145
  • csimmasz
    #25
    És azt te honnan tudod, hogy nem tették meg?
    Nem feltétlen a Földre de mondjuk tejútrendszeren belül?
  • Molnibalage
    #24
    Miből következik a kötött keringés? A Naprendszerben ez mennyire gyakori? (Most így fejből nem tudom.) Egyáltalán van bármi módszer arra ma, hogy mérjék ezt a Naprendszeren kívüli bolygóknál a forgási sebességet?
  • globint
    #23
    Az a gondolatom, hogy ha meg lehetne technikailag és / vagy anyagilag oldani az ilyen távolságba való űrutazást, már megtették volna más bolygólakók. Mivel ez nem történt meg, így nem hiszek a lehetőségben, hogy mi földlakók ezt meg tudjuk oldani.
  • Shiloh
    #22
    Jajj, megbántottam a kis lelkivilágodat pöcsöcske? Nem hiszem hogy én vagyok az első aki egy arrogáns majomnak tart. Élvezkedj még kicsit, írd oda minden cikkhez a szokásos baromságaidat, hisz egy ilyen nagy hírű senki mint te biztos tudja:)
  • gombabácsi
    #21
    pöcs vagy ám te, mocskolódó
  • NEXUS6
    #20
    Én azt látom, hogy minden mindennel összefügg. Mindjárt elmondom, hogy mire is gondolok.
    A 60-as évek eleje után a politikusok rájöttek, hogy kezdenek minden olyan népszerűségi lehetőséget kimeríteni, ami az űrkutatásban volt. A dolog nagyon is drágának bizonyult, az aktuális helyi konfliktusok hasonló nagyságrendű pénzeket vittek el a nagyhatalmak költségvetéséből és félő volt, hogy aki túl nagy hangsúlyt helyez az űrre, az a Földön kerül hátrányba. Ezért aztán dobták a támát, gyakorlatilag.

    Aztán a gazdaságot meghatározó nagy cégek rájöttek arra a 70-es-80-as években, hogy a fogyasztás a fejlett országokban extenzíven nem növelhető. Helyesebben arra jöttek rá, hogy célszerűbb az árukat, termékeket intenzív módon fejleszteni. A lakosság létszáma kezdett állandósulni, stagnálni, így nem lehetett több terméket eladni. Pl az autók képeségeit behatárolta, hogy jogszabályban szigorúan rögzítették a sebességhatárokat, így pl csak a teljesítmény növelés nem jelentett extra vásárlóerő növelő tényezőt. Ezért aztán kitalálták az új paradigmát, a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot. Ami azt jelenti, hogy azt mondják, hogy adott ugyan olyan teljesítményű áru jobb, mert ez jobban megfelel ennek a jelszónak. az, hogy az valóban így is van-e valójában senkit nem érdekel.

    A két dolog ott függ össze, hogy végsősoron a gazdaság fejlettsége valójában egy, a pénzügyi jellemzőktől is független tényezővel meghatározható. Ez pedig az energia fogyasztás. Valójában tök mindegy, hogy ki mit mond, az energia előállítása és termékké, áruvá alakítása az, ami egy gazdaság teljesítményét meghatározza jellemzi. Azonban az "intenzív" fejlesztés, a termékek fenntarthatóságának hangsúlyozása olyan humbug, amivel csak azt sikerült elfedni, hogy ugyan azt a terméket, ma miért kapjuk meg drágábban. Mindezt úgy, hogy arról sajna nagyon kevés foglama van bárkinek is, hogy ez valóban mennyivel jobb a környezetnek.

    A keresleti oldalról tehát az a gond, ha csökken az energia és más erőforrások felé az igény, akkor nem keresünk olyan helyeket, ahol ezek rendlkezésre állnak. Mármost az űrben gyakorlatilag bármiből végtelen mennyiség áll rendelkezésre.
    Azonban egyrészt úgy döntöttünk, hogy megelégszünk azzal, ami a Földön van, másrészt az űr felé mutató technológiai fejlesztést is befagyasztottuk évtizedek óta.
    Ezek után vagy nyitunk még is csak az űrfelé és akkor egy új aranykor kezdődik, vagy befelé fordulunk és akkor a lassú agóniát, akár évszázadokra is elhúzhatjuk.
  • csimmasz
    #19
    Igy van!

    Forradalmi felfedezések és uj technológiák nélkül sosem megyünk sehova.

    Kell egy lovaskocsi autó váltás az űrkutatásban is.

    Jó esélyek vannak rá ha az LHC vagy más hasonló volumenü kutatások beérnek és végre megértik magának a térnek és a gravitációnak a lényegét, onnan már lehet gondolkodni azoknak a manipulálásán is.

    Ezek nélkül nem hiszem, hogy sok változna, max kicsit csiszolgatnak az eddigi technológiákon.
  • NullZ3r0
    #18
    Az a nagy helyzet, hogy a vörös törpék lakhatósági zónájában keringő bolygók valószínűleg kötött keringésűek, vagyis mindig csak egyik oldalukat fordítják a napjuk felé. Valahol talán a forró és hideg zóna határán lehetne élni, de ott meg óriási szelek és egyéb extrém dolgok lehetnek.
  • bvalek
    #17
    Azt használjuk a gyakorlatban ami gazdaságos, és ez azt jelenti, hogy messze nem használjuk ki a képességeinket. Van elképzelésünk róla, hogyan kell építeni nagy atommeghajtású ürhajókat. De ahhoz sokkal nagyobb üripar kellene, keringö ürhajógyárak, aszteroidákon bányászott olcsó nyersanyag, jelentös, a Föld légkörén kívül élö populáció, akik ezt a munkát elvégzik, stb. Persze úgy sosem jutunk el idáig, amíg a világ vezetö hatalma még az önálló emberes ürprogramról is lemond...
  • garadas20
    #16
    Fizika és kémia ismeretekkel például megoldható lakhatóvá tenni a bolygókat, ha található földszerű bolygó, akkor az is rizikós abból a szempontból, amit az előttem kommentelő írt, hogy más élővilága van és nem tudható, hogy milyen hatása van az emberi szervezetre. Egy génbankot minden esetre érdemes lenne felállítani, hogy mintákat tudjunk gyűjteni meg a saját ökoszisztémánk mását tudjuk későbbiekben létrehozni. Amúgy meg az elméleti rész már jó az űrkutatásban, de a gyakorlatban ameddig ezt a meghajtást használjuk, addig felesleges álmodozni távolabbi csillagok után.
  • csimmasz
    #15
    A földön is előfordulhanak olyan virusok, baktériumok, amik a föld populációjának nagyrészét veszélyeztethetik, képzeljük milyen lenne egy teljesen idegen ökoszisztéma a saját virusaival, baktériumaival amire abszolut semenyire sincs felkészülva a szervezetünk.
    Még a leg csodálatoabb bolygón is csak hermetikus szkafanderben lehetne meglenni évtizedekig amíg föl nem térképezik a potenciális veszélyeket.

    Szerintem!

    De semmikép sem úgy mint a Prometheusban, hogy jé van levegő, nosza le a sisakkal!
  • csimmasz
    #14
    Attól félek mi már nem éljük meg azt hogy idegen naprendszer égitestjeiről kapjunk képet, vagy hogy megtudjuk van e élet más égitesteken, bár erre van esély lévén a mi naprendszerünkben sem elképzelhetetlen, de az is mire egy ilyen expediciót összehoznak sok sok idő.


  • uwu420
    #13
    Szerencsére senki nem lát a jövőbe, de nekem az a tippem hogy az ilyesmi azért elég messze van még.
    Az élet jelenlétére nincs túl nagy esély attól még hogy földszerű, arra meg még kisebb hogy a legközelebbi exobolygón éppen van.
    Az a tippem hogy élettér viszont kelleni fog, és gyanítom hogyha megcélzunk egy bolygót, és elindul oda az első baktérium szállítmány, kell pár ezer év mire emberek is követik őket úgy hogy ott is élnek, és esetleg még légköri levegőt is lélegeznek.
  • wraithLord
    #12
    Szerintem is nyilvánvaló, bár talán az a párezer éves távlat kicsit sok. Igaz, nem értek hozzá.

    @csimmasz: Én olyasmire gondoltam, hogy ha legalább belátható időn belül oda tudnánk küldeni egy roverszerűséget. Vagy netán AI-vel ellátott, teljesen önálló szondákat (tehát nem egyet, hanem küldönböző feladatkörrel ellátott, egymással együtműködő intelligens gépeket), bár az még egy kicsit odébb van.
  • csimmasz
    #11
    Engem az is megfelelne ha megépítenék azokat az űrteleszkó rendszert amikről a discovery-n vagy hol hallottam, amivel a közeli csillagrendszerekről közvetlen megfigyelést tudnának végezni.
    Vagy ilyesmi, bár állítólag a technologia még nem tart ott.
  • bvalek
    #10
    Ez már egy emberöltön belül elérhetö távolság, a jelenlegi tudományos ismereteink alapján (persze a lehetséges és a gazdaságos két külön fogalom, de talán csak annyi kell hozzá, hogy az üriparunk elég nagyra nöjön). A kérdés az, hogy mihez kezdünk vele? Ha lakható, akkor valószínüleg már élet is van rajta, jó kérdés, hogy tudnánk-e együtt élni egy idegen bioszféra élövilágával. Lehet hogy csak a tudomány számára lesz érdekes. Föleg addigra annyira kiépül az üripar, hogy szinte bárhol meg tudnának élni az emberek.
  • uwu420
    #9
    Szerintem nyilván való hogy ilyen témákban mint a terraformálás mindenki minimum pár ezer éves távlatokba tippelget.
  • wraithLord
    #8
    Még ez is enyhén szólva rohadtul messze van a mai technológiával. Pedig ha nem is "ürmeghódiccsa", de jó lenne egy ilyet kicsit közelebbről is megvizsgálni.
  • uwu420
    #7
    Egyébként szerintem tök fura hogy nagyjából 1 évig kell 1 g-vel gyorsulni, hogy megközelítsük a fénsebességet.
  • uwu420
    #6
    Én meg vagyok lepve hogy ennyire "közel" is létezhet lakóhely.
    Azt hittem ennél sokkal messzebb kell menni.
  • NEXUS6
    #5
    Annyira vártam már, hogy beszójj!
    :D
  • Shiloh
    #4
    Arrogáns kis pöcs vagy aki azon élvezkedik hogy reklámozza a saját hülyeségét.
  • gombabácsi
    #3
    Úúú de jó! Oda kell mennünk, MOST.
    Nagyon várom már. Itt már nagyon rossz a helyzet, és ez megoldaná az Emberisssség gondjait. Végre újra nagy dicsőség várna az emberissségre miközben a Trónok köztöt nézi és a Massok közttel játszik.
  • scagnetti
    #2
    Bár ezek csak spekulációk, azért érdekes.
  • csimmasz
    #1
    Útra fel, nézzük meg! :)

    Gyorsba összeszögelünk egy űrladikot azt mehetünk is az új Amerikába, itt már ugy is kezd elég sz*ar lenni a helyzet.