Amerikai hackervádak Kína ellen
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#81
"Csak megduplazodott azota az USA adossagallomanya. 3-4 ev se kellett hozza."
Csakhogy ehhez semmi köze Kínának. Már több, mint húsz éve folyamatosan nõ az adósságállománya az USA-nak. Kína csak az egyik, és nem is a legnagyobb haszonélvezõje a folyamatnak. Japán például ennél többet hitelez.
Különben meg nem a hitelteher nagysága számít, hanem az, hogy hogyan tudják a törlesztést kifizetni.
Csakhogy ehhez semmi köze Kínának. Már több, mint húsz éve folyamatosan nõ az adósságállománya az USA-nak. Kína csak az egyik, és nem is a legnagyobb haszonélvezõje a folyamatnak. Japán például ennél többet hitelez.
Különben meg nem a hitelteher nagysága számít, hanem az, hogy hogyan tudják a törlesztést kifizetni.
#80
Kína továbbra is 1137 milliárd dolláros amerikai államkötvény-állományt birtokol.
#79
Ah dehogy erezte meg. 😛
Csak megduplazodott azota az USA adossagallomanya. 3-4 ev se kellett hozza.
Mennyi is most ? 16500 milliard dollar korul van ? De a legszebb az egeszben hogy 3 ev alatt azota, hogy a Kina az allampapirjait eladta, az USA GDP aranyos allamhaztartasi hianya eves szinten 70%-rol, 105% fole emelkedett, ami tehat azt jelenti, hogy az eves termelesi mutatojuk erosen minuszos, es a deficitet gorgetik maguk elott.
https://www.fms.treas.gov/fmsweb/viewDTSFiles?dir=w&fname=13022000.txt
Csak megduplazodott azota az USA adossagallomanya. 3-4 ev se kellett hozza.
Mennyi is most ? 16500 milliard dollar korul van ? De a legszebb az egeszben hogy 3 ev alatt azota, hogy a Kina az allampapirjait eladta, az USA GDP aranyos allamhaztartasi hianya eves szinten 70%-rol, 105% fole emelkedett, ami tehat azt jelenti, hogy az eves termelesi mutatojuk erosen minuszos, es a deficitet gorgetik maguk elott.
https://www.fms.treas.gov/fmsweb/viewDTSFiles?dir=w&fname=13022000.txt
#78
"003-as adat volt, már ezek szerint túlhaladott. Mindegy. Az az 1120 robbanófej is több, mint a kétszerese annak a 250-450 bevethetõ robbanófejnek, amennyivel a szakértõk szerint Kínának összesen van.
#77
"Az amerikaiaknak tengeralattjáróra telepítve több, mint 5000 robbanófejük van."
IIRC, az iden eletbelepett START szerzodes ertelmeben a 14 Ohio SSBN-nek SLBM csoveit 20-ra merseklik es a SORT ertelmeben a Trident II D5-osokon maximum 5 robbanofej szallithato, tehat optimalis esetben 1400 db W76 vagy 1120db W88 lehet egyszerre a vizen, de mint tudjuk az ERO-k es a karbantartasok miatt ez sohasem teljesul.
IIRC, az iden eletbelepett START szerzodes ertelmeben a 14 Ohio SSBN-nek SLBM csoveit 20-ra merseklik es a SORT ertelmeben a Trident II D5-osokon maximum 5 robbanofej szallithato, tehat optimalis esetben 1400 db W76 vagy 1120db W88 lehet egyszerre a vizen, de mint tudjuk az ERO-k es a karbantartasok miatt ez sohasem teljesul.
#76
túlságosan naív vagy...
az a kb. 20000 ember aki mer blogolni errõl és kijut a nagy kínai tûzfalon, hogy mi pár ezer km-re tõlük ebben a kis országban halljunk róluk... egyáltalán nem jelenti azt (esetleg csak a te kis fejecskédben), hogy összesen csak 20k ember elégedetlen a néppárttal szemben...
szerinted nálunk az elõzõ rendszerben csak az a néhány újságíró és sportoló volt elégedetlen a rendszerrel, akikrõl azóta hallottál (vagy olvastál róluk egy könyvben) vagy legszívesebben az egész ország a K anyjába küldte volna vissza az egypártrendszert a köcsög, komcsi politikusokkal együtt???
az a kb. 20000 ember aki mer blogolni errõl és kijut a nagy kínai tûzfalon, hogy mi pár ezer km-re tõlük ebben a kis országban halljunk róluk... egyáltalán nem jelenti azt (esetleg csak a te kis fejecskédben), hogy összesen csak 20k ember elégedetlen a néppárttal szemben...
szerinted nálunk az elõzõ rendszerben csak az a néhány újságíró és sportoló volt elégedetlen a rendszerrel, akikrõl azóta hallottál (vagy olvastál róluk egy könyvben) vagy legszívesebben az egész ország a K anyjába küldte volna vissza az egypártrendszert a köcsög, komcsi politikusokkal együtt???
#75
Kína az USA-fele államkötvényekbõl pert pillanat 5,69 milliárd dollárnyit birtokol. Nemrég viszont még 210,4 milliárd dollárnyi volt a kezükben. Aránylag rövid idõ alatt eladták, de a piac szinte meg sem érezte. Szóval Kína már nem a legnagyobb hitelezõje az USA-nak.
Viszont Kína exportjának legnagyobb részét az USA-ba szállított áruk jelentik, így ha az USA nem venne tõlük, azt igencsak megszenvednék.
Ami pedig a két ország között háborút illeti, azt inkább nem próbálnám ki. Biztos, hogy Kína jobban megszenvedné, az amerikaiak jóval több robbanófejjel rendelkezik.
Pl. Kínának egyetlen rakétahordozó tengeralattjárója van, annak is kétséges a státusza. Az amerikaiaknak tengeralattjáróra telepítve több, mint 5000 robbanófejük van.
Viszont Kína exportjának legnagyobb részét az USA-ba szállított áruk jelentik, így ha az USA nem venne tõlük, azt igencsak megszenvednék.
Ami pedig a két ország között háborút illeti, azt inkább nem próbálnám ki. Biztos, hogy Kína jobban megszenvedné, az amerikaiak jóval több robbanófejjel rendelkezik.
Pl. Kínának egyetlen rakétahordozó tengeralattjárója van, annak is kétséges a státusza. Az amerikaiaknak tengeralattjáróra telepítve több, mint 5000 robbanófejük van.
#74
1: A kína usa gazdasága csak addig lesz kölcsönösen egymásra utalt, amíg a kínai belsõ piac rendesen meg nem erõsödik. Amerikának nehezebb lenne kiváltani azt a rengeteg hitelt.
2: egy kína - usa háborút nem nyerne meg senki, mert: inkább nukleáris világvége lenne egy ilyen ma már.
2: egy kína - usa háborút nem nyerne meg senki, mert: inkább nukleáris világvége lenne egy ilyen ma már.
A
#73
Forr az internet mert 20.000 kis kínai pattogott egy több mint 1 milliárd fõs országban? 😄
A vezetés úgy le tud verni egy pár milliós kis lázadást, hogy te még csak hírt sem kapsz róla.
A vezetés úgy le tud verni egy pár milliós kis lázadást, hogy te még csak hírt sem kapsz róla.
#72
" a világ (messze) legnagyobb valutatartalékait birtokolja csaknem 2500 milliárd dollár értékben"
Nem tudom mikori infó, mert van az már 3200 milliárd is, és ez is tavalyi adat.
Nem tudom mikori infó, mert van az már 3200 milliárd is, és ez is tavalyi adat.
#71
Usa jelenleg katonailag a legerõsebb, de az idõ nem neki dolgozik.
Ahogy gyengül gazdaságilag, úgy fog tönkremenni a katonai ereje is.
Tehát, ha meg akarja õrizni a világban a vezetõ szerepét, akkor a többiek gazdaságát le kell rombolnia a katonai ereje segítségével. Így azok katonai képességeit is lecsökkenti egyidõben.
Ez az eset betudható ürügykeresésnek is egy világháború kirobbantásához.
A törvényt már égebben meghozták, hogy a cybertámadásra lehet katonai válaszcsapással reagálni. Már csak a döntés hiányzik a válaszcsapás megindításához.
Az meg, hogy a kínaiak kémkedtek-e, ki tudja. Könnyû elhinni, meg könnyen igaz is lehet, de sose tudjuk meg mi a valóság.
Ahogy gyengül gazdaságilag, úgy fog tönkremenni a katonai ereje is.
Tehát, ha meg akarja õrizni a világban a vezetõ szerepét, akkor a többiek gazdaságát le kell rombolnia a katonai ereje segítségével. Így azok katonai képességeit is lecsökkenti egyidõben.
Ez az eset betudható ürügykeresésnek is egy világháború kirobbantásához.
A törvényt már égebben meghozták, hogy a cybertámadásra lehet katonai válaszcsapással reagálni. Már csak a döntés hiányzik a válaszcsapás megindításához.
Az meg, hogy a kínaiak kémkedtek-e, ki tudja. Könnyû elhinni, meg könnyen igaz is lehet, de sose tudjuk meg mi a valóság.
#70
"Az Egyesült Államoknak már csak az a sovány vigasza marad, hogy elõreláthatólag a kínai GDP csak 2030 környékén fogja túlszárnyalni az övét"
Elõbb fog Kínában egy forradalom kialakulni a néppárt ellen, már most izzik az internet a lázadozásoktól (az olaj ár, a korrupció, a szmog, az éhbér és a munkanélküliség miatt, stb.)
Elõbb fog Kínában egy forradalom kialakulni a néppárt ellen, már most izzik az internet a lázadozásoktól (az olaj ár, a korrupció, a szmog, az éhbér és a munkanélküliség miatt, stb.)
#69
Jófajta írás nekem tetszett. Kíváncsi leszek Papicsau mit fog erre lépni. Gondolom linkel majd vagy ötöt. 😄
往前看同志
#68
Jo lenne tisztazni valamit. 😉
A haborut nem az vesziti el, akinek tobb a halottja, hanem az, aki nem erte el a celjat vele.
Gyakran mindket fel vesztese egy haborunak. Aki nyer rajta, az pedig sokszor egy harmadik fel.
A kozgazdasagtan alapja, hogy a haboru, vegso soron nyereseget hoz. Valakinek.
De a halottakal, a szetvert csaladokkal, tarsadalmi sokkal stb. ez a tudomany nem fogalkozik.
A haborut nem az vesziti el, akinek tobb a halottja, hanem az, aki nem erte el a celjat vele.
Gyakran mindket fel vesztese egy haborunak. Aki nyer rajta, az pedig sokszor egy harmadik fel.
A kozgazdasagtan alapja, hogy a haboru, vegso soron nyereseget hoz. Valakinek.
De a halottakal, a szetvert csaladokkal, tarsadalmi sokkal stb. ez a tudomany nem fogalkozik.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#67
Nem is mondtam, hogy vedted az USA-t, sot szerintem te eppen olyan jol latod a helyzetet, mint en. Csak tobbek belekevertek a gazdasagot is, es a tema se az USA haburoirol szol amugy, ezert irtam kicsit a gazdasagrol is es ezert tettem fel neked a kerdest, hiszen olyan kreteneknek mint puppy csula, csak nem tehettem fel, hiszen az egeszrol fingja nincs. 😄
#66
"vagy nekem van reggel vagy simán csak agyhalott vagyok"
Segitek, az utobbi... 😉
Segitek, az utobbi... 😉
#65
Engem nem de én nem védtem az USA-t szóval vagy nekem van reggel vagy simán csak agyhalott vagyok 😄
#64
Igen. Miert zavar, hogy mas tema is meg van emlitve ? 😄
#63
Ez nekem akart jönni?
#62
Es mit szolsz a frappans irashoz a gazdasagi tenyezokre nezve a #59-ben ? 😄
"Az Egyesült Államoknak már csak az a sovány vigasza marad, hogy elõreláthatólag a kínai GDP csak 2030 környékén fogja túlszárnyalni az övét, ezalatt viszont a kínaiak egyre másra halmozzák a termelési, építési és tõkefelhalmozási rekordokat. Hovatovább már csak három rekord marad, amelyet az amerikaiak a magukénak mondhatnak: pro primo õk a világ legnagyobb fogyasztói/pazarlói, mivel pedig életmódjukat jórészt hitelbõl fedezik, pro secundo õk a világ legeladósodottabb „ingyenélõi”, 😄DD
"Az Egyesült Államoknak már csak az a sovány vigasza marad, hogy elõreláthatólag a kínai GDP csak 2030 környékén fogja túlszárnyalni az övét, ezalatt viszont a kínaiak egyre másra halmozzák a termelési, építési és tõkefelhalmozási rekordokat. Hovatovább már csak három rekord marad, amelyet az amerikaiak a magukénak mondhatnak: pro primo õk a világ legnagyobb fogyasztói/pazarlói, mivel pedig életmódjukat jórészt hitelbõl fedezik, pro secundo õk a világ legeladósodottabb „ingyenélõi”, 😄DD
#61
Miért kapálóznak egyesek hogy Vietnám az nyert háború, ha még maga a szerelmetes USA sem jelentette ki hogy megnyerték? Kivonultak, emrt kibaszott szarul álltak és nem akartak még több veszteséget.
Szerinted ha megnyerik nem kürtöltek volna mindent tele azzal, hogy megnyertük ezt is? Hát de. De mit tettek? Semmit. Bekussoltak és kivonultak, mert tudták esélyük nincs.
Ezek után, hogyan állíthatja bárki is azt, hogy nyertek? A kedvenc országuk szerint sem nyertek baszdmeg 😄
Szerinted ha megnyerik nem kürtöltek volna mindent tele azzal, hogy megnyertük ezt is? Hát de. De mit tettek? Semmit. Bekussoltak és kivonultak, mert tudták esélyük nincs.
Ezek után, hogyan állíthatja bárki is azt, hogy nyertek? A kedvenc országuk szerint sem nyertek baszdmeg 😄
#60
Miért veszített volna Koreában?
#59
Egy ideje már keleti szél borzolja a világgazdaság kedélyeit, éspedig egyre erõsebben, különösen a 2008-as válság óta, amelybõl a Nyugatnak a jelek szerint nem igazán sikerül kilábalnia, miközben a Közép Birodalma viszonylag gyorsan túllépett rajta. Minden gazdasági indikátor azt mutatja, hogy „hosszú menetelése” után Kína rövidesen a csúcson landolva fejezi be a gazdasági modernizációját célzó „nagy ugrását”.
Az Egyesült Államoknak már csak az a sovány vigasza marad, hogy elõreláthatólag a kínai GDP csak 2030 környékén fogja túlszárnyalni az övét, ezalatt viszont a kínaiak egyre másra halmozzák a termelési, építési és tõkefelhalmozási rekordokat. Hovatovább már csak három rekord marad, amelyet az amerikaiak a magukénak mondhatnak: pro primo õk a világ legnagyobb fogyasztói/pazarlói, mivel pedig életmódjukat jórészt hitelbõl fedezik, pro secundo õk a világ legeladósodottabb „ingyenélõi”, a helyzet tartósítása végett pedig pro tertio õk költik a világon legtöbbet fegyverkezésre (egyedül ugyanannyit, mint a világ maradéka együttvéve) - ami persze csak tovább súlyosbítja a helyzetüket.
Amíg a hozzá hasonlóan legatyásodott vazallusaival körülvéve Barack Obama parádézik és játssza a hollywoodi gengszterfilmekben népszerûsített „kemény fickó” (tough guy) szerepet többek között Afganisztánnal, Iránnal, Venezuelával, Líbiával, Szíriával, Kubával, Észak-Koreával, Oroszországgal és alkalmasint Kínával szemben, addig a kínai imperializmus feltartóztathatatlanul folytatja elõrenyomulását a világ minden szegletében, leplezetlenül a piacok, a nyersanyag- és energiahordozó-lelõhelyek újrafelosztására, valamint a nemzetközi munkamegosztás és a többletérték-elosztás újratárgyalására törekedve. Ez a gigászi küzdelem a hanyatló, de ideig-óráig még domináns transzatlanti blokk (USA, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium stb.) és a Sanghaji Szövetség köré csoportosuló aspiránsok (Kína, Oroszország, Kazahsztán, Irán, Brazília, Venezuela stb.) között zajlik a globális imperializmus vezetõ pozíciójáért.
Ebben a geostratégiai játszmában közép- és hosszútávon mindenképpen Kína kezében vannak az aduászok: momentán a világ devizatartalékainak egyharmada, benne 1400 milliárd dollárral, valamint több mint 900 milliárd dollár értékû amerikai kincstárjegy. Egyáltalán nem lebecsülendõ 1,3 milliárd fõs demográfiai súlyával a kínai „élettér” a világ legnagyobb komplett felvevõpiaca, az ázsiai gazdasági növekedés lokomotívja, a globális árutermelés központja. Világszinten Kínában kel el a legtöbb televízió és (az USA után) a legtöbb számítógép, a távol-keleti gigász gyártja a világon eladott fénymásolók, cipõk, játékok és mikrohullámú sütõk kétharmadát, a televíziók és hordozható telefonok egynegyedét.
A kínai sárkány azonban nem csak abból meríti erejét, hogy fogyasztási cikkekkel árasztja el a világot. Külföldi stratégiai beruházásait az ideológiai-politikai meggondolásokat háttérbe szorító vegytiszta pragmatizmus vezérli minden irányban. Ennek jegyében nemrég kétoldalú együttmûködési megállapodást kötött Tajvannal 5,6 milliárd dollár értékben, 15 milliárd dolláros hitelt adott az APEC-országok (Brunei, Kambodzsa, Laosz, Vietnam, Fülöp-szigetek, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Indonézia) infrastrukturális fejlesztésére, Afrikába majdnem 12 milliárd dollárt osztogatott szét koncessziós hitelként, és még Szerbiának is jutatott bagatell 200 milliót egy Duna-híd építésére. Óriási devizatartalékaira támaszkodva nagyvonalú kölcsönöket nyújt azoknak az országoknak, amelyeket be akar vonni a befolyási övezetébe vagy amelyekre szüksége van ahhoz, hogy biztosítani tudja nyersanyag- és energiaellátását. Így például 2009-ben alig két hónap alatt 25 milliárd dolláros hitelt adott Oroszországnak, 4 milliárdot Venezuelának, 1 milliárdot Angolának és 5 milliárdot Kazahsztánnak. (Jól látható módon a kínai olajstratégia radikálisan különbözik az amerikaiak által választott opciótól, akiknek már több mint 800 milliárdjukat emésztette fel az iraki kõolajkincs lenyúlása érdekében indított, de a végeredményt tekintve igencsak kétséges kimenetelû háború.) 2009 januárjában Kína Afrika nyersanyagokban leggazdagabb országának, a Kongói Demokratikus Köztársaságnak (ex-Zaire) is kölcsönzött 34 milliárd dollárt, a kínai Exim Bank két évvel korábbi 8,5 milliárdos hitele után.
A kínaiak azonban nemcsak a fejlõdõ országokra vetették ki a hálójukat. Az állami Chinalco konszern 19,5 milliárd dolláros beruházással 18 százalékra növelte részesedését a világ második legnagyobb bányavállalatában, az angol-ausztrál Rio Tintóban, a China Development Bank pedig 10 milliárd dolláros hitelt nyújtott a Petrobras brazil állami olajvállalatnak, amely cserébe évi min. 100 ezer hordó kõolaj szállítására vállalt kötelezettséget, és Kína hasonló megállapodásokat kötött Oroszországgal, Venezuelával és Iránnal is. Kanadában különösen lendületes a kínaiak gazdasági térfoglalása (38 százalékos részesedés a Tech Resources óriáscégben, bányák Nunavutban, erdõk Brit-Kolumbiában, vízerõmû Albertában, közremûködés a québeci Plan Nord fejlesztési megaprojektben).
Mindez persze egyáltalán nem tetszik az amerikaiaknak, akik minden áron igyekeznek útját állni a kínai expanziónak. Példáénak okáért Kínát mindeddig nem kooptálták sem a legfejlettebb államokat tömörítõ G8-as csoporthoz, sem a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), nincs vétójoga a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF), amelyet pedig jelentõs összegekkel dotál (legutóbb 50 milliárd dollárral a fejlõdõ országok támogatására), és elhanyagolható tényezõként kezelik a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO), noha a világ elsõ exportõre és második importõre, ahogyan a Világbanknál is, pedig a világ (messze) legnagyobb valutatartalékait birtokolja csaknem 2500 milliárd dollár értékben, és egymaga többet kölcsönöz a fejlõdõ országoknak, mint a Világbank. Kína pillanatnyi függése az amerikai piactól és valutától azt eredményezi, hogy versenyezni ugyan versenyezhet az Egyesült Államokkal, de csõdbe nem döntheti. Legalábbis egyelõre. És ez az amerikaiak egyetlen szerencséje. Legalábbis egyelõre.
Az Egyesült Államoknak már csak az a sovány vigasza marad, hogy elõreláthatólag a kínai GDP csak 2030 környékén fogja túlszárnyalni az övét, ezalatt viszont a kínaiak egyre másra halmozzák a termelési, építési és tõkefelhalmozási rekordokat. Hovatovább már csak három rekord marad, amelyet az amerikaiak a magukénak mondhatnak: pro primo õk a világ legnagyobb fogyasztói/pazarlói, mivel pedig életmódjukat jórészt hitelbõl fedezik, pro secundo õk a világ legeladósodottabb „ingyenélõi”, a helyzet tartósítása végett pedig pro tertio õk költik a világon legtöbbet fegyverkezésre (egyedül ugyanannyit, mint a világ maradéka együttvéve) - ami persze csak tovább súlyosbítja a helyzetüket.
Amíg a hozzá hasonlóan legatyásodott vazallusaival körülvéve Barack Obama parádézik és játssza a hollywoodi gengszterfilmekben népszerûsített „kemény fickó” (tough guy) szerepet többek között Afganisztánnal, Iránnal, Venezuelával, Líbiával, Szíriával, Kubával, Észak-Koreával, Oroszországgal és alkalmasint Kínával szemben, addig a kínai imperializmus feltartóztathatatlanul folytatja elõrenyomulását a világ minden szegletében, leplezetlenül a piacok, a nyersanyag- és energiahordozó-lelõhelyek újrafelosztására, valamint a nemzetközi munkamegosztás és a többletérték-elosztás újratárgyalására törekedve. Ez a gigászi küzdelem a hanyatló, de ideig-óráig még domináns transzatlanti blokk (USA, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium stb.) és a Sanghaji Szövetség köré csoportosuló aspiránsok (Kína, Oroszország, Kazahsztán, Irán, Brazília, Venezuela stb.) között zajlik a globális imperializmus vezetõ pozíciójáért.
Ebben a geostratégiai játszmában közép- és hosszútávon mindenképpen Kína kezében vannak az aduászok: momentán a világ devizatartalékainak egyharmada, benne 1400 milliárd dollárral, valamint több mint 900 milliárd dollár értékû amerikai kincstárjegy. Egyáltalán nem lebecsülendõ 1,3 milliárd fõs demográfiai súlyával a kínai „élettér” a világ legnagyobb komplett felvevõpiaca, az ázsiai gazdasági növekedés lokomotívja, a globális árutermelés központja. Világszinten Kínában kel el a legtöbb televízió és (az USA után) a legtöbb számítógép, a távol-keleti gigász gyártja a világon eladott fénymásolók, cipõk, játékok és mikrohullámú sütõk kétharmadát, a televíziók és hordozható telefonok egynegyedét.
A kínai sárkány azonban nem csak abból meríti erejét, hogy fogyasztási cikkekkel árasztja el a világot. Külföldi stratégiai beruházásait az ideológiai-politikai meggondolásokat háttérbe szorító vegytiszta pragmatizmus vezérli minden irányban. Ennek jegyében nemrég kétoldalú együttmûködési megállapodást kötött Tajvannal 5,6 milliárd dollár értékben, 15 milliárd dolláros hitelt adott az APEC-országok (Brunei, Kambodzsa, Laosz, Vietnam, Fülöp-szigetek, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Indonézia) infrastrukturális fejlesztésére, Afrikába majdnem 12 milliárd dollárt osztogatott szét koncessziós hitelként, és még Szerbiának is jutatott bagatell 200 milliót egy Duna-híd építésére. Óriási devizatartalékaira támaszkodva nagyvonalú kölcsönöket nyújt azoknak az országoknak, amelyeket be akar vonni a befolyási övezetébe vagy amelyekre szüksége van ahhoz, hogy biztosítani tudja nyersanyag- és energiaellátását. Így például 2009-ben alig két hónap alatt 25 milliárd dolláros hitelt adott Oroszországnak, 4 milliárdot Venezuelának, 1 milliárdot Angolának és 5 milliárdot Kazahsztánnak. (Jól látható módon a kínai olajstratégia radikálisan különbözik az amerikaiak által választott opciótól, akiknek már több mint 800 milliárdjukat emésztette fel az iraki kõolajkincs lenyúlása érdekében indított, de a végeredményt tekintve igencsak kétséges kimenetelû háború.) 2009 januárjában Kína Afrika nyersanyagokban leggazdagabb országának, a Kongói Demokratikus Köztársaságnak (ex-Zaire) is kölcsönzött 34 milliárd dollárt, a kínai Exim Bank két évvel korábbi 8,5 milliárdos hitele után.
A kínaiak azonban nemcsak a fejlõdõ országokra vetették ki a hálójukat. Az állami Chinalco konszern 19,5 milliárd dolláros beruházással 18 százalékra növelte részesedését a világ második legnagyobb bányavállalatában, az angol-ausztrál Rio Tintóban, a China Development Bank pedig 10 milliárd dolláros hitelt nyújtott a Petrobras brazil állami olajvállalatnak, amely cserébe évi min. 100 ezer hordó kõolaj szállítására vállalt kötelezettséget, és Kína hasonló megállapodásokat kötött Oroszországgal, Venezuelával és Iránnal is. Kanadában különösen lendületes a kínaiak gazdasági térfoglalása (38 százalékos részesedés a Tech Resources óriáscégben, bányák Nunavutban, erdõk Brit-Kolumbiában, vízerõmû Albertában, közremûködés a québeci Plan Nord fejlesztési megaprojektben).
Mindez persze egyáltalán nem tetszik az amerikaiaknak, akik minden áron igyekeznek útját állni a kínai expanziónak. Példáénak okáért Kínát mindeddig nem kooptálták sem a legfejlettebb államokat tömörítõ G8-as csoporthoz, sem a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), nincs vétójoga a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF), amelyet pedig jelentõs összegekkel dotál (legutóbb 50 milliárd dollárral a fejlõdõ országok támogatására), és elhanyagolható tényezõként kezelik a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO), noha a világ elsõ exportõre és második importõre, ahogyan a Világbanknál is, pedig a világ (messze) legnagyobb valutatartalékait birtokolja csaknem 2500 milliárd dollár értékben, és egymaga többet kölcsönöz a fejlõdõ országoknak, mint a Világbank. Kína pillanatnyi függése az amerikai piactól és valutától azt eredményezi, hogy versenyezni ugyan versenyezhet az Egyesült Államokkal, de csõdbe nem döntheti. Legalábbis egyelõre. És ez az amerikaiak egyetlen szerencséje. Legalábbis egyelõre.
#58
http://idokjelei.hu/2011/06/kina-tuladott-rovidlejaratu-amerikai-kincstarjegyeinek-97-an/
Errol nem megfeledkezve egy plusz adalek.
"Március végére, amikorra Kína már megszabadult amerikai kincstárjegyeinek 97%-ától, a rekordállományhoz képest, az USA értékesíthetõ államadóssága majdnem megduplázódott"
Igy is lehet manipulalni mas gazdasagat. Raadasul nem veletlenul rinyal az USA, hogy Kina szandekosan tartja alacsonyan a valutajat.
Marpedig Kina ezt nagyon okosan csinalja.
Errol nem megfeledkezve egy plusz adalek.
"Március végére, amikorra Kína már megszabadult amerikai kincstárjegyeinek 97%-ától, a rekordállományhoz képest, az USA értékesíthetõ államadóssága majdnem megduplázódott"
Igy is lehet manipulalni mas gazdasagat. Raadasul nem veletlenul rinyal az USA, hogy Kina szandekosan tartja alacsonyan a valutajat.
Marpedig Kina ezt nagyon okosan csinalja.
#57
De,de igazán az.
http://vilagszabadsag.hu/index.php?f=679
Nincs kedvem leírni ezért inkább linkelek, de a neten rengeteg cikk és tanulmány foglalkozik a témával.
Nem szigetország, ezt sikerült eltalálnod. De most komolyan részletezne kellene hogy egy szuperhatalomnak miért fontos a flotta??
http://vilagszabadsag.hu/index.php?f=679
Nincs kedvem leírni ezért inkább linkelek, de a neten rengeteg cikk és tanulmány foglalkozik a témával.
Nem szigetország, ezt sikerült eltalálnod. De most komolyan részletezne kellene hogy egy szuperhatalomnak miért fontos a flotta??
#56
Ha a hadsereg fele odaveszett es gyozott az USA, akkor miert huzta be a farkat a labai koze es huzott el a pocsbe ?
Elmondom neked, mert veszitettek es minnel kisebb presztizsveszteseg nelkul akartak a latszatat megorizni a nagy mitoszukbol.
DE az oda lett, amikor egy letszamban feleakkora hadsereg, megszivatta oket a jol felepitett taktikajukkal.
Elmondom neked, mert veszitettek es minnel kisebb presztizsveszteseg nelkul akartak a latszatat megorizni a nagy mitoszukbol.
DE az oda lett, amikor egy letszamban feleakkora hadsereg, megszivatta oket a jol felepitett taktikajukkal.
#55
Lehengerlo es magasan intelligens erveles...
#54
Es nem nem veszitett el semmilyen haborut Kina ott.
Ellenben az USA Vietnamban igen, akarcsak Koreaban.
Ellenben az USA Vietnamban igen, akarcsak Koreaban.
#53
Te kreten nekem nem kell cikkeket olvasni a wikin, ahhoz hogy tudjam mi zajlott.
#52
Latom sikerult elolvasnod az altalam linkelt wiki cikket, de megertened mar nem... Kina fenn akarta tartani a Khmer Rouge uralmat Cambodiaban, mely veszelybe kerult az vietnami invazio miatt. Ez nem sikerult nekik... ergo Kina elvesztette a haborut, mert nem erte el a celjat fegyveres ero alkalmazasa ellenere sem.
Pont ugy, ahogy az USA is kivonult Vietnambol, annak ellenere, hogy csak kisebb osszecsapasokat vesztettek. Ok raadasul tenyleg joval kisebb veszetesegeket szenvedtek az NVA-vel szemben.
Szoval vagy mindketten elvesztettek a haborut, vagy egyikuk sem 😊
Szerintem katonailag sem az USA, sem Kina nem vesztette el a haborujat, de politikailag mindketten.
"igy is kb 10szeres volt a Vietnami oldalon a veszteseg."
Forras?
ps: Szemelyeskedesed szanalmas es csak teged minosit 😉
Pont ugy, ahogy az USA is kivonult Vietnambol, annak ellenere, hogy csak kisebb osszecsapasokat vesztettek. Ok raadasul tenyleg joval kisebb veszetesegeket szenvedtek az NVA-vel szemben.
Szoval vagy mindketten elvesztettek a haborut, vagy egyikuk sem 😊
Szerintem katonailag sem az USA, sem Kina nem vesztette el a haborujat, de politikailag mindketten.
"igy is kb 10szeres volt a Vietnami oldalon a veszteseg."
Forras?
ps: Szemelyeskedesed szanalmas es csak teged minosit 😉
#51
Azert eleg nehez nagy gyozelemnek itelni, ha az ellenseg osszepakol es hazamegy, nekem meg a hadseregem fele odaveszett. Az USA nem erte el a celjat, ebben az is szerepet jatszott, hogy maguk sem tudtak mi is pontosan a cel. (Ez egyebkent Irak es Afganisztan eseteben is fennall.)
A 2. VH-ban az oroszok iszonyatos veszteseget szenvedtek el, a nemet hadsereg viszont gyakorlatilag teljesen megsemmisult.
Jaku: Bevonult, szetverte a kornyeket, 1:10 aranyt ert el embervesztesegben, majd kulso nyomasra kivonult. Ez akkor a kinaiaknal gyozelemnek szamit?
A 2. VH-ban az oroszok iszonyatos veszteseget szenvedtek el, a nemet hadsereg viszont gyakorlatilag teljesen megsemmisult.
Jaku: Bevonult, szetverte a kornyeket, 1:10 aranyt ert el embervesztesegben, majd kulso nyomasra kivonult. Ez akkor a kinaiaknal gyozelemnek szamit?
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#50
A halottak száma szabja meg hogy ki vesztette el a háborút? Akkor megsúgom, az egész 2. Vh-t elvesztették az oroszok ezek szerint 😄
#49
Ha ismerned a tortenelmet akkor tudnad, hiszen Kina mar a fegyveres konfliktus elott bejelentette, hogy semmi mast nem akar csak megbuntetni Vietnamot. (a hatarvillongasok es Pol Pot miatt)
Meg egy honapot se tartozkodtak bent az orszagban, de minden csatajukat megnyertek, igaz nem kis aldozatok aran, de meg igy is kb 10szeres volt a Vietnami oldalon a veszteseg.
100k vs 10k
A szovjetunio meg kuldottseget kuldott kinaba es megegyeztek, hogy kina kivonja a csapatait. Mindenesetre a Szovjetunio unszolasara tamadta meg Vietnam - Kambodzsat, mert igy manipulalta az akkori politikat, ugyanis a Voros Khmerek Kina szovetsegesei is voltak egyben es igy akarta a Szovjetunio gyengiteni az ottani tersegben a kinai befolyast.
Csak hogy tisztaban legyel a dolgokkal te kis maki.
Meg egy honapot se tartozkodtak bent az orszagban, de minden csatajukat megnyertek, igaz nem kis aldozatok aran, de meg igy is kb 10szeres volt a Vietnami oldalon a veszteseg.
100k vs 10k
A szovjetunio meg kuldottseget kuldott kinaba es megegyeztek, hogy kina kivonja a csapatait. Mindenesetre a Szovjetunio unszolasara tamadta meg Vietnam - Kambodzsat, mert igy manipulalta az akkori politikat, ugyanis a Voros Khmerek Kina szovetsegesei is voltak egyben es igy akarta a Szovjetunio gyengiteni az ottani tersegben a kinai befolyast.
Csak hogy tisztaban legyel a dolgokkal te kis maki.
#48
A vesztes haborurol: a statisztika 900 ezer halott eszak vietnami katonat emlit. Masok jelzik, hogy ezt 30%-al erdemes lenne csokkenteni, mert valoszinuleg civil aldozatokat is beleszamoltak. A VPA hivatalos letszama 800 ezer fo volt, de mas forrasok egymillio fole teszik a szamukat. Az USA leginkabb a sajat kozvelemenye es sajtoja ellen vesztett haborut.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#47
Korea,Vietnam,Disznó Öböl.
Aki ezeket gyõzelemként értékelik, azok az idióta kategóriába tartoznak.
Aki ezeket gyõzelemként értékelik, azok az idióta kategóriába tartoznak.
#46
Mely celjukat ertek el a kinai csapatok?
#45
Ott Kina csak megsugom, gyozedelmeskedett, de Szovjet nyomasra kivontak a csapataikat. 😄
#44
"Sorolj fel nagyobb vesztes csatakat a vietnami haborubol"
Gondolok itt DIV+ osszecsapasokra...
"te kreten az USA kullogott haza Vietnambol es nem Kina."
http://en.wikipedia.org/wiki/Sino-Vietnamese_War
Gondolok itt DIV+ osszecsapasokra...
"te kreten az USA kullogott haza Vietnambol es nem Kina."
http://en.wikipedia.org/wiki/Sino-Vietnamese_War
#43
Jah csak kozolnem, hogy ez a majomgyerek, hirdette, hogy a CIA vegyifegyvereket talalt Irakban, es miutan megmutattak neki, hogy a CIA minden nagy nyilvanos TV es egyeb mediaban, hogy semmi ilyen nyora nem leltek.
Kitalalta, hogy a CIA nem tevedhet ? 😄DDD
Kitalalta, hogy a CIA nem tevedhet ? 😄DDD
#42
"Kina hazakullogott Vietnambol ?" Igen, bar a kullogas velemenyes. '79-ben Kambodzsa vietnami megszallasa miatt. Rovid, de veres ugy volt.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#41
Jaj mar itt van megint ez az amerika faszat szopo idiota. 😄
http://www.g2mil.com/lost_vietnam.htm
Kina hazakullogott Vietnambol ? 😄 LOl te kreten az USA kullogott haza Vietnambol es nem Kina.
http://www.g2mil.com/lost_vietnam.htm
Kina hazakullogott Vietnambol ? 😄 LOl te kreten az USA kullogott haza Vietnambol es nem Kina.
#40
"mert bizony ugy agyonvertek ott eloszor a franciakat es az usa-t, hogy azota is azzal mentegetoznek"
Sorolj fel nagyobb vesztes csatakat a vietnami haborubol, ahol "agyonvertek" az USA eroit!
Amugy legutobb eppen az itt egekig magasztalt Kina kellett, hogy szegyenszemre hazakullogjon Vietnambol...
Sorolj fel nagyobb vesztes csatakat a vietnami haborubol, ahol "agyonvertek" az USA eroit!
Amugy legutobb eppen az itt egekig magasztalt Kina kellett, hogy szegyenszemre hazakullogjon Vietnambol...
#39
"Az oroszok nem tennék a kezüket tûzbe Kínáért, de azt se hagynák, hogy az usákok ott okoskodjanak a határaik mellett."
http://en.wikipedia.org/wiki/U.S._7th_Fleet
"Ha jól emlékszem pl. Mig29-bõl 30 akárhány darabot vettek egészben, a licenszet meg valami 250db-ra vették meg. "
48db Su-27-et vettek az oroszoktol es 200db liszenszjogot, melyet eddig meg nem leptek at.
http://en.wikipedia.org/wiki/U.S._7th_Fleet
"Ha jól emlékszem pl. Mig29-bõl 30 akárhány darabot vettek egészben, a licenszet meg valami 250db-ra vették meg. "
48db Su-27-et vettek az oroszoktol es 200db liszenszjogot, melyet eddig meg nem leptek at.
#38
/*FACEPALM*/
#37
Ez van. 😄 Birom, amikor olvasasra buzditjak az embereket, olyanok, akiknek fingjuk nincs az egesz tortenetrol.
De gondolom nala a kubai invazio es a koreai haboru is sikeres volt. 😄
Afganisztan is ahogy latom, szerintuk sikeres beavatkozas 😄, mikozben rinyalnak a gerilla harcmodor miatt, amivel nem tudnak semmit kezdeni, de a legszebb az egeszben hogy legyavazzak az ilyen harcmodort alkalmazo hardseregcsoportokat, mikozben altalaban ok valasztjak (USA) leginkabb a tavolsagi csapasokat, es kerulik legtobbszor a nyilt konfrontaciot heteken, honapokon keresztul, raketazva ejszaka a magasbol.
Raadasul rossz hirt kell veluk kozolnom, bizony az Oroszok egy USA-Kina konfliktus eseten, a Kina melle allnanak.
Az USAkok pedig jobb ha elkerulik Kinat nagyivben, mert nagyon beletorne a bicskajuk.
Hogy Napoleont idezzem "Hagyjatok aludni az alvo oroszlant, mert ha egyszer felebred az egesz vilag beleremeg."
De gondolom nala a kubai invazio es a koreai haboru is sikeres volt. 😄
Afganisztan is ahogy latom, szerintuk sikeres beavatkozas 😄, mikozben rinyalnak a gerilla harcmodor miatt, amivel nem tudnak semmit kezdeni, de a legszebb az egeszben hogy legyavazzak az ilyen harcmodort alkalmazo hardseregcsoportokat, mikozben altalaban ok valasztjak (USA) leginkabb a tavolsagi csapasokat, es kerulik legtobbszor a nyilt konfrontaciot heteken, honapokon keresztul, raketazva ejszaka a magasbol.
Raadasul rossz hirt kell veluk kozolnom, bizony az Oroszok egy USA-Kina konfliktus eseten, a Kina melle allnanak.
Az USAkok pedig jobb ha elkerulik Kinat nagyivben, mert nagyon beletorne a bicskajuk.
Hogy Napoleont idezzem "Hagyjatok aludni az alvo oroszlant, mert ha egyszer felebred az egesz vilag beleremeg."
#36
+1
往前看同志
#35
Uristen mar a fanboyok azt irjak, hogy Vietnam gyoztes csatater volt az USA szamara ? 😄
LOL
Bocsi fiuka akinek olvasni kellene az te vagy, mert bizony ugy agyonvertek ott eloszor a franciakat es az usa-t, hogy azota is azzal mentegetoznek, hogy csak azert nem tudtak ott gyozni, mert Kina es a Szovjetunio beleavatkozott a harcok menetebe.
LOL
Bocsi fiuka akinek olvasni kellene az te vagy, mert bizony ugy agyonvertek ott eloszor a franciakat es az usa-t, hogy azota is azzal mentegetoznek, hogy csak azert nem tudtak ott gyozni, mert Kina es a Szovjetunio beleavatkozott a harcok menetebe.
#34
Ezzel nem tudok vitatkozni. 😊
Ja bocs, de már megtettem...
Ja bocs, de már megtettem...
往前看同志
#33
Akkor most olvasd el a vietnami haboru tortenetet!
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#32
+1
往前看同志