133
-
Shiloh #91 De megtörtént. És fogd vissza magad, attól hogy hangosabban beszélsz és mocskolódsz még nem bizonyítasz semmit és igazad se lesz ahogy most sincs. Nem nem tudja mindenki. Szóval jobb ha kicsit elgondolkodsz Oké. Tanulj meg értelmezni, miegymás.
És ha már így itt vagy. Miért is volt Korea vesztes háború. Erre nem válaszoltál. -
#90
Te szerencsetlen, meg is ki irt ket ellenkezo ertelmezesu mondatot ?
Felolem szopkodhatod az USA farkat fenyesre az engem nem erdekel. Az viszont kurvara feltud duhiteni, hogy , beakarod meselni, hogy mas ellenkezo elojelu ertelmezest ad valamilyen kijelentesenek, ami egyszeruen nem tortent meg.
Meg is ki becsulte le az allampapirt ? Senki sem. A megallapitas, hogy az allam adosaganak a finanszirozasa, az lebecsules te idiota ?
Es megis ki akarta azt megmagyarazni, hogy van e kolcsonos gazdasagi fugges vagy sem ? Mikor mindenki tudja hogy van. -
Shiloh #89 Na akkor most újra és érthetően. Nincs ebben semmi terelés. Mellesleg az egyik hozzászólásodban mást kioktatsz hogy milyen fontos az állampapír, most pedig lebecsülöd. Gratulálok. Na és persze eddig semmit olyat nem tudtál mondani ami azt bizonyítaná hogy nincs köztük kölcsönös gazdasági függés. -
#88
blabla es tereles.
Az nem jelent semmit, hiszen ha egy reszet amit nem ok finansziroznak,ha visszadobjak, akkor a belso allamadossag is novekedni fog. -
heist #87 Most komolyan érdekel valakit, hogy mit rinyál az USA?
Mindjárt megsajnálom őket... -
Shiloh #86 De még mindig több mint 1100 milliárddal ő finanszírozza az államadósságot. -
#85
Hat akkor meg is minek van koze ?
Tudod te egyaltalan mi az allampapir, tudod te hogy az gyakorlatilag az allam adossaganak a finanszirozasa ? :D
"Másrészt egy ketyegő bomba az államadósság finanszírozása. A rövid futamidejű államkötvényekre 2012-ben 0,1%-os hozam körül fizetett Washington, míg a tíz év feletti futamidejű kincstárjegyek átlaghozama 2,5-3% körül alakult. Ez az októberben lezárult pénzügyi évre tavaly 360 milliárd dolláros bruttó kamatterhet jelentett, ami kevesebb volt, mint az elmúlt évek kamatai, holott az USA adóssága azóta csak növekedett. Az adósságszolgálat lecsökkenése a történelmileg alacsony kamatszint következménye. Ha azonban a mostani rekordmélységű kamatkörnyezet a válság előtti évek szintjére visszaemelkedne, akkor az adósság finanszírozása egyből drámai méreteket öltene. Tehát nem csak a lakosság fogyasztása és a vállalatok beruházási hajlandósága, de az állami költségvetés is a rekordalacsony kamatok vékony jegén egyensúlyozik."
Amugy meg nem az a lenyeg hogy eddig is nott az USA allamadossaga, hanem a merteke az elmult idoben. A lassu emelkedest felvaltotta egy iszonyat gyors spiral.
Megegyszer javaslom elolvasni a mar korabban belinkelt cikket:
http://idokjelei.hu/2011/06/kina-tuladott-rovidlejaratu-amerikai-kincstarjegyeinek-97-an/
Javaslom, jol olvasd el.
Csak hogy lathato legyen mirol beszelek.
![]()
-
Papichulo #84 "Az az 1120 robbanófej is több, mint a kétszerese annak a 250-450 bevethető robbanófejnek, amennyivel a szakértők szerint Kínának összesen van."
Melyek kozul csak nagyon kevesnek van eselye arra, hogy egyaltalan elerje a CONUS-t. Kinanak az ICBM/SLBM-eken kivul szinte zero eselye van arra, hogy barmilyen kart okozzon katonailag az USA-nak. -
Papichulo #83 "Csak megduplazodott azota az USA adossagallomanya. 3-4 ev se kellett hozza."
A nominalis? Forras? -
Shiloh #82 Hát jah. Úgy látom a Japánok elég jók ebben. -
teddybear #81 "Csak megduplazodott azota az USA adossagallomanya. 3-4 ev se kellett hozza."
Csakhogy ehhez semmi köze Kínának. Már több, mint húsz éve folyamatosan nő az adósságállománya az USA-nak. Kína csak az egyik, és nem is a legnagyobb haszonélvezője a folyamatnak. Japán például ennél többet hitelez.
Különben meg nem a hitelteher nagysága számít, hanem az, hogy hogyan tudják a törlesztést kifizetni. -
Shiloh #80 Kína továbbra is 1137 milliárd dolláros amerikai államkötvény-állományt birtokol. -
#79
Ah dehogy erezte meg. :P
Csak megduplazodott azota az USA adossagallomanya. 3-4 ev se kellett hozza.
Mennyi is most ? 16500 milliard dollar korul van ? De a legszebb az egeszben hogy 3 ev alatt azota, hogy a Kina az allampapirjait eladta, az USA GDP aranyos allamhaztartasi hianya eves szinten 70%-rol, 105% fole emelkedett, ami tehat azt jelenti, hogy az eves termelesi mutatojuk erosen minuszos, es a deficitet gorgetik maguk elott.
https://www.fms.treas.gov/fmsweb/viewDTSFiles?dir=w&fname=13022000.txt -
teddybear #78 "003-as adat volt, már ezek szerint túlhaladott. Mindegy. Az az 1120 robbanófej is több, mint a kétszerese annak a 250-450 bevethető robbanófejnek, amennyivel a szakértők szerint Kínának összesen van. -
Papichulo #77 "Az amerikaiaknak tengeralattjáróra telepítve több, mint 5000 robbanófejük van."
IIRC, az iden eletbelepett START szerzodes ertelmeben a 14 Ohio SSBN-nek SLBM csoveit 20-ra merseklik es a SORT ertelmeben a Trident II D5-osokon maximum 5 robbanofej szallithato, tehat optimalis esetben 1400 db W76 vagy 1120db W88 lehet egyszerre a vizen, de mint tudjuk az ERO-k es a karbantartasok miatt ez sohasem teljesul. -
nlght #76 túlságosan naív vagy...
az a kb. 20000 ember aki mer blogolni erről és kijut a nagy kínai tűzfalon, hogy mi pár ezer km-re tőlük ebben a kis országban halljunk róluk... egyáltalán nem jelenti azt (esetleg csak a te kis fejecskédben), hogy összesen csak 20k ember elégedetlen a néppárttal szemben...
szerinted nálunk az előző rendszerben csak az a néhány újságíró és sportoló volt elégedetlen a rendszerrel, akikről azóta hallottál (vagy olvastál róluk egy könyvben) vagy legszívesebben az egész ország a K anyjába küldte volna vissza az egypártrendszert a köcsög, komcsi politikusokkal együtt??? -
teddybear #75 Kína az USA-fele államkötvényekből pert pillanat 5,69 milliárd dollárnyit birtokol. Nemrég viszont még 210,4 milliárd dollárnyi volt a kezükben. Aránylag rövid idő alatt eladták, de a piac szinte meg sem érezte. Szóval Kína már nem a legnagyobb hitelezője az USA-nak.
Viszont Kína exportjának legnagyobb részét az USA-ba szállított áruk jelentik, így ha az USA nem venne tőlük, azt igencsak megszenvednék.
Ami pedig a két ország között háborút illeti, azt inkább nem próbálnám ki. Biztos, hogy Kína jobban megszenvedné, az amerikaiak jóval több robbanófejjel rendelkezik.
Pl. Kínának egyetlen rakétahordozó tengeralattjárója van, annak is kétséges a státusza. Az amerikaiaknak tengeralattjáróra telepítve több, mint 5000 robbanófejük van. -
#74
1: A kína usa gazdasága csak addig lesz kölcsönösen egymásra utalt, amíg a kínai belső piac rendesen meg nem erősödik. Amerikának nehezebb lenne kiváltani azt a rengeteg hitelt.
2: egy kína - usa háborút nem nyerne meg senki, mert: inkább nukleáris világvége lenne egy ilyen ma már. -
#73
Forr az internet mert 20.000 kis kínai pattogott egy több mint 1 milliárd fős országban? :D
A vezetés úgy le tud verni egy pár milliós kis lázadást, hogy te még csak hírt sem kapsz róla. -
Tau Tang Wou #72 " a világ (messze) legnagyobb valutatartalékait birtokolja csaknem 2500 milliárd dollár értékben"
Nem tudom mikori infó, mert van az már 3200 milliárd is, és ez is tavalyi adat. -
Tau Tang Wou #71 Usa jelenleg katonailag a legerősebb, de az idő nem neki dolgozik.
Ahogy gyengül gazdaságilag, úgy fog tönkremenni a katonai ereje is.
Tehát, ha meg akarja őrizni a világban a vezető szerepét, akkor a többiek gazdaságát le kell rombolnia a katonai ereje segítségével. Így azok katonai képességeit is lecsökkenti egyidőben.
Ez az eset betudható ürügykeresésnek is egy világháború kirobbantásához.
A törvényt már égebben meghozták, hogy a cybertámadásra lehet katonai válaszcsapással reagálni. Már csak a döntés hiányzik a válaszcsapás megindításához.
Az meg, hogy a kínaiak kémkedtek-e, ki tudja. Könnyű elhinni, meg könnyen igaz is lehet, de sose tudjuk meg mi a valóság. -
nlght #70 "Az Egyesült Államoknak már csak az a sovány vigasza marad, hogy előreláthatólag a kínai GDP csak 2030 környékén fogja túlszárnyalni az övét"
Előbb fog Kínában egy forradalom kialakulni a néppárt ellen, már most izzik az internet a lázadozásoktól (az olaj ár, a korrupció, a szmog, az éhbér és a munkanélküliség miatt, stb.) -
caius marius #69 Jófajta írás nekem tetszett. Kíváncsi leszek Papicsau mit fog erre lépni. Gondolom linkel majd vagy ötöt. :D -
#68
Jo lenne tisztazni valamit. ;)
A haborut nem az vesziti el, akinek tobb a halottja, hanem az, aki nem erte el a celjat vele.
Gyakran mindket fel vesztese egy haborunak. Aki nyer rajta, az pedig sokszor egy harmadik fel.
A kozgazdasagtan alapja, hogy a haboru, vegso soron nyereseget hoz. Valakinek.
De a halottakal, a szetvert csaladokkal, tarsadalmi sokkal stb. ez a tudomany nem fogalkozik. -
#67
Nem is mondtam, hogy vedted az USA-t, sot szerintem te eppen olyan jol latod a helyzetet, mint en. Csak tobbek belekevertek a gazdasagot is, es a tema se az USA haburoirol szol amugy, ezert irtam kicsit a gazdasagrol is es ezert tettem fel neked a kerdest, hiszen olyan kreteneknek mint puppy csula, csak nem tehettem fel, hiszen az egeszrol fingja nincs. :D -
Papichulo #66 "vagy nekem van reggel vagy simán csak agyhalott vagyok"
Segitek, az utobbi... ;) -
#65
Engem nem de én nem védtem az USA-t szóval vagy nekem van reggel vagy simán csak agyhalott vagyok :D -
#64
Igen. Miert zavar, hogy mas tema is meg van emlitve ? :D -
#63
Ez nekem akart jönni? -
#62
Es mit szolsz a frappans irashoz a gazdasagi tenyezokre nezve a #59-ben ? :D
"Az Egyesült Államoknak már csak az a sovány vigasza marad, hogy előreláthatólag a kínai GDP csak 2030 környékén fogja túlszárnyalni az övét, ezalatt viszont a kínaiak egyre másra halmozzák a termelési, építési és tőkefelhalmozási rekordokat. Hovatovább már csak három rekord marad, amelyet az amerikaiak a magukénak mondhatnak: pro primo ők a világ legnagyobb fogyasztói/pazarlói, mivel pedig életmódjukat jórészt hitelből fedezik, pro secundo ők a világ legeladósodottabb „ingyenélői”, :DDD -
#61
Miért kapálóznak egyesek hogy Vietnám az nyert háború, ha még maga a szerelmetes USA sem jelentette ki hogy megnyerték? Kivonultak, emrt kibaszott szarul álltak és nem akartak még több veszteséget.
Szerinted ha megnyerik nem kürtöltek volna mindent tele azzal, hogy megnyertük ezt is? Hát de. De mit tettek? Semmit. Bekussoltak és kivonultak, mert tudták esélyük nincs.
Ezek után, hogyan állíthatja bárki is azt, hogy nyertek? A kedvenc országuk szerint sem nyertek baszdmeg :D -
Shiloh #60 Miért veszített volna Koreában? -
#59
Egy ideje már keleti szél borzolja a világgazdaság kedélyeit, éspedig egyre erősebben, különösen a 2008-as válság óta, amelyből a Nyugatnak a jelek szerint nem igazán sikerül kilábalnia, miközben a Közép Birodalma viszonylag gyorsan túllépett rajta. Minden gazdasági indikátor azt mutatja, hogy „hosszú menetelése” után Kína rövidesen a csúcson landolva fejezi be a gazdasági modernizációját célzó „nagy ugrását”.
Az Egyesült Államoknak már csak az a sovány vigasza marad, hogy előreláthatólag a kínai GDP csak 2030 környékén fogja túlszárnyalni az övét, ezalatt viszont a kínaiak egyre másra halmozzák a termelési, építési és tőkefelhalmozási rekordokat. Hovatovább már csak három rekord marad, amelyet az amerikaiak a magukénak mondhatnak: pro primo ők a világ legnagyobb fogyasztói/pazarlói, mivel pedig életmódjukat jórészt hitelből fedezik, pro secundo ők a világ legeladósodottabb „ingyenélői”, a helyzet tartósítása végett pedig pro tertio ők költik a világon legtöbbet fegyverkezésre (egyedül ugyanannyit, mint a világ maradéka együttvéve) - ami persze csak tovább súlyosbítja a helyzetüket.
Amíg a hozzá hasonlóan legatyásodott vazallusaival körülvéve Barack Obama parádézik és játssza a hollywoodi gengszterfilmekben népszerűsített „kemény fickó” (tough guy) szerepet többek között Afganisztánnal, Iránnal, Venezuelával, Líbiával, Szíriával, Kubával, Észak-Koreával, Oroszországgal és alkalmasint Kínával szemben, addig a kínai imperializmus feltartóztathatatlanul folytatja előrenyomulását a világ minden szegletében, leplezetlenül a piacok, a nyersanyag- és energiahordozó-lelőhelyek újrafelosztására, valamint a nemzetközi munkamegosztás és a többletérték-elosztás újratárgyalására törekedve. Ez a gigászi küzdelem a hanyatló, de ideig-óráig még domináns transzatlanti blokk (USA, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium stb.) és a Sanghaji Szövetség köré csoportosuló aspiránsok (Kína, Oroszország, Kazahsztán, Irán, Brazília, Venezuela stb.) között zajlik a globális imperializmus vezető pozíciójáért.
Ebben a geostratégiai játszmában közép- és hosszútávon mindenképpen Kína kezében vannak az aduászok: momentán a világ devizatartalékainak egyharmada, benne 1400 milliárd dollárral, valamint több mint 900 milliárd dollár értékű amerikai kincstárjegy. Egyáltalán nem lebecsülendő 1,3 milliárd fős demográfiai súlyával a kínai „élettér” a világ legnagyobb komplett felvevőpiaca, az ázsiai gazdasági növekedés lokomotívja, a globális árutermelés központja. Világszinten Kínában kel el a legtöbb televízió és (az USA után) a legtöbb számítógép, a távol-keleti gigász gyártja a világon eladott fénymásolók, cipők, játékok és mikrohullámú sütők kétharmadát, a televíziók és hordozható telefonok egynegyedét.
A kínai sárkány azonban nem csak abból meríti erejét, hogy fogyasztási cikkekkel árasztja el a világot. Külföldi stratégiai beruházásait az ideológiai-politikai meggondolásokat háttérbe szorító vegytiszta pragmatizmus vezérli minden irányban. Ennek jegyében nemrég kétoldalú együttműködési megállapodást kötött Tajvannal 5,6 milliárd dollár értékben, 15 milliárd dolláros hitelt adott az APEC-országok (Brunei, Kambodzsa, Laosz, Vietnam, Fülöp-szigetek, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Indonézia) infrastrukturális fejlesztésére, Afrikába majdnem 12 milliárd dollárt osztogatott szét koncessziós hitelként, és még Szerbiának is jutatott bagatell 200 milliót egy Duna-híd építésére. Óriási devizatartalékaira támaszkodva nagyvonalú kölcsönöket nyújt azoknak az országoknak, amelyeket be akar vonni a befolyási övezetébe vagy amelyekre szüksége van ahhoz, hogy biztosítani tudja nyersanyag- és energiaellátását. Így például 2009-ben alig két hónap alatt 25 milliárd dolláros hitelt adott Oroszországnak, 4 milliárdot Venezuelának, 1 milliárdot Angolának és 5 milliárdot Kazahsztánnak. (Jól látható módon a kínai olajstratégia radikálisan különbözik az amerikaiak által választott opciótól, akiknek már több mint 800 milliárdjukat emésztette fel az iraki kőolajkincs lenyúlása érdekében indított, de a végeredményt tekintve igencsak kétséges kimenetelű háború.) 2009 januárjában Kína Afrika nyersanyagokban leggazdagabb országának, a Kongói Demokratikus Köztársaságnak (ex-Zaire) is kölcsönzött 34 milliárd dollárt, a kínai Exim Bank két évvel korábbi 8,5 milliárdos hitele után.
A kínaiak azonban nemcsak a fejlődő országokra vetették ki a hálójukat. Az állami Chinalco konszern 19,5 milliárd dolláros beruházással 18 százalékra növelte részesedését a világ második legnagyobb bányavállalatában, az angol-ausztrál Rio Tintóban, a China Development Bank pedig 10 milliárd dolláros hitelt nyújtott a Petrobras brazil állami olajvállalatnak, amely cserébe évi min. 100 ezer hordó kőolaj szállítására vállalt kötelezettséget, és Kína hasonló megállapodásokat kötött Oroszországgal, Venezuelával és Iránnal is. Kanadában különösen lendületes a kínaiak gazdasági térfoglalása (38 százalékos részesedés a Tech Resources óriáscégben, bányák Nunavutban, erdők Brit-Kolumbiában, vízerőmű Albertában, közreműködés a québeci Plan Nord fejlesztési megaprojektben).
Mindez persze egyáltalán nem tetszik az amerikaiaknak, akik minden áron igyekeznek útját állni a kínai expanziónak. Példáénak okáért Kínát mindeddig nem kooptálták sem a legfejlettebb államokat tömörítő G8-as csoporthoz, sem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), nincs vétójoga a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF), amelyet pedig jelentős összegekkel dotál (legutóbb 50 milliárd dollárral a fejlődő országok támogatására), és elhanyagolható tényezőként kezelik a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO), noha a világ első exportőre és második importőre, ahogyan a Világbanknál is, pedig a világ (messze) legnagyobb valutatartalékait birtokolja csaknem 2500 milliárd dollár értékben, és egymaga többet kölcsönöz a fejlődő országoknak, mint a Világbank. Kína pillanatnyi függése az amerikai piactól és valutától azt eredményezi, hogy versenyezni ugyan versenyezhet az Egyesült Államokkal, de csődbe nem döntheti. Legalábbis egyelőre. És ez az amerikaiak egyetlen szerencséje. Legalábbis egyelőre. -
#58
http://idokjelei.hu/2011/06/kina-tuladott-rovidlejaratu-amerikai-kincstarjegyeinek-97-an/
Errol nem megfeledkezve egy plusz adalek.
"Március végére, amikorra Kína már megszabadult amerikai kincstárjegyeinek 97%-ától, a rekordállományhoz képest, az USA értékesíthető államadóssága majdnem megduplázódott"
Igy is lehet manipulalni mas gazdasagat. Raadasul nem veletlenul rinyal az USA, hogy Kina szandekosan tartja alacsonyan a valutajat.
Marpedig Kina ezt nagyon okosan csinalja.
-
Shiloh #57 De,de igazán az.
http://vilagszabadsag.hu/index.php?f=679
Nincs kedvem leírni ezért inkább linkelek, de a neten rengeteg cikk és tanulmány foglalkozik a témával.
Nem szigetország, ezt sikerült eltalálnod. De most komolyan részletezne kellene hogy egy szuperhatalomnak miért fontos a flotta?? -
#56
Ha a hadsereg fele odaveszett es gyozott az USA, akkor miert huzta be a farkat a labai koze es huzott el a pocsbe ?
Elmondom neked, mert veszitettek es minnel kisebb presztizsveszteseg nelkul akartak a latszatat megorizni a nagy mitoszukbol.
DE az oda lett, amikor egy letszamban feleakkora hadsereg, megszivatta oket a jol felepitett taktikajukkal. -
Papichulo #55 Lehengerlo es magasan intelligens erveles... -
#54
Es nem nem veszitett el semmilyen haborut Kina ott.
Ellenben az USA Vietnamban igen, akarcsak Koreaban. -
#53
Te kreten nekem nem kell cikkeket olvasni a wikin, ahhoz hogy tudjam mi zajlott. -
Papichulo #52 Latom sikerult elolvasnod az altalam linkelt wiki cikket, de megertened mar nem... Kina fenn akarta tartani a Khmer Rouge uralmat Cambodiaban, mely veszelybe kerult az vietnami invazio miatt. Ez nem sikerult nekik... ergo Kina elvesztette a haborut, mert nem erte el a celjat fegyveres ero alkalmazasa ellenere sem.
Pont ugy, ahogy az USA is kivonult Vietnambol, annak ellenere, hogy csak kisebb osszecsapasokat vesztettek. Ok raadasul tenyleg joval kisebb veszetesegeket szenvedtek az NVA-vel szemben.
Szoval vagy mindketten elvesztettek a haborut, vagy egyikuk sem :)
Szerintem katonailag sem az USA, sem Kina nem vesztette el a haborujat, de politikailag mindketten.
"igy is kb 10szeres volt a Vietnami oldalon a veszteseg."
Forras?
ps: Szemelyeskedesed szanalmas es csak teged minosit ;)
