#113
Nem úgy a harmadik vezető hitelminősítő az S&P. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma a leminősítés hallatán azzal vádolta meg a hitelminősítőt, hogy kétezer milliárd dollárral elszámolta magát a költségvetési kivetítésekben. A tárca szerint ők jelezték a hibát, ez – megfogalmazásuk szerint – súlyos kérdéseket vet fel az S&P hitelessége kapcsán. A minisztérium egyik szóvivője úgy fogalmazott: „Magáért beszél az az ítélet, amely egy kétezer milliárdos hibán alapul.” Jay Carney fehér házi szóvivő közleményében ugyanakkor az áll: „Többet kell tennünk azért, hogy nyilvánvalóvá váljon akaratunk, elkötelezettségünk és képességünk a közös munkára a gazdasági és költségvetési nehézségekkel szembeni küzdelemben.”
Megdöbbenés és pánik
A piacok pánikszerűen reagáltak. Egy nap alatt 5-10%-kal estek a vezető részvények. A befektetők attól féltek, további rossz hírek jönnek, és kapkodva elkezdték eladni a részvényeket, és helyettük a pénzügyi viharokban eddig biztos kikötőnek tartott aranyat és svájci frankot vásároltak. Budapesten is fel kellett függeszteni az OTP és a MOL részvényekkel történő kereskedést, mert erre kötelez a törvény ha egy értékpapír egy napon belül több mint 10%-ot veszít értékéből.
A nyugati lapok aggodalmuknak adtak hangot annak kapcsán, hogy mindez hogyan érinti a világgazdasági kilábalás alakulását. A kínai kommentár ezzel szemben igen éles hangúra sikeredett. „Kínának mint a világ egyetlen szuperhatalma legnagyobb hitelezőjének minden joga megvan arra, hogy követelje az Egyesült Államoktól az adóssággal kapcsolatos feszültségek megoldását, és azt, hogy gondoskodjon Kína dollárban lévő értékpapírjainak biztonságáról” – áll a Hszinhua hírügynökség közleményében. Kína felszólítja az USA-t arra, hogy csökkentse „gigantikus mértékű” katonai kiadásait, és faragja le a szociális támogatásokat. Ha erre nem kerül sor, az S&P döntése „csak az előjátéka lesz az amerikai adósosztályzat további pusztító hatású leminősítéseinek”. Kína 3197 milliárd dolláros devizatartalékából 1160 milliárd dollárra rúg az amerikai kincstárjegyek állománya.
A hitelminősítőket minősíti az adat, mely azt mutatja mely 18 állam maradt a fedhetetlen adósok kiváltságos klubjában. AAA minősítésűek a három legnagyobb uniós gazdaság, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország mellett Hollandia, Luxemburg, Finnország, Dánia, Svédország és Ausztria. Svájc, Norvégia és Liechtenstein, Európán kívül Kanada, Ausztrália, Hongkong és Szingapúr. Ugyanakkor meglepő módon még "tripla A" minősítéssel tartják számon a Man-szigetet és a Kajmán-szigeteket is. Érthető a sokk. Amerika nincs már a 18 tagú elittársaságban, mely országok esetében a legmagasabb AAA adósminősítés azt jelenti, nincs a gyakorlatban mérhető esélye annak, hogy nem tudják visszafizetni kölcsöneiket.
Abban általános egyetértés van az elemzők között, hogy súlyos presztízsveszteséget jelent az Egyesült Államok számára, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő – történetében először – megvonta tőle a legjobb adósoknak járó AAA osztályzatot az aggasztó költségvetési folyamatok miatt.
Egyes elemzők szerint viszont ezzel a lépéssel lassacskán helyére kerülnek a dolgok, hiszen az S&P arra mutat rá, hogy nem lehet felelőtlenül az egekbe növelni az eladósodottságot. Obama elnöksége alatt Amerika lassan a harmadik évet tudhatja maga mögött GDP 10%-át meghaladó éves költségvetési hiányt, miközben az EU bünteti a 3% feletti hiányt.
Obama bizonyítványt magyaráz
Függetlenül attól, hogyan döntenek egyes hitelminősítő intézetek, az Egyesült Államok mindig AAA osztályú ország volt és az is marad - jelentette ki még a leminősítés napján Washingtonban elmondott televíziós beszédében Barack Obama amerikai elnök.
Az elnök azt ígérte, hogy a következő hetekben az amerikai államháztartás rendbehozatalát célzó új javaslatokat fog előterjeszteni, s leszögezte, hogy kormánya a tőle telhető módon támogatni fogja annak a kétpárti bizottságnak a munkáját, amelyet a kongresszus fog hamarosan felállítani annak érdekében, hogy megtalálja a deficit további csökkentésének lehetőségeit.
Reményét fejezte ki, hogy a Standard & Poor's döntése legalább ösztönzően fog hatni a kongresszusra annak érdekében, hogy átérezze az adósságprobléma kezelésének sürgősségét, amihez "józan észre és kompromisszumra" van szükség.
Merre tovább, USA?
Nem kétséges, hogy első lépésként az amerikai költségvetési hiányt kell csökkenteni. Ez a hiány 2009-ben 1420 milliárd dollár volt, 2010-ben pedig 1294 milliárd. Az idei költségvetési évre 1650 milliárd dolláros hiányt vár az amerikai kormányzat. A költségvetési rést rendszeresen újabb hitelek felvételével tömik be az amerikaiak, így növelve az ország mértéktelen eladósodottságát.
Az Egyesült Államok azon országok egyike, ahol az államadósság meghaladja az éves GDP-t. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Japán GDP-arányos államadósság-rátája 229%, Görögországé 152%, Olaszországé 120%, Írországé 114%. Az EU 60%-ban szabta meg az államadósság felső határát, a túladósodott országoknak e szint alá kell csökkenteniük tartozásaikat.
Az Egyesült Államok GDP-arányos államadósság-rátája utoljára a második világháború után, 1947-ben haladta meg a hazai összterméket, 1981-re viszont 32,5 százalékra esett. Még 2007-ben is "csupán" 64,4 százalék volt, majd a pénzügyi és gazdasági világválság hatására elszabadult a mutató.
Az egyik forgatókönyv szerint Amerika nem lesz képes uralni a helyzetet és egyre mélyebben süllyed a válságba. Ezt támasztja alá a két vezető amerikai párt nemrégi felelőtlen időhúzása is az adósságrendezés kérdésében. Az amerikai elemzők további érvekkel támasztották alá a pesszimista forgatókönyvet.
Barack Obama 2011-es költségvetésének 57%-a az amerikai polgárok és családok segélyezésére megy. Ez a pénz tehát nem forog vissza a gazdaságba, hanem a fogyasztást serkenti. Idén 55 millió amerikai élvez szociális támogatást 727 milliárd dollár értékben és ezek a számok növekedni fognak a következő években, mert a második világháború utáni Baby Boom generáció elkezdett nyugdíjba vonulni. Az amerikaiak 14,3%-a élelmezési segélyt kap összesen 44,2 milliárd dollár értékben. Míg 1950-ben 16 dolgozó jutott egy nyugdíjasra, ma csupán 3,3.
Jelenleg a GDP 1,3%-át teszik ki a felvett hitelek kamatköltségei, ez öt éven belül 3,1% lesz.
#113