Kína rejtélyes űrrepülője borzolja az amerikai kedélyeket
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#44
Mitõl hinnék azt, hogy civil mûhold? A civil mûholdak közül igen kevés a fotofelderítõ és elektronikai aktivitásuk van a komm mûholdaknak. Egy atomfegyverekkel felszerelt hold miért is kommunikálna úgy, mint a többi? Vagy falból fellõnek egy egyés kommûholdat ÉS még rátesznek néhány robbanófejet?
Az irányított visszatérés miért is vennék be? Irányított visszatérés során hajózási útvonalaktól mentes óceáni térségeket néznek ki. Ha támadásra használnád, akkor AZONNAL látszódna, hogy valami nem stimmel, mert már a pályaelhagyás helye elárulná, hogy az nem ott fog landolni, ami békés szándékra utalna. BTW az ilyesmit be szokták jelenteni...
Elsõ csapásnak a kontinentális talapzetnál ólálkodó tengó sokkal jobb. Lapos röppályán 5-6 perc alatt célba ér közeli célpont esetén és a tengó láthatatlan a mûhold meg nem.
Szerintem miért nem épített soha senki ilyet? Talán, mert semmi értelme. Fel nem fogom, hogy miért ragaszkodsz ehhez a marhasághoz Tényleg ilyen nehéz felfogni?
Az irányított visszatérés miért is vennék be? Irányított visszatérés során hajózási útvonalaktól mentes óceáni térségeket néznek ki. Ha támadásra használnád, akkor AZONNAL látszódna, hogy valami nem stimmel, mert már a pályaelhagyás helye elárulná, hogy az nem ott fog landolni, ami békés szándékra utalna. BTW az ilyesmit be szokták jelenteni...
Elsõ csapásnak a kontinentális talapzetnál ólálkodó tengó sokkal jobb. Lapos röppályán 5-6 perc alatt célba ér közeli célpont esetén és a tengó láthatatlan a mûhold meg nem.
Szerintem miért nem épített soha senki ilyet? Talán, mert semmi értelme. Fel nem fogom, hogy miért ragaszkodsz ehhez a marhasághoz Tényleg ilyen nehéz felfogni?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#43
"Alá ICMB. Tudod, BALLISTIC missile."
Azok ellen sincs sok vedelem, ha a felszallasi fazisban nem tudjak oket azonositani. Ha nem sikerul, akkor nem marad eleg ido a vedelmi rendszer szamara es a felszallashoz hasznalt hajtomuvek nelkul egyebkent is problemas azonositani a celt. A lenyeg, hogy amig nem kezd el esni, addig mindenki azt hiszi, hogy civil muhold. Amikor elkezd esni, akkor azt hiszik, hogy iranyitott visszateres. Amikor nem eg el a surubb legkorben, akkor arra gondolnak, hogy rossz tervezes. Amikor par masodperccel kesobb felrobban a celterulet felett, na akkor derul ki, hogy fegyver volt. Mint irtam, ez egyszer jatszhato el, de elso csapasnak tokeletes, foleg ha tobb is van belole es egyszerre lepnek mukodesbe. A vedelmi rendszerek erre nincsennek felkeszitve, tehat nem tudnak emberi beavatkozas nelkul tuzelni mindenre ami eppen leesni keszul az egbol. Ez az idoveszteseg jelenti a tamadashoz felhasznalhato rest.
"A mai távcsövek felbontása mellett pontosan látható, hogy mi van a mûholdon. BTW, hol van az megírva, hogy egy Kh-11/12 az nem nézhet rá egy másik mûholdra. Mivel légkör torzító hatása nincs..."
Ilyen esetben a muhold burkolata latszik, ami altalaban tartalmaz nehany antennat is, meg par manoverezo hajtomuvet es nehany napelemet. Semmi sem akadalyozza meg a tervezoket, hogy a burkolat ala a jelerositok es a router-ek melle berakjanak valami nagyobb nuklearis fegyvert. Egyszeruen nem fog latszani kivulrol, egy muholdba meg nem lat bele senki sem. Amig meg nem tor ki egy haboru, addig meg hasznalni is lehet kereskedelmi celokra, bar ha nem hasznaljak fel, akkor a megsemmisites problemas. (persze fent is lehet hagyni kikapcsolva, majd leesik parszaz ev mulva alapon)
Azok ellen sincs sok vedelem, ha a felszallasi fazisban nem tudjak oket azonositani. Ha nem sikerul, akkor nem marad eleg ido a vedelmi rendszer szamara es a felszallashoz hasznalt hajtomuvek nelkul egyebkent is problemas azonositani a celt. A lenyeg, hogy amig nem kezd el esni, addig mindenki azt hiszi, hogy civil muhold. Amikor elkezd esni, akkor azt hiszik, hogy iranyitott visszateres. Amikor nem eg el a surubb legkorben, akkor arra gondolnak, hogy rossz tervezes. Amikor par masodperccel kesobb felrobban a celterulet felett, na akkor derul ki, hogy fegyver volt. Mint irtam, ez egyszer jatszhato el, de elso csapasnak tokeletes, foleg ha tobb is van belole es egyszerre lepnek mukodesbe. A vedelmi rendszerek erre nincsennek felkeszitve, tehat nem tudnak emberi beavatkozas nelkul tuzelni mindenre ami eppen leesni keszul az egbol. Ez az idoveszteseg jelenti a tamadashoz felhasznalhato rest.
"A mai távcsövek felbontása mellett pontosan látható, hogy mi van a mûholdon. BTW, hol van az megírva, hogy egy Kh-11/12 az nem nézhet rá egy másik mûholdra. Mivel légkör torzító hatása nincs..."
Ilyen esetben a muhold burkolata latszik, ami altalaban tartalmaz nehany antennat is, meg par manoverezo hajtomuvet es nehany napelemet. Semmi sem akadalyozza meg a tervezoket, hogy a burkolat ala a jelerositok es a router-ek melle berakjanak valami nagyobb nuklearis fegyvert. Egyszeruen nem fog latszani kivulrol, egy muholdba meg nem lat bele senki sem. Amig meg nem tor ki egy haboru, addig meg hasznalni is lehet kereskedelmi celokra, bar ha nem hasznaljak fel, akkor a megsemmisites problemas. (persze fent is lehet hagyni kikapcsolva, majd leesik parszaz ev mulva alapon)
#42
Ellenben nem nagyon van ellene megfelelo elfogo rendszer. A celterulet felett egyszeruen 'megall' es leesik.
Alá ICMB. Tudod, BALLISTIC missile. A mai távcsövek felbontása mellett pontosan látható, hogy mi van a mûholdon. BTW, hol van az megírva, hogy egy Kh-11/12 az nem nézhet rá egy másik mûholdra. Mivel légkör torzító hatása nincs...
Semmire sem jók.
Alá ICMB. Tudod, BALLISTIC missile. A mai távcsövek felbontása mellett pontosan látható, hogy mi van a mûholdon. BTW, hol van az megírva, hogy egy Kh-11/12 az nem nézhet rá egy másik mûholdra. Mivel légkör torzító hatása nincs...
Semmire sem jók.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#41
"Az 1 keringés alatt leérõ objektum olyan ordító az ûrszemét között, hogy ihaj."
Ellenben nem nagyon van ellene megfelelo elfogo rendszer. A celterulet felett egyszeruen 'megall' es leesik.
http://cache.jalopnik.com/assets/images/12/2011/07/xlarge_shuttle_full_shot.jpg
Viszont egy muholdba rakott fegyvert nem kell nagyon elrejteni, eleg ha a muhold mukodik normal civil muholdkent is, akkor senkinek sem lesz gyanus, meg az sem ha szervizelik. A ballisztikus raketak pedig olcsobbak, de konnyebb kiszurni oket, mert felfele menve feltunobb a dolog es a ballisztikus palya miatt elore ki lehet szamolni merre mennek. A leeso muhold lehet egy elrontott iranyitott visszateres is. Ezert is irom, hogy csak elso csapasra jok, mert az elso atomrobbanas utan mindenki mindenre loni fog ami felejuk jon.
Ellenben nem nagyon van ellene megfelelo elfogo rendszer. A celterulet felett egyszeruen 'megall' es leesik.
http://cache.jalopnik.com/assets/images/12/2011/07/xlarge_shuttle_full_shot.jpg
Viszont egy muholdba rakott fegyvert nem kell nagyon elrejteni, eleg ha a muhold mukodik normal civil muholdkent is, akkor senkinek sem lesz gyanus, meg az sem ha szervizelik. A ballisztikus raketak pedig olcsobbak, de konnyebb kiszurni oket, mert felfele menve feltunobb a dolog es a ballisztikus palya miatt elore ki lehet szamolni merre mennek. A leeso muhold lehet egy elrontott iranyitott visszateres is. Ezert is irom, hogy csak elso csapasra jok, mert az elso atomrobbanas utan mindenki mindenre loni fog ami felejuk jon.
#40
Nem értelek. Az ûrszemét becsapódási pontja a nagyon lapos szög miatt bizonytalan és azárt "kacsáznak". Ha te "ûrbombázol", akkor rohadtul nem ilyen a profil. Az 1 keringés alatt leérõ objektum olyan ordító az ûrszemét között, hogy ihaj. Totálisan más sebességkomponense van.
Ezen felül az égháttérben levõ radar vagy földháttérben és atmoszférikus jelenségek által torzított IR kép szeritned a nehezebb észlelés? A "lopakodónak" tervezett dollármilliárdhoz mûholdat AMATÕR csillagászok is nyomon tudták követni.
Semmi értelme ennek. Egy SLBM olcsóbb, nem felderítõhetõ és jóval nagyob kapacitása van, mint mûholdak. A hûoldon levõ fegyvert hogy a rákba szevizeled..? Stb.
Nem véletlen nem készül soha ilyen fegyver. Értelmetlen.
Ezen felül az égháttérben levõ radar vagy földháttérben és atmoszférikus jelenségek által torzított IR kép szeritned a nehezebb észlelés? A "lopakodónak" tervezett dollármilliárdhoz mûholdat AMATÕR csillagászok is nyomon tudták követni.
Semmi értelme ennek. Egy SLBM olcsóbb, nem felderítõhetõ és jóval nagyob kapacitása van, mint mûholdak. A hûoldon levõ fegyvert hogy a rákba szevizeled..? Stb.
Nem véletlen nem készül soha ilyen fegyver. Értelmetlen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#39
"Az "ûr bombázásnak" semmi értelme. Nem véletlenül létezik ICBM..."
Van ertelme, csak nem ursiklokkal. Ha felkuldenek egy muholdat, ami tartalmaz egy megfelelo hopajzzsal ellatott toltetet, akkor az a muhold visszahozhato iranyitott modon barmikor barhova. Ez csak elso csapasra jo, de arra viszont tokeletes, mivel a ballisztikus raketak inditasat konnyu erzekelni, de egy szepen halkan, de ugyanakkor 1 koron belul visszatero muholdat nem igazan lehet idoben detektalni. Gyakorlatilag a lassan visszatero hibas muholdak becsapodasi helyet sem tudjak pontosan megmondani, egy szandekosan visszahozottet meg csak a becsapodas elott par masodperccel, amikor mar pont jo magassagban van egy nuklearis toltet felrobbantasahoz.
Van ertelme, csak nem ursiklokkal. Ha felkuldenek egy muholdat, ami tartalmaz egy megfelelo hopajzzsal ellatott toltetet, akkor az a muhold visszahozhato iranyitott modon barmikor barhova. Ez csak elso csapasra jo, de arra viszont tokeletes, mivel a ballisztikus raketak inditasat konnyu erzekelni, de egy szepen halkan, de ugyanakkor 1 koron belul visszatero muholdat nem igazan lehet idoben detektalni. Gyakorlatilag a lassan visszatero hibas muholdak becsapodasi helyet sem tudjak pontosan megmondani, egy szandekosan visszahozottet meg csak a becsapodas elott par masodperccel, amikor mar pont jo magassagban van egy nuklearis toltet felrobbantasahoz.
#38
Egyenlõre a baltás gyilkos szeletel. De szerencsére egyelõre ez a probléma nem áll fenn.
Ittvan mire vágytál, A világító ágytál.
#37
Az "ûr bombázásnak" semmi értelme. Nem véletlenül létezik ICBM...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
Feltételes mód volt. "Egyenlõre"...
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#35
"Mindegy mit mondasz neki! Ha az amcsik visszaesnének a kõkorban, akkor nekik lennének a legjobb kõkori szerszámaik. Szerinte..."
Egyenlõre még nem estek vissza a kõkorba, így nincs értelme a hozzászólásodnak.
Egyenlõre még nem estek vissza a kõkorba, így nincs értelme a hozzászólásodnak.
#34
A NASA-USAF hálát adhat a Kínaiaknak. Ha azok nekiállnak ûrsiklózni-ûrbombázózni talán az õ költségvetésüket is feltornásszák egy kicsit.
#33
Ez is egy megközelítés. Csak ha 2-3 vagy egyetlen alkalomra fejlesztesz céljármûvet, akkor nehéz elhinni, hogy olyan fúde olcsó lesz, még ha valami modularitás is van benne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#32
Jelenleg ott tartunk, hogy nem kepesek egy altalanos celu ssto rendszert osszerakni, ami gazdasagosan uzemeltetheto lenne. Innentol a legegyszerubb es legolcsobb cel rendszereket kesziteni, amik csak az adott feladatra jok. Pl. kell egy olcso leo utasszallito jarmu, ami biztonsagos. Ez hasznalhato kisebb terhekhez is, tehat nem art ha automata. Kell egy olcso leo teherszallito jarmu, ami csak oda, de nagy terheket tud felvinni. Kell valamilyen jarmu a melyuri mozgashoz, tehat pl. a Fold-Hold vagy Fold-Mars kozotti utra. Kell egy kis kapacitasu utasszallito jarmu ami kepes a Holdon vagy a Marson leszallni, majd vissza is hozni az utasokat. Kell egy olcso teherszallito jarmu, ami kepes az elobbi ket egitestre lerakni a terhet es helyben ujrahasznosithato. Az utobbi 3 jarmuvet a Foldrol felszallo teherjarmunek fel kell tudnia vinni, egyben vagy darabokban. A fenti megoldas elonye, hogy folos terhet soha nem kell visszahozni es csak a szemelyszallito jarmuveknek kell biztonsagosnak lenniuk. Ez egeszen addig jo koncepcio, amig a legelol felvazolt melyuri ssto jarmu el nem keszul. Onnantol meg barhova el lehet menni trukkozes nelkul, mint a scifikben.
#31
Mert nagyobb alkatrészeket fizikailag nem tudnak felvinni ezek a cuccok. Legalábbis tudtommal.
A Skylab rossz példa, mert Saturn V-ön kívül semmi sem tudta feltolni. Az talán még az STS-nél is drágább volt...
A Skylab rossz példa, mert Saturn V-ön kívül semmi sem tudta feltolni. Az talán még az STS-nél is drágább volt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#30
De nem azért nem javítanak mûholdakat ûrhajókkal, mert ne lehetne bármelyikkel megcsinálni. Ha tetszik, ha nem: olcsóbb egy új mûhold készíteni, mint egy missziót odaküldeni barkácsolni! A Hubble egy kivétel, és nem szabály. Mellesleg az is komolyan felmerült, hogy lehetne Orion missziókkal is javítani. Csak anyagilag nem támogatták már. Nem csak ûrsiklóval lehetne a Hubblét megjavítani, ha szerinted csak az képes rá, ugyan írd már le miért.
A spacelab azért nem jó példa, mert az ûrsiklók teleprõl mûködtek, és nem napelemrõl - 3-6 hétig voltak képesek egyhuzamban pályán maradni. Ár/érték arányban nem jó üzlet egy ilyen ûrállomás (ami ráadásul pici is, tehát kevés kísérleti berendezés fér el). Akkor már a Skylab, vagy MIR. Nagyobbak, többet tudtak, és nem kellet hozzá ûrsikló. Egyébként az ESA finanszírozta a Spacelabot, tehát nem teljesen önerõs.
"A fajlagos olcsóság ára az, hogy a képesség maximuma alacsonyan van. Az STS nagy hibája volt, hogy drága volt, de még nagyobb, hogy nem találtak nekik feladatot. Ez azonban nem a koncepció hibája..."
Ha az olcsóság a FÕ cél, és kifejezetten drága lesz, az szerintem tervezési hiba. Viszont a tervezési hiba még több dologban is megnyilvánult, most nem fogom az egész leírni. De példának okáért a leghíresebbek: a szigetelõhab ami a hõvédõpajzsnak csapódhatod, a rakéták tömítõ gyûrje ami 0 fok alatti indítást nem tettek lehetõvé, a mentõrakéta hiánya stb.
Alapvetõen sok dolgot kipróbáltak, hogy mire lehetne használni az ûrsiklókat, de ezek vegyes sikerek voltak. Régen mindet egyben akartak megoldani.(Ismered a mesét a kacsáról? A kacsa tud úszni, futni, repülni, de a róka, héja, harcsa jobban fut, repül, úszik...) Az elmúlt 30 év hozadéka, éppen az, hogy ez így nem mûködik, vagy csak az erõforrásokat lekötésével, egy helyben toporgással, gazdaságtalanul. Nem olyan rossz Obamának az új irányvonala, e helyett.
A spacelab azért nem jó példa, mert az ûrsiklók teleprõl mûködtek, és nem napelemrõl - 3-6 hétig voltak képesek egyhuzamban pályán maradni. Ár/érték arányban nem jó üzlet egy ilyen ûrállomás (ami ráadásul pici is, tehát kevés kísérleti berendezés fér el). Akkor már a Skylab, vagy MIR. Nagyobbak, többet tudtak, és nem kellet hozzá ûrsikló. Egyébként az ESA finanszírozta a Spacelabot, tehát nem teljesen önerõs.
"A fajlagos olcsóság ára az, hogy a képesség maximuma alacsonyan van. Az STS nagy hibája volt, hogy drága volt, de még nagyobb, hogy nem találtak nekik feladatot. Ez azonban nem a koncepció hibája..."
Ha az olcsóság a FÕ cél, és kifejezetten drága lesz, az szerintem tervezési hiba. Viszont a tervezési hiba még több dologban is megnyilvánult, most nem fogom az egész leírni. De példának okáért a leghíresebbek: a szigetelõhab ami a hõvédõpajzsnak csapódhatod, a rakéták tömítõ gyûrje ami 0 fok alatti indítást nem tettek lehetõvé, a mentõrakéta hiánya stb.
Alapvetõen sok dolgot kipróbáltak, hogy mire lehetne használni az ûrsiklókat, de ezek vegyes sikerek voltak. Régen mindet egyben akartak megoldani.(Ismered a mesét a kacsáról? A kacsa tud úszni, futni, repülni, de a róka, héja, harcsa jobban fut, repül, úszik...) Az elmúlt 30 év hozadéka, éppen az, hogy ez így nem mûködik, vagy csak az erõforrásokat lekötésével, egy helyben toporgással, gazdaságtalanul. Nem olyan rossz Obamának az új irányvonala, e helyett.
#29
"Például: a félig eléget üzemanyagot visszafecskedezték a tüzelõtérbe a jobb hatásfokért, csak éppen elmaradt a várt hatás"
Ez a rész így nem igaz.
A szakaszos égetésû mûködési elv hozta azt a mértékû fajlagos-tolóerõ növekedést ami elvárható egy gázgenerátor ciklusú hajtómûhöz képest. Ezzel a mûködési elvvel ugyanúgy léteznek olcsó, egyszerû felépítésû hajtómûvek mint gázgenerátor ciklussal.
Ha megnézzük, hogy a szintén szakaszos égetésû NK-33 és RD-180 hajtómûvek miért versenyképesek most is, akkor kapunk választ arra hogy miért nem a mûködési ciklus okozta az SSME bonyolultságát és viszonylagos drágaságát.
Ez a rész így nem igaz.
A szakaszos égetésû mûködési elv hozta azt a mértékû fajlagos-tolóerõ növekedést ami elvárható egy gázgenerátor ciklusú hajtómûhöz képest. Ezzel a mûködési elvvel ugyanúgy léteznek olcsó, egyszerû felépítésû hajtómûvek mint gázgenerátor ciklussal.
Ha megnézzük, hogy a szintén szakaszos égetésû NK-33 és RD-180 hajtómûvek miért versenyképesek most is, akkor kapunk választ arra hogy miért nem a mûködési ciklus okozta az SSME bonyolultságát és viszonylagos drágaságát.
#28
Ez persze az az új jenki cuccokra és másra is igaz. Arra, amire most van igény, azokra olcsóbbak lehetnek. A gond akkor lesz, ha megint más igény lesz, valami nagyobb. Az viszont megintcsak érdekes kérdés, hogy lesz-e nagyobb igény és mikor...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#27
Csakhogy megértd. Lehet, hogy fajlagosan olcsóbb a '60-as évek koncepciója. Csakhogy egyes feladatokra alkalmatlan. Apollo és Szojuzzal nem mész fel mûholdat szervízelni, nincs Spacelab és még sorolhatnám... A fajlagos olcsóság ára az, hogy a képesség maximuma alacsonyan van. Az STS nagy hibája volt, hogy drága volt, de még nagyobb, hogy nem találtak nekik feladatot. Ez azonban nem a koncepció hibája...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26
A szakirodalomban megtalálod a hajtómû mûködési elvét, és kritikáját, hogy mennyi baj volt vele. Például: a félig eléget üzemanyagot visszafecskedezték a tüzelõtérbe a jobb hatásfokért, csak éppen elmaradt a várt hatás, ellenben sokkal bonyolultabb, és meghibásodásra hajlamos rendszert kaptak. Sorolnám még, de inkább tessék alaposan utánanézni, köszi.
A csempék ellenõrzése, hajtómû ellenõrzése? Mennyiért is? Miközben költségcsökkentés volt a cél, éppen az ellenkezõjét érték el. Ez szerinted nem hiba, nem tervezési hiba? Dehogyis nem! Ha már a szilárd hajtóanyagú gyorsítókat emlegetted (mert én nem), azokat a sós víz marta rendesen, és a sótalanítás, víztelenítés dollármilliókba került... Nyilván ez sem tett jót az újrafelhasználásnak.
"A kínai ûrhajónak nem a fejlettsége a '60-as évek beli. A koncepciója..."
Pontosan, ez a koncepció (forma, elrendezés) a legbiztonságosabb, és egyenlõre a legolcsóbb az egyszer használatos rakéta. Azon lehetne vitatkozni, hogy szükséges-e ennyire biztonságra törekedni, illetve a fejlesztések miért álltak le. Kína ûrhajója jobb mint az ûrsiklók voltak. Miért is? Olcsóbbak, mûszakilag fejlettebbek, és természetesen a Szencsuval is meg lehet közelíteni a Hubblét, és ûrsétát tenni, stb. (ha jól tudom még egy kis robotkart is terveztek az orbitális modulhoz).
Az, hogy az ûrhajó tervezései hibás, nem jeleneti, hogy nem mûködött (úgy ahogy). Az, hogy az ûrhajó tervezési hibás, nem jelenti azt hogy amíg használták ne tudták volna semmire használni (lásd Hubble). Ilyet én egy szólva sem állítottam!
A csempék ellenõrzése, hajtómû ellenõrzése? Mennyiért is? Miközben költségcsökkentés volt a cél, éppen az ellenkezõjét érték el. Ez szerinted nem hiba, nem tervezési hiba? Dehogyis nem! Ha már a szilárd hajtóanyagú gyorsítókat emlegetted (mert én nem), azokat a sós víz marta rendesen, és a sótalanítás, víztelenítés dollármilliókba került... Nyilván ez sem tett jót az újrafelhasználásnak.
"A kínai ûrhajónak nem a fejlettsége a '60-as évek beli. A koncepciója..."
Pontosan, ez a koncepció (forma, elrendezés) a legbiztonságosabb, és egyenlõre a legolcsóbb az egyszer használatos rakéta. Azon lehetne vitatkozni, hogy szükséges-e ennyire biztonságra törekedni, illetve a fejlesztések miért álltak le. Kína ûrhajója jobb mint az ûrsiklók voltak. Miért is? Olcsóbbak, mûszakilag fejlettebbek, és természetesen a Szencsuval is meg lehet közelíteni a Hubblét, és ûrsétát tenni, stb. (ha jól tudom még egy kis robotkart is terveztek az orbitális modulhoz).
Az, hogy az ûrhajó tervezései hibás, nem jeleneti, hogy nem mûködött (úgy ahogy). Az, hogy az ûrhajó tervezési hibás, nem jelenti azt hogy amíg használták ne tudták volna semmire használni (lásd Hubble). Ilyet én egy szólva sem állítottam!
#25
hát ennyi.
kellett oda vinni a "nyugatnak" a vadi új technikákat,hogy az olcsó munkaerõ majd jól legyártja.
csak az a baj , hogy nem csak legyártotta, hanem meg is tanulta a gyártását és a tervezést is.
(na majd az indiaiak. azok majd jól odab@sznak a vimánákkal 2015-ben)
kellett oda vinni a "nyugatnak" a vadi új technikákat,hogy az olcsó munkaerõ majd jól legyártja.
csak az a baj , hogy nem csak legyártotta, hanem meg is tanulta a gyártását és a tervezést is.
(na majd az indiaiak. azok majd jól odab@sznak a vimánákkal 2015-ben)
#24
nekik nincs emberes programjuk.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#23
"Az oroszok és az amerikaiak után Kína a harmadik nemzet, ami független emberi ûrrepülési programmal rendelkezik."
És Franciaország?
És Franciaország?
A medve nem játék.
#22
+1
http://vakond.hu/
#21
Mindegy mit mondasz neki! Ha az amcsik visszaesnének a kõkorban, akkor nekik lennének a legjobb kõkori szerszámaik. Szerinte...
http://vakond.hu/
#20
Fogalmam sincs, hogy mit mutat, de végeselem szimuláció. Számomra fura, hogy hogyan írhatott a cikkíró akkora marhaságot, hogy ez hõkamerás kép...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#19
Hát az sem az, de még olcsónak sem nevezhetõ. A civil szféra is próbálkozik, de eddig a csúcs a Dragon is "csak" egy bíztató ígéret, de nagyságrendileg az sem tér el, max. fele/harmada lesz a LEO pálya ára. Azt, hogy geoszintkron mikor lesz olcsóbb és mikor tolják feljebb a tömeget...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#18
mert az apollo 2.0 koncepció az ugye ultramodern 😊
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#17
Ez nem hõkamerás kép, hanem a dinamikus viszkozitás mértékét mutatja, és oldalt CP-ben is (centipoise-ban). Vagy nem? 😄
#16
Nem a hajtómûve volt a problémás elem. A szilárd tüzelõanyag rakéta hiába volt újrafelhasználható meg a sikló is, ha a csempék ellenõrzése és karbantatása önmagában megfektette a rendszert. Emelett szint mínuszos probléma volt az, hogy a hajtómûvet is minden indítás elõtt szétszerelték és ellenõrizték. (Tudtommal.)
Az, hogy elmaradt e a tolóerõ a várttól azt nem tudom, de a célnak megfelelt. El tudta látni feladatait és olyan dolgokra volt képes az STS rendszer, amire más nem. Anélkül pl. a Hubble egy hánymillárd dolláros vaksi roncs lett volna azonnal?
Attól, hogy valami a költségek miatt nem vált be, nem jelenti azt, hogy
ad.1 szar volt.
ad.2 senki más nem volt rá képes, hogy megcsinálja...
A Concorde is egy hatalmas mûszaki teljesítmény volt kérdés, hogy volt-e értelme...
A kínai ûrhajónak nem a fejlettsége a '60-as évek beli. A koncepciója...
Az, hogy elmaradt e a tolóerõ a várttól azt nem tudom, de a célnak megfelelt. El tudta látni feladatait és olyan dolgokra volt képes az STS rendszer, amire más nem. Anélkül pl. a Hubble egy hánymillárd dolláros vaksi roncs lett volna azonnal?
Attól, hogy valami a költségek miatt nem vált be, nem jelenti azt, hogy
ad.1 szar volt.
ad.2 senki más nem volt rá képes, hogy megcsinálja...
A Concorde is egy hatalmas mûszaki teljesítmény volt kérdés, hogy volt-e értelme...
A kínai ûrhajónak nem a fejlettsége a '60-as évek beli. A koncepciója...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#15
"Olyan kriogén hajtümûvek akkora élettartammal, mint amit az STS-be belettek 30 éve, mai napig nem csinált senki más."
Nem véletlen. Bonyolult és költséges a karbantartása, a tolóerõ elmaradt a vártól. És még rengeteg probléma volt az ûrsiklókkal, talán egy hibás konstrukciót nem kellene erõltetni, csak azért mert hi-techk.
"A kínai ûripar '60-as évek beli technikán alapuló cuccot kalapálgat."
Ez bizony ki kellene fejteni, az ûrhajójuk jelenleg a lefejlettebb hardverrel van felszerelve. A meghajtás meg biztonságos, és jelen kor színvonalán van.
Nem véletlen. Bonyolult és költséges a karbantartása, a tolóerõ elmaradt a vártól. És még rengeteg probléma volt az ûrsiklókkal, talán egy hibás konstrukciót nem kellene erõltetni, csak azért mert hi-techk.
"A kínai ûripar '60-as évek beli technikán alapuló cuccot kalapálgat."
Ez bizony ki kellene fejteni, az ûrhajójuk jelenleg a lefejlettebb hardverrel van felszerelve. A meghajtás meg biztonságos, és jelen kor színvonalán van.
#14
Amerikai az nem egy entitás, ezért nehezen gondol bármit. Azt azonban nehéz megkérdõjelezni, hogy a nagy összéképet és a legfejlettebb technológiát nézve az USA bizony elsõ.
A kínai ûripar '60-as évek beli technikán alapuló cuccot kalapálgat. Olyan kriogén hajtümûvek akkora élettartammal, mint amit az STS-be belettek 30 éve, mai napig nem csinált senki más. És sorolni lehetne az olyan hi-tech végerméket, ami bizony no. jenki...
A kínai ûripar '60-as évek beli technikán alapuló cuccot kalapálgat. Olyan kriogén hajtümûvek akkora élettartammal, mint amit az STS-be belettek 30 éve, mai napig nem csinált senki más. És sorolni lehetne az olyan hi-tech végerméket, ami bizony no. jenki...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#13
Sajna ez az általános. Pláne Kínával szemben. Amerika hatalmas "hibát" követ el szerintem akkor mikor azt gondolja, hogy mindenki utána battyog. Gõgös demagóg dagadt majmok...
往前看同志
#12
+1
#11
Fentebb ezt írják : "Több amerikai elemzõ is megpróbálta kideríteni mire is szánták ezt a gépe"
aztán meg:
"Erickson és Collins mindazonáltal úgy véli, ................Kína megpróbálja fenntartani a látszatot, hogy lépést tart az Egyesült Államokkal ûrfegyverkezés terén, még ha prototípusaik képességei nem is összehasonlíthatók, vagy azonnal mûködõképesek."
Szóval szinte semmit nem tudnak a Senlong-ról, de azért úgy nagyjából legagyizzák.
aztán meg:
"Erickson és Collins mindazonáltal úgy véli, ................Kína megpróbálja fenntartani a látszatot, hogy lépést tart az Egyesült Államokkal ûrfegyverkezés terén, még ha prototípusaik képességei nem is összehasonlíthatók, vagy azonnal mûködõképesek."
Szóval szinte semmit nem tudnak a Senlong-ról, de azért úgy nagyjából legagyizzák.
http://www.tradeximp.com/
#10
+1
往前看同志
#9
Csak tudnám miért hiszi azt mindenki egy színes képre, hogy hõkamerás felvétel 😄
Ott van jobb oldalon a skálán, hogy CP-tényezõt mutat.
Ott van jobb oldalon a skálán, hogy CP-tényezõt mutat.
#8
Ez egy hõkamerás kép szimulációjának is gyenge, de nagyon... Egyszerû illusztrációnak akár jó is lehetne ilyen fals színezés nélkül.
Pláne az árnyék a H-6 alfelén, ilyet hõkamerás képen nem igazán kéne látni. Ez egy szimulációból vett kép. So what? 😊
Mutassatok egy olyan ûreszközt az utóbbi néhány évtizedbõl, amirõl kevesebb CGI sajtóanyag jelent meg hivatalos csatornákon, mint amennyi valódi felvétel! Azt persze nem tudom, hogy ezt annak próbálták-e beállítani, de gyanítom hogy nem, még a kínai kormány sem nézheti olyan szinten hülyének az átlagpógárt, amihez mi itthon lassan hozzászokunk...
Most jön az hogy ez is csak hoax, mint a holdraszállás? <#confused>
Mutassatok egy olyan ûreszközt az utóbbi néhány évtizedbõl, amirõl kevesebb CGI sajtóanyag jelent meg hivatalos csatornákon, mint amennyi valódi felvétel! Azt persze nem tudom, hogy ezt annak próbálták-e beállítani, de gyanítom hogy nem, még a kínai kormány sem nézheti olyan szinten hülyének az átlagpógárt, amihez mi itthon lassan hozzászokunk...
Most jön az hogy ez is csak hoax, mint a holdraszállás? <#confused>
#6
Jo lesz az 100-nak is. 😄
Hianyzik a hordozo gep hajtomuvenek hoje.
Ott tuti pirosnak kell lennie.
De legalabis nem zoldnek..
Hianyzik a hordozo gep hajtomuvenek hoje.
Ott tuti pirosnak kell lennie.
De legalabis nem zoldnek..
#5
90%-os biztonsággal ki merem jelenteni, hogy a hõkép hamis.
http://www.dock4phone.com - http://gyar.eu/2A-dock4phone \"Az autónak is két tengelye van, mégsem függvény\"
#4
"Kína hivatalos katonai televízió csatornájának"
Ez már milyen, hogy a hadseregnek van televízióadója. :-D
Ez már milyen, hogy a hadseregnek van televízióadója. :-D
#3
Ezzel a japanoknak demonstralnak. 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#2
😄
#1
Senlong szerepel a Dragon Ball-ban is, nem?