145
  • csimmasz
    #1
    Útra fel, nézzük meg! :)

    Gyorsba összeszögelünk egy űrladikot azt mehetünk is az új Amerikába, itt már ugy is kezd elég sz*ar lenni a helyzet.
  • scagnetti
    #2
    Bár ezek csak spekulációk, azért érdekes.
  • gombabácsi
    #3
    Úúú de jó! Oda kell mennünk, MOST.
    Nagyon várom már. Itt már nagyon rossz a helyzet, és ez megoldaná az Emberisssség gondjait. Végre újra nagy dicsőség várna az emberissségre miközben a Trónok köztöt nézi és a Massok közttel játszik.
  • Shiloh
    #4
    Arrogáns kis pöcs vagy aki azon élvezkedik hogy reklámozza a saját hülyeségét.
  • NEXUS6
    #5
    Annyira vártam már, hogy beszójj!
    :D
  • uwu420
    #6
    Én meg vagyok lepve hogy ennyire "közel" is létezhet lakóhely.
    Azt hittem ennél sokkal messzebb kell menni.
  • uwu420
    #7
    Egyébként szerintem tök fura hogy nagyjából 1 évig kell 1 g-vel gyorsulni, hogy megközelítsük a fénsebességet.
  • wraithLord
    #8
    Még ez is enyhén szólva rohadtul messze van a mai technológiával. Pedig ha nem is "ürmeghódiccsa", de jó lenne egy ilyet kicsit közelebbről is megvizsgálni.
  • uwu420
    #9
    Szerintem nyilván való hogy ilyen témákban mint a terraformálás mindenki minimum pár ezer éves távlatokba tippelget.
  • bvalek
    #10
    Ez már egy emberöltön belül elérhetö távolság, a jelenlegi tudományos ismereteink alapján (persze a lehetséges és a gazdaságos két külön fogalom, de talán csak annyi kell hozzá, hogy az üriparunk elég nagyra nöjön). A kérdés az, hogy mihez kezdünk vele? Ha lakható, akkor valószínüleg már élet is van rajta, jó kérdés, hogy tudnánk-e együtt élni egy idegen bioszféra élövilágával. Lehet hogy csak a tudomány számára lesz érdekes. Föleg addigra annyira kiépül az üripar, hogy szinte bárhol meg tudnának élni az emberek.
  • csimmasz
    #11
    Engem az is megfelelne ha megépítenék azokat az űrteleszkó rendszert amikről a discovery-n vagy hol hallottam, amivel a közeli csillagrendszerekről közvetlen megfigyelést tudnának végezni.
    Vagy ilyesmi, bár állítólag a technologia még nem tart ott.
  • wraithLord
    #12
    Szerintem is nyilvánvaló, bár talán az a párezer éves távlat kicsit sok. Igaz, nem értek hozzá.

    @csimmasz: Én olyasmire gondoltam, hogy ha legalább belátható időn belül oda tudnánk küldeni egy roverszerűséget. Vagy netán AI-vel ellátott, teljesen önálló szondákat (tehát nem egyet, hanem küldönböző feladatkörrel ellátott, egymással együtműködő intelligens gépeket), bár az még egy kicsit odébb van.
  • uwu420
    #13
    Szerencsére senki nem lát a jövőbe, de nekem az a tippem hogy az ilyesmi azért elég messze van még.
    Az élet jelenlétére nincs túl nagy esély attól még hogy földszerű, arra meg még kisebb hogy a legközelebbi exobolygón éppen van.
    Az a tippem hogy élettér viszont kelleni fog, és gyanítom hogyha megcélzunk egy bolygót, és elindul oda az első baktérium szállítmány, kell pár ezer év mire emberek is követik őket úgy hogy ott is élnek, és esetleg még légköri levegőt is lélegeznek.
  • csimmasz
    #14
    Attól félek mi már nem éljük meg azt hogy idegen naprendszer égitestjeiről kapjunk képet, vagy hogy megtudjuk van e élet más égitesteken, bár erre van esély lévén a mi naprendszerünkben sem elképzelhetetlen, de az is mire egy ilyen expediciót összehoznak sok sok idő.


  • csimmasz
    #15
    A földön is előfordulhanak olyan virusok, baktériumok, amik a föld populációjának nagyrészét veszélyeztethetik, képzeljük milyen lenne egy teljesen idegen ökoszisztéma a saját virusaival, baktériumaival amire abszolut semenyire sincs felkészülva a szervezetünk.
    Még a leg csodálatoabb bolygón is csak hermetikus szkafanderben lehetne meglenni évtizedekig amíg föl nem térképezik a potenciális veszélyeket.

    Szerintem!

    De semmikép sem úgy mint a Prometheusban, hogy jé van levegő, nosza le a sisakkal!
  • garadas20
    #16
    Fizika és kémia ismeretekkel például megoldható lakhatóvá tenni a bolygókat, ha található földszerű bolygó, akkor az is rizikós abból a szempontból, amit az előttem kommentelő írt, hogy más élővilága van és nem tudható, hogy milyen hatása van az emberi szervezetre. Egy génbankot minden esetre érdemes lenne felállítani, hogy mintákat tudjunk gyűjteni meg a saját ökoszisztémánk mását tudjuk későbbiekben létrehozni. Amúgy meg az elméleti rész már jó az űrkutatásban, de a gyakorlatban ameddig ezt a meghajtást használjuk, addig felesleges álmodozni távolabbi csillagok után.
  • bvalek
    #17
    Azt használjuk a gyakorlatban ami gazdaságos, és ez azt jelenti, hogy messze nem használjuk ki a képességeinket. Van elképzelésünk róla, hogyan kell építeni nagy atommeghajtású ürhajókat. De ahhoz sokkal nagyobb üripar kellene, keringö ürhajógyárak, aszteroidákon bányászott olcsó nyersanyag, jelentös, a Föld légkörén kívül élö populáció, akik ezt a munkát elvégzik, stb. Persze úgy sosem jutunk el idáig, amíg a világ vezetö hatalma még az önálló emberes ürprogramról is lemond...
  • NullZ3r0
    #18
    Az a nagy helyzet, hogy a vörös törpék lakhatósági zónájában keringő bolygók valószínűleg kötött keringésűek, vagyis mindig csak egyik oldalukat fordítják a napjuk felé. Valahol talán a forró és hideg zóna határán lehetne élni, de ott meg óriási szelek és egyéb extrém dolgok lehetnek.
  • csimmasz
    #19
    Igy van!

    Forradalmi felfedezések és uj technológiák nélkül sosem megyünk sehova.

    Kell egy lovaskocsi autó váltás az űrkutatásban is.

    Jó esélyek vannak rá ha az LHC vagy más hasonló volumenü kutatások beérnek és végre megértik magának a térnek és a gravitációnak a lényegét, onnan már lehet gondolkodni azoknak a manipulálásán is.

    Ezek nélkül nem hiszem, hogy sok változna, max kicsit csiszolgatnak az eddigi technológiákon.
  • NEXUS6
    #20
    Én azt látom, hogy minden mindennel összefügg. Mindjárt elmondom, hogy mire is gondolok.
    A 60-as évek eleje után a politikusok rájöttek, hogy kezdenek minden olyan népszerűségi lehetőséget kimeríteni, ami az űrkutatásban volt. A dolog nagyon is drágának bizonyult, az aktuális helyi konfliktusok hasonló nagyságrendű pénzeket vittek el a nagyhatalmak költségvetéséből és félő volt, hogy aki túl nagy hangsúlyt helyez az űrre, az a Földön kerül hátrányba. Ezért aztán dobták a támát, gyakorlatilag.

    Aztán a gazdaságot meghatározó nagy cégek rájöttek arra a 70-es-80-as években, hogy a fogyasztás a fejlett országokban extenzíven nem növelhető. Helyesebben arra jöttek rá, hogy célszerűbb az árukat, termékeket intenzív módon fejleszteni. A lakosság létszáma kezdett állandósulni, stagnálni, így nem lehetett több terméket eladni. Pl az autók képeségeit behatárolta, hogy jogszabályban szigorúan rögzítették a sebességhatárokat, így pl csak a teljesítmény növelés nem jelentett extra vásárlóerő növelő tényezőt. Ezért aztán kitalálták az új paradigmát, a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot. Ami azt jelenti, hogy azt mondják, hogy adott ugyan olyan teljesítményű áru jobb, mert ez jobban megfelel ennek a jelszónak. az, hogy az valóban így is van-e valójában senkit nem érdekel.

    A két dolog ott függ össze, hogy végsősoron a gazdaság fejlettsége valójában egy, a pénzügyi jellemzőktől is független tényezővel meghatározható. Ez pedig az energia fogyasztás. Valójában tök mindegy, hogy ki mit mond, az energia előállítása és termékké, áruvá alakítása az, ami egy gazdaság teljesítményét meghatározza jellemzi. Azonban az "intenzív" fejlesztés, a termékek fenntarthatóságának hangsúlyozása olyan humbug, amivel csak azt sikerült elfedni, hogy ugyan azt a terméket, ma miért kapjuk meg drágábban. Mindezt úgy, hogy arról sajna nagyon kevés foglama van bárkinek is, hogy ez valóban mennyivel jobb a környezetnek.

    A keresleti oldalról tehát az a gond, ha csökken az energia és más erőforrások felé az igény, akkor nem keresünk olyan helyeket, ahol ezek rendlkezésre állnak. Mármost az űrben gyakorlatilag bármiből végtelen mennyiség áll rendelkezésre.
    Azonban egyrészt úgy döntöttünk, hogy megelégszünk azzal, ami a Földön van, másrészt az űr felé mutató technológiai fejlesztést is befagyasztottuk évtizedek óta.
    Ezek után vagy nyitunk még is csak az űrfelé és akkor egy új aranykor kezdődik, vagy befelé fordulunk és akkor a lassú agóniát, akár évszázadokra is elhúzhatjuk.
  • gombabácsi
    #21
    pöcs vagy ám te, mocskolódó
  • Shiloh
    #22
    Jajj, megbántottam a kis lelkivilágodat pöcsöcske? Nem hiszem hogy én vagyok az első aki egy arrogáns majomnak tart. Élvezkedj még kicsit, írd oda minden cikkhez a szokásos baromságaidat, hisz egy ilyen nagy hírű senki mint te biztos tudja:)
  • globint
    #23
    Az a gondolatom, hogy ha meg lehetne technikailag és / vagy anyagilag oldani az ilyen távolságba való űrutazást, már megtették volna más bolygólakók. Mivel ez nem történt meg, így nem hiszek a lehetőségben, hogy mi földlakók ezt meg tudjuk oldani.
  • Molnibalage
    #24
    Miből következik a kötött keringés? A Naprendszerben ez mennyire gyakori? (Most így fejből nem tudom.) Egyáltalán van bármi módszer arra ma, hogy mérjék ezt a Naprendszeren kívüli bolygóknál a forgási sebességet?
  • csimmasz
    #25
    És azt te honnan tudod, hogy nem tették meg?
    Nem feltétlen a Földre de mondjuk tejútrendszeren belül?
  • globint
    #26
    Ja, persze, pontosítok: csak a Földről beszélek. Ha a számadatok helyesek, akkor az elmúlt 50'000 év alatt már néhány Ufó-nak landolnia kellet volna a földön is, mivel a távcsöveikkel 100 fényév távlatából a lakható exobolygók között látták volna a mi bolygónkat, nem is beszélve a korszerűbb távcsövekről, amikkel már a bolygó színképelemzését is elvégezhették volna, amivel a vegetáció is kiszűrhető lett volna. Szóval, mivel nem hagytak jelet maguk után sem a földön, sem a holdon, stb., ..... nincsenek is!
  • uwu420
    #27
    Arra is van esély hogy mi vagyunk a legfejlettebbek, vagy hogy még nem került ránk sor.
  • csimmasz
    #28
    De ez azért kicsit sántít azt te is érzed.

    Nem biztos, hogy a közeli csillagrendszerek lakottak, nem biztos, hogy kifejlődött az értelmes élet, nem biztos, hogy már elég fejlett az űrutazáshoz, lehet hogy már nem elég fejlett az ürutazáshoz, stb.


    Szóval szerintem az, hogy nem volt kapcsolat velük nem jelenti automatikusan azt , hogy nem lehetséges a csillagközi utazás.

    Ha csak azt nézem, hogy se a gravitációval nem vagyunk tisztában se arészecske fizika jó részével, az antianyagot kezelni is alig tudjuk begyűjteni vagy előállítani nagyüzemileg meg aztán végképp.

    Majd ha ezeket mind tudjuk és még akkor is ugy néz ki lehetetlen akkor aláírom.
  • garadas20
    #29
    Vagy mindenütt nagy a bürokrácia és sehol senki se tud érvényesülni rendesen. Szerintem nem feltétel az, hogy fejlettebb valaki, mert máshol van. Sokféle civilizáció létezhet, akár fejlettebb akár primitívebb akár egálban van velünk, csak máshogy alakult a fejlődésük. Az sem mérvadó szerintem, hogy feltétlen földszerű és méretű bolygó kell az élethez, sokféle példát mutat nekünk a naprendszerünk is és még csak az elején vannak a kutatások. Idővel lesznek kolóniáink kinn, mert a készletek végesek itt és nem tartható fenn az emberi létezés, ha túlszaporodunk és gyorsan feléljük a bolygónkat. Az olyan jellegű kutatások amik előrevihetnének minket azok többsége el van meszelve, de már feltalált és tesztelt dolog. Ami meg még nem tesztelt, de gazdaságos és vagy a jelenlegi struktúrát hivatott megerősíteni, az a találmány idővel látható lesz.
  • Nagydög
    #30
    Uhum. Bo 100000 fenyeves atmero, 100-400 milliard csillag. Azert kiszamolhatnad, hany civilizaciot lehet ugy elszorni csak a mi galaxisunkban, hogy egy se legyen 1000 fenyevnel kozelebb barmelyik masikhoz.
  • csimmasz
    #31
    Arról nem beszélve menyivel nehezebb dolga van egy olyan civilizációnak ahol a gravitáció a duplája a miénknek, vagy teljesen víz boritja, vagy még egy csomó dolog hátráltathatja őket attól függetlenül, hogy esetleg értelmi képességei akár a mienknél is fejlettebb.
    Az is lehet, hogy teljesen más irányba halad az ő civilizációjuk, a szellemi kiteljesedés és a természettel való teljes harmóni is lehet a fejlődés egyik útja.
  • Irasidus
    #32
    Abból, hogy a vörös törpecsillagoknak az életzónája sokkal közelebb van, és ha ebben a zónában kering, vagyis közelebb kering a bolygó, akkor előbb utóbb veszít a forgási energiájából, és kötött keringésű lesz. Ez egyszerű égi mechanika. (A naprendszerben az óriásbolygók holdjai nagyon jó példák erre.)
  • uwu420
    #33
    Előbb utóbb a föld forgása is sokkal lassabb lesz mint most ha jól sejtem, csak nem olyan mértékű a lassulás mint bentebb. A mi holdunknak nagyobb súlya van ebben ugye?
    Van róla tipp hogy mennyi idő míg mondjuk megduplázódik a napok hossza?

  • Linkout
    #34
    100.000 évente 2mp a lassulás ha jól tudom
  • Pares
    #35
    Már hogyne' hagytak volna...
  • globint
    #36
    Ezt most nem komoly, ugye?
  • Pares
    #37
    Miért ne lenne az? Nem csak tárgyi bizonyítékok létezhetnek.
  • globint
    #38
    Mire gondolsz?
  • NullZ3r0
    #39
    Inkább nem szeretném tudni. Ne menjünk offba és ne UFO-zzunk itt. Nem vagyok kíváncsi a baromságokra. Megvan arra is a topik.
  • csimmasz
    #40
    Te mit fogsz most kapni?