44
-
#44
Mitől hinnék azt, hogy civil műhold? A civil műholdak közül igen kevés a fotofelderítő és elektronikai aktivitásuk van a komm műholdaknak. Egy atomfegyverekkel felszerelt hold miért is kommunikálna úgy, mint a többi? Vagy falból fellőnek egy egyés komműholdat ÉS még rátesznek néhány robbanófejet?
Az irányított visszatérés miért is vennék be? Irányított visszatérés során hajózási útvonalaktól mentes óceáni térségeket néznek ki. Ha támadásra használnád, akkor AZONNAL látszódna, hogy valami nem stimmel, mert már a pályaelhagyás helye elárulná, hogy az nem ott fog landolni, ami békés szándékra utalna. BTW az ilyesmit be szokták jelenteni...
Első csapásnak a kontinentális talapzetnál ólálkodó tengó sokkal jobb. Lapos röppályán 5-6 perc alatt célba ér közeli célpont esetén és a tengó láthatatlan a műhold meg nem.
Szerintem miért nem épített soha senki ilyet? Talán, mert semmi értelme. Fel nem fogom, hogy miért ragaszkodsz ehhez a marhasághoz Tényleg ilyen nehéz felfogni? -
kvp #43 "Alá ICMB. Tudod, BALLISTIC missile."
Azok ellen sincs sok vedelem, ha a felszallasi fazisban nem tudjak oket azonositani. Ha nem sikerul, akkor nem marad eleg ido a vedelmi rendszer szamara es a felszallashoz hasznalt hajtomuvek nelkul egyebkent is problemas azonositani a celt. A lenyeg, hogy amig nem kezd el esni, addig mindenki azt hiszi, hogy civil muhold. Amikor elkezd esni, akkor azt hiszik, hogy iranyitott visszateres. Amikor nem eg el a surubb legkorben, akkor arra gondolnak, hogy rossz tervezes. Amikor par masodperccel kesobb felrobban a celterulet felett, na akkor derul ki, hogy fegyver volt. Mint irtam, ez egyszer jatszhato el, de elso csapasnak tokeletes, foleg ha tobb is van belole es egyszerre lepnek mukodesbe. A vedelmi rendszerek erre nincsennek felkeszitve, tehat nem tudnak emberi beavatkozas nelkul tuzelni mindenre ami eppen leesni keszul az egbol. Ez az idoveszteseg jelenti a tamadashoz felhasznalhato rest.
"A mai távcsövek felbontása mellett pontosan látható, hogy mi van a műholdon. BTW, hol van az megírva, hogy egy Kh-11/12 az nem nézhet rá egy másik műholdra. Mivel légkör torzító hatása nincs..."
Ilyen esetben a muhold burkolata latszik, ami altalaban tartalmaz nehany antennat is, meg par manoverezo hajtomuvet es nehany napelemet. Semmi sem akadalyozza meg a tervezoket, hogy a burkolat ala a jelerositok es a router-ek melle berakjanak valami nagyobb nuklearis fegyvert. Egyszeruen nem fog latszani kivulrol, egy muholdba meg nem lat bele senki sem. Amig meg nem tor ki egy haboru, addig meg hasznalni is lehet kereskedelmi celokra, bar ha nem hasznaljak fel, akkor a megsemmisites problemas. (persze fent is lehet hagyni kikapcsolva, majd leesik parszaz ev mulva alapon) -
#42
Ellenben nem nagyon van ellene megfelelo elfogo rendszer. A celterulet felett egyszeruen 'megall' es leesik.
Alá ICMB. Tudod, BALLISTIC missile. A mai távcsövek felbontása mellett pontosan látható, hogy mi van a műholdon. BTW, hol van az megírva, hogy egy Kh-11/12 az nem nézhet rá egy másik műholdra. Mivel légkör torzító hatása nincs...
Semmire sem jók. -
kvp #41 "Az 1 keringés alatt leérő objektum olyan ordító az űrszemét között, hogy ihaj."
Ellenben nem nagyon van ellene megfelelo elfogo rendszer. A celterulet felett egyszeruen 'megall' es leesik.
![]()
http://cache.jalopnik.com/assets/images/12/2011/07/xlarge_shuttle_full_shot.jpg
Viszont egy muholdba rakott fegyvert nem kell nagyon elrejteni, eleg ha a muhold mukodik normal civil muholdkent is, akkor senkinek sem lesz gyanus, meg az sem ha szervizelik. A ballisztikus raketak pedig olcsobbak, de konnyebb kiszurni oket, mert felfele menve feltunobb a dolog es a ballisztikus palya miatt elore ki lehet szamolni merre mennek. A leeso muhold lehet egy elrontott iranyitott visszateres is. Ezert is irom, hogy csak elso csapasra jok, mert az elso atomrobbanas utan mindenki mindenre loni fog ami felejuk jon. -
#40
Nem értelek. Az űrszemét becsapódási pontja a nagyon lapos szög miatt bizonytalan és azárt "kacsáznak". Ha te "űrbombázol", akkor rohadtul nem ilyen a profil. Az 1 keringés alatt leérő objektum olyan ordító az űrszemét között, hogy ihaj. Totálisan más sebességkomponense van.
Ezen felül az égháttérben levő radar vagy földháttérben és atmoszférikus jelenségek által torzított IR kép szeritned a nehezebb észlelés? A "lopakodónak" tervezett dollármilliárdhoz műholdat AMATŐR csillagászok is nyomon tudták követni.
Semmi értelme ennek. Egy SLBM olcsóbb, nem felderítőhető és jóval nagyob kapacitása van, mint műholdak. A hűoldon levő fegyvert hogy a rákba szevizeled..? Stb.
Nem véletlen nem készül soha ilyen fegyver. Értelmetlen. -
kvp #39 "Az "űr bombázásnak" semmi értelme. Nem véletlenül létezik ICBM..."
Van ertelme, csak nem ursiklokkal. Ha felkuldenek egy muholdat, ami tartalmaz egy megfelelo hopajzzsal ellatott toltetet, akkor az a muhold visszahozhato iranyitott modon barmikor barhova. Ez csak elso csapasra jo, de arra viszont tokeletes, mivel a ballisztikus raketak inditasat konnyu erzekelni, de egy szepen halkan, de ugyanakkor 1 koron belul visszatero muholdat nem igazan lehet idoben detektalni. Gyakorlatilag a lassan visszatero hibas muholdak becsapodasi helyet sem tudjak pontosan megmondani, egy szandekosan visszahozottet meg csak a becsapodas elott par masodperccel, amikor mar pont jo magassagban van egy nuklearis toltet felrobbantasahoz. -
kicsibicska #38 Egyenlőre a baltás gyilkos szeletel. De szerencsére egyelőre ez a probléma nem áll fenn. -
#37
Az "űr bombázásnak" semmi értelme. Nem véletlenül létezik ICBM... -
#36
Feltételes mód volt. "Egyenlőre"... -
Vol Jin #35 "Mindegy mit mondasz neki! Ha az amcsik visszaesnének a kőkorban, akkor nekik lennének a legjobb kőkori szerszámaik. Szerinte..."
Egyenlőre még nem estek vissza a kőkorba, így nincs értelme a hozzászólásodnak. -
ddt500 #34 A NASA-USAF hálát adhat a Kínaiaknak. Ha azok nekiállnak űrsiklózni-űrbombázózni talán az ő költségvetésüket is feltornásszák egy kicsit. -
#33
Ez is egy megközelítés. Csak ha 2-3 vagy egyetlen alkalomra fejlesztesz céljárművet, akkor nehéz elhinni, hogy olyan fúde olcsó lesz, még ha valami modularitás is van benne. -
kvp #32 Jelenleg ott tartunk, hogy nem kepesek egy altalanos celu ssto rendszert osszerakni, ami gazdasagosan uzemeltetheto lenne. Innentol a legegyszerubb es legolcsobb cel rendszereket kesziteni, amik csak az adott feladatra jok. Pl. kell egy olcso leo utasszallito jarmu, ami biztonsagos. Ez hasznalhato kisebb terhekhez is, tehat nem art ha automata. Kell egy olcso leo teherszallito jarmu, ami csak oda, de nagy terheket tud felvinni. Kell valamilyen jarmu a melyuri mozgashoz, tehat pl. a Fold-Hold vagy Fold-Mars kozotti utra. Kell egy kis kapacitasu utasszallito jarmu ami kepes a Holdon vagy a Marson leszallni, majd vissza is hozni az utasokat. Kell egy olcso teherszallito jarmu, ami kepes az elobbi ket egitestre lerakni a terhet es helyben ujrahasznosithato. Az utobbi 3 jarmuvet a Foldrol felszallo teherjarmunek fel kell tudnia vinni, egyben vagy darabokban. A fenti megoldas elonye, hogy folos terhet soha nem kell visszahozni es csak a szemelyszallito jarmuveknek kell biztonsagosnak lenniuk. Ez egeszen addig jo koncepcio, amig a legelol felvazolt melyuri ssto jarmu el nem keszul. Onnantol meg barhova el lehet menni trukkozes nelkul, mint a scifikben. -
#31
Mert nagyobb alkatrészeket fizikailag nem tudnak felvinni ezek a cuccok. Legalábbis tudtommal.
A Skylab rossz példa, mert Saturn V-ön kívül semmi sem tudta feltolni. Az talán még az STS-nél is drágább volt... -
Irasidus #30 De nem azért nem javítanak műholdakat űrhajókkal, mert ne lehetne bármelyikkel megcsinálni. Ha tetszik, ha nem: olcsóbb egy új műhold készíteni, mint egy missziót odaküldeni barkácsolni! A Hubble egy kivétel, és nem szabály. Mellesleg az is komolyan felmerült, hogy lehetne Orion missziókkal is javítani. Csak anyagilag nem támogatták már. Nem csak űrsiklóval lehetne a Hubblét megjavítani, ha szerinted csak az képes rá, ugyan írd már le miért.
A spacelab azért nem jó példa, mert az űrsiklók telepről működtek, és nem napelemről - 3-6 hétig voltak képesek egyhuzamban pályán maradni. Ár/érték arányban nem jó üzlet egy ilyen űrállomás (ami ráadásul pici is, tehát kevés kísérleti berendezés fér el). Akkor már a Skylab, vagy MIR. Nagyobbak, többet tudtak, és nem kellet hozzá űrsikló. Egyébként az ESA finanszírozta a Spacelabot, tehát nem teljesen önerős.
"A fajlagos olcsóság ára az, hogy a képesség maximuma alacsonyan van. Az STS nagy hibája volt, hogy drága volt, de még nagyobb, hogy nem találtak nekik feladatot. Ez azonban nem a koncepció hibája..."
Ha az olcsóság a FŐ cél, és kifejezetten drága lesz, az szerintem tervezési hiba. Viszont a tervezési hiba még több dologban is megnyilvánult, most nem fogom az egész leírni. De példának okáért a leghíresebbek: a szigetelőhab ami a hővédőpajzsnak csapódhatod, a rakéták tömítő gyűrje ami 0 fok alatti indítást nem tettek lehetővé, a mentőrakéta hiánya stb.
Alapvetően sok dolgot kipróbáltak, hogy mire lehetne használni az űrsiklókat, de ezek vegyes sikerek voltak. Régen mindet egyben akartak megoldani.(Ismered a mesét a kacsáról? A kacsa tud úszni, futni, repülni, de a róka, héja, harcsa jobban fut, repül, úszik...) Az elmúlt 30 év hozadéka, éppen az, hogy ez így nem működik, vagy csak az erőforrásokat lekötésével, egy helyben toporgással, gazdaságtalanul. Nem olyan rossz Obamának az új irányvonala, e helyett. -
kamov #29 "Például: a félig eléget üzemanyagot visszafecskedezték a tüzelőtérbe a jobb hatásfokért, csak éppen elmaradt a várt hatás"
Ez a rész így nem igaz.
A szakaszos égetésű működési elv hozta azt a mértékű fajlagos-tolóerő növekedést ami elvárható egy gázgenerátor ciklusú hajtóműhöz képest. Ezzel a működési elvvel ugyanúgy léteznek olcsó, egyszerű felépítésű hajtóművek mint gázgenerátor ciklussal.
Ha megnézzük, hogy a szintén szakaszos égetésű NK-33 és RD-180 hajtóművek miért versenyképesek most is, akkor kapunk választ arra hogy miért nem a működési ciklus okozta az SSME bonyolultságát és viszonylagos drágaságát. -
#28
Ez persze az az új jenki cuccokra és másra is igaz. Arra, amire most van igény, azokra olcsóbbak lehetnek. A gond akkor lesz, ha megint más igény lesz, valami nagyobb. Az viszont megintcsak érdekes kérdés, hogy lesz-e nagyobb igény és mikor... -
#27
Csakhogy megértd. Lehet, hogy fajlagosan olcsóbb a '60-as évek koncepciója. Csakhogy egyes feladatokra alkalmatlan. Apollo és Szojuzzal nem mész fel műholdat szervízelni, nincs Spacelab és még sorolhatnám... A fajlagos olcsóság ára az, hogy a képesség maximuma alacsonyan van. Az STS nagy hibája volt, hogy drága volt, de még nagyobb, hogy nem találtak nekik feladatot. Ez azonban nem a koncepció hibája... -
Irasidus #26 A szakirodalomban megtalálod a hajtómű működési elvét, és kritikáját, hogy mennyi baj volt vele. Például: a félig eléget üzemanyagot visszafecskedezték a tüzelőtérbe a jobb hatásfokért, csak éppen elmaradt a várt hatás, ellenben sokkal bonyolultabb, és meghibásodásra hajlamos rendszert kaptak. Sorolnám még, de inkább tessék alaposan utánanézni, köszi.
A csempék ellenőrzése, hajtómű ellenőrzése? Mennyiért is? Miközben költségcsökkentés volt a cél, éppen az ellenkezőjét érték el. Ez szerinted nem hiba, nem tervezési hiba? Dehogyis nem! Ha már a szilárd hajtóanyagú gyorsítókat emlegetted (mert én nem), azokat a sós víz marta rendesen, és a sótalanítás, víztelenítés dollármilliókba került... Nyilván ez sem tett jót az újrafelhasználásnak.
"A kínai űrhajónak nem a fejlettsége a '60-as évek beli. A koncepciója..."
Pontosan, ez a koncepció (forma, elrendezés) a legbiztonságosabb, és egyenlőre a legolcsóbb az egyszer használatos rakéta. Azon lehetne vitatkozni, hogy szükséges-e ennyire biztonságra törekedni, illetve a fejlesztések miért álltak le. Kína űrhajója jobb mint az űrsiklók voltak. Miért is? Olcsóbbak, műszakilag fejlettebbek, és természetesen a Szencsuval is meg lehet közelíteni a Hubblét, és űrsétát tenni, stb. (ha jól tudom még egy kis robotkart is terveztek az orbitális modulhoz).
Az, hogy az űrhajó tervezései hibás, nem jeleneti, hogy nem működött (úgy ahogy). Az, hogy az űrhajó tervezési hibás, nem jelenti azt hogy amíg használták ne tudták volna semmire használni (lásd Hubble). Ilyet én egy szólva sem állítottam! -
#25
hát ennyi.
kellett oda vinni a "nyugatnak" a vadi új technikákat,hogy az olcsó munkaerő majd jól legyártja.
csak az a baj , hogy nem csak legyártotta, hanem meg is tanulta a gyártását és a tervezést is.
(na majd az indiaiak. azok majd jól odab@sznak a vimánákkal 2015-ben)
-
sanyicks #24 nekik nincs emberes programjuk. -
#23
"Az oroszok és az amerikaiak után Kína a harmadik nemzet, ami független emberi űrrepülési programmal rendelkezik."
És Franciaország? -
kisemlős #22 +1 -
kisemlős #21 Mindegy mit mondasz neki! Ha az amcsik visszaesnének a kőkorban, akkor nekik lennének a legjobb kőkori szerszámaik. Szerinte... -
#20
Fogalmam sincs, hogy mit mutat, de végeselem szimuláció. Számomra fura, hogy hogyan írhatott a cikkíró akkora marhaságot, hogy ez hőkamerás kép... -
#19
Hát az sem az, de még olcsónak sem nevezhető. A civil szféra is próbálkozik, de eddig a csúcs a Dragon is "csak" egy bíztató ígéret, de nagyságrendileg az sem tér el, max. fele/harmada lesz a LEO pálya ára. Azt, hogy geoszintkron mikor lesz olcsóbb és mikor tolják feljebb a tömeget... -
sanyicks #18 mert az apollo 2.0 koncepció az ugye ultramodern :) -
szurka #17 Ez nem hőkamerás kép, hanem a dinamikus viszkozitás mértékét mutatja, és oldalt CP-ben is (centipoise-ban). Vagy nem? :D -
#16
Nem a hajtóműve volt a problémás elem. A szilárd tüzelőanyag rakéta hiába volt újrafelhasználható meg a sikló is, ha a csempék ellenőrzése és karbantatása önmagában megfektette a rendszert. Emelett szint mínuszos probléma volt az, hogy a hajtóművet is minden indítás előtt szétszerelték és ellenőrizték. (Tudtommal.)
Az, hogy elmaradt e a tolóerő a várttól azt nem tudom, de a célnak megfelelt. El tudta látni feladatait és olyan dolgokra volt képes az STS rendszer, amire más nem. Anélkül pl. a Hubble egy hánymillárd dolláros vaksi roncs lett volna azonnal?
Attól, hogy valami a költségek miatt nem vált be, nem jelenti azt, hogy
ad.1 szar volt.
ad.2 senki más nem volt rá képes, hogy megcsinálja...
A Concorde is egy hatalmas műszaki teljesítmény volt kérdés, hogy volt-e értelme...
A kínai űrhajónak nem a fejlettsége a '60-as évek beli. A koncepciója... -
Irasidus #15 "Olyan kriogén hajtüművek akkora élettartammal, mint amit az STS-be belettek 30 éve, mai napig nem csinált senki más."
Nem véletlen. Bonyolult és költséges a karbantartása, a tolóerő elmaradt a vártól. És még rengeteg probléma volt az űrsiklókkal, talán egy hibás konstrukciót nem kellene erőltetni, csak azért mert hi-techk.
"A kínai űripar '60-as évek beli technikán alapuló cuccot kalapálgat."
Ez bizony ki kellene fejteni, az űrhajójuk jelenleg a lefejlettebb hardverrel van felszerelve. A meghajtás meg biztonságos, és jelen kor színvonalán van. -
#14
Amerikai az nem egy entitás, ezért nehezen gondol bármit. Azt azonban nehéz megkérdőjelezni, hogy a nagy összéképet és a legfejlettebb technológiát nézve az USA bizony első.
A kínai űripar '60-as évek beli technikán alapuló cuccot kalapálgat. Olyan kriogén hajtüművek akkora élettartammal, mint amit az STS-be belettek 30 éve, mai napig nem csinált senki más. És sorolni lehetne az olyan hi-tech végerméket, ami bizony no. jenki... -
caius marius #13 Sajna ez az általános. Pláne Kínával szemben. Amerika hatalmas "hibát" követ el szerintem akkor mikor azt gondolja, hogy mindenki utána battyog. Gőgös demagóg dagadt majmok... -
Mentol #12 +1 -
#11
Fentebb ezt írják : "Több amerikai elemző is megpróbálta kideríteni mire is szánták ezt a gépe"
aztán meg:
"Erickson és Collins mindazonáltal úgy véli, ................Kína megpróbálja fenntartani a látszatot, hogy lépést tart az Egyesült Államokkal űrfegyverkezés terén, még ha prototípusaik képességei nem is összehasonlíthatók, vagy azonnal működőképesek."
Szóval szinte semmit nem tudnak a Senlong-ról, de azért úgy nagyjából legagyizzák. -
caius marius #10 +1 -
JoinR #9 Csak tudnám miért hiszi azt mindenki egy színes képre, hogy hőkamerás felvétel :D
Ott van jobb oldalon a skálán, hogy CP-tényezőt mutat. -
llax #8 Ez egy hőkamerás kép szimulációjának is gyenge, de nagyon... Egyszerű illusztrációnak akár jó is lehetne ilyen fals színezés nélkül. -
Lucy in the Sky #7 Pláne az árnyék a H-6 alfelén, ilyet hőkamerás képen nem igazán kéne látni. Ez egy szimulációból vett kép. So what? :)
Mutassatok egy olyan űreszközt az utóbbi néhány évtizedből, amiről kevesebb CGI sajtóanyag jelent meg hivatalos csatornákon, mint amennyi valódi felvétel! Azt persze nem tudom, hogy ezt annak próbálták-e beállítani, de gyanítom hogy nem, még a kínai kormány sem nézheti olyan szinten hülyének az átlagpógárt, amihez mi itthon lassan hozzászokunk...
Most jön az hogy ez is csak hoax, mint a holdraszállás?
-
ugh #6 Jo lesz az 100-nak is. :D
Hianyzik a hordozo gep hajtomuvenek hoje.
Ott tuti pirosnak kell lennie.
De legalabis nem zoldnek.. -
#5
90%-os biztonsággal ki merem jelenteni, hogy a hőkép hamis.
