„A kapitány üdvözli Önöket - az irányítótoronyból..."
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#70
Szerintem túl sok tényezõ játszik itt közre. A statisztika alapján csak ezt a kérdést nehéz eldönteni, mert közben fejlõdött a légiirányítás, az alkotóelemek maguk biztonságosabbak lettek, a mechanikus alkatrészek korábbi hiábiból tanultak, stb, stb. Szerintem nem elég mérvadó a statisztika.
"És melyik részét nem érted annak, hogy az nem az átlag." És ki beszélt az átlagról? Mond valamit az, hogy értõ olvasás? Kifejezetten a "néha" szót használtam a jó állapotú repülõgépek szétszedésre árnyékharcos! Hivatkozni pedig légyszíves elektronikus formába, mert az atyaúristen apám telibeteszi, hogy kik az ismerõseid. És ha nem esett volna még le a tantusz, ez az atyaúristenkedés arra vonatkozik, hogy itt mindenki azt állít magáról amit akar. És még én vagyok a balfasz... gratulálok! <#taps>
#68
Helyesebben: Én spec egy 1 pilótás gépbe se szállnék be.
#67
"2020. szeptember 11. Ma 22 New York-i felhõkarcolóba repült bele 1-1 pilóta nélküli teherszállító gép. A tettes az "Osama" kódnevû vírus volt, mely ismeretlen módon jutott be a gépek fedélzeti elektronikai rendszereibe, kizárva ezzel a távirányítás lehetõségét..."
Amúgy én soha fel nem szállnék ilyen gépre. Van elõnye is, pl egy gép nem lesz részeg stb, de soha nem is lesz olyan értelmes, mint egy ember, amíg valódi M.I.-k nem irányítják õket. Akkor meg már úgy is mindegy lesz...
Én spec egy pilótás gépbe se szállnék be. Szívroham, agyvérzés, stb. plusz a két pilóta általában keresztbe ellenõrzi egymást, így kisebb a hiba lehetõsége, és vészhelyzet esetén sem mindegy, hogy össze tudnak-e dolgozni, vagy minden egy emberre hárul. Sok példa bizonyítja, hogy néha egy ember képtelen lenne mindent kezelni...
Amúgy én soha fel nem szállnék ilyen gépre. Van elõnye is, pl egy gép nem lesz részeg stb, de soha nem is lesz olyan értelmes, mint egy ember, amíg valódi M.I.-k nem irányítják õket. Akkor meg már úgy is mindegy lesz...
Én spec egy pilótás gépbe se szállnék be. Szívroham, agyvérzés, stb. plusz a két pilóta általában keresztbe ellenõrzi egymást, így kisebb a hiba lehetõsége, és vészhelyzet esetén sem mindegy, hogy össze tudnak-e dolgozni, vagy minden egy emberre hárul. Sok példa bizonyítja, hogy néha egy ember képtelen lenne mindent kezelni...
#66
És melyik részét nem érted annak, hogy az nem az átlag. Nem csak apám, hanem összes munkatársa ebben a közegben dolgozik évtizedek óta. Innen van statisztikai alapom, mert ennek a csoportnak egy részének a mukája a hobbi. Ez nem "atyúristenkedés". Ha egy F1 autóról kell vélemény, akkor kérdezd a pilótát. Ha meg a gépek karbatartása és arányok, akkor kérdezd a karbantartót te balfasz...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Imádom az ilyen érveléseket. Az én apám meg az atyaúristen!
Mit mondtam, hogy szétszedik az összeset? Nem! Akkor meg? Nézd meg azokat a MALÉV gépeket amelyeket szétszedtek, vagy úton vannak oda. Azok még nyugodtan repülhettek volna, csak éppen senkinek nem kellettek, mert van egy csomó használt gép a piacon. A parkoltatott gépek egy része is ugyanoda jut. Errõl szólt a #51, ha nem tudtad volna értelmezni. Ehhez nem kell bennfentes apuci...
Mit mondtam, hogy szétszedik az összeset? Nem! Akkor meg? Nézd meg azokat a MALÉV gépeket amelyeket szétszedtek, vagy úton vannak oda. Azok még nyugodtan repülhettek volna, csak éppen senkinek nem kellettek, mert van egy csomó használt gép a piacon. A parkoltatott gépek egy része is ugyanoda jut. Errõl szólt a #51, ha nem tudtad volna értelmezni. Ehhez nem kell bennfentes apuci...
#64
Nagyon keveset. Inkább állnak a betonon. A MALÉV lepasszolt gépei közül sem szedtek szét sokat emlékeim szerint. Fater az repiparban dolgozik, szóval jónak próbálod osztani az észt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Ugyanazt mint az ember. A mezõ, közepén egy házzal, ami mellet nem fér el a repülõgép, nem alkalmas leszállásra.
Harcolhatsz Sötét Lovag, de nincs sok értelme, és mint mondtam unalmas! <#nevetes2>
Harcolhatsz Sötét Lovag, de nincs sok értelme, és mint mondtam unalmas! <#nevetes2>
#62
Namost vegyünk egy kényszerleszállós példát. Van egy mezõ, de a közepén van egy hétvégi faház, amit biztos, hogy el fog sodorni a leszálló gép. Van egy távolabbi leszállásra alkalmas hely is, ami nem olyan jó és nem biztos, hogy eléri a gép, de még jó eséllyel megkockáztatható.
Tél van, a nyaralókban ilyenkor senki sincs. Azonban a faházacska kéményébõl füst gomolyog.
Hogy fog dönteni az AI?
<#papakacsint>
Tél van, a nyaralókban ilyenkor senki sincs. Azonban a faházacska kéményébõl füst gomolyog.
Hogy fog dönteni az AI?
<#papakacsint>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
vagy másképpen: (statisztikailag) esetleg jobb (lesz majd) egy jó, kreativitás nélküli, automata pilóta, mint egy szar kreatív?
és mi a véleményed a sakkról? a sakkprogramokról?
azokról is azt mondták...(mondják még?)
azokról is azt mondták...(mondják még?)
#59
Mi az feladod?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#58
Höhöhö.
Úgy nagyjából van fogalmad arról, hogy mit jelent egy ilyen "algoritmizálás"?
Csak annyit, hogy mind azt a teljes tudást, amit a pilóta a repülésrõl tud bele kell kódolni a progiba. Aztán azt a "természetes" fizikai modellezést is, amit az ember nap mint nap használ, pl amikor összegyûrsz egy papirzacsit, majd a galacsint behajítod a kosárba.
<#papakacsint>
Egy repülési modell csak a gép aerodinamikai viselkedésére vonatkozik, ezek az egyéb fizikai modellek nem részei.
Egy BluEinstein szuperszámítógépet kéne a gépekre telepíteni, hogy elfogadható sebességgel mûködjön.
Úgy nagyjából van fogalmad arról, hogy mit jelent egy ilyen "algoritmizálás"?
Csak annyit, hogy mind azt a teljes tudást, amit a pilóta a repülésrõl tud bele kell kódolni a progiba. Aztán azt a "természetes" fizikai modellezést is, amit az ember nap mint nap használ, pl amikor összegyûrsz egy papirzacsit, majd a galacsint behajítod a kosárba.
<#papakacsint>
Egy repülési modell csak a gép aerodinamikai viselkedésére vonatkozik, ezek az egyéb fizikai modellek nem részei.
Egy BluEinstein szuperszámítógépet kéne a gépekre telepíteni, hogy elfogadható sebességgel mûködjön.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Ez már unalmas. Téptem!
Szépen leírtál egy problémát, és egyben vázoltad az algoritmizálását. Öngól!
A káprázatos logikáddal pedig megvakítottál:
Tény: A játékok MI-je szar, és trükkel könnyel legyõzhetõk az ellenfelek.
Következtetés: Az ember mindig megfogja találni azt a kis hibát, kiegyensúlyozatlanságot a progiban, amivel gyõzhet, a progi erre soha nem lesz képes. <#taps>
A káprázatos logikáddal pedig megvakítottál:
Tény: A játékok MI-je szar, és trükkel könnyel legyõzhetõk az ellenfelek.
Következtetés: Az ember mindig megfogja találni azt a kis hibát, kiegyensúlyozatlanságot a progiban, amivel gyõzhet, a progi erre soha nem lesz képes. <#taps>
Én meg látom nem figyelsz. Nem azt mondtam, hogy azokat a gépeket szedik szét, hanem azt, hogy ennek az eredménye, hogy sok a felesleges jó állapotú repülõgép. Nézz utána, hogy milyen gépeket küldenek vissza szétszerelésre és ámulni fogsz.
#54
Pedig de. Az ember tud olyanra is reagálni, amire nem készítették föl, szemben a számítógéppel. Az ember nem gép, olyan értelemben, hogy egy dolgot nem tudunk a mai napig a gépekbe belerakni: kreativitást.
Pl a gépet fel lehet bizonyos paraméterek tartására készíteni, az ember meg azt mondja, hogy mit tegyünk, hogy a gixer ellenére idõben oda érjünk, ha ez nem jön be akkor nem idõben, de a célrepülõtérre érjünk. Ha ez nem lehetséges, akkor mit tegyünk, hogy a kitérõ repülõtérre, ha a kitérõre nem akkor bármi má közeli reptérre, vagy alkalmas leszálómezõre. Ha ez nincs, hogy tudjuk épségben letenni, a legkisebb sérüléssel letenni. Ha ez sincs meg, akkor sérüléssel, de hogy maradnak életben az utasok. A gépnek pl nincs fogalma az emberi életrõl, hogy mit bírnak ki az utasok, hogy mi a kisebb vagy a nagyobb kár és még sorolhatnám. Bele lehet programozni valamilyen szinten a gépbe, de az nem biztos, hogy gyorsabban és jobb döntéseket fog hozni mint az ember.
Ha játszottál már stratégiai játékkal, akkor tudod, hogy ezeket az elég bonyolult döntések meghozatalára felkészített AI-k kis gyakorlással legyõzhetõk.
Az ember mindíg megfogja találni azt a kis hibát, kiegyensúlyozatlanságot a progiban, amivel gyõzhet, a progi erre soha nem lesz képes. Max csak ha a te játékodat figyeli. De még ilyet sem építettek egyelõre ezekbe.
Pl a gépet fel lehet bizonyos paraméterek tartására készíteni, az ember meg azt mondja, hogy mit tegyünk, hogy a gixer ellenére idõben oda érjünk, ha ez nem jön be akkor nem idõben, de a célrepülõtérre érjünk. Ha ez nem lehetséges, akkor mit tegyünk, hogy a kitérõ repülõtérre, ha a kitérõre nem akkor bármi má közeli reptérre, vagy alkalmas leszálómezõre. Ha ez nincs, hogy tudjuk épségben letenni, a legkisebb sérüléssel letenni. Ha ez sincs meg, akkor sérüléssel, de hogy maradnak életben az utasok. A gépnek pl nincs fogalma az emberi életrõl, hogy mit bírnak ki az utasok, hogy mi a kisebb vagy a nagyobb kár és még sorolhatnám. Bele lehet programozni valamilyen szinten a gépbe, de az nem biztos, hogy gyorsabban és jobb döntéseket fog hozni mint az ember.
Ha játszottál már stratégiai játékkal, akkor tudod, hogy ezeket az elég bonyolult döntések meghozatalára felkészített AI-k kis gyakorlással legyõzhetõk.
Az ember mindíg megfogja találni azt a kis hibát, kiegyensúlyozatlanságot a progiban, amivel gyõzhet, a progi erre soha nem lesz képes. Max csak ha a te játékodat figyeli. De még ilyet sem építettek egyelõre ezekbe.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#53
Látom nem vágod a D-check fogalmát. Egy gép élete során számtalan ilyenen átesik, de ez eltart a gép leharcoltságától függõen 4-6 hétig is. (10 ezer órás nagyságrend munkaórában.) A fapados annyira pörög, hogy nem számol ilyen kieséssel. Ha közeleg ez, akkor vesz egy új gépet, így ütemez. Szó nincs róla, hogy kukázzák.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Olyan nincs, hogy valamit NEM LEHET automatizálni. Olyan van, hogy a szoftvert az adott problémára nem készítik föl. Meg olyan is van, hogy egy ember az adott probléma megoldásához nem rendelkezik elegendõ ismerettel. Az ember is csak egy gép, ami annyit tud amennyit megtanítottak neki.
Igen, ennek az eredménye, hogy néha olyan gépeket szednek szét, amelyért megfájdul az ember szíve.
Kérdés, hogy mit érdemes összehasonlítani mivel. Ha a fejlesztésre fordított erõforrásokkal súlyozzuk (ami azért nem alaptalan) akkor már megint más a helyzet. Viszont mivel most "autonóm eszközök" hype van kibontakozóban, nemsokára remélhetõleg megkapjuk a választ, hogy mire képesek ezek az emberekkel szemben, ha ugyanúgy alátolják a pénz.
#49
Na igen.
Egyébként az én véleményem az, hogy pont a repülõgépeken nincs értelme spórolni a pilótával. Persze ettõl vezethet a számítógép, ezzen nincs gond, de pont ez az a hely, ahol ha gebasz van, a pilótnák jó esélye van beavatkozni mert van rá ideje. Szóval csak biztonságosabb lesz tõle a repülés meg még az utasokat is megnyugtatja.
Ezzel szemben a google autoiba tök felesleges a sofõr, mert ott csak akkor van esélye beavatkozni az embernek ha a keze a kormányon van a lába a pedálon és aktivan figyeli az eseményeket, mert ott a másodperc törtrésze alatt kell döntést hozni. Szóval ha egyszer lesznek full gépirányítású autok, akkor azokban tényleg felesleges lesz az emberi sofõr.
Egyébként az én véleményem az, hogy pont a repülõgépeken nincs értelme spórolni a pilótával. Persze ettõl vezethet a számítógép, ezzen nincs gond, de pont ez az a hely, ahol ha gebasz van, a pilótnák jó esélye van beavatkozni mert van rá ideje. Szóval csak biztonságosabb lesz tõle a repülés meg még az utasokat is megnyugtatja.
Ezzel szemben a google autoiba tök felesleges a sofõr, mert ott csak akkor van esélye beavatkozni az embernek ha a keze a kormányon van a lába a pedálon és aktivan figyeli az eseményeket, mert ott a másodperc törtrésze alatt kell döntést hozni. Szóval ha egyszer lesznek full gépirányítású autok, akkor azokban tényleg felesleges lesz az emberi sofõr.
#48
No, ez nem egészen igaz. A fapadosok egy része pl. csak zsírúj gépeket vesz és az elsõ D-check elõtt el is adja õket.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#47
És vegyük figyelembe azt is, hogy idõszakonként úgymond liberalizálják a légiközlekedést azért, hogy élénkítsék ezt a "iparágat". Ezek általában azzal járnak, hogy lehetõvé teszik új piaci szereplõk becsatlakozását, mint pl a fapados cégek megjelenését, akik szûkebb árréssel is tudják vinni az üzletet. Azonban a szûkebb árrés azt is jelenti, hogy csökken az a pénzmennyiség, amit gépenként a BIZTONSÁGRA lehet, és kell az elõírások szerint költeni. A liberalizáció idõszakában sajna az is jellemzõ, hogy az ICAO vagy más légügyi szervezetek meghajolnak a járatók elött, ha azt mondják adott határidõvel bizonyos eszközöket, vagy módosításokat nem tudnak a gépeken rendszeresíteni.
Ez megy 1-2 nagyobb katasztrófáig, aztán jön a kijózanodás ideje és ekkor megint szigorítanak a szabályozókon. Elõírás lesz, hogy nem lehet csökkentett gépszemélyzettel dolgozni, a pilótákat nem lehet túlhajszolni, stb. És ilyenkor megint javulnak a mutatók, az olcsó légitársaságok meg csõdbemennek. Jön az állami támogatás, a nemzeti légitársaságok megerõsödnek, egész addig amíg valaki megint ki nem találja, hogy milyen frankó üzlet, ha liberalizálják a polgári légiközlekedést.
És kedõdik minden elölrõl!
😊
Ez megy 1-2 nagyobb katasztrófáig, aztán jön a kijózanodás ideje és ekkor megint szigorítanak a szabályozókon. Elõírás lesz, hogy nem lehet csökkentett gépszemélyzettel dolgozni, a pilótákat nem lehet túlhajszolni, stb. És ilyenkor megint javulnak a mutatók, az olcsó légitársaságok meg csõdbemennek. Jön az állami támogatás, a nemzeti légitársaságok megerõsödnek, egész addig amíg valaki megint ki nem találja, hogy milyen frankó üzlet, ha liberalizálják a polgári légiközlekedést.
És kedõdik minden elölrõl!
😊
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#46
Az egész linkelt stat. értelmetlen, mert nem fajlagos értéket mutat. Nem mutatja, hogy a flotta mekkora volt... A számok meg önmagukban is érdekesek, mert nem mondja meg, hogy mekkora gépméret volt a limit és emberhalál, vagy csak súlyos anyagi kárt tartalmaz.
A '80-as években is nagy kereskedelmi jeteken kevesebb, mitn 1800 ember halt meg, és az már kibaszott szar év volt. Volt némi hullámzás, a KAL007 leszedésének évében, ha az nincs meg egy bobmamerénylet, akkor 1000-et sem érte el volna az áldozatok száma. Ez átlagos nagy gépméretet figyelembe véve 4-8 komoly baleset / év. Tehát néhány millió repóránként egy...
A '80-as években is nagy kereskedelmi jeteken kevesebb, mitn 1800 ember halt meg, és az már kibaszott szar év volt. Volt némi hullámzás, a KAL007 leszedésének évében, ha az nincs meg egy bobmamerénylet, akkor 1000-et sem érte el volna az áldozatok száma. Ez átlagos nagy gépméretet figyelembe véve 4-8 komoly baleset / év. Tehát néhány millió repóránként egy...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#45
Vajon nem azért csökkent a balesetek száma, mert az automatizálásnak köszönhetõen csökkent a pilóták terhelése, így jobban tudtak figyelni azoknak a feladatoknak a végrehajtására, amelyeket amúgy NEM LEHET automatizálni!?
Csak kérdezem.
Csak kérdezem.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#44
Azért ugye nem kell mondanom hogy ez a statisztika egy kalap sz@r a magyarázod mellé meg fõleg.
Elõszõr is indit egy kiemelkedõ nagy értékkel (319) majd az látszik hogy a '80-as években csökken a balesetek a száma, nyilván a kiváló automatizálás miatt, aztán a 90-es években megint nõ a balesetek száma, sõt a '90-es évek közepén majdnem csúcsot dönt, tehát nyilvánvaló hogy a 90-es években nem tudtak jó számítógépeket gyártani sõt majdnem visszaestek a 70-es évek szintjére...
De aztán persze megindul a hatalmas IT fejlõdés mert 2009-ben meg már csak harmada a baleset... Biztos az automatizálás miatt...
Természetesen az üzemanyagár és a repülõk száma, évenkénti járatok száma stb az nem befolyásol ám semmit... Szóval ez a táblázat nulla, ehelyett egy olyan kéne hogy százalékosan melyik évben mennyi zuhant le az összes indult járat függvényében és akkor még mindig nem vettük figyelembe azt, hogy a gépeket is modernizálják mind anyaghasználat tekintentében mind hibák tekintetében.
Magyarán ha a 80-as években lezuhant egy adott tipus néhányszor, akkor azt kielemezték és ha megtalálták a hibát (tipikus: anyagfáradás bizonyos helyeken), akkor azt javitották igy többet már nem zuhant le ugyanazért. Igy aztán egyre kevesebb a hibalehetõség és szerintem a 2000-es években viszonylag kevés új tipus állt forgalomba (vagy akár napjainkban).
Elõszõr is indit egy kiemelkedõ nagy értékkel (319) majd az látszik hogy a '80-as években csökken a balesetek a száma, nyilván a kiváló automatizálás miatt, aztán a 90-es években megint nõ a balesetek száma, sõt a '90-es évek közepén majdnem csúcsot dönt, tehát nyilvánvaló hogy a 90-es években nem tudtak jó számítógépeket gyártani sõt majdnem visszaestek a 70-es évek szintjére...
De aztán persze megindul a hatalmas IT fejlõdés mert 2009-ben meg már csak harmada a baleset... Biztos az automatizálás miatt...
Természetesen az üzemanyagár és a repülõk száma, évenkénti járatok száma stb az nem befolyásol ám semmit... Szóval ez a táblázat nulla, ehelyett egy olyan kéne hogy százalékosan melyik évben mennyi zuhant le az összes indult járat függvényében és akkor még mindig nem vettük figyelembe azt, hogy a gépeket is modernizálják mind anyaghasználat tekintentében mind hibák tekintetében.
Magyarán ha a 80-as években lezuhant egy adott tipus néhányszor, akkor azt kielemezték és ha megtalálták a hibát (tipikus: anyagfáradás bizonyos helyeken), akkor azt javitották igy többet már nem zuhant le ugyanazért. Igy aztán egyre kevesebb a hibalehetõség és szerintem a 2000-es években viszonylag kevés új tipus állt forgalomba (vagy akár napjainkban).
#43
Minden komoly szitu, ami balesethez vezet tekinthetõ extrémnek.
Az ember pedig sok esetben a gyenge láncszem. DE!
Pl van egy alkatrész, aminek x óránként kell elvégezni a full ellenõrzését, illetve közben ki kell értékelni a fedélzeti számítógép által rögzített adatokat is.
Namost adott alkatrész, a megadott átlagos üzemidõn belül elkezd tönkremenni. A technikus meg lazán végzi a kiértékelést.
Most azt mondjuk ez egy emberi hiba, ha baleset lesz.
Pedig a valóság az, hogy az alkatrész ment tönkre idõ elött valamiért!
Ha elvileg mindenrõl van adatunk, akkor könnyen beleesünk abba a csapdába, hogy mindenért azt az embert szedjük elõ, aki az adatok ismeretében dönthet, függetlenül attól, hogy mi az adott hiba.
Az ember pedig sok esetben a gyenge láncszem. DE!
Pl van egy alkatrész, aminek x óránként kell elvégezni a full ellenõrzését, illetve közben ki kell értékelni a fedélzeti számítógép által rögzített adatokat is.
Namost adott alkatrész, a megadott átlagos üzemidõn belül elkezd tönkremenni. A technikus meg lazán végzi a kiértékelést.
Most azt mondjuk ez egy emberi hiba, ha baleset lesz.
Pedig a valóság az, hogy az alkatrész ment tönkre idõ elött valamiért!
Ha elvileg mindenrõl van adatunk, akkor könnyen beleesünk abba a csapdába, hogy mindenért azt az embert szedjük elõ, aki az adatok ismeretében dönthet, függetlenül attól, hogy mi az adott hiba.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#42
Csak az automatizáció szintje nem mindegy. A Predator robotrepcik több, mint 50%-a elveszett kevesebb, mint 20 év alatt. A repórára vetített fajlagos baleseti rájtájuk több, mint tízszerese egy ember vezette vadászgépnek, aminek szintén 1-2 nagyságrenddel eltér - bár részben az repüzem jellege miatt - a baleseti rátája. A legtutibb érték még kéthajtómûves vadsznál is 1-1,5 gépvesztesg 100 ezer óra alatt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#41
Ezt én is így gondolom, hogy általában az ember a gyenge láncszem.
csak akkor szokott brillírozni amikor olyan hiba akad aminek felderítéséhez kell az intuició meg az intelligencia, de ezek mindíg extrém esetek.
Ráadásul mamár megvan az a tudásanyag a repüléssel kapcsolatban amire megfelelõen elõkészített repülõgép biztonságosan reptethetõ személyzet nélkül is, nem csak számítási kapacitásra gondolok, hanem a sok begyûjtött baleseti jegyzõkönyvekbõl levonható következtetések is, amik az alapjai egy jól átgondolt és a lehetõ leg több hibaeseményre felkészített vezérlõ és monitorozó szofware elkészítsenek.
csak akkor szokott brillírozni amikor olyan hiba akad aminek felderítéséhez kell az intuició meg az intelligencia, de ezek mindíg extrém esetek.
Ráadásul mamár megvan az a tudásanyag a repüléssel kapcsolatban amire megfelelõen elõkészített repülõgép biztonságosan reptethetõ személyzet nélkül is, nem csak számítási kapacitásra gondolok, hanem a sok begyûjtött baleseti jegyzõkönyvekbõl levonható következtetések is, amik az alapjai egy jól átgondolt és a lehetõ leg több hibaeseményre felkészített vezérlõ és monitorozó szofware elkészítsenek.
Az ember is csak annyira tud jó döntéseket hozni amilyen jó és megbízható adatokat kap feltéve, hogy a racionalitás talaján maradunk. Innentõl kezdve összehasonlítani csak egyes emberek és egyes szakértõ rendszerek problémamegoldó képességét lehet, itt viszont nem lehet általános megállapításokat tenni.
A nagy különbség viszont az, hogy ha van egy jó szakértõi rendszerünk akkor tetszõleges darab jó szakértõi rendszerünk van. Ugyanez emberekre nem igaz. Nem akarom tudni mennyi rossz pilóta repül a levegõben, akiknél csak a jól mûködõ automata rendszerek miatt nem történik tragédia.
A tények is azok, hogy mióta egyre több rendszert automatizálnak, egyre kevesebb a balesetek száma, pedig a repült órák száma folyamatosan növekszik. Akkor most el lehet gondolkozni rajta, hogy hol van a leggyengébb láncszem, az emberben, vagy a gépben.
A nagy különbség viszont az, hogy ha van egy jó szakértõi rendszerünk akkor tetszõleges darab jó szakértõi rendszerünk van. Ugyanez emberekre nem igaz. Nem akarom tudni mennyi rossz pilóta repül a levegõben, akiknél csak a jól mûködõ automata rendszerek miatt nem történik tragédia.
A tények is azok, hogy mióta egyre több rendszert automatizálnak, egyre kevesebb a balesetek száma, pedig a repült órák száma folyamatosan növekszik. Akkor most el lehet gondolkozni rajta, hogy hol van a leggyengébb láncszem, az emberben, vagy a gépben.
#39
Azért egy erõmû nem így mûködik. Nem úgy van, hogy az érzékelõk be vannak vezetve a gépbe, és ha lefagy a program, akkor nem tudod irányítani. Az összes mûszernek és kezelõszervnek ott van a vezérlõpulton. Ha baj van, akkor betolják a szénrudakat vagy ólmot a reaktorba egy kar meghúzásával, és leáll a láncreakció.
#38
Szerintem pont, hogy a kevés érzékelõ a gond, ha egy kettõ bedöglik vagy olyan helyzet áll elõ amikor az érzékelõk adataiból nem lehet felismerni a hiba okát akkor az emberi beavatkozásnál megvan az inteligencia meg ugye ott következtetni tud más egyéb dolgokból, de egy automatikus rendszer csak anyira jó döntést tud hozni mint amilyen jó és megbízható adatokat kap.
Minnél több és sokrétübb érzékelõkkel szerelik föl annál megbízhatóbban fogja egyedül is behatárolni a hiba okát és a helyes eljárást megválasztani.
Természetesen a határokat mindíg a soft jelenti.
Minnél több és sokrétübb érzékelõkkel szerelik föl annál megbízhatóbban fogja egyedül is behatárolni a hiba okát és a helyes eljárást megválasztani.
Természetesen a határokat mindíg a soft jelenti.
#37
"A dolog nem a biztonság növelésérõl, hanem ellenkezõleg a költségek csökkentésérõl szól!!!!"
<#eljen>
Így egy pilóta 10-12 géppel is "repülhet" egyszerre, vagy ki tudja hol a határ...
Mint az online pókerben, ahány asztal elfér a képernyõn 2 rétegben. 😊
Itt csak arra kell figyelni, hogy lehetõleg landolásnál egyszerre csak egy gépre kelljen figyelni, de szerintem még ott is el tud kezelni legalább kettõt a munkás.
<#eljen>
Így egy pilóta 10-12 géppel is "repülhet" egyszerre, vagy ki tudja hol a határ...
Mint az online pókerben, ahány asztal elfér a képernyõn 2 rétegben. 😊
Itt csak arra kell figyelni, hogy lehetõleg landolásnál egyszerre csak egy gépre kelljen figyelni, de szerintem még ott is el tud kezelni legalább kettõt a munkás.
Minden okostelónak és táblagépnek megvan az érzékszerve, hogy a "segge után" repüljön. Nem az érzékszervekkel van a baj, hanem a szoftverrel.
A másikra reagálva: Azért ilyenek az UAV-k, mert ilyen fejlesztésére adtak pénzt. A jelenlegi UAV-k technikai színvonala kb 80-as évekbeli, ami alatt azt értem, hogy már az akkori hardverekkel és szoftverekkel képesek lettek volna megalkotni ezeket. Ha a pályázat úgy szólna, hogy "vadászgépek leváltására alkalmas robotrepülõt szeretnénk", akkor azt fejlesztenének, nem technológiai lehetetlenségrõl van szó. Ezért írtam, hogy a valódi ok a konzervatív gondolkodás, ami viszont jól védhetõ álláspont.
A másikra reagálva: Azért ilyenek az UAV-k, mert ilyen fejlesztésére adtak pénzt. A jelenlegi UAV-k technikai színvonala kb 80-as évekbeli, ami alatt azt értem, hogy már az akkori hardverekkel és szoftverekkel képesek lettek volna megalkotni ezeket. Ha a pályázat úgy szólna, hogy "vadászgépek leváltására alkalmas robotrepülõt szeretnénk", akkor azt fejlesztenének, nem technológiai lehetetlenségrõl van szó. Ezért írtam, hogy a valódi ok a konzervatív gondolkodás, ami viszont jól védhetõ álláspont.
#35
Ha még csak a járatok meghekkelése és eltérítése lenne a gond. Na de ott van kérem a LAG is! Ha mûholdas kapcsolattal rendelkezik a gép akkor azt fogják tapasztalni a pilóták mint amit a tévében látunk.
Riporter: Jó estét István, mi a helyzet pécsen?
István: (bambán bámul maga elé 1-2 másodpercig) Szervusz Géza, itt minden rendben van, a rendõrség kiürítette a lakásokat bla bla bla
Riporter: Tudni e valamit a sebesültek számáról?
István (bambán bámul 1-2 másodpercig) Nem, még nem tudunk semmi hivatalosat bla bla bla..
Ezt egy olyan helyen ahol tizedmásodperceken múlhatnak katasztrófák nem igazán buli bevállalni ezt a késést.
Szerintem inkább vezessen a gép, figyeljen rá egy képzett és rutinos pilóta (akit naponta legalább egyszer szétszivatnak a technikusok egy szimulátorban), és 5-10 gépenként egy operátor a távirányítóknál (ha pl szívrohamot kapna a pilóta az "izgalomban" 😄)
Riporter: Jó estét István, mi a helyzet pécsen?
István: (bambán bámul maga elé 1-2 másodpercig) Szervusz Géza, itt minden rendben van, a rendõrség kiürítette a lakásokat bla bla bla
Riporter: Tudni e valamit a sebesültek számáról?
István (bambán bámul 1-2 másodpercig) Nem, még nem tudunk semmi hivatalosat bla bla bla..
Ezt egy olyan helyen ahol tizedmásodperceken múlhatnak katasztrófák nem igazán buli bevállalni ezt a késést.
Szerintem inkább vezessen a gép, figyeljen rá egy képzett és rutinos pilóta (akit naponta legalább egyszer szétszivatnak a technikusok egy szimulátorban), és 5-10 gépenként egy operátor a távirányítóknál (ha pl szívrohamot kapna a pilóta az "izgalomban" 😄)
#34
Ok. Az hogy egy atomerõmû biztonsági rendszere program szinten automatizált teljesen normális ...amíg be nem jut a rendszerbe egy Stuxnet típusú vírus. Sajnos most már ez sem zárható ki, amióta az ilyen vírusok kódja közkézen forog a tenoristák között.
#33
Ha már nagy gáz van, akkor általában pont az ilyen rendszere mondana csõdöt. Az meg elég vicces lenne, hogy odalent akar valaki bohóckodni, mikor az odafent levõk vannak legintkább képben a gép állapotát illetõen az esetek túlnyomó részében.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
Ebbe az lesz a nagyszerû öngól, hogy a gépeltérítéshez már nem kell majd a gépen tartózkodni. Elég lesz hozzá egy hacker is.
Lásd, Irán hogy földre vitte az USA drónját. 😊 Mondjuk nem volt nehéz, mert a kommunikáció a központtal titkosítatlanul zajlik.
Lásd, Irán hogy földre vitte az USA drónját. 😊 Mondjuk nem volt nehéz, mert a kommunikáció a központtal titkosítatlanul zajlik.
#31
Az atomerõûvek biztonsági rendszerei nagyrészt automatikusak, mert az összes eddigi komoly baleset tanulsága az volt, hogy az operátor úgy is elbassza. Igen, az operátor is hoz döntéseket, de inkább csak a beavatkozás szintjét határozza meg tudtommal. Tehát vannak opciók, és amik között az operátor dönt. A végrehajtást már nem bízzák emberre. A TMI balesetnél az operátor 1 perc alatt több, mint 60 kapcsoló állást váltott. El lehet képzelni, hogy ezek mennyire voltak megfontolt beavatkozások...
Az operátorok képzettsége meg fényévekre van egy reaktor méröktõl. Ha ennyire értenének hozzá, akkor nem lett volna Csernobil, mert az óceán túlpartján a 2x2 tananyag része volt a "Xenon mérgezés" és hogy miért nem épült RBMK szerû blokk az USA-ban...
Az operátorok képzettsége meg fényévekre van egy reaktor méröktõl. Ha ennyire értenének hozzá, akkor nem lett volna Csernobil, mert az óceán túlpartján a 2x2 tananyag része volt a "Xenon mérgezés" és hogy miért nem épült RBMK szerû blokk az USA-ban...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#30
A gyerekcsináláson kívül szinte mindent jobban csinálnak a gépek, ha fel vannak készítve rá. Persze vannak hibáik, de ahogy elõttem is írták: valahol el kell kezdeni.
Ha cigánynak lenni hungarikum, ha zsidónak lenni jó, ha melegnek lenni büszkeség akkor MAGYARNAK lenni miért rasszizmus ?
#29
Ja de egyszer el kell kezdeni. 😊
A vezetõ nélküli autó , sõt az összes létezõ közlekedés automatizálása is egyértelmûen körvonalazódik mint igény és mint szükséges fejlesztés.
A nagyvárosok dugói is kissebbek lennének intelligens forgalomirányítással, ehez még AI se kell de már most látszik, hogy kinõjük a régi rendszereket nagyon hamar.
Ami engem aggaszt az a nagyfokú integrálás és az átjárhatóság egyikbõl a másik rendszerbe.
A fontos rendszereket szerintem "galvanikusan" le kellene választani az internetrõl amíg nem lesz belõle valami komoly gond.
A vezetõ nélküli autó , sõt az összes létezõ közlekedés automatizálása is egyértelmûen körvonalazódik mint igény és mint szükséges fejlesztés.
A nagyvárosok dugói is kissebbek lennének intelligens forgalomirányítással, ehez még AI se kell de már most látszik, hogy kinõjük a régi rendszereket nagyon hamar.
Ami engem aggaszt az a nagyfokú integrálás és az átjárhatóság egyikbõl a másik rendszerbe.
A fontos rendszereket szerintem "galvanikusan" le kellene választani az internetrõl amíg nem lesz belõle valami komoly gond.
#28
Én is pont ezt akarom mondani.
A gond ott kezdõdik, hogy nem tudunk kreatív programokat írni! Itt kezdõdik a mesterséges intelligencia helybetopijának az oka is.
Egy gyermek gyakorlatilag ugyan bizonyos genetikailag meghatározott irányok mentén, de újraalkotja a világot magában, ahogy felnõ.
Ilyen fajta fejlõdést nem tududn a számítógépekkel reprodukálni.
Aztán folytassuk ott, hogy a párhuzamos számítástechnikát csak most tanuljuk, rákényszerítve elsõsorban azáltal, hogy nem tudjuk 3.5 GHz fölé vinni a sziliícium alapú csipek frekijét, így a végrehajtóegységek számát növeljük. Ma kisérletileg pár tucat magnál tartunk. Az emberi agyban ehhez képest az önálló egységek száma nagyságrendileg ennek többszöröse. Az emberi agy ezenkívül a tanulás során, nem csak újraprogramozza magát, hanem hw-épben is változik.
Annak, hogy egy pilóta ilyen viszonylag gyorsan képes reagálni egy számára is ismeretlen helyzetre, a meglevõ rutin eljárások újrakombinálásával és belsõ modelezésével megoldást találjon annak valószínûleg egyfajta számítástechnikai feltétele az emberi agy.
Egy ember agyának (kb urban legend szintû info, de kb igaz) másodpercenkénti információáramlása megegyezik az internet teljes forgalmával.
A fenti tényekbõl következik, hogy amíg egy ilyen rendszer számítástechnikai hátterét megteremtjük az még 1-5 évtized!
A gond ott kezdõdik, hogy nem tudunk kreatív programokat írni! Itt kezdõdik a mesterséges intelligencia helybetopijának az oka is.
Egy gyermek gyakorlatilag ugyan bizonyos genetikailag meghatározott irányok mentén, de újraalkotja a világot magában, ahogy felnõ.
Ilyen fajta fejlõdést nem tududn a számítógépekkel reprodukálni.
Aztán folytassuk ott, hogy a párhuzamos számítástechnikát csak most tanuljuk, rákényszerítve elsõsorban azáltal, hogy nem tudjuk 3.5 GHz fölé vinni a sziliícium alapú csipek frekijét, így a végrehajtóegységek számát növeljük. Ma kisérletileg pár tucat magnál tartunk. Az emberi agyban ehhez képest az önálló egységek száma nagyságrendileg ennek többszöröse. Az emberi agy ezenkívül a tanulás során, nem csak újraprogramozza magát, hanem hw-épben is változik.
Annak, hogy egy pilóta ilyen viszonylag gyorsan képes reagálni egy számára is ismeretlen helyzetre, a meglevõ rutin eljárások újrakombinálásával és belsõ modelezésével megoldást találjon annak valószínûleg egyfajta számítástechnikai feltétele az emberi agy.
Egy ember agyának (kb urban legend szintû info, de kb igaz) másodpercenkénti információáramlása megegyezik az internet teljes forgalmával.
A fenti tényekbõl következik, hogy amíg egy ilyen rendszer számítástechnikai hátterét megteremtjük az még 1-5 évtized!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#27
Természetesen minden eshetõségre nem lehet felkészíteni egy gépet, de egy embert sem mondjuk.
Egyértelmû, hogy az emberi beavatkozás képessége nagyon fontos mindenhol, mivel tökéletes programokat csak tökéletes emberek tudnánk írni, talán.<#wink>
Egyébként pont az a lényeg, hogy egy teljes gépi irányításhoz más szemlélet kell.
Maradjunk az erõmûves példánál.
Ma ugy vannak tervezve, hogy automatikusan elmennek amíg nincs nagy gond, sõt még akkor is megvannak az automatizmusok amik lekapcsolják vagy épp bekapcsolják az egyes elemeket, biztonségi eszközöket mindaddíg amíg olyan hiba nem alakul ki amit nem tud magától lekezelni, de azért mert nincs megfelelõ adat hozzá, ami annak köszönhetõ, hogy nem raknak minden csõbe elágazásba mittudom én hova érzékelõket mert ott az ember és az megállapítja a hiba helyét és okát.
Egy full automatikus rendszerbe nagyságrendileg több érzékelõ kell, hogy minden egyes üzemzavart pontosan beazonosítson a rendszer és megfelelõ intézkedést hozzon az elhárítása érdekben ne pedig egymásnak ellentmondó adatok miatt leblokkoljon az egész rendszer vagy végzetes döntést hozzo.
A leszakadt farokkal is képeslenne a gép haladni jobban mint az ember ha tudomása lenne a hiba és az azzal járó csökkent képességekkel,tehát a gond az, hogy egy értelmes gondolkodó ember is kell a hiba felderítéséhez, még.
Remélem érted mire akarok kilyukadni.
Egyértelmû, hogy az emberi beavatkozás képessége nagyon fontos mindenhol, mivel tökéletes programokat csak tökéletes emberek tudnánk írni, talán.<#wink>
Egyébként pont az a lényeg, hogy egy teljes gépi irányításhoz más szemlélet kell.
Maradjunk az erõmûves példánál.
Ma ugy vannak tervezve, hogy automatikusan elmennek amíg nincs nagy gond, sõt még akkor is megvannak az automatizmusok amik lekapcsolják vagy épp bekapcsolják az egyes elemeket, biztonségi eszközöket mindaddíg amíg olyan hiba nem alakul ki amit nem tud magától lekezelni, de azért mert nincs megfelelõ adat hozzá, ami annak köszönhetõ, hogy nem raknak minden csõbe elágazásba mittudom én hova érzékelõket mert ott az ember és az megállapítja a hiba helyét és okát.
Egy full automatikus rendszerbe nagyságrendileg több érzékelõ kell, hogy minden egyes üzemzavart pontosan beazonosítson a rendszer és megfelelõ intézkedést hozzon az elhárítása érdekben ne pedig egymásnak ellentmondó adatok miatt leblokkoljon az egész rendszer vagy végzetes döntést hozzo.
A leszakadt farokkal is képeslenne a gép haladni jobban mint az ember ha tudomása lenne a hiba és az azzal járó csökkent képességekkel,tehát a gond az, hogy egy értelmes gondolkodó ember is kell a hiba felderítéséhez, még.
Remélem érted mire akarok kilyukadni.
#26
Nem szívesen szállnék fel olyan gépre, ahol nincs egyetlen élõ pilóta sem a fedélzeten, de az növelné a biztonságérzetemet, ha vész esetén távvezérléssel is le tudnák hozni a gépet.
#25
A nagyobb civil gépek, és a fejlettebb katona gépek már ma is full számítógépvezérlésûek (digital fly-by-wire).
Nem az a gond, hogy nem tudnak olyan gépet csinálni, amit számítógép vezérelne, hiszen már most is azok. A pilóta azonban megold oylan problémákat, amit számítógéppel marha nehéz lenne, mert nem szabványos eljárás, és minden egyes helyzet más és más.
Lásd pl a cikben említett kényszerleszállás.
Alapból a szabványos repülés iszonyatos mértékig le van szabványosítva, különbözõ repülõterekhez, különbözõ idõjárási körülményekhez tartozó indulási/érkezési eljárásoktól, egészen az utolsó facsavarig, ami a wc-ben a tükröt tartja.
Volt olyan eset, hogy a gép elveszítette a függõleges vezérsíkját, oldalkormányát. A gépet csak a hajtómûvek asszimetrikus tolóerejével lehetett oldalirányban kormányozni. Ezt a pilóták ott fenn találták ki és a gép minden egyes rezdülését érzékelve, soxor átesés határán kormányozták ezzel a módszerrel a repülõtér közelébe. Egy számítógép nem tud olyat kitalálni, ami nincs beleprogramozva, pl ezt a módszert, a távol ülõ pilóta meg nem érzi a gép viselkedését, a finomabb remegést, a csúszásokat. Ezek nagyon fontosak akkor, amikor gyakorlatilag egy tök ismeretlen géppel repülsz, mert mondjuk elveszítette az egyik kormányfelületét, így teljesen máshogy viselkedik mint általában az a géptípus, és csak EGYSZER hibázhatsz.
Amúgy igen az atomerõmûvek is számítógépvezérlésûek. De mellette ott csücsül egy váltás mérnök, akik képletesen szólva akár fejbõl meg tudnának tervezni egy erõmûvet. Vagy te mennyire lennél nyugodt paksi lakosként, ha tudnád, hogy az erõmûben nincs senki, csak egy technikus végzettségû emberke nyit be néha a szerverszobába leellenõrizni a szünetmentes tápokat!?
Nem az a gond, hogy nem tudnak olyan gépet csinálni, amit számítógép vezérelne, hiszen már most is azok. A pilóta azonban megold oylan problémákat, amit számítógéppel marha nehéz lenne, mert nem szabványos eljárás, és minden egyes helyzet más és más.
Lásd pl a cikben említett kényszerleszállás.
Alapból a szabványos repülés iszonyatos mértékig le van szabványosítva, különbözõ repülõterekhez, különbözõ idõjárási körülményekhez tartozó indulási/érkezési eljárásoktól, egészen az utolsó facsavarig, ami a wc-ben a tükröt tartja.
Volt olyan eset, hogy a gép elveszítette a függõleges vezérsíkját, oldalkormányát. A gépet csak a hajtómûvek asszimetrikus tolóerejével lehetett oldalirányban kormányozni. Ezt a pilóták ott fenn találták ki és a gép minden egyes rezdülését érzékelve, soxor átesés határán kormányozták ezzel a módszerrel a repülõtér közelébe. Egy számítógép nem tud olyat kitalálni, ami nincs beleprogramozva, pl ezt a módszert, a távol ülõ pilóta meg nem érzi a gép viselkedését, a finomabb remegést, a csúszásokat. Ezek nagyon fontosak akkor, amikor gyakorlatilag egy tök ismeretlen géppel repülsz, mert mondjuk elveszítette az egyik kormányfelületét, így teljesen máshogy viselkedik mint általában az a géptípus, és csak EGYSZER hibázhatsz.
Amúgy igen az atomerõmûvek is számítógépvezérlésûek. De mellette ott csücsül egy váltás mérnök, akik képletesen szólva akár fejbõl meg tudnának tervezni egy erõmûvet. Vagy te mennyire lennél nyugodt paksi lakosként, ha tudnád, hogy az erõmûben nincs senki, csak egy technikus végzettségû emberke nyit be néha a szerverszobába leellenõrizni a szünetmentes tápokat!?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#24
Szerintem nem az SW oldal ami a buktató, ha atomerõmûvektõl kezdve mindenféle nagyon bonyolult szerkezeteket el lehet irányítani eddig is akkor a megfelelõ SW fejlesztés is menni fog csak legyen rá igény.
Szerintem mint mindíg a gond a kevés vagy nem elég redundéns érzékelés.
A légikatasztrófákat aki nézte az biztos látott már olyan részt, ahol azért zuhantak le mert hamis vagy zavaros adatokból dolgoztak a pilóták.
Szerintem biztonságosabb lehet az automatizált repülés mint az emberes ha másik oldalról nem spórolnak ki valamit.
Ráadásul szerintem a gépek ujratervezése is szükséges lenne ehez.
Míg most a pilóták manuálisan tudnak beavatkozni akár a burkolat alatti eszközökhöz való hozzáféréssel, ezt egy robotpilóta csak elektromosan képes elvégezni, ezért szerintem a vezérlések túlbiztosítására is szükség lenne, akár egy belsõ vész rádiós vezérlés ha a kábelek megsérülnének, stb.
Persze mivel se repmérnök nem vagyok se pilóta ez csak az én véleményem.
Szerintem mint mindíg a gond a kevés vagy nem elég redundéns érzékelés.
A légikatasztrófákat aki nézte az biztos látott már olyan részt, ahol azért zuhantak le mert hamis vagy zavaros adatokból dolgoztak a pilóták.
Szerintem biztonságosabb lehet az automatizált repülés mint az emberes ha másik oldalról nem spórolnak ki valamit.
Ráadásul szerintem a gépek ujratervezése is szükséges lenne ehez.
Míg most a pilóták manuálisan tudnak beavatkozni akár a burkolat alatti eszközökhöz való hozzáféréssel, ezt egy robotpilóta csak elektromosan képes elvégezni, ezért szerintem a vezérlések túlbiztosítására is szükség lenne, akár egy belsõ vész rádiós vezérlés ha a kábelek megsérülnének, stb.
Persze mivel se repmérnök nem vagyok se pilóta ez csak az én véleményem.
#23
Van egy régi PILOT nevezetû, szovijet távirányítóm, RC modelekhez. Eddig nem létezett olyan rádiófrekvenciás berenezés amit ne zavart volna meg valamilyen módon, ezek után nem merem bekapcsolni...
#22
"De a vita meddõ, mert NINCS ilyen szintû szoftver még, de NEM is utasszállítógépekre akarják most még. Szóval úgy lesz ahogy kvp irta, és ha majd kurva jól megy, akkor repülnek önmaguktól, biztonságosan."
Ez tökre így van.
Majd ha lesz olyan szoftver, ami pl. nem csak autópályán, hanem tökig csúcsforgalomban a körúton is képes lesz elvezetni egy kocsit, akkor talán el lehet gondolkodni, hogy egy sw-re rábizzanak több száz ember életét. Addig ez csak játék.
És amit Molni el kezdet feszegetni az teljesen jogos. Ha olyan képességû gépet akarunk, vagy robotkatonát, vagy akármit, ami egy ember képességeivel felér, vagy azokat meghaladja, az iszonyat sok pénzbe kerül!
Egy ilyen göbzinél ki kell építeni egy globális adatkapcsolati rendszert. Hiszen valszeg a járató fogja irányítani a gépet, és nem úgy mint a légiforgalmi irányítás esetén a körzeti irányító. Csak mert iszonyat sok géptípus van és egy irányító nem érthet mindegyikhez.
Egy gép vezetése közel sem annyi, mint a legtöbb szimulátornál. Hajtómû indít, kigurul, tolóerõ növel, felszáll. Az, hogy mit jelent csak beindítani egy gépet javaslom a DCS: A-10 progit.
Persze erre lehet egy progit írni, ami ezt meg tudja csinálni. De olyat már nehezen, ami akkor is képes ezt végrehajtani, ha valami nem stimmel. Képes mérlegelni, hogy az adott hiba, rendellenesség alapvetõ, vagy fel lehet szállni vele.
Ez tökre így van.
Majd ha lesz olyan szoftver, ami pl. nem csak autópályán, hanem tökig csúcsforgalomban a körúton is képes lesz elvezetni egy kocsit, akkor talán el lehet gondolkodni, hogy egy sw-re rábizzanak több száz ember életét. Addig ez csak játék.
És amit Molni el kezdet feszegetni az teljesen jogos. Ha olyan képességû gépet akarunk, vagy robotkatonát, vagy akármit, ami egy ember képességeivel felér, vagy azokat meghaladja, az iszonyat sok pénzbe kerül!
Egy ilyen göbzinél ki kell építeni egy globális adatkapcsolati rendszert. Hiszen valszeg a járató fogja irányítani a gépet, és nem úgy mint a légiforgalmi irányítás esetén a körzeti irányító. Csak mert iszonyat sok géptípus van és egy irányító nem érthet mindegyikhez.
Egy gép vezetése közel sem annyi, mint a legtöbb szimulátornál. Hajtómû indít, kigurul, tolóerõ növel, felszáll. Az, hogy mit jelent csak beindítani egy gépet javaslom a DCS: A-10 progit.
Persze erre lehet egy progit írni, ami ezt meg tudja csinálni. De olyat már nehezen, ami akkor is képes ezt végrehajtani, ha valami nem stimmel. Képes mérlegelni, hogy az adott hiba, rendellenesség alapvetõ, vagy fel lehet szállni vele.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#21
számítógép? múltkor még azért ment a harc, hogy az ipad elég jó-e kiskönyvnek.
amúgy meg: tudunk már sebességet mérni megbízhatóan? akkor hogy a picsába akarnak megbízható távirányítást? meg a terrorveszély dettó.
abban se vagyok biztos, hogy rosszul jön valaki, akinek van egyensúlyérzéke és pont van nála kormány.
amúgy meg: tudunk már sebességet mérni megbízhatóan? akkor hogy a picsába akarnak megbízható távirányítást? meg a terrorveszély dettó.
abban se vagyok biztos, hogy rosszul jön valaki, akinek van egyensúlyérzéke és pont van nála kormány.
Oldal 1 / 2Következő →