70
-
mr9 #1 meh?
lezuhant :(
melyik gombbal lehet visszatölteni az utolsó mentést? :D -
Szefmester #2 várjá' Bécikém, innen átveszem csak tőccsed át a linkjét amíg kimész sz*rni. Úúú vazze megszakadt a kapcsolat. Na mindeggy... -
NullZ3r0 #3 Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön!!! :D -
#4
Fel nem szállnék rá.
Egy pilóta ugyan sok mindent el tud baxni, de roppant ösztönzően hat rá, amikor az életéért küzd.
-
kvp #5 A pilotak szamanak csokkentese meg elfogadhato, mivel a kisebb gepeken is csak egy pilota van. A teljesen pilota nelkuli rendszerek addig jok, amig nincs hiba. Az automata autok es vonatok is ugy vannak megtervezve, hogy ha hiba van, akkor megallnak. Egy repulovel az a baj, hogy nehezen tud lehuzodni a legifolyoso szelere, amig odaer a treler. Egyebkent ha a drone-okkal menni fog a dolog, akkor a tehergepekkel is menni fog, aztan ha mar keves automata teher jumbo esik ra a nagyvarosokra, akkor mehet a szemelyszallitasban is.
ps: Nallunk meg az automata 4-es metron is lesz vezeto, mert nem biznak a megbizhato francia technologiaban... -
Cat #6 A repülőgépeken nagyon régóta már csak azért van pilóta, hogyha valami baj történik. Évtizede fel tudnak szállni automatán, és technikailag megfelelően felkészített reptereken önmaguktól le is tudnak szállni. Tehát a probléma nem ott van, amikor minden rendben van, hiszen akkor nem kell pilóta (vizsgálatok szerint nagyon sokszor mindkét pilóta alszik a hosszútávú járatokon!), hanem akkor, ha valami (bármi) baj történik. Elektromos vihar, villámcsapás, hajtóműhiba, karbantartás elmaradása, bármi. És ugye a NatGeo Légikatasztrófák sorozatból tudjuk hogy a baj sosem jár egyedül, mindig valamilyen eseményláncolat van, és egyszerre több dolog kell a gépek lezuhanásához, melyekből ha csak egy is kimarad már nem történik baj. Tehát szerintem felesleges még egy plusz hibalehetőséget berakni a repülésbe.
Másrészt azért is blőd az ötlet, mert nem véletlenül vannak ketten a pilóták - a teljesen automata előtt az egy pilóta + automata kombinációt kéne elterjeszteni. De teherszállításban sztm gond nélkül müködhetne a dolog, és keveseknek lenne vele problémája (akikre épp ráesik). -
Mat666 #7 
-
NullZ3r0 #8 És akkor mi történik, ha megszűnik a kapcsolat az irányítótoronnyal? Sőt, mondjuk nem is egy gépnél, hanem az összessel, ami épp leszállni készül.
Vagy mert valami tönkremegy, vagy mert valaki zavarja az adást. -
Szefmester #9 Nexus6: +111
Cat: a gond az egy pilótás rendszerrel csak annyi hogy unatkozna, így ha bealszik akkor nincs sok minden ami felébressze csak a vészriadó. Az pedig lehet hogy már késő. :/
A szállítmányozásban a közutakon is jelentősen csökkenne az "elaludt a kamionsofőr és átment a szembejövő sávba" típusú baleset ha ülne mellette valaki, aki persze nem alszik, és nem tereli el lényegesen a figyelmét. :D -
#10
és technikailag megfelelően felkészített reptereken önmaguktól le is tudnak szállni.
Apró gond, hogy ezeken a reptereken a forgalom hány %-a megy át...? Innentől fogva meg pilóta kell. És, ha kitérő repétrre kell menni úgy, hogy a cél reptéren van de a kitérőn nincs?
Vannak olyan döntések, ahol jó, ha van egy felelős személy a gépen. Vagy akkor légiutaskísérők közül lesz valaki a góré? A katonai repülés egészen más körülmények között üzemel. Jópofa kísérlet, de a valóságtól picit elrugaszkodottnak érzem. -
#11
Én egyáltalán nem érzem annak. Rengeteg előnye van ha nem a gépen ül a pilóta. Ha nincs baj akkor ugye egyértelmű hogy fölösleges ma már a pilóta. Ha meg baj van, akkor szerintem egy földről irányító pilóta (+ egy technikai csapat) sokkal jobb döntéseket tud hozni. Egy földön lévő pilótát bármikor lehet cserélni (rosszullét vagy baj esetén egy tapasztaltabbra). Továbbá egy pilóta nélküli gépet lehet eltéríteni sem lenne olyan egyszerű. Tény és való hogy én is duplán fosnék egy ilyen gépen, de ha az átlagemberen múlna akkor még ma sem repülnénk :).
"Egy pilóta ugyan sok mindent el tud baxni, de roppant ösztönzően hat rá, amikor az életéért küzd."
Ép ellenkezőleg, egy adrenalinnal telenyomott pilóta nem fogja tudni meghozni a legjobb döntést. A szervezetünk reakciója nagyon hasznos egy fizikai harcban de kimondottan hátráltató mikor az agyunkat kéne használni. -
#12
Számtalan olyan műszaki meghibásodás van, ahol a gépen levő pilóta érzékszervei segítenek a hiba azonosításában. Nem véletlen, hogy a komoly harci gépekhez képest viccszintű UACV gépek repkednek még csak pilóta nélkül.. -
Szefmester #13 "Ép ellenkezőleg, egy adrenalinnal telenyomott pilóta nem fogja tudni meghozni a legjobb döntést. A szervezetünk reakciója nagyon hasznos egy fizikai harcban de kimondottan hátráltató mikor az agyunkat kéne használni."
Szóval szerinted a földön a kényelmes fotelban ülő pilóta jobban fogja érezni a gép viselkedését, és jobban fog aggódni az utasai életéért? Fel sem merülhet az hogy ő nincs veszélyben a rábízott emberek meg igen? Ez a kettő valahogy üti egymást. Nem lehetsz felelős másokért úgy hogy közben magadért ne legyél, és közben megőrizd a hatékonyságod és objektivitásod.
Tipikus példája a háborús parancsnokoknak. Százakat küldenek halálba 1nm gyeptégláért, de ha arról lenne szó hogy ők is ott legyenek akkor már óvatosabbak lennének, és már két katona élete is fontos lenne, mert abban a kettőben már ő is benne lehet.
"(A tábornok)
- Na nézzünk valami vidámabbat! Íme a térkép, amely mutatja, mennyi területet foglaltunk el tegnap!
(Előttük egy makett-szerűség, vagyis egy darab föld)
- Cunci, mi a méretaránya ennek a térképnek?
- 1 az egyhez, uram! Élethű! Nézze, itt egy hernyó!
- Szóval Cunci, mekkora területet foglaltunk el?
(Cunci mérőszalaggal gyorsan megméri)
- Öööö... Tizenhét négyzetláb!"
Aki felismeri a szövegrészt a Blackadderből az linkelje ide, képben hatásosabb! :) -
#14
Azért nézzük meg azt, hogy mit is akarunk ezzel elérni?
A biztonságot növelni?
Mint az írva vagyon alant, a pilóták már ma is inkább csak malmoznak jórészt. És abban is van valami, hogy ha vészhelyzet van akkor az ember nem biztos, hogy jól teljesít. Azonban, ha nincs ami jól teljesítsen, pl mert a fedélzeti elektronika bexarik. Akkor csak a pilóta marad. Ha őt kivesszük akkor növexik a rendszer biztonsága?
Azt a baleseti jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy az esetek hány százalékát okozza emberi hiba. De arról halványlila fingunk sincs, hogy a kicsit rázós esetek hány százalékában nem fajultak el a dolgok, köszönhetően a pilóta beavatkozásának. Csak mert ezt nem vizsgálják, legalábbis nem olyan alapossággal, mint egy katasztrófát.
A repülés utas-kilóméterre vetítve ma is a legbiztonságosabb közlekedési forma. Ha kiveszünk egy jelenleg fontos "alkatrészt" akkor ez biztonságosabb lesz?
Aligha.
A dolog nem a biztonság növeléséről, hanem ellenkezőleg a költségek csökkentéséről szól!!!!
Tudod mennyit keres egy pilóta, mennyi járulékos költséggel jár egy légitársaságnak?
Max remélik, hogy ezzel nem csökken számottevően a biztonság, ellentétben a költségekkel!
-
kvp #15 "Max remélik, hogy ezzel nem csökken számottevően a biztonság, ellentétben a költségekkel!"
Ha figyelembe vesszuk, hogy pilota csak a fel es leszallasokhoz kell, akkor egy adott repterre letelepitett pilota akar az osszes gepet is viheti. Tehat a reptereken csak annyi pilota kell amennyi gep egyszerre le es felszall. A tobbi iranyitasi feladatot (utvonalkijeloles) az utvonaltervezest vegzo legiiranyitok is elvegezhetik. Veszhelyzetben pedig ha van kapcsolat, akkor a legkozelebbi repter helyi pilotaja viheti le a gepet. Ha nincs kapcsolat, akkor pedig marad a szamitogep tudasa, amihez ugyebar nem kell pilota.
De lehet a gepeken egy minimalis felkeszultseggel rendelkezo felugyelo is, aki normal esetben etelt oszt, de kepes leszallni a geppel ha gond van. (a filmekben altalaban egy legikisero szokta ezt a feladatot elvegezni) Az emlitett szemely nem kell, hogy pilota legyen es nem kell tudnia felszallni sem, csak a veszhelyzeti leszallasra kell felkesziteni es mivel a legtobb veszhelyzetben a pilota amugy sem tud tenni semmit, ezert ezen felugyelok tobb mint 99%-a soha nem fogja hasznalni a tudasat. (a tapasztalat hianya lehet gond, de az ma mar a kereskedelmi pilotaknal sincs meg, sokan meg egy vitorlazot sem tudnak elvezetni) -
fszrtkvltzttni #16 Megfelelő szoftverrel egy gépsokkal biztonságosabb lehet mint pilótával. Ahogy a pilótát megtanítják a különböző helyzetekben a teendőkre, úgy a programot is meg lehet. A gép gyorsabban és pontosabban reagál. Ha valami oknál fogva a gép nehezen repülhetővé válik, a szoftver tovább fogja a levegőben tartani. Redundáns rendszerek a műszaki hibák problémáját is kiküszöbölik. Ha minden tönkremegy akkor meg a pilóta is tehetetlen. De a vita meddő, mert NINCS ilyen szintű szoftver még, de NEM is utasszállítógépekre akarják most még. Szóval úgy lesz ahogy kvp irta, és ha majd kurva jól megy, akkor repülnek önmaguktól, biztonságosan.
Ps.: volt már olyan baleset ahol a nagyokos pilóta lekapcsolta az automatát, mert amit nézett műszer az elromlott, és kézivezérléssel lezuhant... -
fszrtkvltzttni #17 Ez teljesen más jellegű probléma. A nagy áldozatoknak lehet stratégiai haszna, ezért vállalják be a vezetők, és ugyanebben bízva nem tagadják meg a parancsot lentebb. Itt semmiféle analógia nincs. -
fszrtkvltzttni #18 Ott az ok a konzervatív hozzáállás. Majd ha valamelyikük készít egy vadászgépet, ami olyan manővert csinál amit ember a fedélzetén nem élne túl, akkor kukázni fogják a régieket. -
#19
Egy programnak és egy számítógépnek nincsenek olyan érzékszervei, mint az embernek. Az ember tud a "segge után" is repülni, egy szofver soha... -
#20
A probléma ennél sokkal nagyobb. A célzazonosítás még az embernek sem megy, döteni ma a szenzorokkal szerzett infó alapján egyetlen gép sem tudna. Olvasd el a légiharcok beszámolóit csak 1982 óta, hogy milyen gond volt a BVR és WVR IFF is. És ez még csak légiharc...
Egy UACV ára ma már kúszik 20-25 milla, vagy afölé. Egy Navy számára utánrendelt Super Hornet ára 2011 végén 42-45 milla volt. Gyakorlatilag minden fegyver használatára képes a US Navy arzenáljából, légiutántöltető, szuperszonikus gép, AESA radarral, integrált ECM, RWR, passzív zavarórednszerek, stb. fegyverterhelése totálisan más nagysárend, mint egy UACV.
A mai UACV-ken sem aktív, sem passzív védelem nincs. Nuku RWR, nuku ECM, nem léigutántölthetőek és a legnagyobb fegyver amit elvisznek az a Hellfire vagy esetleg 250-500 fontos bombák, de ezekből max. egy tonnát. Egy SH alsó hangon bármikor elvisz komoly légiharc fegyverzet és 2-3 pótos mellett 2x2000 fontos, vagy sok kisebb bombát, vam SEAD képessége stb.
Na, a vadászgépekhez képest lószart sem tudó UACV ilyen drága. Egyetlen előnyük az asszimtrikus hadviselésben a hosszú őrjárat, mert fajlagos repóra kötségük alacsony egy helihez vagy szuperszonikus vadászhoz, egy B-1-hez képest meg aztán tényleg. Csak éppen képességeik maximuma is röhejesen alacsony. Egy Lengyel szintű légvédelem is halomra mészárolná a mobil SOHRAD rendszerekkel. A szerbek is kb. tucatnyi UAV-t szedtek le 1999-ben úgy, hogy totális elnyomás alatt dolgozott a légvédelem.
Furcsa, hogy mindenki azt hiszi, hogy az UAV-k olyan sokra képesek. Naná, egy olyan ellenfél ellen, akinek se vadászvédelme, se légvédelme... Tetszik emlékezni az nemrég lelőtt UAV-re Izrael felett? Vagy arra, amit egy 29-es szedett le pár éve? Na, egy komoyl ellenfél ellen kb. ennyire életképesek ezek... -
lapaleves #21 számítógép? múltkor még azért ment a harc, hogy az ipad elég jó-e kiskönyvnek.
amúgy meg: tudunk már sebességet mérni megbízhatóan? akkor hogy a picsába akarnak megbízható távirányítást? meg a terrorveszély dettó.
abban se vagyok biztos, hogy rosszul jön valaki, akinek van egyensúlyérzéke és pont van nála kormány. -
#22
"De a vita meddő, mert NINCS ilyen szintű szoftver még, de NEM is utasszállítógépekre akarják most még. Szóval úgy lesz ahogy kvp irta, és ha majd kurva jól megy, akkor repülnek önmaguktól, biztonságosan."
Ez tökre így van.
Majd ha lesz olyan szoftver, ami pl. nem csak autópályán, hanem tökig csúcsforgalomban a körúton is képes lesz elvezetni egy kocsit, akkor talán el lehet gondolkodni, hogy egy sw-re rábizzanak több száz ember életét. Addig ez csak játék.
És amit Molni el kezdet feszegetni az teljesen jogos. Ha olyan képességű gépet akarunk, vagy robotkatonát, vagy akármit, ami egy ember képességeivel felér, vagy azokat meghaladja, az iszonyat sok pénzbe kerül!
Egy ilyen göbzinél ki kell építeni egy globális adatkapcsolati rendszert. Hiszen valszeg a járató fogja irányítani a gépet, és nem úgy mint a légiforgalmi irányítás esetén a körzeti irányító. Csak mert iszonyat sok géptípus van és egy irányító nem érthet mindegyikhez.
Egy gép vezetése közel sem annyi, mint a legtöbb szimulátornál. Hajtómű indít, kigurul, tolóerő növel, felszáll. Az, hogy mit jelent csak beindítani egy gépet javaslom a DCS: A-10 progit.
Persze erre lehet egy progit írni, ami ezt meg tudja csinálni. De olyat már nehezen, ami akkor is képes ezt végrehajtani, ha valami nem stimmel. Képes mérlegelni, hogy az adott hiba, rendellenesség alapvető, vagy fel lehet szállni vele. -
mortep #23 Van egy régi PILOT nevezetű, szovijet távirányítóm, RC modelekhez. Eddig nem létezett olyan rádiófrekvenciás berenezés amit ne zavart volna meg valamilyen módon, ezek után nem merem bekapcsolni... -
csimmasz #24 Szerintem nem az SW oldal ami a buktató, ha atomerőművektől kezdve mindenféle nagyon bonyolult szerkezeteket el lehet irányítani eddig is akkor a megfelelő SW fejlesztés is menni fog csak legyen rá igény.
Szerintem mint mindíg a gond a kevés vagy nem elég redundéns érzékelés.
A légikatasztrófákat aki nézte az biztos látott már olyan részt, ahol azért zuhantak le mert hamis vagy zavaros adatokból dolgoztak a pilóták.
Szerintem biztonságosabb lehet az automatizált repülés mint az emberes ha másik oldalról nem spórolnak ki valamit.
Ráadásul szerintem a gépek ujratervezése is szükséges lenne ehez.
Míg most a pilóták manuálisan tudnak beavatkozni akár a burkolat alatti eszközökhöz való hozzáféréssel, ezt egy robotpilóta csak elektromosan képes elvégezni, ezért szerintem a vezérlések túlbiztosítására is szükség lenne, akár egy belső vész rádiós vezérlés ha a kábelek megsérülnének, stb.
Persze mivel se repmérnök nem vagyok se pilóta ez csak az én véleményem.
-
#25
A nagyobb civil gépek, és a fejlettebb katona gépek már ma is full számítógépvezérlésűek (digital fly-by-wire).
Nem az a gond, hogy nem tudnak olyan gépet csinálni, amit számítógép vezérelne, hiszen már most is azok. A pilóta azonban megold oylan problémákat, amit számítógéppel marha nehéz lenne, mert nem szabványos eljárás, és minden egyes helyzet más és más.
Lásd pl a cikben említett kényszerleszállás.
Alapból a szabványos repülés iszonyatos mértékig le van szabványosítva, különböző repülőterekhez, különböző időjárási körülményekhez tartozó indulási/érkezési eljárásoktól, egészen az utolsó facsavarig, ami a wc-ben a tükröt tartja.
Volt olyan eset, hogy a gép elveszítette a függőleges vezérsíkját, oldalkormányát. A gépet csak a hajtóművek asszimetrikus tolóerejével lehetett oldalirányban kormányozni. Ezt a pilóták ott fenn találták ki és a gép minden egyes rezdülését érzékelve, soxor átesés határán kormányozták ezzel a módszerrel a repülőtér közelébe. Egy számítógép nem tud olyat kitalálni, ami nincs beleprogramozva, pl ezt a módszert, a távol ülő pilóta meg nem érzi a gép viselkedését, a finomabb remegést, a csúszásokat. Ezek nagyon fontosak akkor, amikor gyakorlatilag egy tök ismeretlen géppel repülsz, mert mondjuk elveszítette az egyik kormányfelületét, így teljesen máshogy viselkedik mint általában az a géptípus, és csak EGYSZER hibázhatsz.
Amúgy igen az atomerőművek is számítógépvezérlésűek. De mellette ott csücsül egy váltás mérnök, akik képletesen szólva akár fejből meg tudnának tervezni egy erőművet. Vagy te mennyire lennél nyugodt paksi lakosként, ha tudnád, hogy az erőműben nincs senki, csak egy technikus végzettségű emberke nyit be néha a szerverszobába leellenőrizni a szünetmentes tápokat!? -
asgh #26 Nem szívesen szállnék fel olyan gépre, ahol nincs egyetlen élő pilóta sem a fedélzeten, de az növelné a biztonságérzetemet, ha vész esetén távvezérléssel is le tudnák hozni a gépet. -
csimmasz #27 Természetesen minden eshetőségre nem lehet felkészíteni egy gépet, de egy embert sem mondjuk.
Egyértelmű, hogy az emberi beavatkozás képessége nagyon fontos mindenhol, mivel tökéletes programokat csak tökéletes emberek tudnánk írni, talán.
Egyébként pont az a lényeg, hogy egy teljes gépi irányításhoz más szemlélet kell.
Maradjunk az erőműves példánál.
Ma ugy vannak tervezve, hogy automatikusan elmennek amíg nincs nagy gond, sőt még akkor is megvannak az automatizmusok amik lekapcsolják vagy épp bekapcsolják az egyes elemeket, biztonségi eszközöket mindaddíg amíg olyan hiba nem alakul ki amit nem tud magától lekezelni, de azért mert nincs megfelelő adat hozzá, ami annak köszönhető, hogy nem raknak minden csőbe elágazásba mittudom én hova érzékelőket mert ott az ember és az megállapítja a hiba helyét és okát.
Egy full automatikus rendszerbe nagyságrendileg több érzékelő kell, hogy minden egyes üzemzavart pontosan beazonosítson a rendszer és megfelelő intézkedést hozzon az elhárítása érdekben ne pedig egymásnak ellentmondó adatok miatt leblokkoljon az egész rendszer vagy végzetes döntést hozzo.
A leszakadt farokkal is képeslenne a gép haladni jobban mint az ember ha tudomása lenne a hiba és az azzal járó csökkent képességekkel,tehát a gond az, hogy egy értelmes gondolkodó ember is kell a hiba felderítéséhez, még.
Remélem érted mire akarok kilyukadni.
-
#28
Én is pont ezt akarom mondani.
A gond ott kezdődik, hogy nem tudunk kreatív programokat írni! Itt kezdődik a mesterséges intelligencia helybetopijának az oka is.
Egy gyermek gyakorlatilag ugyan bizonyos genetikailag meghatározott irányok mentén, de újraalkotja a világot magában, ahogy felnő.
Ilyen fajta fejlődést nem tududn a számítógépekkel reprodukálni.
Aztán folytassuk ott, hogy a párhuzamos számítástechnikát csak most tanuljuk, rákényszerítve elsősorban azáltal, hogy nem tudjuk 3.5 GHz fölé vinni a sziliícium alapú csipek frekijét, így a végrehajtóegységek számát növeljük. Ma kisérletileg pár tucat magnál tartunk. Az emberi agyban ehhez képest az önálló egységek száma nagyságrendileg ennek többszöröse. Az emberi agy ezenkívül a tanulás során, nem csak újraprogramozza magát, hanem hw-épben is változik.
Annak, hogy egy pilóta ilyen viszonylag gyorsan képes reagálni egy számára is ismeretlen helyzetre, a meglevő rutin eljárások újrakombinálásával és belső modelezésével megoldást találjon annak valószínűleg egyfajta számítástechnikai feltétele az emberi agy.
Egy ember agyának (kb urban legend szintű info, de kb igaz) másodpercenkénti információáramlása megegyezik az internet teljes forgalmával.
A fenti tényekből következik, hogy amíg egy ilyen rendszer számítástechnikai hátterét megteremtjük az még 1-5 évtized! -
csimmasz #29 Ja de egyszer el kell kezdeni. :)
A vezető nélküli autó , sőt az összes létező közlekedés automatizálása is egyértelműen körvonalazódik mint igény és mint szükséges fejlesztés.
A nagyvárosok dugói is kissebbek lennének intelligens forgalomirányítással, ehez még AI se kell de már most látszik, hogy kinőjük a régi rendszereket nagyon hamar.
Ami engem aggaszt az a nagyfokú integrálás és az átjárhatóság egyikből a másik rendszerbe.
A fontos rendszereket szerintem "galvanikusan" le kellene választani az internetről amíg nem lesz belőle valami komoly gond.
-
Cefet #30 A gyerekcsináláson kívül szinte mindent jobban csinálnak a gépek, ha fel vannak készítve rá. Persze vannak hibáik, de ahogy előttem is írták: valahol el kell kezdeni. -
#31
Az atomerőűvek biztonsági rendszerei nagyrészt automatikusak, mert az összes eddigi komoly baleset tanulsága az volt, hogy az operátor úgy is elbassza. Igen, az operátor is hoz döntéseket, de inkább csak a beavatkozás szintjét határozza meg tudtommal. Tehát vannak opciók, és amik között az operátor dönt. A végrehajtást már nem bízzák emberre. A TMI balesetnél az operátor 1 perc alatt több, mint 60 kapcsoló állást váltott. El lehet képzelni, hogy ezek mennyire voltak megfontolt beavatkozások...
Az operátorok képzettsége meg fényévekre van egy reaktor méröktől. Ha ennyire értenének hozzá, akkor nem lett volna Csernobil, mert az óceán túlpartján a 2x2 tananyag része volt a "Xenon mérgezés" és hogy miért nem épült RBMK szerű blokk az USA-ban... -
Crane #32 Ebbe az lesz a nagyszerű öngól, hogy a gépeltérítéshez már nem kell majd a gépen tartózkodni. Elég lesz hozzá egy hacker is.
Lásd, Irán hogy földre vitte az USA drónját. :) Mondjuk nem volt nehéz, mert a kommunikáció a központtal titkosítatlanul zajlik. -
#33
Ha már nagy gáz van, akkor általában pont az ilyen rendszere mondana csődöt. Az meg elég vicces lenne, hogy odalent akar valaki bohóckodni, mikor az odafent levők vannak legintkább képben a gép állapotát illetően az esetek túlnyomó részében. -
Crane #34 Ok. Az hogy egy atomerőmű biztonsági rendszere program szinten automatizált teljesen normális ...amíg be nem jut a rendszerbe egy Stuxnet típusú vírus. Sajnos most már ez sem zárható ki, amióta az ilyen vírusok kódja közkézen forog a tenoristák között. -
Szefmester #35 Ha még csak a járatok meghekkelése és eltérítése lenne a gond. Na de ott van kérem a LAG is! Ha műholdas kapcsolattal rendelkezik a gép akkor azt fogják tapasztalni a pilóták mint amit a tévében látunk.
Riporter: Jó estét István, mi a helyzet pécsen?
István: (bambán bámul maga elé 1-2 másodpercig) Szervusz Géza, itt minden rendben van, a rendőrség kiürítette a lakásokat bla bla bla
Riporter: Tudni e valamit a sebesültek számáról?
István (bambán bámul 1-2 másodpercig) Nem, még nem tudunk semmi hivatalosat bla bla bla..
Ezt egy olyan helyen ahol tizedmásodperceken múlhatnak katasztrófák nem igazán buli bevállalni ezt a késést.
Szerintem inkább vezessen a gép, figyeljen rá egy képzett és rutinos pilóta (akit naponta legalább egyszer szétszivatnak a technikusok egy szimulátorban), és 5-10 gépenként egy operátor a távirányítóknál (ha pl szívrohamot kapna a pilóta az "izgalomban" :D) -
fszrtkvltzttni #36 Minden okostelónak és táblagépnek megvan az érzékszerve, hogy a "segge után" repüljön. Nem az érzékszervekkel van a baj, hanem a szoftverrel.
A másikra reagálva: Azért ilyenek az UAV-k, mert ilyen fejlesztésére adtak pénzt. A jelenlegi UAV-k technikai színvonala kb 80-as évekbeli, ami alatt azt értem, hogy már az akkori hardverekkel és szoftverekkel képesek lettek volna megalkotni ezeket. Ha a pályázat úgy szólna, hogy "vadászgépek leváltására alkalmas robotrepülőt szeretnénk", akkor azt fejlesztenének, nem technológiai lehetetlenségről van szó. Ezért írtam, hogy a valódi ok a konzervatív gondolkodás, ami viszont jól védhető álláspont. -
Tau Tang Wou #37 "A dolog nem a biztonság növeléséről, hanem ellenkezőleg a költségek csökkentéséről szól!!!!"
Így egy pilóta 10-12 géppel is "repülhet" egyszerre, vagy ki tudja hol a határ...
Mint az online pókerben, ahány asztal elfér a képernyőn 2 rétegben. :)
Itt csak arra kell figyelni, hogy lehetőleg landolásnál egyszerre csak egy gépre kelljen figyelni, de szerintem még ott is el tud kezelni legalább kettőt a munkás. -
csimmasz #38 Szerintem pont, hogy a kevés érzékelő a gond, ha egy kettő bedöglik vagy olyan helyzet áll elő amikor az érzékelők adataiból nem lehet felismerni a hiba okát akkor az emberi beavatkozásnál megvan az inteligencia meg ugye ott következtetni tud más egyéb dolgokból, de egy automatikus rendszer csak anyira jó döntést tud hozni mint amilyen jó és megbízható adatokat kap.
Minnél több és sokrétübb érzékelőkkel szerelik föl annál megbízhatóbban fogja egyedül is behatárolni a hiba okát és a helyes eljárást megválasztani.
Természetesen a határokat mindíg a soft jelenti.
-
Vol Jin #39 Azért egy erőmű nem így működik. Nem úgy van, hogy az érzékelők be vannak vezetve a gépbe, és ha lefagy a program, akkor nem tudod irányítani. Az összes műszernek és kezelőszervnek ott van a vezérlőpulton. Ha baj van, akkor betolják a szénrudakat vagy ólmot a reaktorba egy kar meghúzásával, és leáll a láncreakció. -
fszrtkvltzttni #40 Az ember is csak annyira tud jó döntéseket hozni amilyen jó és megbízható adatokat kap feltéve, hogy a racionalitás talaján maradunk. Innentől kezdve összehasonlítani csak egyes emberek és egyes szakértő rendszerek problémamegoldó képességét lehet, itt viszont nem lehet általános megállapításokat tenni.
A nagy különbség viszont az, hogy ha van egy jó szakértői rendszerünk akkor tetszőleges darab jó szakértői rendszerünk van. Ugyanez emberekre nem igaz. Nem akarom tudni mennyi rossz pilóta repül a levegőben, akiknél csak a jól működő automata rendszerek miatt nem történik tragédia.
A tények is azok, hogy mióta egyre több rendszert automatizálnak, egyre kevesebb a balesetek száma, pedig a repült órák száma folyamatosan növekszik. Akkor most el lehet gondolkozni rajta, hogy hol van a leggyengébb láncszem, az emberben, vagy a gépben.
![]()
