133
-
#133
Megtehetik, csak erősebb dollár inflációval.
Most az tartja a dollárban a lelket, hogy a jelenleg még pénzes amcsik közül sokan hazamenekítik a pénzüket, mert azt hiszik biztonságos, és erőltetik, hogy dollárban legyen pl a nemzetközi kőolajkereskedelem, de ezzel inkább csak időt nyertek. Persze "ki időt nyer életet nyer" ahogy a mondás tartja, de sürgősen ki kell találniuk valamit ha talpon akarnak maradni hosszú távon is szerintem, mert az örökké nem megy, hogy csak fogyasztás van de termelés alig. -
#132
Ha az usa bedőléséig eléggé megerősödik Kína akkor nem lesz nagy gáz, ha nem akkor gáz lesz. -
caius marius #131 Na jó, de ezt a végtelenségig nem tehetik. Egyszerűen nem kell majd a kutyának sem. Ki akarna fedezet nélküli pénzt? -
#130
Majd nyomtatnak dollart fedezet nelkul, ugy is ezt csinaljak mar regota.
-
caius marius #129 És mi történik vajon a zéró után? -
caius marius #128 Jellemző, hogy csak ennyit tudtál felböfögni... Vártam tiltakozás gyanánt legalább 4-5 linket...
:) -
caius marius #127 Szerintem ezt senki nem vitatta... Ráadásul a japán gazdaság szerintem produktívabb is mint az európai...
Ezzel együtt Jakuzának teljesen igaza van az amerikai lufival kapcsolatban. Az eurózóna bedöntése annyira látványos volt, hogy már fájt. Arra lennék kíváncsi, hogy mikor az usákok bedőlnek akkor mi lesz? -
caius marius #126 Tetszik az érvrendszered. Egy igazi balfékre vall. Személyeskedsz, hogy butaságod és tudatlanságod palástold. Gratulálok! -
teddybear #125 Adósság és adósság között komoly különbség van. Japán ugyan a GDP-jéhez képest kétszeresen is el van adósodva, de attól még messzi van a csődtől.
Viszont mint már régebben írtam sok az olyan, aki az elvakult amerikai-ellenessége miatt éppen most a kínaiakban reménykedik, hogy azok majd gazdaságilag esetleg katonailag legyőzik őket.
Nem tagadom, komoly problémát tudnának okozni azzal, ha minden amerikai adósságot hirtelen piacra dobnának. Olyan válságot, amihez képest a mostani kutyafüle. De Kína sokkal jobban megszenvedné az egészet, ha bezárulna az amerikai és az amerikaiakkal szövetséges(tőlük függő) piacok. Kína belső piaca ugyan hatalmas, de a lakosok vásárlóereje kicsi.
Ezen kívül Kína egyre inkább instabil politikailag. A jelenlegi, kommunistaeredetű diktatúra előbb-utóbb meg fog dőlni. Az egyre gazdagabb kínai kapitalista gazdasági réteg a természetéből adódóan hamarosan át fogja venni a politikai vezetést is. Ez azonban még odébb van, és nem lesz egyszerű.
Ha viszont megváltozik a politikai berendelkezés, a mostani erőltetett gazdasági fejlődésnek vége lesz. Az összes központosított hatalom bukása után az addigi gazdasági fejődés azonnal visszaesett, kivéve ha egy másik diktatúra vette át a hatalmat.
Kína a politikai fordulat után már nem lesz a "sötét ló", az amerikai-ellenesek meg keresnek mást a képzelgéseikhez. Bele fog kerülni az eddigiek hosszú sorába: az Ázsiai Kistigrisek, Japán, stb mellé. Valamennyiben reménykedtek a fejlődésük egy szakaszán, de egyik sem érte el a reményeiket. -
Papichulo #124 Latom ismet sikerult csunyan beegned a USA-vietnami (pl. USA hadsereg "agyonverve") es sino-vietnami agymeneseddel (pl. 10-szeres vietnami aldozatok)... szanalmas, hogy utana is mennyire vergodsz es beszelsz ossze-vissze, raadasul meg a "UUUU" es "hagyimiklos" sockpuppetjeidet is bevetetted, mivel normalis ember nem nyalna igy egy ekkora imbecilnek ;) -
#123
"Japán. Ez utóbbi eladósodási rátája 200 százalékos"
aminek 90%a belső adóság, tehát a japán emberek hiteleznek a japán államnak, ha az állampapírjaikat ki is vennék, azt azért tennék hogy költekezzenek, ami + adóbevétellel + gazdaságélénküléssel járna a japánnak.
tehát a japán gazdaság sokkal fenntarhatóbb állapotban van mint az európai kifelé eladósodott államok. -
#122
A dollár túlélése érdekében az amerikaiak elemi érdeke, hogy mindenáron diszkreditálják a közös európai fizetőeszközt az euróövezet gyönge láncszemeit alkotó periférikus országokon (Görögország, Írország, Portugália) keresztül. A 2008-as válság kirobbanása előtt az euró teljes mértékben hiteles valutává vált az OPEC-tagországok számára, amelyek olajforgalmuk egy részét euróban szándékoztak lebonyolítani.
Akkoriban egy euró 1,6 dollárt ért, és a befektetők bizalommal fordultak az európai adósság mint az amerikai államadósság hiteles konkurense felé. Ha ez a tendencia általánossá vált volna, akkor az amerikai adósság kamatszintje katasztrofális mértékben megemelkedett volna. Márpedig az USA még akár csak egy normális kamatszintet sem engedhet meg magának. Az amerikai államadósságot ugyanis mindmáig 3 százalék alatti kamatszinten finanszírozzák, ami abnormálisan alacsony egy olyan abnormálisan eladósodott ország esetében, mint az Egyesült Államok.
A Fed mindent elkövet tehát, hogy ez a kamatszint alacsony maradjon, hiszen az amerikai adósságot a lehető legstabilabb és legbiztosabb befektetésnek kell láttatni. Éppen ezért a dollárnak nem lehet alternatívája.
Miután a spekulatív finánckapitalizmus rendszerválságának nyitányaként 2008-ban összeomlott az amerikai másodlagos jelzálogpiac, a Wall Street-i „karvalytőke” (Cristina Fernandez Kirchner dixit) emblematikus képviselői azon kezdtek el agyalni, hogy az amerikai ingatlanpiaci sokk gazdasági hatásait miként lehet – legalább átmenetileg – a külvilágra hárítani. 2010 februárjában a legnagyobb spekulatív pénzalapok (hedge fund) vezetőinek manhattani rutintalálkozóján Soros György jelenlétében állapodtak meg arról, hogy koncentrált támadást indítanak az eurózóna kis országai ellen a dominóhatás kiváltásához. Valójában a görög államadósság bedőlésére játszva, Görögország (és vele együtt az EU periférikus országai) fizetésképtelenségére spekulálva az amerikai hedge fundok a dollár egyetlen komoly konkurensének számító euró meggyöngítését, végső soron az euróövezet szétverését célozták meg.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy Görögország, Írország és Portugália állami költségvetése rendben lett volna, és hogy gazdaságaik ne lettek volna sérülékenyek. Semmivel sem voltak azonban rosszabb helyzetben, mint az USA, Anglia vagy akár Japán. Ez utóbbi eladósodási rátája 200 százalékos, amelyet Görögország sohasem ért el, és mégis megfelelő kamatszinten képes finanszírozni önmagát, noha a legjobb adósminősítést már elvesztette. Az Egyesült Királyság viszont továbbra is birtokolja a legjobb adósoknak járó tripla A-t, ami teljes képtelenség egy olyan ország esetében, amely súrolta az államcsődöt, és amelynek a gazdasága recesszióban, a valutája pedig padlón van.
A New York-i székhelyű adósságminősítők ismét bebizonyították, hogy egyáltalán nem objektívek a jegyzéseikben, amikor az európai periférikus országokat a bóvli (junk) kategóriába sorolták, Anglia viszont – mint az USA legfőbb szövetségese – megtarthatta a legjobb osztályzatot. Egyébként az euróövezet sokkal fizetőképesebb magánál az Egyesült Államoknál is. Ha GDP-arányos államadósságukat vesszük, ez ugyanolyan szinten van (valamivel magasabb 100 százaléknál). A különbség a fedezetlen adósság tétele, vagyis az amerikai kormány összes jövendő kötelezettségei a nyugdíjak, az egészségügyi és társadalombiztosítási járulékok jogosultjai iránt. Ezek együttesen az amerikai adósságot egy feneketlen hordóvá változtatják, és így a hivatalosan vett 16 ezer milliárdos államadósságtól a rendkívül magas, 200 ezer milliárd dolláros pénzügyi deficithez jutunk, vagyis a szövetségi kormányzat ennyivel tartozik a nyugdíjasainak. Még ha ez pillanatnyilag elméleti szám is, eklatánsan demonstrálja, hogy technikailag az USA már csődben van. De ha csak a hivatalos államadósságát nézzük is, ehhez mindenképpen hozzá kell adni a kormány által az országos jelzálog-ügynökségeknek (Freddy Mac és Fanny Mae) biztosított implicit garanciák (70 ezer milliárd), valamint a vállalatok (15 ezer milliárd) és a háztartások (20 ezer milliárd dolláros) adósságállományának összegét.
Valójában az USA adóssága eléri a GDP-je 300 százalékát, miközben az európai adósságok (állami, vállalati, háztartási) 200 százalékon kulminálnak, és az összes specifikus eladósodottsági mutató (költségvetési hiány, kereskedelmi deficit, folyó fizetési mérleg hiánya, beruházási mérleg) tekintetében is Európa jobb helyzetben van Amerikánál.
Tévedés ne essék: nem csak a görögök manipulálják a gazdasági adataikat. Az amerikaiak e tekintetben is éllovasok. A shadowstats.com internetes oldal elemezte és átkalkulálta az amerikai statisztikákat a ’80-as években alkalmazott módszerekkel, amelyek sokkal becsületesebbek voltak a maiaknál. Ez alapján egyetlen számadat sem állja meg a helyét: az infláció és a munkanélküliség szintjét drasztikusan alul-, a GDP szintjét pedig legalább 30 százalékkal felülbecsülik. A katasztrófa elkerülhetetlen, mert bele van programozva a rendszerbe. Vége a dollár monopolhelyzetének a nyersanyagpiacon. Kína folyamatosan csökkenti amerikai kincstárjegyvásárlásait. Ma már nem az amerikai fogyasztó a világgazdaság lokomotívja. A legkevésbé sem képes betölteni ezt a szerepet, mivel teljesen el van adósodva. Minden harmadik amerikainak hét hitelkártyája van, 46 millióan ételjegyre szorulnak, a lakosság 15 százaléka gyakorlatilag kiesett a fogyasztási és megtakarítási körforgásból.
Valójában az új kibocsátású amerikai adósság legfőbb vásárlójává maga a Fed vált. Az amerikai kincstár kibocsátja az adósságot, a Fed pedig hátulról felvásárolja és bankjegyeket nyomtat, amelyeket a kincstár arra használ fel, hogy kibocsássa az adósságát. Az egész egy nagy mosoda. A Fed az utóbbi időben monetáris könnyítésekhez (quantitative easings) folyamodott, vagyis intervencionista pénzpolitikát folytat, amelyre még sohasem volt példa egy állítólag liberális rendszerben. Ma az amerikai gazdaság egy irányított és támogatott gazdaság, amely manipulálja a kötvénypiaci adóssága értékét és ezzel együtt összeomlással fenyegeti a globális adósságpiacot.
Ez már a végső visszaszámlálás. -
#121
Az Egyesült Államok államadóssága a GDP 100 százaléka fölé lendült, míg a költségvetés hiánya az elmúlt két év javulása után is 7-8 százalék lehet jövőre, ami egyre több szakembert tölt el aggodalommal. Az IMF elemzői szerint például az államadósság minden 10 százalékpontos emelkedése 0,17 százalékponttal lassítja a GDP növekedésének ütemét, ami azt jelenti, hogy az elmúlt öt év adósságemelkedése nyomán a világ legnagyobb gazdasága évi 0,5-1,0 százalékot veszít lendületéből. -
#120
Erolkodj meg kicsit. :D -
Shiloh #119 Hát tudod, elég szánalmas vagy, főleg a személyeskedéseddel, látszik hogy molesztáltak. Várom a kérdésemre a választ, az egyoldalú magyarázataidat pedig hanyagold, másolni minden hülye tud. Legalább linkelnéd de nem az nem jut el a tudatodig. -
#118
Más szerint is. Kérdezz rá esetleg a vietnámi háborúra is, ha más terelés nem menne. 
-
#117
Hat ez keves ide te kis vakarcs. :D
Mar veresre vergodted magad a foldon ugy kalimpalsz. -
Shiloh #116 Szerinted és a kutya szerint:) -
hagyimiklos #115 Pedig, te vagy itt egyedül akit itt hülyére vesznek. -
Shiloh #114 Nem térek el a témától. Ha visszakeresnéd amit kérdeztem rájönnél hogy pont te tértél el a témától. Jó kutya vagy, mondok valamit és már ugrassz is:D -
#113
Nem úgy a harmadik vezető hitelminősítő az S&P. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a leminősítés hallatán azzal vádolta meg a hitelminősítőt, hogy kétezer milliárd dollárral elszámolta magát a költségvetési kivetítésekben. A tárca szerint ők jelezték a hibát, ez – megfogalmazásuk szerint – súlyos kérdéseket vet fel az S&P hitelessége kapcsán. A minisztérium egyik szóvivője úgy fogalmazott: „Magáért beszél az az ítélet, amely egy kétezer milliárdos hibán alapul.” Jay Carney fehér házi szóvivő közleményében ugyanakkor az áll: „Többet kell tennünk azért, hogy nyilvánvalóvá váljon akaratunk, elkötelezettségünk és képességünk a közös munkára a gazdasági és költségvetési nehézségekkel szembeni küzdelemben.”
Megdöbbenés és pánik
A piacok pánikszerűen reagáltak. Egy nap alatt 5-10%-kal estek a vezető részvények. A befektetők attól féltek, további rossz hírek jönnek, és kapkodva elkezdték eladni a részvényeket, és helyettük a pénzügyi viharokban eddig biztos kikötőnek tartott aranyat és svájci frankot vásároltak. Budapesten is fel kellett függeszteni az OTP és a MOL részvényekkel történő kereskedést, mert erre kötelez a törvény ha egy értékpapír egy napon belül több mint 10%-ot veszít értékéből.
A nyugati lapok aggodalmuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy mindez hogyan érinti a világgazdasági kilábalás alakulását. A kínai kommentár ezzel szemben igen éles hangúra sikeredett. „Kínának mint a világ egyetlen szuperhatalma legnagyobb hitelezőjének minden joga megvan arra, hogy követelje az Egyesült Államoktól az adóssággal kapcsolatos feszültségek megoldását, és azt, hogy gondoskodjon Kína dollárban lévő értékpapírjainak biztonságáról” – áll a Hszinhua hírügynökség közleményében. Kína felszólítja az USA-t arra, hogy csökkentse „gigantikus mértékű” katonai kiadásait, és faragja le a szociális támogatásokat. Ha erre nem kerül sor, az S&P döntése „csak az előjátéka lesz az amerikai adósosztályzat további pusztító hatású leminősítéseinek”. Kína 3197 milliárd dolláros devizatartalékából 1160 milliárd dollárra rúg az amerikai kincstárjegyek állománya.
A hitelminősítőket minősíti az adat, mely azt mutatja mely 18 állam maradt a fedhetetlen adósok kiváltságos klubjában. AAA minősítésűek a három legnagyobb uniós gazdaság, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország mellett Hollandia, Luxemburg, Finnország, Dánia, Svédország és Ausztria. Svájc, Norvégia és Liechtenstein, Európán kívül Kanada, Ausztrália, Hongkong és Szingapúr. Ugyanakkor meglepő módon még "tripla A" minősítéssel tartják számon a Man-szigetet és a Kajmán-szigeteket is. Érthető a sokk. Amerika nincs már a 18 tagú elittársaságban, mely országok esetében a legmagasabb AAA adósminősítés azt jelenti, nincs a gyakorlatban mérhető esélye annak, hogy nem tudják visszafizetni kölcsöneiket.
Abban általános egyetértés van az elemzők között, hogy súlyos presztízsveszteséget jelent az Egyesült Államok számára, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő – történetében először – megvonta tőle a legjobb adósoknak járó AAA osztályzatot az aggasztó költségvetési folyamatok miatt.
Egyes elemzők szerint viszont ezzel a lépéssel lassacskán helyére kerülnek a dolgok, hiszen az S&P arra mutat rá, hogy nem lehet felelőtlenül az egekbe növelni az eladósodottságot. Obama elnöksége alatt Amerika lassan a harmadik évet tudhatja maga mögött GDP 10%-át meghaladó éves költségvetési hiányt, miközben az EU bünteti a 3% feletti hiányt.
Obama bizonyítványt magyaráz
Függetlenül attól, hogyan döntenek egyes hitelminősítő intézetek, az Egyesült Államok mindig AAA osztályú ország volt és az is marad - jelentette ki még a leminősítés napján Washingtonban elmondott televíziós beszédében Barack Obama amerikai elnök.
Az elnök azt ígérte, hogy a következő hetekben az amerikai államháztartás rendbehozatalát célzó új javaslatokat fog előterjeszteni, s leszögezte, hogy kormánya a tőle telhető módon támogatni fogja annak a kétpárti bizottságnak a munkáját, amelyet a kongresszus fog hamarosan felállítani annak érdekében, hogy megtalálja a deficit további csökkentésének lehetőségeit.
Reményét fejezte ki, hogy a Standard & Poor's döntése legalább ösztönzően fog hatni a kongresszusra annak érdekében, hogy átérezze az adósságprobléma kezelésének sürgősségét, amihez "józan észre és kompromisszumra" van szükség.
Merre tovább, USA?
Nem kétséges, hogy első lépésként az amerikai költségvetési hiányt kell csökkenteni. Ez a hiány 2009-ben 1420 milliárd dollár volt, 2010-ben pedig 1294 milliárd. Az idei költségvetési évre 1650 milliárd dolláros hiányt vár az amerikai kormányzat. A költségvetési rést rendszeresen újabb hitelek felvételével tömik be az amerikaiak, így növelve az ország mértéktelen eladósodottságát.
Az Egyesült Államok azon országok egyike, ahol az államadósság meghaladja az éves GDP-t. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Japán GDP-arányos államadósság-rátája 229%, Görögországé 152%, Olaszországé 120%, Írországé 114%. Az EU 60%-ban szabta meg az államadósság felső határát, a túladósodott országoknak e szint alá kell csökkenteniük tartozásaikat.
Az Egyesült Államok GDP-arányos államadósság-rátája utoljára a második világháború után, 1947-ben haladta meg a hazai összterméket, 1981-re viszont 32,5 százalékra esett. Még 2007-ben is "csupán" 64,4 százalék volt, majd a pénzügyi és gazdasági világválság hatására elszabadult a mutató.
Az egyik forgatókönyv szerint Amerika nem lesz képes uralni a helyzetet és egyre mélyebben süllyed a válságba. Ezt támasztja alá a két vezető amerikai párt nemrégi felelőtlen időhúzása is az adósságrendezés kérdésében. Az amerikai elemzők további érvekkel támasztották alá a pesszimista forgatókönyvet.
Barack Obama 2011-es költségvetésének 57%-a az amerikai polgárok és családok segélyezésére megy. Ez a pénz tehát nem forog vissza a gazdaságba, hanem a fogyasztást serkenti. Idén 55 millió amerikai élvez szociális támogatást 727 milliárd dollár értékben és ezek a számok növekedni fognak a következő években, mert a második világháború utáni Baby Boom generáció elkezdett nyugdíjba vonulni. Az amerikaiak 14,3%-a élelmezési segélyt kap összesen 44,2 milliárd dollár értékben. Míg 1950-ben 16 dolgozó jutott egy nyugdíjasra, ma csupán 3,3.
Jelenleg a GDP 1,3%-át teszik ki a felvett hitelek kamatköltségei, ez öt éven belül 3,1% lesz. -
Shiloh #111 Szerintem pont te teszed azt. Várom a választ a kérdésre, visszatudod keresni?? Menni fog? Mert ha igen kapsz egy csontot kis kutya. És ha lehet nem egy cikk szöveget kérek linkelve. -
#109
Legutóbb az Egyesült Államok elveszítette AAA hitelminősítését, a piacok zuhanása pedig ezermilliárd dollárt törölt a föld színéről néhány nap alatt.
A következő semmit sem megoldó kör alkalmával a helyzet sokkal rosszabb lesz. Amennyiben az USA ismét veszít hitelminősítéséből, a piacok komoly kockázattal néznek szembe, mivel az amerikai állampapírok jelentik a legkomolyabb biztosítékot a minimum 600.000 milliárd dolláros derivatíva piaccal szemben.
Bármelyik, a származékos piacon alapbiztosítékkal kereskedő bróker megmondhatja, hogy, amikor valakinek megkérdőjelezik a biztosítékát, az ügylet másik oldalán késedelem nélkül követelni fogják, hogy a kereskedő több tőkét mutasson fel az ügylete biztosítékaként. Ez könnyen az eszközök tömeges eladásához vezethet (mint a Lehman bukásakor is történt) és innen a helyzet rendkívül gyorsan el tud fajulni.
A hitelminősítés újabb lerontásának egy másik komoly következménye a kamatok esetleges emelkedése lenne. Egy 100 bázispontos emelkedés azt jelentené, hogy az USA további minimum 100 milliárd dollár kamatot lesz kénytelen fizetni az adóssága után. 2013-ban az Egyesült Államoknak hozzávetőlegesen minimum 300 milliárd dollár kamatot kell kifizetnie. A kamatok emelkedése esetén ez az összeg robbanásszerűen emelkedhet.
Az USA GDP arányos államadóssága már most is 100%. A GDP arányos deficit csaknem 10%. Ezek Görögországéhoz hasonló számok. Miközben az Egyesült Államok számos előnyt élvez, amit Görögország nem (például, hogy a világ jelenlegi tartalékvalutáját állítja elő és a világ legnagyobb gazdaságával rendelkezik), a kötvénypiacok nem könnyen bocsátják meg a fiskális kicsapongásokat.
Az amerikai politikusokat azonban úgy tűnik, mindez nem érdekli. Tudják, hogy az ország gazdasága egy katasztrófa és egyre inkább az, de nem a helyzet korrigálásával, hanem a megfelelő bűnbakok felkutatásával töltik az idejüket.
A lényeg, hogy az amerikai adósság helyzetét nem fogják megoldani. Két út lehetséges: Vagy átlépik az adósságplafont vagy sebtében elfogadnak egy újabb törvényjavaslatot a plafon ismételt megemelésére. Egyik változat sem fogja megoldani a helyzetet. -
Shiloh #108 Juppi, tudod használni a ctrl+c ctrl+v kombót. Juppíí. Nagyon ügyes vagy. Biztos megdicsérnek érte:D. Erre vered magad?:) Szánalmas. -
#107
2011:
Kína megszabadult rövidlejáratú amerikai állampapírjainak 97%-tól, így már csak 5,69 milliárd dollár értékben rendelkezik ezzel a típusú amerikai állampapírral a 2009-es 210,4 milliárd dolláros rekordhoz képest, áll az Amerikai Államkincstár 2011. márciusi jelentésében.
A kincstárjegyek az államkincstár által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapírok, ami után az állam éves, féléves gyakorisággal fizet kamatot.
A Kína tulajdonában lévő amerikai kincstárjegyek elszámolása az államkincstári jelentés 9. oszlopában található.
Egészen tavaly októberig a kínaiak általában az eladott kincstárjegyek árából hosszúlejáratú amerikai állampapírokat vásároltak, így teljes amerikai állampapír állományuk értéke nem változott, sőt október előtt még növekedést is mutatott.
Október óta azonban Kína a hosszúlejáratú állampapíroktól is elkezdett megszabadulni, így az államkincstár jelentése szerint a novembertől márciusig terjedő öt hónap folyamán Kína értékpapír állománya folyamatosan csökkent.
A 2008-as esés előtt, az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint Kína csupán szerény mennyiségű rövidlejáratú kincstárjeggyel rendelkezett, ami 2008 augusztusában mindössze 19,8 milliárd dollárt jelentett. Amikor George W. Bush 2008. októberben aláírta az amerikai pénzügyi szektor kimentésére szánt 700 milliárd dolláros mennyiségi enyhítő csomagról szóló törvényt, amit 2009 februárban Barack Obama intézkedése követett egy újabb 787 milliárd dolláros csomag jóváhagyásával, Kína rövidlejáratú amerikai állampapír állománya az egekbe szökött.
2008. augusztusban, a banki mentőcsomag és a gazdaságélénkítő program beindítása előtt, Kína összesen 573 milliárd dollár értékben rendelkezett amerikai adósságalapú befektetéssel. Ez az összeg 2009 májusa után is, amikor Kína elkezdte a rövidlejáratú papírok állományát csökkenteni, tovább növekedett, egészen októberig, amikor az ázsiai óriás összesen 1,1753 ezer milliárd dollár értékben rendelkezett amerikai állampapírral.
Március végére, amikorra Kína már megszabadult amerikai kincstárjegyeinek 97%-ától, a rekordállományhoz képest, az USA értékesíthető államadóssága majdnem megduplázódott a 2008. augusztusi összeghez képest, azaz elérte a 9,11 ezer milliárd dollárt. Ebből a 9,11 ezer milliárdból 5,8 ezer milliárd közepes lejáratú kincstárjegy, 1,7 ezer milliárd rövid lejáratú kincstárjegy, 931,5 milliárd hosszúlejáratú államkötvény és 640,7 milliárd pedig TIPS, azaz inflációhoz igazodó amerikai állampapír volt.
Az amerikai államkincstár 2012 márciusáig kénytelen lesz 1,7 ezer milliárd dollárnak megfelelő állampapírt visszavásárolni és azokra új vevőket találni. Egyelőre úgy tűnik Kína nem fog sorba állni értük.
A naponta kiadott kincstári adatok szerint múlthét csütörtökön az Egyesült Államok teljes államadóssága 14,34 ezer milliárd dollár volt, amelyből 9,74 ezer milliárd köztulajdonban, míg 4,61 ezer milliárd más kormányok tulajdonában van. -
Shiloh #106 Mondtam hogy fogd vissza magad. Attól hogy apád molesztál még nem kell személyeskedned. Keresd vissza. Vagy talán nem megy. Látom már habzik a szád. Nem mondtam hogy összefügg de mit várok tőled? Értelmezni nem tudsz erre már rájöhetett mindenki. Feltettem egy kérést lehet rá válaszolni. Remélem arra is annyi baromságot fogsz írni mint a gazdaságra, legalább lehet rajta nevetni. -
#105
Nem az biztosan nem, allampapir kerdese hiszen osszefugg a koreai haboruval. :D
De akkor ki irta ide te vagy a jo kurva anyad ? :D -
#104
En azt tudom, nem veletlenul irtam le hogy a bohoc csak terelni probal vele, mert semmi kze nincsen az USA adossagaihoz. -
Shiloh #103 Ehhez nincs köze az tény. De nem kifogás. Többször feltettem egy egyszerű kérdést de nem akaródzik neki válaszolni. Van ez így amikor megáll a tudomány. -
#102
Nyilvánvalóan semmi köze nincs hozzá és csak keresi a kifogásokat. -
Shiloh #101 Látom nem olvasol vissza csak ömlengeni tudsz. Többször is feltettem a kérdést, majd megtalálod. Vagy a "tisztán látásodtól" nem megy?:D -
#100
Aki itt terelsz koreaval te barom az te vagy. Megis mi koze van koreanak az USA adossagahoz te kreten ? -
#99
Mert ezek a tenyek, bar azota eltelt +1 ev a megjelent iras ota.
Es azota az USAkok helyzete tovabb romlott.
Eves szinten 1.3 trillio dollarral no eves szinten az adosaguk. -
Shiloh #98 Elég átlátszó ez a terelés. Olvas vissza biztos menni fog. Szóval mi van a Koreai háborúval? -
#97
Attol hogy egy kreten vagy es kitalasz olyanokat, ami nem tortent meg az egy mas tema te szerencsetlen. -
hagyimiklos #96 Nagyjából megfelelő összefoglalása az Egyesült Államok szorult helyzetének és Kína előretörésének gazdasági vonalon. -
Shiloh #95 miért lenne hülyeség? -
Shiloh #94 De megtörtént, attól hogy te nem tudsz olvasni ez van. És mondtam hogy fogd vissza magad mert ennek nem lesz jó vége. Nem félre besszélést várok hanem a lényeget. Menni fog? Na és mi is van Koreával? -
#93
Ezt a hülyeséget, most komolyan gondoltad ? -
#92
Megtortent a jo kurva anyad az. Semmit nem irtal le eddig ide csak ures fecsegest, es amikor belinkelik az USA penzugyi adatait, jossz a kamu szoveggekel, hogy ki mit allitott, ami nem igaz, mert senki nem allitott itt olyat, hogy az allampapir az lebecsulendo vagy sem, csak annyit, hogy az is kihatassal van az allam adossagallomanyara.
Hiaba erolkodsz te kis faszkalap, attol meg nem irtam semmi olyat amit allitasz. Es nem fog erdekelni hogy mit vinnyogsz azzal kapcsolatban ha elkuldenek a jo kurvaanyadba, ha hazudozol.
Mondom szopkodhatod az USA farkat bonyallal es ketmarokkal, hiszen latom szeretsz szopni, hiszen ide visszajarsz a tovabbi adagokert.
Az USA amiota Kina visszadobta a papirjait, majdnem megketszerezte az adossagallomanyat (2009 es 2013 kozott)es a DGP adossaga deficites (105.7%), ami annak is koszonheto, hogy Kina nem finanszirozta tovabb az adosaganak egy reszet.
Szoval tolhatod te itt az orures bofogesedet arrol, hogy az nincs kihatassal az USA adosaggallomanyara, mikozben aki nem olyan retard idiota mint te, az mindenki tisztaban van azzal, hogy az allampapirok pont az adossagallomany csokkentesere szolgalnak es ha visszadobjak vagy nem kell senkinek, az bizony a belso adossagallomany novekedeset fogjak eloidezni.