viszont kb. annyira beszéltek egy nyelvet mint mi a finnekkel) hosszadalmas és kimerítõ háborúk kezdõdtek. Ennek köszönhetõ, hogy az ókori latin építészetbõl alig maradt valami. Majd 750 után pedig az arabokkal vívott háborúk legyengítették Bizáncot. Tény, hogy Bizánc jóval fejlettebb volt, mint az arabok (Alexandria, Tripoli, Jeruzsálem mind fejlett bizánci városok voltak), de a hódításoknak köszönhetõen rengeteg technológia jutott arab kézre, és persze az Indiával való kereskedelmi útvonalak is. Ezáltal az arab és késõbb a török népek a kereskedelem és a bizánci technikával a korabeli Európa elõtt voltak. Majd Európa a reneszánsz, és a felfedezések útján újra élre tört, olyannyira, hogy párszáz éven belül a kis Anglia a világ 25%-át birtokló birodalommá fejlõdött ki.
#149
Az ipari forradalom körül indult be igazán.
#148
Pontosan mikor múlt el a kereszténység, és kezd el szárnyalni a tudomány szerinted?
#147
Mármint az általad kifogásolt komment mire ment válaszként, arra gondoltam. Ha így érted, akkor bocs az értetlenkedésért.

Igen, ezzel maximálisan egyetértek!

„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"

wraithLord
#146
Tudom, hogy hogy értetted. Nem volt nehéz kitalálni, nem most láttam az elsõ ehhez hasonló vitát.
A lényeg, hogy a túlzott általánosítás sosem vezet jó eredményre.
#145
Azt gondolom "véletlenül" elfelejtetted megnézni mire reagáltam...

„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"

wraithLord
#144
Én nem tituláltam semmit semminek. Csak valószínûségekrõl írtam (bármennyire is félreérthetõ). De ha már valaki valamit valaminek/valakinek titulál, akkor szerinted te most mit csinálsz? :D
#143
Ez nagyjából ugyanakkora baromság, mint minden háborút, amit keresztény országok vívtak, a kereszténység bûnének titulálni. A keresztes hadjáratokat lehetne egyedül idesorolni, de ha csak ezt, akkor a kommunizmus 100.000.000 áldozata egymaga ûbereli.

Azért ateista, mert nem Isten nevében, hanem politikai ideológiai célok vezérelték õket, amiknek semmi köze a valláshoz. Még akkor sem, ha sok esetben hasonlít is rá. Egyébként a kommunisták elõszeretettel vadásztak keresztény papokra Európában.

„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"

wraithLord
#142
<#wow3> Ateista kommunizmus, nácizmus. Ezt hogy sikerült összeraknod? (Igaz, attól függ, mint értünk ateistán.)

Mi köze egy politikai ideológiának a hitbeli hovatartozáshoz? Max. annyi, hogy a tévképzetben élõ emberek nagyobb baromságokat képesek kitalálni, mint akik a racionalitást helyezik elõtérbe... És mind a kommunizmusnak, mind a nácizmusnak voltak vallásos és nem vallásos oszlopos tagjai, követõi is.

Konkrétan pl. Hitler is vallásos volt, persze az õ módján, ugyanis kitalálta a "náci kereszténységet"... <#hehe>
#141
Vigyázz, mert a kommunizmus és nácizmus bûneit relativizálni, ma Magyarországon büntetendõ...

&#8222;Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"

#140
na hát azért ez nagyon de nagyon de nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon erõs túlzás.
#139
Engem meg békává változtatott! De már elmúlt... lol

&#8222;Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"

#138

&#8222;Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"

#137
Én a szakdolgozatomat az õssejtekbõl írtam. Ennek a témának a mai napig a legnagyobb kerékkõtõje a keresztény egyház

Akkor dobhatod a kukába a "szakdolgozatodat, mert nem kerékkötõje az egyház...

Szklerózist gyógyíthatnak õssejtekkel – egyházi támogatással

A Vatikánban ezekben a napokban zajlik a felnõtt emberi õssejtekrõl szóló konferencia. Vincenzo Paglia, Terni-Narni-Amelia püspöke november 10-én forradalmi kezdeményezésrõl számolt be, hozzászólását a L’Osservatore Romano is közölte. Terniben már klinikai kísérletek zajlanak az amiotrófiás laterális szklerózisban (ALS) szenvedõ betegek kezelésére õssejtek felhasználásával, egyházi támogatással.

Egyébként meg nem kell az egyház ellenzése, aki ilyet csinál mint alant olvasható, az beteg.

Ember és állat keresztezése a science-fiction írók perverz ábrándjának tûnhet, de nem az. A génmanipulációk és a klónozás fejlõdésének robbanása idején nem meglepõ, hogy az ötlet túl van a tudományos viták szintjén: máris több ilyen embriót kreáltak.

Csak azért kerülhettek a nyilvánosság elé az ember és állat keresztezésének az Egyesült Államokban és Ausztráliában folytatott eddigi kísérleteirõl szóló hírek, mert a hibrideket létrehozó tudósok megkezdték találmányuk szabadalmi eljárását. Az eddig elkészült ember-szarvasmarha, ember-disznó hibridek nem éltek sokáig, mert néhány nap múltán elpusztították õket.

A gyomrom fordul fel tõle.

&#8222;Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"

#136
Az ateista kommunizmus és nácizmus ötven év alatt kenterbe verte kétezer év keresztény pusztítását...

&#8222;Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"

#135
Teljesen normális az a pár, akik nem hagyják az ilyen dr Moreau-k kezébe adni az embriójukat, hogy a beteg kisérleteket végezzetek rajta. Kísérletezz a sajátodon...

&#8222;Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"

#134
Egyetértek... teljesen... még jobban is...Érts meg engem. A Saját témámban rálátok a lehetõségekre és bicskanyitogató az egyház magatartása. De olvass vissza engem. Tényleg az én kezembe adnád ennek a kísérletnek az irányítását? Én nem...


Kell hogy valami hogy pofon vágjon hogy ezt azért mégsem basszus.......
Kellenek a fékek és ellensúlyok hogy ne vakulj el. Élénken él bennem az érzés mikor a szakdogámat írtam és minden 2., 3. mmondatnál az egyházba ütköztem
és egy idõ után meg tudod ítélni hogy amit gondolsz kb a helyén van de etikailag úgy el van szálva hogy bele se mész ezeken a fórumokon ezekbe a vitákba mert már magadban elbuktad õket... Lehetsz extrém lehetsz szélsõséges pillanatnyilag meghozhatatlan kompromisszumokra vagy kárhoztatva.

#133
Elmúlt, legalábbis a középkori elterjedtségéhez képest. A tudomány fékentartásához pedig nincs szükség a kereszténységre és nem is képes rá. Gondolj csak bele hány háborúban vett részt a kereszténység

#132
Elmúlt a kereszténység?
lol
(erõsen sarkított)
Tudod mi az akadálya hogy a laborban egy új szívet növesszenek neked?
A kereszténység.
Úgymond a lélek a tízen valahányadik hét után már jelen van a magzatban így nem használható (bármilyen nevetséges de így van) embriók ezreit öntik egyenesen a kukába mert az egyház ellene van ezeknek a kísérleteknek akkor is ha ez olyanokból származik mint a lombik bébi program ahol valóban az életért hoznak létre embriókat (egyház által nyíltan nem ellenzett) majd ezekbnek az embrióknak ezreit öntik a szó legszorosabb értelmében a kukába mert 8-16 sejtes formában már nem használhatók.


De el kell ismernem a kettõ kiegészíti egymást.Sok esetben azért nem kezdek komolyabb vallásfilozófiai vitákba mert megértem az igazukat amit írnak akkor is ha ellenkezik az enyémmel. De ezek kellenek mert megakadályozzák a tudomány ugymond "elszállását". kb van elképzelésem arról mit érhetnénk el ha totális hatalmat kapna a tudomány, és belátom azt hogy mi történne akkor ha ez valóban meg is történne. Tudjátok mint magyarországon mostanában oly sokszor,... fékek és ellensúlyok. Nagyon... de tényleg nagyon sok mindent megtehetünk már. És tudom magamról hogy szélsõségesen a tudomány mellett vagyok. Nekem sok minden elfogadható ami másoknak nem és ésszel belátom hogy szükségem van az egyházra ami manapság a modern idõkben már nem feltétlen azt mondja hogy hülye vagy hanem azt mondja hogy "állítsd már le magad...!!!!"

Molnibalage
#131
Kukacoskodás. Sugárfertõzés nincs. Sugárbetegség az van.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#130
Talán mert elmúlt a kereszténység mig a többi országban kevésbé a saját vallásuk? :DDD

Amig európában a kereszténység volt a menõ addig más régiók sokkal sokkal fejletebbek voltak. Pl. az arabok alaposan odavertek európának akkoriban tudomány területén, Kínáról vagy Japánról nem is beszélve. De még a európa saját maga is odavert a keresztény európának néhány száz illetve ezer évvel korábban. Lásd római birodalom, görögök stb.

Késõbb európában elmúlt a nagy kereszténység, el is kezdett szárnalni a tudomány. Az araboknál meg nézd meg mi folyik irtják egymást mert az egyik szerint igy mondta mohamed a másik szerint meg emigy. Na nem is haladnak sehová, csak azért nem porfészek az egész mert néhányuknak van olaja. Ez van ha a vallás irányit a tudomány helyett. Kina meg befelé fordult elég sokáig.

Egyébként alapvetõen a kérdésed úgy kellene feltenni, hogy mi lett volna ha nincs sötét középkor hanem a görög/római tudományos szint fejlõdik tovább ahelyett hogy gyakorlatilat irni/olvasni is elfelejtettek az emberek...

#129
Úgy hívják liberalizmus.:) Azon múlt hogy a keresztények hamarabb kezdték el legyilkolni egymást mint a többiek így hamarabb jöttek rá hogy ez nem vezet sehova. Én a szakdolgozatomat az õssejtekbõl írtam. Ennek a témának a mai napig a legnagyobb kerékkõtõje a keresztény egyház miközben olyan lehetõségeket villant fel hogy amögött a holdraszálás eltörpül. (persze azért törpül el mert errõl tudok sokat) A szakdolgozatmoban külön fejezet van az egyházak szerepére (nagyrészt idézet --- mielõtt Schmidt Pál lennék XDD)) Több olyan kérdéskör is van ahol elsõsorban az egyháznak de nagyon sokszor nekem is olyan etikai kétségeim vannak hogy az egész tudományt az alapjainál megakasztják. Elképesztõ dolgokra lennénk képesek de már az egy olyan (rendkívül komoly) beszólást váltott ki ezen a fórumon hogy azt írtam lõjünk ki öregeket a marsra... Eljutottunk a fejlõdésünkben egy pontra. Ha továbbmegyünk az olyan kísérleteket igényel amiket etikailag nem végezhetünk el vagy beláthatatlan ideig tart a kutatás. A lehetõségek elképesztõek. Csak gondoléjatok Michael Phelpsre. Gyakorlatilag a tökéletes illegális genetikain kísérlet. Az egyetlen amit tenni kmell egy minimális hatást gyakorolni a szülõkre hogy sportoltassák a gyereket innentõl gyakorlatilag korlátlan mennyiségû végtelen pontosságú mérési eredményhez jutnak hozzá anélkül hogy a figurát a közvéleménytõl elzártan egy börtönben kéne tartani. Egy szülõnél a tudta nélkül megbabrálják a dns-t 5-6 áv mulva egy kicsit odahatnak hogy sportoljon innentõl nincs más dolguk mint figyelni. A legszebb az egészben amit szeretek. Az egyszerûség. Ha a kísérlet sikerül egy kis szerencsével elég a tv-t nézni hogy olyan pontos eredményeket használhass amit max akkor érhetsz el ha elképesztõ presztizsveszteséget emberjogi meg mindenjogi konfliktusokat kockáztatsz míg az eredményeidet senki nem tudja elérni aki nem hajlandó ezekre az áldozarokra (amit természetesen te nem hoztál meg mert elég volt phelpset a TV-ben nézni miközben századmásodperces eredményeket kapsz olyan mérésekre amit max egy katonai bázison zárt körülmények között kényszeríthetsz ki olyan kockázatokkal amik töjnkretehetik az egész megítélésedet mindenhol nagyon nagyon hosszú idõre.....

#128
És szerinted a vándorló majd letelepedõ tömegek számára ez nem a fejlõdés korszaka volt? Ezért mondtam, hogy ne egy népet figyelj, mert annak a fejlõdése tényleg ciklikus, ezért ha az emberiség fejlettségét a legfejlettebb részével azonosítod, akkor tényleg ciklikus képet kapsz. Ez viszont szerintem helytelen. Egy fiktív példán meg is mutatom miért:
Legyen az egyik emberiség olyan, hogy a jelenlegi tudományos ismeretekkel rendelkezõ de szûk, pár millió fõs elit uralkodik 7 milliárd rabszolga fölött, akiket gyakorlatilag a létfenntartás határán tartanak.
Legyen a másik emberiség olyan, hogy mind a 7 milliárd ember számára képesek biztosítani, a XX.század elejének polgári életszínvonalát.
Melyik a fejlettebb? A te gondolatmeneted szerint az elsõ, mert ott nagyobb a tudás. Szerintem a második, mert ott az átlag fejlettség magasabb.
Róma azért virágzott, mert gyorsan ki tudott emelkedni a környezõ népek közül. És azért bukott el, mert e környezõ népek kezdtek fejlõdésben felzárkózni.
#127
Ha a kereszténység tényleg annyira a tudomány kerékkötõje volt, akkor legyetek szívesek oldjátok föl a paradoxont, hogy mégis ezt a vallást követõ országokban fejlõdött legmagasabb szintre a tudomány.
#126
Én egyébként borzasztóan szurkolok a spaceX nek. Pont azt valósítja meg amit én az ûrsikló programban kritizáltam(persze ez a saját ízlésem)Sosem értettem mi értelme az ûrsiklónak ha egy kapszulát kb egyszerûen ledobsz orbitális pályáról leesik és kész... Egyszerû, kevesebb hibalehetõség míg az ellenkezõvel minimális elõnyöket érsz csak el (megjegyzem ellenben (sory) de kurvajól néz ki értsd: politika) És tudom itt térek el az átlagembertõl mint itt a legtöbben én szeretem ha valami egyszerû ugyanakkor gyönyörködtet ha ilyen egyszerû technikával képesek vagyunk elérni olyan bonyolult dolgokat mint a holdraszálás.... Ne a technikáért rajongjatok hanem azért a leleményességért amit ezzel el lehet érni. Féreglyuk meghajtásról tök jó parttalan vitákat folytatni azokkal akik a fizikát és a matekot egy az egyben elvetik és megmosolyogtat a totál sötétség egy olyan témában ami még az unokáim életében is sci fi lesz. Egy valós küldetés szépsége az egyszerûség. Ne bonylítsd túl. Így is épp elég bonyolult és ugymond "vagány" egy kapszula mint egy ûrsikló.

Pont ahogy lentebb írták már.
Tele rakhatod az egész ûrhalyót detektorokkal meg sugárzás érzékelõkkel sugárvédelemmel meg kutyapénisszel, de le is egyszerûsítheted a dolgokat úgy hogy olyan embereket válogatsz a küldetéshez akiknek az idõskáláján már nem számít a normálisnál némivel nagyobb sugárzás.

#125
"Nem a fõkönyvi haszonért élünk."
Vitatkozzunk? Sajnos bizony ezért élünk...
teddybear# pulispace.blog.hu Részemrõl az apollo az emberiség csúcsa. Elképesztõ, döbbenet hogy mennyire pofon egyszerû az egész mégis mennyire elképesztõen pontos szinte sci-fi technika kellett a megvalósításhoz. Kisiskolás fejjel megérthetõ koncepció ,irgalmatlan teljesítmény, orosz rulett szerû kockázat. Csak képzeld el az autókat amivel akkor jártak az emberek és képzeld el a több mint 100m magas saturnV rakétát aminek a tetején 3 ember van... Tényleg csak csukd le a szemed és képzeld el hogy egy ilyen beindul a segged alatt és elõször 7,5km/s re gyorsít. lent meg a gyerekeid.......


Mit hozhatunk ki?
Csak gondold végig a költségeket. Ha valami nagyon durvaenergiahordozót találunk talán megéri visszahozni. Pénzügyileg hatalmas bukó. Kb mint az apolló. Ott vagy odajutottál a technológia megvan ha valamit találsz továbbfejleszthetõ de egy ilyen küldetés irreális költségekkel jár ha a megtérülése 0,.Ha egy olajcégnek azt mondod befektetsz x milliárdot és 40 év mulva nullán vagy befektetésbõl akkor hosszú sorokban kígyóznak az ajtód elõtt. Pillanatnyilag csak a csillagászati költségeket tudjuk garantálni. Kapitalizmus van így mûködi a világ sory.

#124
"Egy mars expedíció ma tisztán tudományos 0 haszonnal."

Amíg nem voltunk ott, nincs értelme a kalkulációnak. Egyszerûen nincs semmilyen adatod arról, hogy milyen nyereséget tudsz kihozni az útból.
Különben meg, ha mindent csak a pénzbeli nyereségért csinálnánk, már régen kihalt volna az emberiség. A kölykök is csak pénzbe kerülnek, és a fene sem tudja, hogy megtérül-e nekem a nevelésük?
Nem a fõkönyvi haszonért élünk.

#123
Pár éve láttam a sztorit a History Chanell-en. Ott a fickó szó szerint ezt mondta. Az elsõ változat modelljét is megmutatták. Nem is hasonlított a végleges holdkompokhoz. Hogy az Apolló-10 melyiket vitte fel nem tudom.

De az orosz holdkomp modelljét is láttam képen, az kb. egy ablakokkal ellátott autoklávnak nézett ki. Iszonyú otromba volt még az akkori orosz eszközökhöz képest is.

A földön meg nincs 15 km magas hegy. Baromi nagy mérési hiba kell ahhoz, meg a személyzet teljes vaksága, hogy a 15 km magasságú repülésbõl a felszínbe ütközés legyen...

#122
Nem hatalmas panorámaablakok voltak csak "kukucskálók". Voltak különbségek az egyes holdkompok között de annál sokkal kisebbek mint írtál. Csak gondolj bele. Már az elejétõl a "végsõ" holdkompal utaztak minek vittek fel mást? Mások a tulajdonságai máshogy mozog más a súlyelosztás nincs értelme. Az apollo 10 a fõpróba volt. 15km re közelítették meg a holdat. Ez csak egy kicsit magasabb mint amilyen magasan mennek a földön a repülõk. Az igazi para az volt hogy rossz a térkép és 15 km magasan már beleszálnak egy hegybe. Egy picivel kevesebb volt az üzemanyag hogy a legénység ne mondhassa azt hogy mi márpedig leszálunk ha akartok gyertek ide és akadályozzátok meg... Úgy csinálták hogy egy ilyen ötlet egyenlõ legyen az öngyilkosággal. És mindnek családja volt. Ezárt mondom hogy közel sem annyira kegyetlen és cinikus idõsebb fanatikusokat rakni egy vissza nem térõ mars expedícióra mint családos apukákat egy alufólialufira ami leszáll a holdra és csak a jóisten tudja hogy onnan vissza is tud e jönni.


Ezen a fórumon többé kevésbé intelligens emberek vannak. Gondolj bele egy alufólia lufi alatta egy rakéta amivel borzasztó sebességre gyorsítod miközben max 1-2 fokot tévedhetsz az irányban majd hazajönni és rekord sebességgel rekord hõ képzõdése közben veleszálni a légkörbe. Nézz meg egy fényképet a földrõl. Az a kis vékony kék izé a légkör. Azt találd el a holdról 3 fokos szögben megfelelõ sebeséggel Lent meg a feleség és 2 gyerek. Ez nem egy 65-70 éves ember egyedül...

Egy ilyen ötletnek még jobban tapsolnék. A holdról legalább héliumot hazahozhatunk. Egy mars expedíció ma tisztán tudományos 0 haszonnal. Ha azt akarod hogy az ûrkutatás újra robbanjon ilyen ötlet kell nem egy bizonytalan eredményû valami a marsra.

#121
Ami azt illeti, az elsõ Mars körüli bázist a bolygó egyik holdján is felállíthatnánk. Pontosabban a belsejükben kivájt üregekben.
A gravitációjuk elhanyagolható, ugyanakkor van elég anyaguk megvédeni a sugárzástól a személyzetet.

#120
Jó ötlet! Csak erre sem akarnak pénzt áldozni....

#119
Nem emlékszem pontosan az elsõ holdkomp mûszaki leírására, de valami olyasmi lett volna, mint amilyet az oroszok képzeltek el a saját holdleszállásukhoz.
A pilóták két széken ülve foglaltak volna helyet, és jókora, nyomásálló üvegablakokon figyelték volna a terepet. Valahogy úgy, mintha egy helikopter fülkéjét szerelték volna egy leszállóegység tetejére.
Persze ezek az üvegtáblák baromi nehezek lettek volna.

Aztán, amikor a súlyt drasztikusan csökkenteni kellett, az egyik tervezõ megnézte, hogy a holdkomp csak max. 1,5g-s gyorsulást fog produkálni. Így fölöslegesé váltak a pilótaszékek, mert ennyit állva is kibír egy ember. A másik ötlet az volt, hogy ne hatalmas panorámaablakon nézegessenek ki, hanem kis kitekintõ réseken. Így az üvegtáblák súlyát is megtakarították. Összességében több száz kilót sikerült a komp súlyából lefaragni.

#118
Miért nem kezdünk elõbb valamit a Holddal?, és innen lépnénk tovább.
#117
Elõször is attól, hogy nem cinikusnak szántad, még eléggé azzá sikerült.

Másrészt, az hogy egy 60 éves ember milyen fizikai állapotban van, sok mindentõl függ. De nagy általánosságban már régen nem képesek akkora teljesítményre, mint ifjabban. Apám is 55 évesen kezdett orvoshoz járni, köszönhetõen a nehéz fizikai munkával eltöltött életének. Szóval inkább kell számítani arra, hogy ápolásra fognak szorulni, mint arra hogy tovább fognak tudni dolgozni.

Ez az ötleted továbbra sem életképes, tegyél le róla.

#116
Azt tudom hogy csak ködös tervekként van jelenleg de a kérdésem is megválaszoltad. Baj van a tömeggel és a mágnesességgel is. Én ebbõl a szempontból romantikus és naív vagyok az emberiségbõl nagyon sokat kinézek. Kinézem hogy a belélegezhetõ atmoszférát megoldjuk. Esetleg a nyomást és a vizet. De a mágnesességet és a tömeget (a légkör megtartását) háááát........

#115
Nem akarok illegális reklámot. Ajánlhatok egy blogot? Az apollo 11 cm pilótája írt egy könyvet és azt fordítgatják apránként magyarra és néha cikkezgetnek egy épülõ magyar holdjáróról. Nem tudományos blog inkább csak érdekes.

#114
Tudtommal az apollo 10 holdkompja képes volt a leszállásra (gondolkodj a nasa fejével. totál fõpróba mindennek halálos pontosséggalg egyeznie kell a valóssal különösen a jármû súlyának)csak egy kicsivel kevesebb üzemanyag volt benne mint ami elég a visszatérésre is pont azért hogy a legénység ne essen kísértésbe.


Képzeld maga a helyükbe: 15km re vagy a holdtól ha csak másodpercekkel tovább ég a hajtómû leszállsz. A leszálláshoz kvázi nem parancsmegtagadás kell "csak" egy kis hiba. Benyögi egy rádióba: "JAJJ OTT EGY MARHA NAGY HEGY NEM TUDUNK VISSZAEMELKEDNI LESZÁLLUNK" Vagy csak simán benyögi: Houston this is apollo 10 we are landing. Fuck you."

#113
Bocsánat nem cinikus akartam lenni.
Írtam is. Ehhez fanatikusok kellenek. Ez önkéntes. Nem nyuggernyuvasztás. Tudom durva de ez áll ennek a küldetésnek az útjában. Egy 60-65 éves ember még dagad az energiától és nagyon sokan vannak azok akiknek ilyen idõsen a legnagyobb rémálma az inaktivitás. Ennek a bevállalásához kell:A mentalitás, B: élethelyzet.



És magamból indultam ki.(mai fejjel) Én nem feltétlenül látom kegyetlennek ha 65 évesen kilõnek a marsra azzal a tudattal hogy max 75 ig húzom. Mennyivel kegyetlenebb ez mint kilõni valakit a holdra majd azt mondani hogy egy alufólia lufival leszálsz a holdra ott csinálsz néhány turista fotót meg hozol pár kavicsot ezután az alumínium lufit egy rakétával 1km/sec re gyorsítjuk a megfelelõ idpben a megfelelõ irányba a megfelelõ erõvel (tûréshatár 0) majd 5km/sec el megközelyíted az apollót és dokkolsz hozzá és hazajössz majd 11km/sec el belezúsz a földbe miközben otthon 2 gyerek+feleség. Ez számomomra sokkal kegyetlenebb. És kb egy csodának tartom hogy senki nem maradt ott a holdon.

#112
A terraformálás még csak ködös tervek formájában létezik. Azt sem tudjuk, hogy meddig tartana, és a Marsnak nincs elég nagy mágneses tere sem, hogy megvédje a felszíni életet a kozmikus és a Napból származó sugárzástól. E mágneses tér nélkül kizárólag a földalatti létesítmények képesek megvédeni a telepeseket a sugárfertõzéstõl.

A légkör a másik probléma. Nem dolgoztak ki még megfelelõ módszert a kellõ mennyiségû, belélegezhetõ gázkeverék elõállítására. Az sem világos, hogy a Mars gravitációja képes-e ennek a megtartására.

#111
Ennél kegyetlenebb "nyuggernyúvasztó" ötletet még nem pipáltam.

Szóval a öregeket toloncoljuk véglegesen egy magányos, távoli helyre, mint ahogy régen a fegyenceket az angolok Ausztráliába. Dolgoztassuk õket, amíg meg nem halnak, és aztán üljünk bele abba amit létrehoznak.

Hát eléggé cinikus....

#110
A másik kérdés amiben határozni kell hogy várható e néhány 100 éven belül hogy nekikezdhetünk a valós terraformálásnak.
Ha igen akkor egy ilyen küldetéssorozat megéri és szükség is van rá mert másképp a terraformálás nem valós cél.
Ha nem akkor is megvalósítható ez a szisztéma csak nem éri meg utánnuk küldeni senkit.



Kérdés: Amúgy reális a mars terraformálása akármilyen félSciFi szinten? Azon a nyomáson egyáltalán megmarad az ember? Vagy esetleg növelhetõ? Van a marsnak mágneses mezelye? Kivédhetõ azzal ha oxigént viszünk a levegõbe és kialakítunk egy vastag ózon réteget? Nekem ezekkel a fõ bajom hogy nem hogy 100 hanem 1000 éves intervallumon sem hidalhatók át bizonyos problémák.Nem azt kérdem h a mai technikával megoldható e hanem hogy van e olyan akadály ami garantálja hogy nem elég elérhetõ célokat kitûzni hanem pl: meg kéne forgatni a mars magját, el kéne érni hogy 4-5x annyi légkört tartson maga körül mint fizikailag képes stb stb stb. A marsi nyomáson lehetséges e komplex biokémia?(hány fokon is forr a víz a marson?)

#109
Nem öngyilkos se nem megvalósíthatatlan "csak" egy irányú. Egyetértek veled ez a leg megvalósíthatóbb amit eddig hallottam de én is szívesebben látnék egy leszálló "öngyilkos" küldetést.Sõtt ez még egyszerûsítene is a dolgon. Fanatikusok kellenek hozzá de ez úgymond megoldható. Ha pl húzunk egy határvonalat hogy csak 50-55 évesnél idõsebbek vehetnek részt a küldetésben egy csomó mindent megoldasz egy csapásra sci-fi technika nélkül is. Talán pont az sg-n olvastam hogy algákból már elég könnyen elõállítható étel meg egy rakás más dolog amikkel a létfentartás kb megoldható. Tekintve hogy a résztvevõk 50 évesek vagy idõsebbek a sugárvédelmet leegyszerûsítheted. A cél nem a sugárzás kivédése lesz hanem egy szint alá szorítása hogy a delikvens még 10-15 évig ellegyen. Küldesz velük egy raklap stimulánst lehetõleg jó hatékony fajtát ami akár az egészséget is rombolhatja elkerülendõ azt hogy kvázi magatehetetlen állapotban még tizenévig vegetáljon az ûrhajós miközben senki nem tudja gondját viselni. Ha a korhatárt ügyesen húzod meg és a megfelelõ "egészségügyi" intézkedéseket hozod
akkor egy csomó probléma megoldását több 10 évvel elodázhatod. Egy így megtervezett küldetés kb független a földtõl. Megvan a képességünk hogy egy embert kb haláláig mesterségesen ellássunk kellõ energiával ahhoz hogy aktív dolgozó maradjon (ezzel a halált nagyban siettetve) de ez korrigálható. Akik elõször elindulnak ezt vállalják. Mindig lesznek ilyenek.aztán 10 év mulva amikor az elsõk kezdenek megöregedni már mondhatjuk nekik hogy a: jön a következõ telepes gárda vigyázzatok az egészségetekre nem kell halálig aktívnak lenni. b: Nem jön senki el kell tartsátok magatokat.
Ad abszurdum tehetünk az ûrhajóra 65 éveseket akik még mindig jó erõben vannak a sugárvédelmet full kiiktatva. Így garantálod hogy a sugárzás végez velük 70 éves korukra de a legtöbb ember 70 évvel már elégedett. Ha egy ilyen etikai kompromisszumot hajlandóak vagyunk meghozni az egész küldetés reálissá válik. És ismét. 10 év mulva küldhetünk utánnuk úlyakat fejlettebb technológiával fejlettebb sugárvédelemmel stb így a korhatárt lassan lassan a technológiai fejlõdésnek megfelelõen csökkentve.

Vamp17
#108
Basszus, a szambol vetted ki a szot! Koppra ugyanezt akartam irni!

De tenyleg, sztm 2018-as datummal ez lenne a leg-eletkepesebb terv... A hordozo alapjaban veve megoldhato, a "lakoegyseget" tele kell tomni szenzorral, de kb minden centire egyet... Ha meg nem is olyan, mint az igazi, az sem baj, a nagy koponyak ugyis tudnak vele szamolni, h "ha ez a burkolat 10 cm es ilyen anyag volt es ennyi es ilyen fajta sugarast engedett at, akkor ilyen es ilyen anyaggal kell kivaltani." nyilvan a megfelelo sugarzast (akar modell, vagy szimulacios szinten) siman tudnak a kesobbiekben is modellezni...

Jobb lenne ilyen "foldhoz ragadtabb" terv, mint az ilyen ongyilkos, megvalosithatatlan akciok...

#107
Leszállni le tudott volna, csak felszállni nem.
Az Apollo-10 Holdkompja még túlsúlyos volt.
#106
En mennek ha hivnanak:)
#105
"Igazából kíváncsi lennék arra, hogy vajon technikailag képes lett volna leszállni-e az A-10."

Nem tudom. Hivatalosan alkalmatlan volt a Snoopy holdkomp a leszállásra. Fogalmam sincs, hogy volt-e benne felszállófokozat, és milyen volt a szerkezete. Az Apolló-11 Sas(Eagle) holdkompja állítólag már egészen más szerkezetû volt.

Molnibalage
#104
Még ennél is kisebbeket léptek. Az Apollo-8 már körberepülte a Holdat, az A-10 meg majdnem a holfelszínig ereszkedett, ~15 km-re megközelítették a holdfelszínt. Igazából kíváncsi lennék arra, hogy vajon technikailag képes lett volna leszállni-e az A-10.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#103
Nem tudom, hogy miért akartok rögtön Mars-leszállást?

Az Apolló-program sem azonnali holdra-szállással indított. Elõször ugye kipróbálták az ûrhajót egy földkörüli pályán, majd jött a Hold körülrepülése, és csak ez után szálltak le.

Ennek programnak az egyik nagy hibája szerintem a szükséges élettartami és mûködési próba hiánya. Aztán ott a sugárzás elleni védelem teljes hiánya. Azt viszont csakis egy nagyobb tömeg tudná kivédeni, ez a felfújt lufi(a Bigelow-modul) semmiképp.

#102
szerintem elsõ körben inkább össze kéne kötniük egy megvalósíthatósági tanulmányt a következõ mars expedícióval: miközben eljuttatják a következõ robotot a Marsra, aközben érzékelõk seregével rengeteg adatot gyûjthetne az útról és az ûrbéli hatásokról. Mondjuk akár egy kísérleti kabinnal is megfejelve, amiben megpróbálnának létfenntartó rendszereket üzemeltetni mesterséges terheléssel. Szóval szimulálhatnának egy ilyen utazást. Lehet a szimuláció se lenne sikeres és akkor legalább nem halt meg néhány különleges adottságokkal rendelkezõ magasan kiképzett ûrhajós.
#101
A kora középkorban valószínûleg divatos szóval strukturális átrendezõdés zajlott. A kereszténység terjedése, népvándorlás, az elsõ királyságok alakulása. Kulturális értelemben keleti nyitás, a román kor kezdete, csekély számú kõépítménnyel amikbõl még kevesebb maradt meg, legfeljebb romokban, ezért lehet a tudásunk errõl olyan homályos , misztikus...És nyilván a megmaradt épületek ill. mûemlékek miatt sem lehet kitaláció, ellenben jól dokumentált az a kevés ami maradt..

Im beginning to have less and less interest in what you think is possible or impossible. (Dr. Strangelove)

Oldal 1 / 3Következő →